Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

1992. Augusztus 12., Szerda _______________Sport___________________________ÉSZAK-Magyarország 15 A miskolci városi sportcsarnokban rendezik me<| szeptember 1 -6. között az I. női ifjúsági kézilabda Európa-bajnokságot. Képünkön: az esemény hivatalos plakátja. Szurkolóbusz Budapestre Miskolc (ÉM) - A Borsod Volán Tours Utazási Iroda kft. 1992.augusz­tus 16-án, vasárnap különjáratú autóbuszt indít Budapestre, a BVSC- Novép - Diósgyőri FC NB-es lab­darúgó mérkőzésre. Részvételi díj 550 forint, ebben nincs benne a belépőjegy ára. Indulás vasárnap fél egykor. Je­lentkezni augusztus 14-ig lehet, dé­lután 3 óráig a Borsod Volán Tours Utazási Irodában (Miskolc, Zsolcai kapu 18). Telefon: 329-666 és 329- 817. Nem ismerik el a Barcelona, (MTI) - J an Zelezny, olimpiai aranyérmes csehszlovák gerelyhajítónak júliusi, Oslóban elért 94,74 méteres eredményét nein is­merik el világcsúcsnak - jelentette be hétfőn a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF). Az IAAF-tanács vasárnap ülésezett és megállapította: a csehszlovák sportoló Oslóban nem a szövetség előírásainak megfelelő gerelyt használt. A tanács­kozást finn tiltakozásra hívták össze. Köszönöm azoknak, hogy a világcsúcsom ellen tiltakoztak, mivel ez ösztönzőleg hatott olimpiai teljesítményemre - nyilatkozta nem kis gúnnyal Zelezny. A vasárnapi döntés szerint a világ­rekordot továbbra is a brit Steve Back- ley tartja, ez év januárjában Auck- landban elért 91,46 méteres ered­ményével. A Zelezny által használt gerelyt Németh Miklós tervezte, de Barcelonában sein használhatták, mivel nem szerepelt az IAAF hivata­los listáján. Kalaniata (MTI) - Harmadik mérkőzésén vereségei szenvedett a görögországi Eb-n a magyar ifjúsági női kosárlabda válogatott, de a kör­beverések miatt még mindig van esé­lye a továbbjutásra. A csehszlovákok elleni találkozóról dr. Bácsalmási László edző számolt be az MTI-nek: - Szoros és izgalmas mérkőzésen szenvedtünk vereséget. Hiába fordí­tottunk nagy gondot az elmúlt évek­ben az éles helyzetek gyakorlására, a magyar ifibajnokság gyenge színvon­alú mérkőzésein nem lehet igazán felkészülni egy ilyen rangos meg­mérettetésre. Ez nem elsősorban a lányok hibája. Otthon három-négy szoros találkozót játszanak évente, fizikailag is sokkal gyengébbek a nemzetközi élmezőnynél. Az elmon­dottak miatt is csak dicséret illeti a Görögországban szereplő csapatot. Miután a csoportban egyre több a meglepő eredmény, nem tartjuk lehetetlennek, hogy eljussunk a legjobbak közé. Vereség és remények világcsúcsot Az EB plakatja I. JUGEND ­EUROPAMEISTERSCHAFT IN DAMEN HANDBALL lim. SZEPTEMBER 1-&. MISKOLC Jól mutatkozott be a Ziegler-legénység Megkezdődött az ifjúsági labdarúgótorna Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbar­cika (ÉM) - Kedden négy mérkőzés­sel megkezdődött a Miskolc-Tapolca Kupa nemzetközi ifjúsági labdarúgó- torna egyhetes küzdelemsorozata. Az eseményen, amint arról mai beszá­moltunk, nyolc együttes vesz részt. Az első forduló eredményei: Franciaország-Csch és Szlovákia 1-0 (0-0). Tiszaújváros. Olefin sport­telep, 400 néző. Vezette: Zvolenszky. Gólszerző: Gourlay. Jók: Rouvicre, Grenet, illetve Skuhravy, Volsik. Jó iramú és helyenként kifejezetten ma­gas színvonalú volt a mérkőzés. Mind­két együttes nyílt sisakkal futballo­zott, így a nézők élvezték a játékot. A franciák kapura veszélyesebbek voltak, több helyzetet dolgoztak ki, de ezek közül csak egyet tudtak értékesíteni. A látottak alapján rászol­gáltak a sikerre. Oroszország-Finnország 5-0 (2-0). Miskolc, vasutas sporttelep, 100 néző. Vezette: Bognár. G.: Mclnyikov (2). Qrestyuk (2), Sukov. Jók: Zelenyin, Konovalov, Ricskov, illetve a finnek közül senkit nem lehet kiemelni. Végig az oroszok játszottak nagy fölényben. A mezőnyben ügyesebben adogattak, veszélyes támadásokat vezettek, csatáraik gyakran kiléptek a védők közül és ígéretes helyzeteket teremtettek. Kínálkozó lehetőségeik közül ötöt ki is használtak, így kiütöt­ték ellenfelüket. A finnek lelkesen fut­balloztak, de alig jutottak el az oro­szok kapujáig. A találkozó színvonala egyébként nem haladta meg a közepest. Lcngyclország-Magyarország B 3-1 (2-1). Miskolc, hejőcsabai sporttelep, 150 néző. Vezette: Kurmai. G.: Woj- ciechowski (2), Kalicick, illetve Dár­dai. Jók: Burmer, Wojciechowski, il­letve Dárdai, Rózsavölgyi. Az egy évvel fiatalabb játékosokból álló ma­gyar együttes alárendelt szerepet ját­szott. A két csapat nem volt egy súly­csoportban, bár a mieink derekasan küzdöttek, de a nagyobb tudás előtt fe­jet kellett hajtaniuk. A színvonal és az iram kielégítette a várakozásokat. Egyébként helyzetek bőven adódtak mindkét kapu előtt, kihasználásukkal azonban - négy kivételtől eltekintve - hadilábon álltak a játékosok. Magyarország A-Belgium 3-0 (1-0). Kazincbarcika, 200 néző. Vezette: Kálmán. Magyarország A: Vezér - Juhász (Dragoner), Hrutka, Majoros - Lendvai M„ Nagy, Gyura, Pető (Szamosi) - Tóth M. (Zavadszki), Vincze, Sándor (Lendvai P.). Edző: Ziegler János. A magyar fiatalok har­cosan kezdtek, azonnal letámadták el­lenfelüket. s már a félpályánál igyekeztek labdát szerezni. A harcos felfogás gyorsan eredményhez vezetett, ugyanis a 10. percben Sándor egy szép akció végén 12 méterről la­posan a bal sarokba lőtt. Ezt követően is a mieink diktálták a tempót, a belgák csak a rombolásban tűntek ki. A vendégek képtelenek voltak valamire való akció vezetésére, a szervezetten és derekasan ügyködő magyar védők rendre időben léptek közbe. A második játékrészben is az történt a pályán, amit a magyarok akartak. Előbb Nagy 23 méterről zúdí­tott nagy lövést a bal felső sarokba, majd Vincze lépett ki egyedül a védők közül és közeli lövése után a jobb ka­pufáról perdült a gólvonal mögé. A magyar fiatalok jó teljesítménnyel mutatkoztak be, magabiztosan és határozottan játszottak, sorozatban alakították ki helyzeteiket, s akár nagyobb különbséggel is nyerhettek volna. Jók: Majoros. Gyura, Vincze, illetve Wuillot, Bossyt. Görcsös József dicsérete Miskolc (ÉM - K. T.) - Amit már mindenki tud, de azért még jóidéig emlegetni fogjuk: Rcpka Attila sze­rezte meg az újkori olimpiák történetének első miskolci-borsodi aranyérmét, A kötöttfogású birkózók 68 kilós súlycsoportjának küzdelmében bizonyult a legjobbnak. Diadalának pillanataiban természete­sen megpróbáltam elérni azokat, akiknek az elmúlt években köze volt a diósgyőri sportolóhoz. Egyiküket el is értem. Már igazán bánom, hogy szavait készpénznek vettem, mentségemre: sodortak az ese­mények. Jöttek az újabb és újabb sportágak, versenyszámok, a vissza­tekintésre, a kontrollra nem maradt időm. így aztán megírtam, hogy Rcp­ka tulajdonképpen egy embernek köszönheti azt, amit köszönhet. Kél nappal később - ilyen a sors - összefutottam felfedező edzőjével, Görcsös Józseffel. Igazi sportember módjára viselkedett. Nem reklamált, nem dühöngött, csendben kérdezte: “Hát már nem emlékszel arra, hány­szor írtál rólunk? Elfelejtetted, hogy nálam kezdte?" Az kétségtelen, hogy most sokan teszik fel a kezüket, s próbálnak maguknak cgy-egy "szeletkct" kisza­kítani Repka diadalából. A képzelet­beli torta legnagyobb hányada azon­ban Görcsös Józsefet illeti. Hiszen 1978-tól 1986-ig foglalkozott az im­máron sporttörténelmet írt bajnokkal. A világ-, de a hazai sajtót biztosan be­járta az a fénykép, amely hat esz­tendővel ezelőtt készült Németország­ban, az ifjúsági világbajnokságon. A dobogó tetején Repka Attila állt és az aranyérmet Helmut Kohl, az akkori NSZK kancellárja, miniszterelnöke adta át számára. Van erőm ahhoz, hogy tévedésemet korrigáljam. Közben persze nem értem, hogy Görcsös volt kollégája miért próbálta magát sokkal előrébb tolni attól, amennyit kiérdemelt? Szóval a hitelesség kedvéért: Görcsös nyolc, Rusznyák József pedig öt évig szorgoskodott Attilával. A többiek: a vezető edzők, az elnökök, a szak­osztályban ilyen-olyan funkciót betöltők “csak” menedzselték, "csak" a feltételek előteremtéséből vették ki a részüket. De mielőtt valamelyikük is megsértődne, gyorsan leszögezem: természetesen ezek is nagyon fontosak voltak és ténykedésükkel egy-egy mozaikkockával hozzájárul­tak a barcelonai örömhöz. Miért csuklottak össze csapataink? DOROS LÁSZLÓ Miskolc (ÉM) - Barcelonában tizen­egy aranyérmet szereztek a magyar sportolók. Bizonyára mások is észrevették, hogy ezek közül csupán a női kajak négyes képvisel csapatot, bár, a sportágban inkább az egység el­nevezés dívik. A többi elsőség kivétel nélkül EGYÉNI számban született, s a tény azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert hosszú évek óta jelentkezik a tendencia. Az olimpia városában 11 számban harcoltak, viaskodtak egymással az együttesek. A mi gárdáink közül mindössze kettő, a vízilabdázók, valamint a kézilabdázók vehettek részt sportáguk nagy seregszemléjén. Szereplésükről csak annyit, volt jobb és remélhetőleg lesz is. (Lesz?) Hol voltak a többiek? Nos, a labdarúgás, a röplabdázás, a kosárlabdázás hazai krémje csak a televízió képernyője előtt kísérhette figyelemmel á sztárok vetélkedését - a mieink ugyanis nem tudták kvalifikálni magukat az olimpiára, elbuktak a selejtczősoroza- ton. Azt persze remélem, hogy okul­tak, tanultak és tapasztalatokat sze­reztek, hol tart a világ? A helyes feltérképezés következtében persze saját helyüket is megjelölhették, igaz, ez senkinek sem okozhatott maradék­talan örömöt. Ki szereli, ha a tükörből torz. figura tekint vissza?... A csapatsportágak magyarországi visszaesése nem újkeletű, ez egy folyamat végeredménye. Arról nem érdemes elmélkedni, micsoda közön­ségvonzása van egy-egy kosárlabda-, vagy labdarúgómérkőzesnek, hiszen az itthoni sajnálatosan nívóüan csatározásokra is “vevők a drukkerek. Tódulnak a körmendi, za­laegerszegi, szolnoki csarnokokba, de bizonyára sokan lesznek a nyíregy­házi, diósgyőri, békéscsabai sta­dionokban is. Igény van, produkció viszont - jószerével a nullával egyen­lő... Megítélésem szerint mindez an­nak a helytelen sportpolitikának a végterméke, amely a korábbi év­tizedekben az olimpiai aranyérmet tekintette egyedüli mércének, értéknek, s úgy gondolkozott sokkal egyszerűbb és persze olcsóbb egy-egy élsportolót felkészíteni az ötkarikás megméretésre, mint a csapa­tok összes nyűgét-baját vállra venni. Problematikusabb, nehezebb, nem­csak szakmailag, hanem pedagógiai­lag és emberileg egyaránt összeková­csolni egy közösséget, mint esetleg egyvalakinek elviselni az időnkénti kitöréseit, raplisságát. Szépén, lassan háttérbe szorultak a csapatsportágak, s a sportolókat egyre inkább az ál­profizmus kezdte jellemezni. Gyanítom, hogy ez a szemlélet a haz­ai labdarúgókból sugárzódon kifelé, akik az évek során olyan alapállásra jutottak: minél kisebb befektetéssel mind több pénzt keresni! Az igazi profi azonban nem így gondolkozik. Igazi profi az, aki saját mesterségét a lehető legmagasabb szinten műveli, s ezért természetesen tisztességesen meg is fizetik. Az igazi profi mindig tudja, mi a feladata, mikor, mit enged­het meg magának, érzi saját felelősségét. Nos, a mieinkben nincs meg ez a felelősségérzet. Átadják a labdát a másiknak, rontson ő, hadd szapulja a társat a szurkolósereg. Kibújnak a fe­ladatvállalás alól, alibijátékot pro­dukálnak, márpedig ezzel a hozzáál­lással sehová sem lehet eljutni. Illetve, lehet. Oda, ahol pillanatnyilag a ma­gyar csapatsportágak legtöbb képviselője tart. Ebben bizonyára sze­repet játszik a csökkenő szellemi szín­vonal is, de találóan fogalmazta meg étről a minap véleményét dr. Frenkl Róbert, aki azt mondta, régen sikk volt a tanulás. Az edzőtáborokban rengeteg üres idő áil a sportolók rendelkezésére, ame­lyet el lehet értelmes elfoglaltsággal (is) tölteni. Régebben a magyar vízi­labda-válogatott csak úgy hemzsegett a doktoroktól, s a vívók sem mentek a szomszédba a különféle tu­dományokért. A jelenlegi villámgyors tempóban századmásodpercek alatt kell dönte­nie a versenyzőnek, melyik megoldást választja. Magától értetődő, hogy a szellemileg csiszoltabb lel rá, különösen, ha tehet­sége átlagon felüli, felkészültsége pedig tökéletes. Azt hiszem, halaszthatatlan, hogy a valódi értékrend érvényesüljön mifelénk. Támogatni, segíteni kell azokat, akik célt tűznek maguk elé, ki szeretnének törni a szürkeségből, fel akarják kavarni a poshadt állóvizet. Az ugyanis szem elől léveszthetetlen, hogy valós közönségvonzásuk szinte kizárólag csak a csapatsportágaknak van. Tippeljen Ön is! fSUMÉ Iksztotó, 33. hét 1. Csepel - FTC 2. B.-csaha - Kispest 3. Ny.-háza - U 1 h 4. Videoton - PMSC 5. Vác - SitfoV 6. Frankfurt - Dresden 7. Bochum - Dortmund 8. Hamburg - Stuttgart 9. Karlsruhe - Mönchengladb. 10. Schalke - Wattenscheid 11. Uerdingen - Bayern M. 12. Chemnitz - Jena 13. Wolfsburg - Mannheim +1. Düsseldorf - St. Pauli Név:_ Lakcím:. Miskolc (ÉM) - Az elmúlt héten sem találtunk hi­bátlanul kitöltött tippszelvényt, így a halmozódás tovább tart. A Szerencsejáték Rt. 5. Számú Területi Igazgatósága, valamint az Észak-Magyar- ország közös játékára legutóbb 496 megfejtés érkezett. Legközelebb a hangonyi Varga István és a miskolci Boros Miklós jutott a helyes megfej­téshez, de ők is tévesztettek. A halmozódás következtében immáron 100 szelvényre duzzadt fel az elnyerhető mennyiség, ezért szállhatnak harcba játékosaink. A feladat egyszerű: arra - és csak arra! - a találkozóra kell odaírni az X jelet, amely a 90 perc lefújása után döntetlennel ér véget. Kérjük játéko­sainkat, hogy küldeményeiket legkésőbb pénteken estig tegyék postára, mert a késve érkezőket nem vehetjük figyelembe az értékelésnél. Levélben és postai levelezőlapon egyaránt beküldhetők a tipp­szel vények címünkre (3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky u. 15). de személyesen is leadhatók a Sajtóház portáján. A Szerencsejáték Rt. egyébként plusz nyereményt ajánlott fel, s miután az előző héten senki nem ért el telitalálatot, a héten is él a plusz lehetőség. Lényege: a nyerteseknek a szelvények mellett 2 személyre szóló belépőt is adunk a hatos lottó számsorsolása alkalmából rendezett gálaműsorra, amelynek augusztus 24-én délután a Diósgyőri Vár ad majd otthont. ~?efan Reuter új színekben kezdi a Bundesliga 1 • augusztus 15-én rajtoló idénvét. A "Na­tionalelf" tagját nem elégítette ki az olasz környezet, s a Juventust hagyta ott a Borussia Dortmund kedvéért. A gyors védő az új kör­nyezetben visszanyerheti régi formáját, siker­hez segítheti a Borussiát. Az első fordulóban Bochumban lép pályára a Dortmund, s a találkozó szerepel a magyar totószelvényen is. Fotó: AP Elveszett és megtalált aranyérem Barcelona (DPA) - Modesto Remedios Morales barcelonai taxis egy fiatalembert szállított a kocsi- ján, aki kiszállása után ott felejtette a fekete táskáját. A gépkocsivezető már nem látta a tömeg- >en eltűnő férfit, s amikor megnézte az otthagyott táskát, óriási meglepetésére olimpiai aranyérmet talált benne. A derék spanyol azonnal a taxis központba ment, ahol leadta a „talált tárgyat,,. Rö­videsen kiderült, hogy a táska, s annak legértéke­sebb tartalma, az aranyérem, Robert Zmelicnek a tízpróba csehszlovák olimpiai bajnokának a tulaj­dona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom