Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29 / 204. szám
1992. augusztus 29., szombat _______ÉM hétvége/Szépirodalom H ÉTSZÍNVILÁG Érett-sárgává nemesül a szikrázó, szcmet-szívct gyötrő ragyogás augusztus vége felé. Aranylásában sűrűinek a madarak búcsúkörei; mintha láthatatlan glóriákat rajzolnának a nappalok fölé. l'.gy- cgy szárnycsapásban még visszaragyog a csoda, hogy a „végtelen fény közepébe” röpítsen, mint a török Ismail Uyaroglu versében, és megremegjen a szív, mint nyári Erich Fried cső cseppjélől a levél, akár az osztrák Erich Fried tátikájában, avagy éppen lázadjon a mindig csak egyszer megtörténhetőért - ahogy a horvát Vcsna Krmpotic reinkarnációs szerelmi vallomásában az erdő. Mert költözők vagyunk a költöző időben - s mindig keresünk valakit, valamit: a svájci apácaköltőnő Silja Walter nyomoz az esőSilja Walter Szívalakú levelek a bokron Langy nyári eső: kövér cseppjétől minden levél megremeg, mint szívem is mindig, ha fénylőn rátuill neved. Cseh Károly fordítása Ismail Uyaroglu Kis szerelmes vers Ahogy egy madár égre kelvén Kettémetszi az éjszakát Épp olyan az az örömsugárzás Amelyből bensőmből árad 1 la arcodra nézek Mintha szemedből madár szállna És eloszlatná a bánatom Sötétségemből kitépve Valami végtelen fény Közepébe röpít Tusnády László fordítása Kis fehér kutyám és én Kis fehér kutyám jön velem, s minden ajtón átmegyünk. Keresünk téged, engemet, könnyezve, fázva - s nem lelünk. Körök a tavon: eső zuhog, és őrült forgásából gyűrűk futnak; s már nem tudom, kis kutyámmal hol járok? Te nagy vagy A világ széles. S hová futnak az utak? Ömlik, szakad cgyvégtében, s kutyám olykor felugat. Nem talállak tégeti s magam; mindezt te tetted velem. Kutyám búsan néz, s arcomat csöpp orrára préselem. Kohul Katalin fordítása Jochen Börner Lehulló juharlevél Oly könnyű elmenni, hangtal aim I cl szakad n i a szél utolsó lélegzetével, mint amilyen nehéz élni. Juhász József fordítása Paul Éluard: Mindent elmondani* Jól ismerem a rögeszmeszörnyckel Miket a magány fon hogy elpusztítson Harcoltam ellenük sokszor félholian Mint földretiport lömöttszájú hős Már-már elbukva lölszívódva bennük Alaktalanul tűnt el lest szív cs az agy Hogy üdvözöljem a rothadó bukást Fölös elégedettséget közönyt és bűnt Majdcsak száműztek jó barátaim Mert harcukra szív nélkül bókolgattam Mából a holnapot sajtoltam volna És épp e holnapról sejtelmem sem volt Végül rájöttem azokhoz tartozom Kik jól tudják mit hordoz az élet A fegyvereket hűn őrző barátokhoz Kik szívüket nyújtják ha kezei adnak Kik emberien emberek maradnak Daluk örökké egy hangban röpül Jövőnket szegzik a halál ellen Törpék s bolondok aljassága ellen Kiss Gyula fordítása *Négy évtizede, hogy a nagy francia költő Magyarországon tartózkodott s egy foiró nyári napon Mezőkövesden is megfordult. Versféle jegyzetbe kívánkozott a perc, melyben megpillantottam a főutcán: Vendégül látta őt is (a matyó metropolis) vigyázz, Éluard jár itt. (ő rója az utcáid -) Fenn izzik a fonó nap... Utóbb a fenti címmel a költő mintegy száz soros versciklusát kíséreltem meg lefordítani. A ciklus harmadik darabjának örök-időszerűsége talán indokolja annak mostani közzétételét. Uj irodalmi lap Miskolcon Miskolc (ÉM - Horpácsi S.) - Panaszkodunk, hogy csökkent az érdeklődés, az olvasótábor, a már meglévő (irodalmi) lapokat se lehet eladni, s közben új lap in- dult, az lelőjelek. Ami nem sikerült a derék apáknak: a Keletnek, azt - el ne kiabáljuk! - megvaló- s,,hatják a fiatalok, az Új Bekezdés. Csinos, jő fogást! lap az Idő- jelek, jó belelapozni. Hiszem, hogy idővel olvasni is. Tetszik a szerkesztő ötlete. Idézem: A lapszám verse. Talált-e Ön olyan verset a lapszámban, amely megnyerte tetszéséi? Válassza ki a legjobbat, írja fel a szerzőjét és címét egy levelezőlapra, s adja szürkeségben áhítottja és önmaga után, hogy aztán eltöltse lelkét a szomorúság, akárcsak a lét levél- hullásnyi rövidségén tűnődő német Jochen Börner-t is. Tetézi ezt a szomorúságot a bizonytalanság, a „rögeszme-szörnyekkel” vívott küzdelem is, melyben emberségért perel az éppen negyven éve halott francia Paul Eluard. Groteszkebbnek, kilátástalanabbnak látja már a világot a román Mirceac Dinescu, ő mintegy látleletét mutatja föl ellehetetlenülő korunknak, zaklatottan sorjázó képei vei.Madaraink lassan dél felé húznak. Délről pedig riadt, bekormozódott lepkerajok özönlenek felénk. Marad-e szárnyukon annyi fehérség, hogy ráírhassuk álmainkat? Bízunk benne, hogy marad. Vesna Krmpotic Mindig csak egyszer Madár voltál mindig; de egyetlen egyszer gyerek volt a madár - aztán soha többet. Óröklét-fényedben egyszer tündököltem; ág voltam s rám szálltál - hogy majd tovarebbenj. Azóta ág vagyok, ringó és remegő. Téged az időtlen ősi vágy vonzott már. hogy az lehess újra, mi örökkön voltál: madár, számtalan sok ágra emlékező. Egyszer adatott csak, hogy számtalan legyek: mikor elröppenni kitártad a szárnyad minden gaily s ág akkor lel. az égre lázadt, és az erdő azt sem tudta, hogy létezett. Washington. 1976. augusztus 21. Cseh Károly fordítása Mircea Dincscu A jóság rémuralma Indulattal nézek mindent a rösszabbik szögből. Azt hiszem: isteneket lök mindjárt asztalunkhoz a sör dagálya, kik luxuskerékpárjukon pokolra mennek, míg mi igen-nemlétünkről pletykálkodunk éppen. Valóság, hogy a parthoz megyek, hol a víz helyén falragasz hirdeti: betiltották a tengert. A műúton gépkocsit kerget egy vad darázscsapat és a hajdan máglyára hurcoltak rozsét cipelnek folyton, hát egyebet nem kérdezhetek tőled, mint: hogy van a család, hogyan virágzik a rákod és szabadságodat mivel kezeled épelméjű egyetlen barátom, kit küszöbre tett tejesüveg sarkall a reménykedésre s fél téglaként harapott ki omló épületből a székesegyház, te hivatalnok, vasutas, tűzköves, villámjáratok vátesze, ki lázadsz a villanyórák leolvasója ellen s nem hiszed, hogy a köztereken kitalálja magának óceánját a bálna és nem tudod: rendőrt vagy mentőt hívj, mikor torkodból szédítőn égi magasba tör a boldogság vagy a vér. sugara. Juhász József fordítása postára még ma! A végeredményt következő lapszámunkban közöljük. sorsolás után, akik a legjobb versre szavaztak, értékes könyvcsomagban részesülnek, A lapszám an ti verse: Melyik vers volt a legfelháborítóbb? Vegye a fáradtságot, s írja meg, ha gyenge írást talált! Az írás szerzőjét következő lapszámunkban meginterj úvol- juk. A válaszom mindkét kérdésre az, hogy nem árulom el, mert bennem bizony már nincs ekkora hetyke önbizalom, mint az ifjú szerkesztőben. Őrizzék is meg* mert szükségük lesz rá! Mint ahogyan a jó szerencsére, küzdőképességre, kitartásra. ÉSZAK-Magyarország 9 Irodalmi levél Comenius látható világáról Kováts Dániel Születésének 400. évfordulója tiszteletére szerte Európában tudományos tanácskozásokat szerveznek, északi szomszédaink pedig tanításait követve a nevelés és az oktatás esztendejének nyilvánították 1992-t. Ki is ez a Jan Amos Komensky - avagy a nálunk elterjedt latinos névírásban: Johannes Amos Comenius -, s mondhatunk-e róla bármi újat. üzenhet-e nekünk az eltelt századokon át? E kérdéssort minden alkotó szellem kapcsán fölte- hetjük. A válasz meggyőződésem szerint mégsem szokványos; az ő esetében ugyanis az elismerő történeti visszapillantást egy másik gesztus is követi; annak számbavétele, miben hasznosítható ma közvetlenül az ő pedagógiája. Tehát nem szép kötelesség csupán ébren tartani emlékét azokon a helyeken, ahol élt és dolgozott. Ki született hát 1592. március 28-án? A kor egy nagy szelleme, aki egy nyugtalan élet hányattatásai és tevékenysége között a lélek, a szellem, a test műveléséhez adott indíttatást, útmutatást, s hagyott ma is hasznosítható örökségei. Születése helyéi nem ismerjük pontosan; ő nevének megválasztásával komnainak vallotta magát. A magyar-morva határ mentén telepedett meg - nemzedékekkel előtte - a magyarországi eredetű Szeges család, s ma Uhersky Brod (lefordítva: „magyar gázló") városa őrzi leginkább emlékét gazdag anyagú Comenius múzeumával, kutató műhelyével, de Komna és Nivnicc is verseng a szülőhely kitüntető címéért. Mindhárom helyen lakott is gyermekként, majd nagynéniéhez Straznicébc került. Később a lelkészt hivatásra készülva Pre- rovban tanult, Zeraviceban szentelték pappá, s Fulnekben kapott egyházi hivatalt. Ifjúként bejárta szülőföldjét, Morvaország feltérképezésével, népe történetének kutatásával foglalkozott. A harmincéves háború (1618-1648) vallási harcokból lett szinte egész Európát érintő konfliktussá, s egészen közvetlenül érintette a cseheket, akik a fehérhegyi csatában (1620) súlyos vereséget szenvedtek, A morvaországi Comenius a cseh irodalom nagy jelentőségű alkotója lett, a Cseh Testvérek Közössége protestáns papja, püspöke, aki azonban több mint fél évszázadig, 56 éves korától egészen 78 éves korában bekövetkezett haláláig szülőföldjétől elűzetve élt és dolgozott. A háború elől menekült, s e vészterhes időkben keresett hilsorsosai számára jobb élethez vezető utat az isteni béke országának keresésével, az iskolázás megreformálásával, az emberiség életének jobbításával. Idegen földön is híveire gondolt, a protestáns uralkodók támogatását keresve munkálkodott érdekükben. Már korábban eljutott Prágába, Amszterdamba, Hágába, Horn- borba, Heidelbergbe. Berlinbe, Nürnbergire, de Európa valóságos vándorává menekülése után lett. A lengyelországi Leszno adott menedéket neki (1628-1656). nyelvkönyvei kiadásával itt már ismertté tette nevét mint pedagógus. Innen tett hosszabb-rövidebb utakat Londonba (1641-42), ahol a világhír megnyílt előtte; Svédországba (1642-ben és 1645-ben), ahol a kancellár és • a királynő serkentette pedagógiai rendszerének részletes kidolgozására; több lengyel és sziléziai városba s Magyarországra is. ahol elgondolásai megvalósításához gyakorlati lehetőséget talált. Élete utolsó évei (1656-1670) Amszterdamhoz fűződtek, hamvai hozzá közel, Saáry Éva Százféle százféle szerelem mindegyik más színekkel festi a boldogságot Naarden temetőjében nyugszanak. Ez az életút a zaklatások ellenére igen termékenynek bizonyult, így nagy művei által szólhat hozzánk ma is. Bennük korának kihívásaira válaszolt, az egyetemes tudás összefoglalására vállalkozott. Ennek a vállalkozásnak egyik nehézsége és vitatott pontja éppen ez lett; a minden ismert dolgot egybefoglaló ismeretrendszer, a pán- szofia aligha valósítható meg a tudományos fejlődés differenciálódása, a szaktudományok önállósodásának idején. Hiszen koittársa volt a prágai királyi udvarban élő. a bolygómozgások törvényeit leíró német Kepler, a kopernikuszi tanokat hirdető itáliai Galilei, a vérkeringés és a szív működését megfigyelő angol Harvey, a hidrodinamikát megalapozó francia Pascal, a légnyomást és a folyadékok áramlását vizsgáló olasz Torricelli. S azt is érdemes emlékezetünkbe idézni, hogy Francis Bacon Angliában ekkoriban (1620) már rámutatott a tudomány önálló, a teológiától független jellegére; Descartes, aki Comenius- sal egy időtlen élt Hollandiában és Svédországban, az újkor első rendszeres gondolkodójaként alapítja meg a modern racionalizmust; Thomas Hobbes pedig ugyanekkor jelentkezik mechanikus materialista filozófiájával. Comen iust ezek az új fejlemények csak kis mértékben érintették meg, pedagógiai és filozófiai felfogást tőlük függetlenül alakította ki. Hogy mégis hosszú időre eligazító leheteti hatása, az elsősorban a nyelvoktatásról, a szemléltetésről, a könyv szerepéről, az aktivizáló módszerek (így az iskolai színjátszás) alkalmazásáról, az iskolai élet szervezeti rendjének kimunkálásáról szóló tanításának, tapasztalati megfigyeléseken alapuló elveinek köszönhető. De tegyük hozzá: a pánszofiai elképzelés az oktatás elemi fokán nagyon is indokolt lehetett, a többoldalú személyiségfejlesztés számára nyitott lehetőséget, s joggal állíthatta: „az iskola a munka gyakorló helye”, amely - mint máshol kifejti - ahhoz, segít hozzá, hogy „magunkat képessé tegyük minden dolog helyes megértésére, akarására, megtevésére és szóbeli kifejezésére, hogy így végre értelemben, akaratban, kézben és nyelvben példaszerűvé válva, valóban embernek neveztessünk." Ez utóbbi idézet a Sárospatakon írt, „A lelki tcheLségek kiműveléséről" szóló előadásából való. Életének abból a korszakából, amikor - 1650 őszétől 1654 nyaráig — Magyarországon a Lo- rántffy Zsuzsanna és Rákóczi Zsigmond álla! pártfogolt pataki scholában tehetett kísérletet pedagógiája, iskola feldolgozása gyakorlati kipróbálására. Ekkor jutottak igazán szerephez gyakorlatában korábban írt és itt születő könyvei. A világ megismerését és a latin nyelv elsajátítását egyaránt szolgáló tankönyvei: a Vestibu- lum, a Janua és az Atrium, valamint a leghíresebbé váló Orbis Pictus és a Scliola Ludus. Az ezeket követő Nagy Oktatástan didaktikai felfogásának összefoglalására adott számára lehetőséget. Comenius látható világa küzdelmes életútjában s műveiben1 áll előttünk. Kevésbé követhető nyomon utóélete és hatása, noha éppen ebben mutatkozik meg halhatatlansága. Teljes munkássága még most sem hozzáférhető magyarul, de bízhatunk Irénné, hogy ez az évforduló ösztönzést ad a további fordításokhoz. A változatos - köztük egyházi indíttatású - iskolakoncepciók formálódásának idején érdemes indíttatásokért művei után nyúlni. szerelem mindegyik másként értelmezi a menekvést
