Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-04 / 183. szám

2 ESZAK-Magyarország Országban — Világban 1992. Augusztus 4., Kedd---------JEGYZET---------­H atáreset Gyöngyösi Gábor Aki járt arra, tudja, mekkora a mozdulatlanság a magyar-román határon. Nem helyenként, hanem az egész szakaszon és nem igazán kifelé, hanem sokkal inkább bc-felé. Innen jóformán akkor van némi fennakadás, ha a Németországban dolgozó török, görög vendégmunkások hazafelé indulnak, s ezt a régi Jugoszláviát ilyen-olyan oknál fogva elkerülve teszik, de onnan, mármint Romániából Magyarországra átkerülni nagyon régen egy­szerűen napokig tartó tortúra. Ennek pedig nem a határállomások áteresztó képessége az oka, amint azt a románok elószcretettcl állítják, hanem a román vámosok erkölcse, magatartása, s az a lehetősége, hogy ha a határátkelést lassítják, akkor számíthatnak némi kenőpénzre a módszeresen felőrölt idegzetű, akánn ilyen nyugatabbra lakó turistától, családlátogató idegentől, akinek még ott esetleg rokonsága található. Ezt a kenőpénzt, - ők csubuknak hívják,- nemcsak elfogadják mint „magánvámot” de sokszor meg is követelik, amolyan kilépőjegyként kezelik, bár jól felismer­hetően schilling, márka, dollár, vagy forint formá­ja van.Ezért él - és nem is alaptalanul a román köz­tudatban- az a meggyőződés, hogy vámosnak lenni a nyugati határokon jobban fizető poszt a román miniszterelnökénél, de akár az államel­nökénél is. Tenni valamit ez ellen alig lehet, hiszen náluk sem áll már minden vámos mellett egy „nacsalnik” ami ha állna, a határon kialakult szokásjogot figyelcm- bevéve legfeljebb annyi haszna lenne, hogy két­szer annyiba kerülne egy „kilépő”, hiszen akkor a vámosnak a csubukot meg kellene osztania vele. Senki ne gondolja azonban, hogy a román határon ezért nem is történhet változás, s ott minden moz­dulatlan. Változások mindig vannak, s ha nem is tartanak hosszú ideig arra azért jók, hogy egy-egy vámoscsoport önbizalmát, elbizakodottságát meg­ingassák. A nagyon csábító és jól fizető poszt ugyanis legalább akkora irigységet kell, mint meggazdagodási lehetőséget, ezért a volt, a jelen­legi és a reménybeli román vámosok elég gyakran feljelentgetik egymást. Egy ilyen feljelentés nyomán végrehajtott in­tézkedés volt a minap a Pctca-Csengersima határátkelőnél, ahol annak egyik miskolci olvasónk is szemtanúja volt. Olvasónk, aki inkog- nitóját szeretné megőrizni,kissé megijedt, amikor kényszerű éjszakai várakozása közben arra lett fi­gyelmes, hogy sok egyenruhás és civil ember ko­pogtatott be az órák óta mozdulatlanul álló ko­csisor mellett sorakozó házakba. A hír hamar elterjedt a várakozók között, hogy a román hatóságok házkutatásokat tartanak a falusi portákon olyan áruk után, amelyeket a vámosok csempészbarátai tároltak ott, várva a kedvező pil­lanatot, hogy azok átkerülhessenek a határ másik oldalára. A rendőrség búzgólkodása nem is volt ered­ménytelen. Ahogy Szatmárnémetiben tudják, s szőrmentében az újságok is foglalkoztak vele, sok millió lej értékben foglaltak le román bútorokat, képeket, feldolgozatlan márványt, faanyagot, cigarettát, szeszt és egyéb nálunk jól értékesíthető csempészárut. Felfedezetlenül és érintetlenül csak a kilométeres várakozó autósor maradt, amely ettől az akciótól áthaladásában egyáltalán nem gyorsult fel. * ESZA K“ Borsod-Abaúj-Zemplén Független Napilapja Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Gyöngyösi Gábor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpolitikai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgató: Veres Mihály és Horváth Ferenc Posladm: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi u. 15-17. 3532. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelő­fizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy posta- utalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 215 forint. Egy negyedévre 645 forint. Félévre 1290 forint. Egy évre 2580 forint. In­dex: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsodi Nyom­dában. Felelős vezető: Ducsai György. A hátrányos helyzetű Köröm Olajár - kicsit csökken Ha költenél, de nincs rá költség Bánhegyi Gábor Köröm (ÉM.) - Amint belemélye­dünk a beszélgetésbe Tóth Tiborral, Köröm polgármesterével, egyre in­kább eszembe jut József Attila A hete­dik című opuszának néhány sora, amely valahogy így hangzik: „Ha köl­tenél és van rá költség...”, bár az szi­gorúan a versírásról szólt, itt pedig, ’92 nyarán szigorúan az anyagiakról, il­letve annak hiányáról esik szó. Pedig két évvel ezelőtt a körömiek sem így képzelték...- „90-ben kerestek meg a helyiek, hogy induljak a választásokon. Akkor már közel tíz éve tanítottam az is­kolában, és ettől a szokásomtól a mai napig sem tértem cl, tiszteletdíjas pol­gármesterként látom cl, jobban mond­va szeretném ellátni azokat a felada­tokat, amiért megválasztottak.- Ennyire ne szaladjunk előre, mert két eve Köröm még Sajóhídvéghcz tartozott.- 1991 január elejétől váltunk külön, megalakítottuk a szakapparátust, visszakerült hozzánk az általános iskola felső tagozata. Jelenleg a községnek pontosan 1078 lakosa va, ehhez képest évente alig valamivel több mint húszmillió forinttal gazdálkodunk.- Ez elég kevésnek tűnik.- Nem egyszerűen kevés, szinte sem­mire sem elég. Most fogjuk majd átad­ni a helyi szabadidőparkot, ami másfél millióba került. Ehhez kértünk támo­gatást is, kaptunk kétszázezer forintot, ami több mint a semmi, de nekünk nagyon kevés. Hiába hangoztatjuk, hogy a hátrányos helyzetű községek kapjanak nagyobb támogatást, csak ennyi jut nekünk, így pedig nemhogy csökkenne a különbség a városok és a vidék között, a szakadék egyre mé­lyül.- Mit ért azon, hogy háüányos helyzetű község?- Köröm lakosságának mintegy negy­ven százaléka cigány származású, ami önmagában nem lenne baj, de a gond­jaink javarésze tőlük indul. Talán a miénk volt az utolsó olyan borsodi település, ahol a putri nemcsak foga­lomként volt jelen, hanem az élő valóságban. Igaz, sikerült ezeket fel­számolni, ma már minden családnak normális otthona van, de ez nem elég. Valamikor engem apáin úgy indított el a szülői háztól, hogy az életben a leg­fontosabb a becsület és az erkölcs. Ma már ezek az értékek egyre inkább eltűnni látszanak, Körömben kü­lönösen riasztó a helyzet. Jónéhány családban csak azért születik minél több gyerek, mert az egyedüli jöve­delemforrás a „szülőknek” a családi pótlék. Jött már be hozzám olyan ti- zenötévcs lány, aki azt kérte, hogy ne az anyjának adják a családi pótlékot, annak erősen kifogásolható életvitele miatt, hanem neki, mert már neki is van gyereke. Ezek a gyereklányok csak azt a példát követik, amit a környzetükben látnak, feláldozzák a gyerekkorukat, mire ténylegesen anyává érhetnének, már négy-öt gyerekük van, számukra az anyaság nem ritkán nem több mint jövedelemforrás. De még nem is ez a legfőbb gond, hanem az, hogy vannak olyan „csalá­dok”, akik a családi pótlékért örökbe fogadnak olyan gyerekeket, akik sehol sem kellenek. Olyan esel is előfordult, hogy körömi anya adta oda „feles­leges” gyerekét egy másik körömi em­bernek.- Azt hiszem, költői a kérdés: Mit tud tenni az önkormányzat?- Önmagában semmit. Van ugyan hi­vatalos vezetője a helyi cigányságnak, csak nincs akkora tekintélye, hogy ténylegesen változtatni tudjon a helyzeten. Szoktak hozzánk járni szo­ciológusok is, de ők úgy kezelik a cigányokat, mint a kísérleti nyulakat, elcsodálkoznak, hogy jé! ilyen is van, és továbbálnak. Azért akadnak biztató jelek is, jónéhányan integrálódtak már a falusi közösségbe.- Ha „csak" ennyi a baj, akkor Köröm még szerencsés településnek is érezheti magát.-Ha csak ennyi lenne, akkor igen. De itt van hatvan éve a közeliién egy 96 fokos mclegvízű hőforrás. Mások már többszörös milliomosok lehetnének, nekünk nem megy. Meg az elmúlt rendszerben ment vol­na, de az akkori megyei vezető vissza­vonta az engedélyeztetést. Most elvi­leg meg lehetne csinálni, de nincs elég pénzünk. Pedig, ha sikerülne ide- tclepítcni egy gyógyfürdőt, akkor jónéhány ember juthatna munkához, fellendülhetne az idegenforgalom, ami nem csak nekünk, de a szomszéd településeknek is jót tenne. A dik­tatúrában azért nem ment, a demokrá­ciában meg ezért. Egyébként a demokráciáról az jut eszembe, hogy nagyon hirtelen akarunk a csúcsra jutni, pedig a lép­csőfokokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a mindent egyből - akarás vezette az országot a jelenlegi helyzetébe. Hogy mondjam meg a választópol­gároknak, hogy a helyi önkormányzat keze meg van kötve, hogy a testületi üléseink olyanok, mint egy-egy szín­házi előadás, előre megírt sz­erepekkel, szövegekkel! Hiába jönnek például hozzám panasszal, hogy egyre több a faluban a lopás, amit nem a helyiek, hanem az újabban nálunk letelepedő idegenek köveinek el, mert a törvény szellemében ma már bárki ott telep­szik meg, ahol kedve van, és ahol valaki befogadja. Hoztunk a testületi ülésen egy határozatot, mely szerint a szociálisan nem megfelelő lakásokban idegenből idetelepültek nem lakhatnak, de a köztársasági megbízotti hivatalból jelezték, hogy ezt a határozatot szüntessük meg. Ne hangozzon nagyképűségnek, de én a tettek embere vagyok. De hogy cse­lekedjek, ha megkötik a kezem?! Ixmdon (MTI) - Az olajár nem vett tudomást hétfőn sem az amerikai-ira­ki feszültségről, sem a közös amerikai kuvaiti hadgyakorlatról: pár centtel olcsóbb lett a fekete arany. A Reuter jelentése szerint a londoni olajpiacon szeptemberi szállításra az északi-tengeri brent olaj hordónkénti ára a pénteki 20,47 dollárról hétfőn 20,40 dollárra csökkent. Kuvait im­már naponta 1 millió hordónyi olajat hoz a felszínre, s a Reuter legfrissebb havi felmérése alapján az OPEC júliusban napi 23,95 millió hordóra növelte összkitermclését. Ez már több mint 700 ezer hordóval haladja meg a szervezet önmagának megállapított kitermelési plafonját, s jól mutatja, hogy a fegyelem továbbra sem erős oldala a kartell tagjainak. Nem lesz katonai megoldás Ixmdon (MTI) - A brit miniszterelnök hétfőn elvetette annak lehetőségét, hogy a nemzetközi közösség - akár a NATO bevonásával - katonai erőt al­kalmazzon a boszniai háború megfékezésére. John Major erről levélben tájékoztatta I-ord Owcnt, a veterán szociál­demokrata politikust, aki nemzetközi fegyveres fellépést sürgetett a Bal­kánon. Izraeli bombázás Nabatije (MTI) - Az izraeli légierő hétfő délután ismét támadta a síita Hezbollah dél-libanoni állásait. Ez volt az iránbarát katonai szervezet ellen irányuló második támadás 24 óra leforgása-alatt. Egy „földi” incidens­ben két gerilla életét vesztette, amikor az általuk telepített pokolgép idő előtt felrobbant. A biztonsági szervekre hivatkozó Reuter jelentés szerint az izraeli gépek 10 rakétát lőttek ki a Hezbollah dél­libanoni - a Szidón kikötővárostól délre fekvő Arab Salim és Tallet Mli- ta falvakban lévő - állásaira. Sebesülésekről nem érkezett jelentés. Ezt megelőzően, hétfő hajnalban az izraeli hadsereg és az izraeli el­lenőrzés alatt álló libanoni milícia tüzérségi támadást indította Szidóntól 14 kilométerre fekvő Kfar Rumman falu ellen. Az izraeliek 12 lövedéket lőttek ki az általuk biztonsági zónának deklarált területről. A támadásban egy ember megsebesült és legalább 13 ház megrongálódott. Új belgrádi nagykövet Budapest (MTI) - A Külügymi­nisztérium Szóvivői Irodájának tájékoztatása szerint a jövőben ideig­lenes ügyvivőként Simics Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet irányítja a belgrádi magyar külképviseletet. Svraka István - aki június vége óta ideiglenes ügyvivőként vezette a bel­grádi nagykövetséget - korábbi dön­tés alapján a közeli jövőben véglege­sen hazatér és nyugdíjba vonul. Román cukorimport Kínából Hat busszal Debrecenben, Hajdúszoboszlón Debrecen szimbóluma, a Nagytemplom. Fotó: Farkas Maya Debrecen (ÉM - Ny.I.) - Még az utol­só pillanatban is akadtak jelentkezők az Eszak-Magyarország és az IBUSZ Rt. vasárnapi, kedvezményes árú, elő­fizetőink részére szervezett túrájára. Reggel fél nyolc körül, némi körülményeskedés után végülis nem öt, hanem hat busznyi utassal vágtunk neki az egésznapos programnak. Sok-sok gyerekkel a buszokon. Akik azután kedvükre válogathattak a jobb­nál jobb programok között. A deb­receni Nagyerdő mellett, a legjobb helyen álltak meg a különbuszok. Együtt volt itt minden: állatkert, vidámpark, csónakázó tó... De gon­doltunk azokra is, akik még nem jár­tak Debrecenben, vagy nem ismerték eddig közelebbről a várost. Rájuk várt a szervezett városnézés, a Nagytemp­lommal, az Aranybikával, a mú­zeumokkal. • Nem csoda, hogy délre mindenki megéhezett. A helyi IKV üzemi étkezdéjében kiváló és bőséges ebéd várta azokat, akik nem sajnálták érte a 110Ft-ot. • Még két óra előtt értünk Hajdúszo­boszlóra. Majdnem négy óra állt ren­delkezésre a fürdésre! Annak dacára, hogy a belépőjegyek bizony nem ol­csók /100 Ft egy felnőttjegy/, ebbe a programba mindenki benevezett. Megérte. A sok medence, a hullám­fürdő a „tömegnyomor” ellenére is kiváló felüdülést, igazi nyári, káni-‘ kulai kikapcsolódást jelenteit. • S aztán indulás haza. Nekünk szeren­csénk volt. Barna István tanár úr, a F'öldes Gimnázium igazgatóhelyettese lett hazafelé az idegenvezetőnk. A Hortobágy felé jöttünk, s így - noha a bivalyrezervátum lakóit nem láttuk - újabb élményekkel, s a tanár úr révén számos ismerettel lettünk gazdagab­bak. • Azt hiszem, ismét egy nagyon szép napot töltöttünk együtt előfizetőink, olvasóink egy csoportjával. Tartsanak velünk további túráinkon is! Bukarest (MTI) - Románia azt ter­vezi, hogy 50 ezer tonna cukrot im­portál Kínából. A vásárláshoz szük­séges pénzt abból a 20 millió dolláros hitelkeretből fedezik, amelyet Peking ajánlott fel Bukarestnek kínai mezőgazdasági termékek beszer­zésére. A Rompres beszámolója szerint a cukorügylctről Pckingbcn máris megkezdődtek a tárgyalások. A Reuter jelentése szerint Romániában jelenleg adagolják a cukrot. A román külkereskedelmi bank egyébként hitelt ad két román magáncégnek, amelyek közel 100 ezer tonna cukor behozataláról kötöt­tek szerződést. Az eladó kiléte, s más részletek egyelőre nem ismeretesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom