Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
1992. Augusztus 26., Szerda Abaűji Tájakon ÉSZAK-Magyarország 5 Földárverés és Fancsalon Népszerű a Vizsolyi Biblia Fancsal - (B. Sz. L.) - Megyénkben is kijelöltek már azokat a területeket, ahol elsőként kezdődhet el a földárverés. Azok, akik augusztus 15-ig bejelentették az önkormányzatoknak, hogy kárpótlási jegyükért termőföldet akarnak, soronkívüli elbírálás alapján kapuik vagy kapják meg kárpótlási jegyeiket. Mint ismeretes - az országban elsőként hétfőn a Veszprém megyei Lovászpatonán licitálhattak a földre azok, akik kárpótlási jeggyel rendelkeztek. Az ottani tapasztalat az volt, hogy sok a félelem és kétség úgy a licitálókban, mint az árverést lebonyolítók fejében. Azonban az árverés végén mindenki elégedetten távozott. A negyvenkét igénylő rövid procedúra után jutott földhöz. Megyénkben elsőként holnap Fancsalon lesz árverés. Noha előzetes tapasztalattal nem rendelkeznek a jövendő gazdák a kárpótlás a licitálás felől azonban a helyi szervek információkkal segítették, sőt a helyszínen is segíteni fogják a licitálókat. Az évezred földosztásának titulált aktust remélhetőleg rövid időn belül követi a többi Megszáradt réteken A hosszan tartó szárazság következtében sokfelé megszáradt a rétek zöldje Abaújban, romlott a legelők állapota. A táj ezekben a hetekben továbbra is nélkülözi a frissítő csapadékot. Ahol nem fedi a felszínt bolcor, vagy bozót, ott mélv repedések szabdalják a föld felszínét és már régen kiégett a fű is. A legtovább a gyomok tartják magúkat a vékony levélzetűek, szikár száruak, bennük a legerősebb a fennmaradás ereje. Ezekben a hetekben sok legelőn és réten szinte alig talál valami táplálékot a nyáj és a gulya, olyannyira felperzselte a nyárelő zöldjét a szinte páratlan hosszúságúnak mondható idei forró nyár. Fotó: Fojtán László A vizsolyi református műemlék templom alaprajza. A Biblia címoldala. (ÉM - Ny. 1.) - Abaúj egyik kis települése Vizsoly, ám a Károli Gáspár által nyomtatott Biblia jóvoltából a leghíresebb. Meg is látszik ez a község forgalmán ezekben a nyári hónapokban. Nap mint nap állnak meg a megye egyik legrégibb temploma, az első osztályú műemléknek számító, hét éve felújított református templom előtt személygépkocsik és turistabuszok. Maga a templom megtekintése is nagy élményt jelent, de ugyanilyen híres, ha nem híresebb az 1590-ben Károli Gáspár által lefordított, majd sajtó alá rendezett, itt nyomtatott Vizsolyi Biblia. A templom és a Vizsolyi Biblia történetéről a nagyszerűen felkészült helyi presbiterek tájékoztatják a turistákat. lökik tudjuk, hogy az igazi csapatmunkának számító Biblia-nyomás eredményeképpen a Vizsolyi Biblia 2412 oldalon s mintegy 800 példányban, másfél év alatt készült. A 6 kg súlyú Bibliából mára azonban már csak alig 52 példány maradt fenn, ezek közül az egyik eredeti példány a református templom féltve őrzött kincse. Talán sokan nem tudják, hogy 1981-ben tíz Európa Kiadó Magyar Helikon osztálya hasonmás kiadásban, külön e célra készített papíron megjelentette a Vizsolyi Bibliát. Aki az abúji tájnak e kedves községében jár. semmi képpen ne mulassza el megtekinteni az Európa szerte híres református templomot és a Vizsolyi Bibiliál! Cselekvésünk valódi fokmérője G. Nagyné dr. Maczó Ágnes előadása a Magyarok III. Világkongresszusán hangzott el Amikor 29 évesen parlamenti képviselővé választottak Abaúj megyében Aba Sámuel és Rákóczi fejedelem földjén, azzal a szent elgondolással léptem át az Országház küszöbét, hogy most végre azok szerint a sorskérdések szerint kezdődik el a törvényhozás, melyekről eddig nem is hallhattunk, nem is beszélhettünk. Sajnos csalódnom kellett! Most ide a Világkongresszusra is ugyanolyan lélekkel jöttem. Úgy vélem, hogy ennek az eseménynek nyitánynak kell lennie! Szélesre kell tárnunk az eddig bezárt lélek-temp- lomának kapuját, hogy szembenézhessünk önmagunkkal, s a tiltott sorskérdéseket együtt kimondva, elkezdjük a folyamatos válaszadást, s az eszerinti munkát! Az egyik döntő kérdést 1943-ban, a világégés közepette Németh László lobbantotta a szemünk ele: ,,Aki a magyarság újkori történetét megírja, arra kell felelnie, hogy siily- lyedt bennszülötté ez a nagy középkori nemzet tulajdon országában.” Tudtommal erre a kérdésre igen kevesen kíséreltek meg felelni, hiszen a kérdést magát is elrejtették a széles közvélemény elől. Ratkó József egyike azon keveseknek, aki főmű- vében megkísérelte az egyetemes, isteni igazság szerinti válaszadást, de a Segítsd a Királyt című drámáját azóta is dugdossák! Másik nagy kérdés, hogy mi tíz oka hosszú évszázadok óta testi és lelki pusztításunknak? Hogyan és miért lett a magyarság a civilizált Európa indiánja? Amíg ezekre a kérdésekre a válaszokat meg sem kíséreljük megadni, addig szinte hiábavalóság minden! Az egyetemes tudástól elidegenítettek, önmagunktól eltiltottak, nem csupán az elcsatolt területeken, hanem szűkebb hazánkban is. Most bárki könnyedén lemucsaizhal, leszólhat bennünket. De mielőtt még azt hinnék, hogy ez a tudás végleg elveszett, megnyugtatok mindenkit, hogy tíz arra hivatottak küldetésüket teljesítették. Minden pusztítás hiábavalóság volt, mert minden kincsünk megvan ahhoz, hogy a XXL századba méltóképpen lépjen át ez a nemzet. Kodály Zoltán, Bartók Béla, Győrffy István. Szűcs Sándor és sorolhatnám a neveket, az évszázadokon át őrzőktől összegyűjtötték, megmentették a tudást. Szent könyveikbe mentették a kincset, mert ránk tört a veszedelem, végső csapást akartak mérni ránk, s a végső csapás neve: Agymosás! Ha valóban vége lesz az agymosók hatalmának, nagyon egyszerű dolgunk lesz: Vissza kell adnunk a népnek, az új nemzedékeknek az elidegenített, de megmentett tudást, mely egyébként is a saját tulajdona! A tulajdonlás kérdésében a legnagyobb reprivatizációt az iskolákban kell elkezdeni. Gyermekeinkké a népdal, gyermekeinkké a népmese, a néptánc, s a valódi történelem. Amíg a tudás reprivatizációja meg nem történik, addig szabadságról, függetlenségről, uj korszakról nem beszélhetünk. Ez minden cselekvésünk valódi fokmérője. Amíg gyermekeink nem lehetnek azonosak önmagukkal, addig nincs kibontakozás. 11a Japánban tanulhatják, sőt használják az ősi írást, nálunk miért nem lehel még a mai napig sem tanulni az egyetemes európai kultúrához tartozó saját ősi írásunkat? Ilyen egyszerű a szellemi és nemzeti függetlenség kérdése. De ha politikai oldalról szemléljük a kérdést, tudjuk, hogy akkor független egy ország, ha a küliigye, hadügye, s főleg pénzügye független. S vajon most így van-e? Valódi független, demokratikus vezetői csak akkor lesznek az országnak, ha a népóhaj, és az isteni igazságos törvények szerint intézik ügyeinket! Más választásuk nincs is, mert ha az ígéretek csak ígéretek maradnak, folytatódik a szemfényvesztés, és az álságos erőszak. S ennek csak háborúság a vége: és a háborúságban sokasodnak az áldozatok, valamint dagadnak a bajkeverők pénztárcái. Jövőbe épülő nemzetté, s egyetemessé csak úgy válhatunk, ha a teremtett világ sokszínűségében megőrizzük, megmentjük a mi színeinket, minden sátáni maszatolás ellenére! Végezetül a világ magyar ifjúságához kéréssel fordulok.Tavaly a rám bízott 84 településről, s az ott lakók óhajairól 300 oldalas tanulmányt, szociográfiát készítettem a kormány részére. Arra kérek minden fiatalt Magyarországon és bárhol, ahol élnek, készítsék el lakóhelyük, térségük mostani szociográfiáját, kérdezzék meg az embereket: hogy élnek, mi a baj, mit kívánnak. Ebből az elkészült anyagból olyan enciklopédia kerülhetne az anyaországi mindenkori vezetők elé, hogy nem mondhatják soha többé: ők nem tudták, mit kíván ez a nép. mit kíván a magyar nemzet?! Tenyerünkben a sorsunk Budapest (MTI) - A Sorsvonal az a függőleges vonal, amely a tenyér alsó peremétől a középső ujj kezdetéig húzódik. De nem mindenkinél fordul elő. Azt tartják, hogy a különösen szerencsés emberek jellemzője. Ahhoz, hogy a Sorsvonal valóban a sikerre utaljon, mindkét tenyéren meg kell jelennie. 11a Önnek csak a bal tenyerén látható, az annyit jelent, hogy a sors a családi és az örökösödési ügyekben kegyeibe fogadta. A jobb tenyéren lévő Sorsvonal kitartást jelez. Az alábbiakban sorraveszünk néhány lehetséges vonalat, amiből Ön is kiolvashatja az esetleges jövőt. Ha az Ön Sorsvonala jól elhatár olt és a tenyér peremétől a középső ujj kezdetéig ér, a gondviselés egész életében elkíséri. A nehézségek nem hiányoznak ugyan, de mindig talál mentő körülményt, olykor éppen az utolsó pillanatban. Képessége szerint alkalmas arra, hogy a történéseket megsejtse és jóra fordítsa a dolgokat. Ha a Sorsvonal a kéz közepéből indul, ez azt jelzi, hogy a viselőjét bizony nem kényezteti el az élet, főleg fiatal korában. Körülményei várhatóan a 25. év után változhatnak, de az előbbre jutást inkább saját érdemnek, mint a külső segítségnek tulajdoníthatja. A villa alakú Sorsvonal azt jelzi, hogy Ön két véglet között vívódik. Az egyik a nyugodt élet felé terelné, a másik pedig a kaland, a szerelem, az élménydús időtöltéshez vezérelné. Ez a belső ellentét estik a tapasztalattal megszerzett bölcsességgel hidalható át. Ha az Ön Sorsvonala meg-megsza- kad, ez arra utal, hogy nem tudja idejében kihasználni a kedvező lehetőségeket. Hajlik arra, hogy félbehagyjon dolgokat, meg arra is, hogy az újdonságok iránti vonzódása kevésbé sikeres területre vigye. A láncolt alakú Sorsvonal olyan ember ismertetője, aki nagy dolgokra lenne hivatott, ezeket azonban nem mindig tudja megvalósítani, elsősorban az egészsége miatt. Egyeseknél fizikai, másoknál pszichikai terheket is jelez, az esetleges komplexusok kialakulásával. Elképzelhető azonban. hogy idősebb korban e problémák megszűnnek, a Sorsvonal tisztábbá válása egyértelműen erre utal. Ha a Sorsvonala széles, ez azt jelenti, hogy Ön tisztában van sorsának alakulásával és mindent elkövet, hogy célját valóra is váltsa. Ennél fogva ez a formáció a pszichológiai érettség és a környezethez való alkalmazkodás, a zökkenőmentes beilleszkedés képességének a jele is. A vékony Sorsvonal olyan emberre utal, aki nem képes sikerrel állni az élet megpróbáltatásait és a változásokra túlzó érzékenységgel, sőt félelemmel válaszol.---------JEGYZET---------, uccut a- nefúitoNagy József Vállalko ZÓi körökben néhányon komolyon foglalkoznak a gondolattal, hogy repülőgépet vásároljanak, mert a felpörgetett élettempót a mégoly erős álomkocsik sem képesek követni szufléval, sebességgel. Aj idő pénz és akinek a repülőgép vásárlásához elegendő pénze van, ily mód on legyőzheti az időt is. Aki magasan száll, úgy szeli át az országhatárokat, mintha azok ott sem lennének. Nincs bénán várakozó kocsisor, félnapos várakozás. A magán repülő tulajdonosa fél órával az indulás előtt engedélyt kér, bejelénti az útvonalat és már semmi sem állhatja útját. Sem lámpák, sem táblák, sem fits tokádó Trabantok, mezei Skodák, Zsigulik.de még a milliókat érő Fordok és Mazdák sem. A magán- repülőgép birtoklása már egy új életforma hírnöke és megtestesítője, a holnap jelképe nálunk, mert másutt már régen megszokott valóság. Ebben a tulajdonlásban, az idő legyőzésében más hangsúlyt kapnak a dolgok az üzleti életben és ez beleépül a döntésekbe, a munkák elvégzésébe, a minőségbe, a termelésbe visszaforgatott pénz hasznosulásában. És persze a magánéletben is. Ázt mondja egy csodálatos Mitsubishi büszke tulajdonosa, egyelőre nem érzi elérkezettnek a repülőgép vásárlását, mert menetközben nem láthatja irigyel arcát úgy, mint a mostani csodagépéből. Hm. Egy régi régi vicc szerint a repülőgép olyan mint az életszínvonal, minél magasabban van, annál kisebbnek látszik. (A vicc még az elmúlt rendszerben született, tehát ideje igazságtartalmát felülvizsgálni.) Mert a régi mondás a régi világban valóban ült, ám most már csak azok látják a repülőt kisebbnek, akik lentről, vagy nagyon lentről nézik. A látszat tehát csal, mert aki fönt lesz a saját gépével konkrétan érezheti milyen magas is az életszínvonal. Fent és lent. Titánok és gigászok (ÉM - H. J.) - Beszédünkben, főképp a különleges alkalmakkor elhangzó megnyilatkozásokban és írásunkban is mindanivalónk színesebb, kifejezőbb hangsúlyozására olykor egy-egy görög, ritkábban római mitológiai utalást, szóképet használunk. így a bátran kiálló, vállalkozásukat lelkesen, látványos eredménnyel teljesítő fiatalokat ifjú titánoknak szoktuk nevezni. A minap pedig egy sportközvetítést hallgatva, a riporter szerint gigászi csatát vívtak egymással az ellenfelek Ismertünk a múltban, de vannak ma is gonosz diktátorok a világ közeli-távoli tájain, és voltak (vannak?) nálunk is hatalmaskodó kiskirályok, akiket el-elkapott a gigantománia, hogy „uralkodásuknak” valamilyen gigantikus alkotásban, például egy kedves, hangulatos utcácskába beleerőltetett, oda nem illő tízemeletes épülettel állítsanak „emléket”. Titánok, gigászok... De kik is voltak ők? A titánok az ég istenének. Uranosznak és a föld istennőjének, Gaiának a fiai, akik megunván apjuk zsarnokságát fellázadtak ellene. A legfiatalabb titánnak, Kronosznak a vezetésével harcoltak Ura- tiosz ellen, s megölve letaszították a trónjáról. Ezután Kronosz lett az ég ura, aki a Kr. e. kilencedik században élt költő. Hésziodosz szerint olyan jóságos isten volt, hogy aranykort teremtett az emberek számára. De a saját fia, Zeusz elirí- gyelte tőle a hatalmat, s addig szórta apjára és a titánokra villámait, míg valamennyiüket le nem taszította a Tartaroszba, azaz az alvilágba, amely éppen annyira van a földtől, mint amilyen messze van a földtől az ég. Ezzel Zeusz maga ellen bőszítette a gigászokat, ezeket a hosszú hajú, nagy szakállú, félelmetes óriásokat, akik szintén Gaia fiai voltak, s, még ijesztőbbé tette őket, hogy a lábuk helyén kígyó- farkuk nőtt. Huszonnégyen voltak és megostro- molták az eget, hogy Zeuszt megfosszák trónjától. A hegyek tetején piramist emeltek, s tüzet, sziklákat kezdtek dobálni az égbe, de Zeusz villámaival sorra lesújtotta őket, majd a kegyelemdöfést Héraklész adta meg a gigászoknak. Ezért Zeusz jutalmul az. istenek közé emelte Héraklészt.aki valójában Zeusznak és egy földi királylánynak volt a fia. tehát félistennek számított. Hogy pedig „teljes hatalmú, igazi” istenné válhasson. Zeusz kérte feleségét, hogy ő is tegye fiává Héraklészt. Azt tanácsolta neki; feküdjön ágyba, jajgasson, mintha vajúdna, majd húzza elő szoknyája alól az ágyban vele együtt fekvő Héraklészt. Minden Zeusz akarata szerint „zajlott le", és hogy még istenibb istenné váljon Héraklész. összeházasították a fiatalság istennőjével, l lébé- vel, aminek örömére nagy lakodalmat csaptak az Olümposzon.
