Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19 / 196. szám

4 ÉSZAK- M AG YARORSZÁG . Kultúra wmmrnm; 1992. Augusztus 19-, Szerda Apropó DOBOS KLÁRA A fesztiválok egyik legfőbb jellem­zője, hogy túlnőnek a rendező hely­ség falain. Ha nem így van, ha nem jönnek érdeklődők és előadók mesz- szebbről, megkérdőjelezhető az elne­vezés. Megyénk is otthont ad ilyen rendez­vényeknek, s néhányukra igazán büszkék lehetünk. Mint a Kalákára vagy a Dixielandre a Diósgyőri Vár­ban. Most egy Tatabányára invitáló meghívó került a kezembe. Blues- fesztivál lesz augusztus 21—22-én a helyi sportcsarnokban. A program mindkét napon délután háromkor kezdődik, s másnap reggelig tart, hazai, s külföldi együttesek részvé­telével. Hogy mennyire élvonalbeli­ek, ezt döntse el a közönség, és a műfaj szakértői. Bár egy ilyen „fia­talos” fesztivált sokszor még a ní- vótlan zene sem tud elrontani... Közös jellemzőjük még a fesztivá­loknak, hogy hirtelen nem kap lé­legzetet az (átlag)emberfia, mikor megtudja, mennyibe kerül ,a belépő. Tatabányán a két napra 700 forint, de lehet venni napijegyet 390-ért. Már a diósgyőri fesztiválon sem le­pett meg, hogy sokan a várfalakon kívül vertek tanyát, ott beszélget­tek, s hallgatták a muzsikafoszlá­nyokat. Persze idén szigorúbb volt az ellenőrzés is a kapunál.. . Kissé meg vagyunk zavarodva az árakat illetően. Igazából nem is tu­dom, hogy sok-e ez a pénz egy ilyen rendezvényre vagy kevés. Soknak tűnik. De a fiatalok mégis nekiin­dulnak — pláne, ha nincs feltüntet­ve a plakáton a belépődíj — meg­veszik a vonatjegyet, majd — ha nem látnak más „beutat” — akkor a belépőjegyet. A kínos az, i hogy csak utólag derül ki, megérte-e .. . A vallató vénája GYARMATI BÉLA Csak ennyit írtam, a imiiniap ezeken a hasábokon: „ ... a Magvető Kiadó igazgatója 'ko­rábban maga is ..S úgy gondoltaim, elengedem ezt a szálat. Csakhogy ez a szál számos életúton 'húzódik végig. Az 1945 utáni koalíciós időszák emlék­iratait, dokumentumait böngészve foly­tonosan feltűnik. Arra lettem figyel­mes, hogy Kubinyi Feranc „ ... ketrec­be engem zártak ..című dokumen­tumkötetének mindhárom főtiszt sze­replője (Almássy Pál altábornagy, Ara­nyi Sándor orvosezredes és Kéri Kál­mán vezérkari ezredes) találkozott Kar­dos Györggyel a KATPOL-on. Ez a rossz emlékű mozaikszó nérnj magya­rázatot igényel. Még Debrecenben szé­kelt a kormány, mikor létrehozták a Honvédelmi Minisztérium katonapoliti­kai osztályát, mely később éppen olyan hírhed étté vált, mint az Államvédelmi Hatóság. Sőt, ha jól meggondolom, az első kirakatperék vádlottjait éppen a KATPOL szállította. Hát ennék az osz­tálynak volt kihal’lgatótisztje Kardos György és Berkesi András is. Az utób­binak 13 kihallgatottja került bitófára. Berkesi nem buzgó amatőrként műkö­dött, tökéletesen ismerte még a kínai vallatás ősi módszereit is, amit rend­kívül érdekfeszítően tudott (ÍRÓI VÉ­NA) megjeleníteni. (A processzus lé­nyege, hogy dobozokba zárják a vég­tagokat, s egyik dobozban patkányok, másikban hangyák ivetkeztetik csontra a testrészeket. A kínaiak 14 ilyen do­bozt alkalmaztak.) Berkesi főnöke, Kardos nem rómítgette, nem rugdosta a letartóztatottakat. Kéri Kálmán tá­bornok szinte ,,humánus” emlberneik minősíti az alezredest, aki kedvesen mosolygott, a következő dialógus alatt. Kéri: „ ... ha én ezt a vallomást alkL írom, lehet, hogy felakasztanak!” Kar­dos: „Hát nem jobb megoldás lenne, mint évtizedekig sínylődni egy börtön­ben.” A KATPOL és a politikái rendőrség a magyar progresszió legértékesebb elemeit, antifasiszta tiszteiket, politiku­sokat, ellenállókat, tudósokat, értelmi­ségieket — a demokrácia letéteménye­seit — likvidáltatta, állította félre. De elengedem a szálat, s Ovidius szavai­val próbálok vigasztalódni: „'Nulla po- teníia longa est.” (Mely vég nélkül tart, nincs olyan hatalom.) Gömböc úr - Moire után szabadon F1LIP GABRIELLA Miskolc (ÉM) — Főszezon Ta­polcán. Forog a körhinta. Min­den bazár nyitva. Csak tessék, csak tessék: sör, bor, pálinka. Jósoltasson a tenyeréből! Kóstol­ja meg specialitásainkat! Lazít­son ! Pihenjen! Szórakozzon! Mindjárt kezdődik színi előadás. De nem ám holmi ócska hakni! „Vadonáns” új vásári komédia. Igaz, jó háromszáz évvel ezelőtt megírta már Jean Baptiste Po­quelin mester, de Gömböc úr örök ifjú maradt. Most itt áll előttünk a, hatalmas férfiú, és semmi mást nem akar, csak nősülni. Szívének válasz­tottja pedig épp’ ezt nem akar­ja. Ez a konfliktus bőven elég is ahhoz, hogy megkezdődjék a nyíltszíni küzdelem. A leány szép is, ravasz is, Briganti sze­mélyében még segítője is akad. Ráadásul a rendező, Kiss Csaba nagyon furfangosan az eredeti darab minden szerepét erre a három színészre, Jónás Ritára, Magyar Attilára, Szakács Tibor­ra osztotta. így nemcsak azt lát­juk, hogyan teszik lóvá a kéret­len kérőt, hanem azt i.s, miként változik a gaz Briganti svájci gárdistává, apává, halállá, Julie pedig doktorrá, cigányasszonnyá valamint Szabó II. rendőrjárőr­Szabad egy tánca?! ré.. Nekünk pedig az a szerep maradt, hogy röhögjünk. És ez nem tréfa. Mert ahogyan nő a közönség kedve, úgy sokasodnak meg a játszó személyek szipor­kái is. Egymást hajszolva sod­ródunk poénról poénra. Még ak­kor sem kegyelmeznek, amikor már potyognak a könnyeink. Ha látják a színészek, hogy vesszük a lapot, kedvükre és kedvünkre Fotó: D. K. rögtönöznek. S minden gegre újabb geggel felelnek. Így lesz minden előadás más, mint a töb­bi. Aki nem hiszi ma délben, és i este 8 órakor Tapolcán még láthatja a darabot, sőt a titkos terv szerint 'augusztus 20-án déli 12 óra tájt nősülési szán­dékkal Tapolcára érkezik Göm­böc Lóránt, s ha ő megy, ott lesz Julie és Briganti is. Autonóra-e a tokaji írótábor? (ÉM — H. S.) — Kettő kivé­telével valamennyi tokaji író­tábort végig ültem — sokszor szenvedtem, — s ezekről írtam is valamilyen dolgozatot. A té­ma szempontjából egyáltalán nem mellékes és magánügy — sok haragost is szereztem velük. Volt, aki kormánypártisággal vádolt, egyenesen azzal, hogy el­adtam a toliam a pártnak (igen gyatrán fizetett!), míg a másik oldal (párt, helyi hatalom) azt nehezményezte, hogy azonosulni mertem néhány író eretnek gon­dolatmenetével. A dolog felejt­hető (is talán a tábor is), ám a Napzártát (Szénásii Sándor, Kiss Gy. Csaba és Radnóti Sándor) hallgatva mintegy utólag is megfogalmazódott, hogy miérlj zsörtölődtem annyit a tokaji írótábormal. Hiányérzetem az idei téma volt: az autonómia. Kiss Gy. Csaba és Radnóti is csak kerülgették a forró kását. Emlékszünk? Volt idő, amiikor „a” párt szerette volna kiterelni az írókat a politikából, mint illetéktelent, „nem szakembert”. Okkal háborodtak föl ezen az íróik. Mert ,,'a” politikához, a közélethez minden állampolgár­nak joga van! Egészen más a helyzet most, amikor írók, humán értelmiségi­ek jelentik ia hatalma elitet. Bár az Irodalom tekintélye soha ilyen mélyponton nem volt. Tény, hogy már tavaly láthatóak vol­tak a változás .jelei. A direkt po­litizálás kiszorult az előadóte­remből, de elhangzott olyan megjegyzés is, miszerint ha Ga- najevék nem csinálják azt a pancser puccsot, akkor kevesebb téma — és feszültség — jutott volna a bor mellé. Rögtön tilta­kozó táviratot lehetett fabrikál­ni — szóval működtek a régi reflexek, a táboré. De volt más változás is. Csak­nem kicserélődött a tábor, illet­ve kisebbségbe kerültek az ala­pító atyák, a törzstagok. Hatal­mas sértődések is támadtak emi­att. Hiszen éppen a rendszervál­tástól vártuk volna, hogy a ko­rábbi törzsi, kávéházi, ideoló­giai, klikk ellentétek végre fel­oldódnak az érd'emi vitákban, amelyek témája immáron dekla­ráltan az irodalom. Ehelyett az történt, hogy 'most a lövészárko­kat máshol ásták ki. Az ósdi „népies-urbánus” álellentétet most akár pártok neveivel is „nevesíteni” (rondia szó) lehet. Hogy konkrétan a. Napzártára utalják, bizonyos körök kiköp­nek, ha Szénási Sándor nevét hallják — és viszont (itt már nem mondok neveket). Ám való­ban furcsa, hogy a tokaji tábor alapítói közül senkit se idéztek a kamerák elé. Mintha nem is lett volna. A mérleg nyelve megint ki-átbillent, azaz a „sze- kértáborból” most nem tudom ml lett. Autonómia (még) nem. Mondhatnám persze, hogy a tábor fecseg, iszik, a karaván halad, de mégsem merném elbagatellizálni az egészet. Mert hiszen idővel a tábor is az irodalomtörténet, a történelem része lesz. S lei be­szél ma már a tiszaladányi bra- tyizásról, Darvas et. táblájának megkoszorúzásáról? Pedig húsz éven át ezzel kezdődött a tábor. Üj évszak kellene — írta Ratkó, akiről mostanában már szintén nem esik szó. Ezért kérdem, hogy ez a tábor az a tábor még? Egy karnyújtásnyira a természet! Miskolc (ÉM — Cs. M.) — Alig három méterre tőlünk — a vetí­tővásznon — zöld levélalagútban futó gyalogösvény. Egy pillanat­nyi sötét, mint általában a dia­vetítések képváltásakor, majd mindannyian szisszenve kapjuk hátra a fejünket, nehogy a sze­münkbe csapódjon a felbukkanó Bükki kép - ahogyan a fotós látja. Fotó: Fojtán László faág. Hiába önt el minket a vi­zuális információhullám, ez a látvány teljesen szokatlan, a tér­beliség csodálkozó döbbenetét kelt még bennünk. Egy karnyújtás­nyira érezzük magunkat a kive­tített tájtól. A virág csábít, hogy szagolnánk meg; „alattunk” a völgy, szinte szédít a mélység. A „térdiázás” speciális techniká­ja arra épít, hogy nem ugyanazt látjuk a két szemünkkel. A több felvétellel létrehozott háromdi­menziós kép által sokszor hatá­sosabban érzékelteti a teret, mint azt a valóságban láthatjuk. Per­sze, előbb-utóbb megszokottá vá­lik a térbeliség, hiszen már ilyen mozifilmet is láthattunk. A mis­kolci Tudomány és Technika Há­zában, augusztus 20. és 23. között tartandó vetítések azonban már túllépnek azon, hogy csak a tech­nikát csodálhatnánk meg általuk. A Bükki Nemzeti Park legszebb részeit, értékeit mutatja meg fél óra alatt 50 dia segítségével Ko- rompai Viktor, beillesztve saját műsorába Kaposvári László fel­vételeit is. Korompai úr — régi diázóként — már többször java­solta, használja a térvetítést a város, a megye akár az idegen- forgalmi népszerűsítésben, akár a cégbemutatóknál. Egyelőre senki nem „harapott rá” a különleges, vizuális csemegére. Talán majd most, a vásár idején. Bányász zenekarok találkozója Kazincbarcika (ÉM — Cs. M.) — A Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége, Kazincbarcika város önkormányzata, Borsod- Abaúj-Zemplén megye önkor­mányzata, valamint a kazincbar­cikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár a borsodi városban rendezi meg augusztus 21—23-án a „Bányász Fúvószene­karok 1992. évi Országos Talál­kozóját”. A tizenhárom résztve­vő együttes közül több majo- rette-csoporttal együtt érkezik, így nemcsak hangzatosnak, de látványosnak is ígérkezik a pén­tek délután 5 órai zenés felvo­nulás a Lenin úton, majd az ezt követő megnyitó és zenekari be­mutató a művelődési központ előtt. Ugyanaznap, este fél hét­kor tartják. a találkozó egyetlen zárttéri programját, a művelődé­si központ ünnepi koncertjét. Szombaton számtalan, különböző helyszínen (Aggtelek, Szilvásvá­rad, Miskolctapolca, Eger, Put- nok) megtartott térzene szórakoz­tatja a fúvószene-kedvelőket, majd a vasárnapi összevont zene­kari koncert után, délelőtt fél ti­zenegykor, a barcikai művelődési ház előtti téren zárják be ünne­pélyesen a találkozót. Keresztúri szoborpark Boilrogkercsztúr (ÉM — F. G.) — Augusztus 20-án, immáron ki­lencedik alkalommal rendezik a bodrogkeresztúri falunapot. A ze­nés ébresztő után a délelőtt az ifjúságé. Lesz irodalmi műsor, bábelőadás, bemutatkoznak a fa­luban táborozó szombathelyi fi­atalok, az IQ 40 együttes zenés kabaréműsort ad. A sportdélutánt követően fél négytől az augusz­tus 20-ai ünnepség keretében fel­avatják a szoborparkot, s lelep­lezik a nemrégiben elkészült Szent Flórián- és Szent Vince- szobrot. A falunap a Swings együttes koncertjével, és a késő éjszakába nyúló bállal fejeződik be. Szabadidő központ Köröm (ÉM — Gy. K.) — Vár­ják már Köröm községben a Szent István napját, hiszen az idei augusztus 20-a kettős ünnep lesz a település lakói számára. A délelőtt 9 órakor kezdődő szentmise, valamint a kenyér­szentelés után kerül sor az új Szabadidő Központ avatásána. E létesítmény iád majd helyet a több órán át tartó, gazdag sport- programnak, melynek versenyei­re a helyszínen nevezhetnek be az ünnepség előtt a körömiek. Honfoglalók kardja Felsőzsolca (ÉM — Cs. M.) — Mindössze három napig látható a felsőzsolcai Szent István Álta­lános Iskola 1. emeleti kiállító- termében a Tóth Sándor egri gyűjtő fegyvereiből rendezett tárlat. A mintegy 70 különleges darab között egyaránt szerepel bronzkori lándzsa, honfoglalás ko­ri kard, a XVI—XVII. században készült pisztoly, vagy az 1848-as szabadságharc egy szablyája. Az augusztus 23-ig megtekinthető kiállítást augusztus 20-a délután­ján Rézművesné Nagy Ildikó nyitja meg. Hírek © Tiszalúc (ÉM) — A tiszalúci Tűzvirág Bábszínház Művészeti Egyesület augusztus 20-án, 21­én, 22-én és 23-án, este kilenc órától a Táncsics út 30. szám alatti szabadtéri színpadon be­mutatja az István, a király című rockoperát. • Miskolc (ÉM) — A Rock Színház társulata Móricz Zsig- mond—Kocsák Tibor—Miklós Ti­bor: Légy jó mindhalálig című musicaljével vendégszerepei Miskolcon. Az előadások augusz­tus 20-án, délután fél ötkor, este fél kilenckor, 21-én és 22-én es­te nyolc órakor kezdődnek a di­ósgyőri várban. S Megyaszó (ÉM) — Augusztus 22-én, délután négy órakor kez­dődik a harangodi napok ren­dezvénysorozat záróünnepsége. A megyaszói szabadtéri színpadon fellép az edelényi pávakör, a tállyai népdalkor, a taktaharká- nyi férfikar, a balmazújvárosi 48-as olvasókor tánccsoportja és a megyaszói tűzoltó fúvószenekar. ® Lapunk augusztus 13-i szá­mában Alapozó Ózdon, felvételi Miskolcon címmel cikket közöl­tünk a Miskolci Bölcsész Egye­sület új szolgáltatásairól. A tá­jékoztatóban többször használtuk az egyetem kifejezést, holott a Miskolci Bölcsész Egyesület ese­tében természetesen egyesületi oktatótevékenységről lehet szó. © Miskolc (ÉM) — A Miskolci Nyár egyik leglátványosabb elő­adásának ígérkezik augusztus 21-i táncest a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon. Este hét órától az Olaszországból érkező asti zászlóforgatók, a spanyol To- losa együttes, a tajvani néptánc­együttes, az ungvári népművé­szeti-díjjal kitüntetett B’iatalság ritmusa együttes és a miskolci Ködmön formációs táncegyüttes mutatkozik be. • Miskolc (ÉM) — A Pécsi Sán­dor Guruló Színház olyan 14—25 éves korú fiatalokat hív a társu­latba, akik kedvet, tehetséget éreznek a színjátszáshoz. Jelent­kezni augusztus 21-én, délután 3 ólától este 7 óráig, a Vasas Mű­velődési és Oktatási Központban lehet. (Andrássy u. 36.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom