Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19 / 196. szám

1992. Augusztus 19-, Szerda Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 3 Mérföldkő a KDNP életében Szociál­asszisztensek képzése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központban (Mis­kolc, Rákóczi u. 12.) még lehet | jelentkezni a szociálassziszten se­lect képző tanfolya|mra. Munkanélküli érettségizett fiata­lok jelentkezését várják. Azokét, akik szeretnek az emberekkel foglalkozni, akik segítőkészek, érzékenyek a társadalmi problé­mákra, akikben nincs előítélet, j megértik a nehéz helyzetben le­vők gondjait és jó probléma- megoldó képességgel rendelkez­nek. A szooiálasszisztenseík egy új, fejlődőben levő szakterület első helyi szakemberei lesznek. Bíz­vást, tanulmányaik befejezését | követően remélhetik, lesz elhe­lyezkedési lehetőségük a szociális intézményekben. A családsegí­tés, az információszolgáltatás, a területi és intézményi szociális gondozás, a szociális ügyintézés i területén szükség van rájuk. Képzésük nem hagyományos jellegű. A végzendő feladat jel­legéből adódóan a hatékony ön­ismeret és készségek megszer­zésén, a gyakorlati munka „tere­pen” való elsajátításán alapul. A középfokú szociálasszisztens végzettség lehetőséget jelent felsőfokú szakirányú továbbta­nulásra is. ; _______________________________ I skolaavatás Felsőnyárádon Felsőnyárád (ÉM — Gy. K.) Űj általános iskolát avatnak augusz- j tus 20-án Félsőnyárádon. Nem ! csak a helybeli családok számá­ra jelent különös ünnepet ez az esemény, hiszen a nyárádiakon kívül a felsőkelecsényi, a jákfa‘1- vai, valamint a dövényi iskolások is végre kedvezőbb körülmények : között kezdhetik meg szeptember­ben az új tanévet,! A mintegy 48 millió forintos be- : t'uházás a négy 'település össze- j fogásával, a megyei önkormány- j zat támogatásával valósult meg. Külön figyelmet érdemel, hogy ■ az új oktatási intézmény létreho­zásához segítséget nyújtottak a községek gazdálkodó egységei, ; valamint az egyházak helyi kép- r viselői is. Fennállása óta első alkalommal rendezett kongresszust az idén a Kereszténydemokrata Néppárt. Az április végén Gödöllőn meg­tartott háromnapos tanácskozást a párt életében mérföldkőnek tartják. A KDNP megyei tagsá­gát népes (küldöttség képviselte valamennyi szekcióban. Az el­múlt hónapokban többen mon­dották el impresszióikat, vélemé­nyüket a kongresszusról, az ott kialakított állásfoglalásokról. A szó ez alkalommal Szappanos Istváné, a párt megyei szervező- titkáráé, ki a politikai szekcióban tevékenykedett. SZAPPANOS ISTVÁN — Mint a KDNP laLapítója, s az országos nagyválasztmány tagja lehettem küldött a kongresszu­son. Pártbeli tisztségemen ikívül .civilben” az OTP Kereskedelmi Bank Rt. Megyei Igazgatóságá­nak főelőadójaként dolgozom. Ér­deklődési körömnek megfelelően kerültem a politikaii szekcióba. Ügy érzem, hogy a nem egyszer késő estig folytatott munkánk nyomán tovább javultak az ere­deti tézisek, hiszen számos mó­dosító javaslatot tettünk, melye­ket érdemi viita után fogadtak el a szekció tagjai. — Felszólalásomban három té­makörrel foglalkoztam. Tolmá­csoltam a megyénkben kialakí­tott állásfoglalásokat, s javasol­tam: csökkentsék a kamatokat, foglalkozzunk érdemben az ifjú­ság lakáshelyzetével. Egyet ér­tettek azzal is, hogy ne csák tol- dozgassuk-foldozgassuk az alkot­mányt, hanem alkossunk egy újat, Ikonszerűt. — Ami a kongresszus üzenete­ként is felfogható: a keresztény­demokrata külpolitikai állásfog­lalás két alappillére a keresztény szeretet-etikán alapuló szolidari­tás és a nemzetközi igazságosság. Ennek érdekében ki kell építe­nünk az együttműködést nem csak az európai testvérpártoklkail, hanem valamennyi olyan politi­kai közösséggel, amelyek segítik a magyar külpolitika törekvéseit. Külpolitikánk alapvető célja az integráció Európa politikai-kultu- ráilis-gazdasági és biztonsági rendszerével, megőrizvén nemzeti identitásunkat és történelmi kul­túránkat. — Az integráció folyamata — hangzik az állásfoglalásban — szorosan összefügg és kiegészül a regionális együttműködés gon­dolatával. Elsőrendű feladatnak tartjuk térségünk népeinek szo­rosabb gazdasági, kultúrális és politikai együttműködését. A KDNP ^ nemzetiség-politikájában irányadónak tartja az érvény­ben levő nemzetközi megegyezé­sek dokumentumait. Pártunk a kisebbségvédelmet nem tekinti az adott államok belügyének, ha­nem az európai „Iközrend” szer­ves részének. Követendő külpo­litikai alapelvünk, hogy a szom­szédos államokkal kötött kétol­dalú szerződések a jövőben ne legyenek ratifikálhattok kisebb­ségvédelmi garanciák rögzítése nélkül. Egytértünk az emberi és kisebbségi jogiokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, de szükségesnek tartjuk az etnikai kisebbségek kollektív jogainak intézményes biztosítását is. — Tisztában vagyunk a törté­nelmi egyházaik kultúrát megtar­tó szerepével. A KDNP ragaszko­dik ahhoz, hogy az egyházak ál­tal képviselt erkölcsi értékrend zavartalanul érvényesüljön, s az egyházak működési feltételeiért az adott állam kormánya garan­ciát vállaljon. A kongresszuson elhangzott vélemény szerint: a magyar külpolitika legfontosabb feladata az ország függetlenségé­nek, területi sérthetetlenségének és biztonságának megóvása. A Kereszténydemokrata Néppárt lényegesnek tartja, hogy Magyar- ország biztonsága érdekében — amíg az Európai Közösség tagja lesz — akár a Nyugat-európai Unió, vagy a keresztény pártok nemzetközi szervezetei révén — a szükséges lépéseket tegye meg. — Természetesen, kialakítottuk állásfoglalásunkat és elfogadtuk a határozatokat a párt gazdasági programjáról. A szükséges gazda­ságpolitikai fordulathoz és a programhoz összegeztük a leg­fontosabb megvalósítandó tenni­valókat. A szociálpolitika, vala­mint az érdekvédelmi tevékeny­ség továbbfejlesztése is legalább ekkora hangsúlyt kapott, ám ezekkel a kérdésekkel foglalkoz­tak már küldött-társaim. Refle­xióimat, gondolataimat, illetve a külpolitikai kérdésekről adott tárgyszerű tájékoztatást az olva­sók figyelmébe ajánlom. Egy karéj kenyér GYÁRFÁS KAITALLN I Rákászok Miskolc (ÉM — K. L.) — Lágy hónapban kemény a rák — olyan hónapban jó a rák húsa, amely­nek a nevében nincsen „r” hang. Kyen hónap a mostani, az au- j Süsztus. j Rákászok pedig találhatók — akár ismerik ezt a közmondást, i akár nem. Akinek horgász en­gedélye van, s saját részére fog- la a rákot, annak nem kell kü- lon engedély. Aki viszont már Kisvállalkozó, azaz kereskedik vele, annak engedélyt kell válta,- *}*. — így tájékoztatott Csikós ■József megyei halászati főfel­ügyelő. Az idén több mint itíz h.Ven engedélyt adtak ki. j Ugyancsak ő tájékoztatott arról j'\ hogy a második világháború [®lőtt a sekély vizű hegyi patakok élővilágához hozzátartozott a rák. ő második világháborút követő h'úkpestis azonban szinte teljesen ' ^'Pusztította ezeket az apró ví- I''■'állatokat. Csak mintegy 5 éve kezdett el ismét szaporodni, né­pesítette be a folyóvizeket, csa!k- !agy, mint egyes tavakat. A jó rákászóvizek között tartják púmon elsősorban a Rakacai ta- ! Ipt. a. zempléni részeken is ta- ji'íni hasonlóan jó vizeket. Mád— perencs térségében. Ilyen példá- j.l a Mádi — valamint a Fürdő i s Gilit patak. jegyénk vizeiben kétfajta rák ípálható — mindkettő emberi i, gyasztásra alkalmast. Az egyik a széles ollójú folyami, vagy ne- hesrák, amelynek ehető része, hő.lá és poitroha „húsosabb”, Sprit’ a másik, az úgynevezett pesikisráiké. Ennek ollója szinte jpentéktélen, és kevés ennivalót L:)har a páncélja. ítPha nem szerepel „napi” étel­j. °ht vendéglőik étlapján a rák— ligásával úgy látszik, mégis ér- RlT>es foglalkozni. Évtizedek óta féltőn őrzök egy karéj száraz, barna kenyer-et. Valaha friss volt, bélé puha, hé­ja ropogós. Erdélyből küldte mutatóba haza — Magyarország­ra — nagyanyám, ki érezvén utolsó útja közeledtét, még egy­szer visszatért szülőföldjére. Sor­ra járta iá háromszéki falviaikat, s eltöltött egy kis időt valameny- nyii testvérénél, azolk gyermekei­nél, leszármazottai,nál. A hatva­nas éveket írtuk — orvosi javas­latra többször meghosszabbíthat­ta ottlétét... Az én drága nagyanyám, küldött egy feledhetetlen levelet, amely­nek borítékjából az egyik kis székelyföldi falu régi házában dagasztott, s a kemencéjében sütött kenyérből lekanyarított szelet esett a,z asztalomra, be­burkolva a sűrűn telerótt sorok­kal teli levélpapírba. „Nézd meg lányom, s mutasd meg .minden­kinek: ilyen kenyeret ettem én gyermekkoromban. S látod: itt még mindig ez a mindennapi. Jobb ízű ez hidd el, a leigjfehé- rebb kalácsnál.” S midőn aztán hazatért nagy­anyám, még sokat beszélt a ke­nyérsütésről, mi meg tátott száj­jal hallgattuk, mintha mesét mondott volna. Ahogy tőle hal­lottam, az igazi gazdasszony már előző nap készült a kenyérsütés­re, hiszen akitoriban legalább egy hétre gondoskodtak a család kenyeréről. Átszitálták a lisztet, ami igazán akkor volt kenyér - nekvaló, ha a fele búzából, a fe­le meg rozsból került ki. Aztán jött a kovászolás, s mindezt gondosan elhelyezték a dagasztó­tekenőben — így hívták akkori­ban a cigányok által faragott, s egy életén át kitartó fateknőt. A liszt, benne a kovásszal, gondo­san letakarva pihent reggelig. Mit mondok? Hajnalig- Ahogy megvirradt, már talpon volt a gazdasszony, s még egy kis héjá­ban főtt, gondosan áttört krumlit is tett a telknőbe. Ezután jött a sózás, s a részletekben adagolt vízzel megkezdődött iaz igazi nagy munka, a dagasztás. A gazdasszonyt azon mérték, hogy milyen kenyeret tudott dagaszta­ni, s hogy jól eltalálta-e, mikor is áll már készen a sütésre a tészta. Mikor aztán már nem volt sem túl lágy, sem kemény, megszórták liszttel, szakajtókba adagolták, s tiszta kendővel le­takarva kelesztették, míg csak el nem jött a sütés ideje. A kemen­céről meg a gazda gondoskodott. ... Ahogy sült a kenyér, s szállt az illata, azt mindig érzi az em­ber — hallottam nagyanyámtól. Aztán ha elkészült a kenyér, pi­hennie kellett, s kihűlnie, míg megszeghették. A kenyér a tisz­tességes házban szent volt, s utolsó morzsájáig elfogyasztották. A kenyér — a mindennapi, — az Élet. Ezt is nagyanyám hagyta rám örökségként. HE.TÖ-PARTY Hejőbába (ÉM) — Hejőbábán egész napos rendezvényt tar­tanak a sportpályán, augusz­tus 20-án. A Hejő-party név­re keresztelt szabadtéri ünnep most debütál, de szeretnék hagyományossá tenni, s éven­ként megismételni. A rendez­vény költségeit az önkormány­zat vállalja magára, hiszen az 50 forintos belépődíjért kapott szelvény részt vesz a tombo­lasorsoláson. A party reggel 9 órakor kez­dődik, és az éjszakába nyúló lesz. Megrendezik a Hejő Ku­pa labdarúgótornát, vetélke­dő lesz a gyerekeknek, ügyes­ségi versenyen vehetnek részt Megyénkből az autósok saját gépkocsijuk­kal. A helyi művelődési ház kiscsoportja dzsesszbalett pro­dukcióval lép a színpadra, a kicsinyeknek a miskolci Cso­damalom Bábszínház előadá­sával kedveskednek. Megvá­lasztják továbbá a környék legerősebb emberét, lesz öreg­fiúk focimeccse, majd a Mohó Sapiens együttes lép fal töb­bek között a szabadtéri szín­padon. ÜNNEPI MISE MÁLYIBAN (ÉM — Gy. K.) — Mályiban augusztus 20-án, a Szent Ist- ván-napi templombúcsún az ünnepi mise délelőtt 10 órakor a templomkertben lesz, a templom tetőszerkezete cseré­jének munkálatai miatt. Esős időben az iskola aulájában tartják a misét. CIMERAVATÖ, FELSÖZSOLCAN Felsőzsolca (ÉM — Gy. K.) — Képviselő-testületi ülést tartanak augusztus 20-án, dél­után 4 órai kezdettel Felső- zsolcán, a községháza dísz­termében. Az államalapító Szent Istvánra emlékeznek, majd ünnepélyesen felavatják a nagyközség címerét és zász­laját. Az ünnepi eseményen, valamint az azt követő prog­ramokon, részt vesz Kis Gyu­la, munkaügyi miniszter. —— Innen szólva----------­a , &$ülöp*lcOie FARAGÓ LAJOS Derenk község neve már csak a térképen található. A régi térképe­ken! Első lakói Lengyelországból ér­keztek az 1700-as években. Építő­mesterekként, családostól, várakat építettek. Aztán lakóit — igaz, kár­pótolva őket(!) — 1941-ben elköltöz­tették: Emőd-Istvánmajorba, Sajó- szentpéterre, Szögligetre, Szendrő- re .. . Derenk és környéke ugyanis beleesett Horty Miklós evilági va­dászmezejébe. A község valamikori lakói és leszár­mazottaik vasárnap autóbuszokra ülnek és felkeresik szülőföldjüket. Megpróbálják fellelni a szülőház he­lyét, majd ünnepi misén vesznek részt. Az emődi polgármesteri hiva­taltól szerzett információink szerint a résztvevők ezután előveszik bog­rácsukat, előkerülnek a bütykösök és a demizsonok is. így, együtt, esze­getve és iddogálva kívánják felele­veníteni a szülőfaluval kapcsolatos emlékeket. Az egész napos rendezvényen Len­gyelország magyarországi nagykö­vetsége is képviselteti magát. ÉM-portré Fotó: Fojtán lászló Lukács Tibor Miskolc (ÉM — M. E.) — Nem a leg­kellemesebb élményként vonult be az elmúlt év júliusa Lukács Tibor életé­be. A fiatal — 27 éves — automatizá­lási üzemmérnök ekkor tudta meg, munkanélküli lett. — Kezdetben bíztam a diplomámban — mondja. — Hét helyre nyújtottam be pályázatot, vártam a megfelelő aján­latra. De nem hogy ajánlat, sok eset­ben még válasz sem érkezett. Kezd­tem ráébredni, rengeteg a hasonló sor­sú diplomás és ahhoz, hogy jobb esé­lyekkel induljak, valamit Lennem kell, nem ücsöröghetek ölbe tett kézzel. Napjainkban a legtöbb céget csak ak­kor érdekli a jelentkező, ha közgazda- sági végzettsége, vagy minimum egy nyelvvizsgája van még az eredeti vég­zettséghez. Mindenképpen a tanulást választottam tehát. Novemberben akad­tam rá az Észak-magyarországi Re­gionális MunJkaerö-fejlesztési és -Át­képzési Központ (ÉRÁK) által meghir­detett menedzserképző-tanfolyamra. Belevágtam. Jól jött, hogy újra közös­ségben lehetők és olyan plusz ismere­teket kapok, amit majd hasznosítha­tok. Igaz, akkor még nem tudtam, hogy hol. A lehetőség váratlanul jött. Egy számítástechnikával foglalkozó cég ter­mékmenedzsereket keresett éppen az ÉRÁK-náil. Mindez idén márciusban történt,, és mostanra úgy érzem meg­találtam náluk a helyem. Remek társa­ságba kerültem, a cég állandóan fejlő­dik, próbál egyre igényesebb termé­kekkel megjelenni a piacon. Számom­ra fontos az is, hogy minden lehető­ség megvan a szakmai továbblépésre. A külföldi kapcsolatokból pedig egye­nesen következik, nagy gondot fordíta­nak nálunk a nyelvtanulásra. Szóval, befogadtak és beilleszkedtem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom