Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-06 / 158. szám

£7 XLVIII. évfolyam, 158. szám 1992. július 6. Hétfő Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Kelet—nyugati platform Az egységes Európáért A pápai nuncius áldásával Elhelyezték a Szerit Erzsébet Szeretetotthon alapkövét Valamivel több, mint egy esztendeje — 1991. áprilisá­ban — Varsóban jött létre a Kelet—nyugati Decentrali­zált Együttműködés Plat­formja. A Strasbourgban működő szervezet célja, hogy tevékenységével, kap­csolatok teremtésével járul­jon hozzá az európai gazda­sági régiók egységes rend­szerének megvalósulásához. A platform célkitűzéseiről, perspektíváiról, valamint ha­zánk csatlakozásának tervé­ről tájékoztatta a sajtó kép­viselőit július 3-án, a késő délutáni órákban Miskolcon Francois Xavier Level, a platform ügyvezetője. Megtudtuk, hogy a plat­form az Európai Demokrata Fórum technikai lebonyolító szervezete. S bár a városba az MDF miskolci önkor­mányzati frakciójának meg­hívására érkezett Level úr, azt már a tájékoztató elején hangsúlyozta az illetékes szóvivő: a véletlen névazo­nosságon kívül közvetlen, politikai jellegű kapcsolata nincs a két szervezetnek. A Platform közgyűlésének egyébként a különböző eu­rópai államok delegált kül­döttei, parlamenti képvise­lők, valamint az önkormány­zati szövetségek vezetői a tagjai. A szervezet szoros kapcsolatban van az Euró­pai Régiók Tanácsával, va­lamint a Regionális Fejlesz­tési Központtal. A cél az, hangoztatta Le­vel úr, hogy a nyugat-euró­pai államokon kívül mind több kelet- és közép-európai ország is csatlakozzék a szervezethez, hiszen ily mó­don jöhet létre az esély- egyenlőség, zárkózhatnak fel a gazdaságilag elmaradot­tabb régiók a fejlett nyuga­ti területekhez. Megalakulá­sának aránylag rövid ideje alatt a „visegrádi” országok közül Lengyelország, a Cseh és Szlovák Köztársaság lett a tagja. Irodája működik Varsóban, Prágában, s né­hány napja Pozsonyban is. Rövidesen sor kerül hazánk hivatalos csatlakozására is, hiszen várhatóan szeptem­berben megnyílik a platform budapesti képviselete is. A magyarországi gazdasági helyzet, az önkormányzati, illetve vállalati fejlesztési igények és lehetőségek ta­nulmányozására — külföldi üzleti körök kezdeményezé­sére — tette mostani látoga­tását is hazánkban a plat­form ügyvezetője. Az Észak-Magyarország kérdésére Francois Xavier Level elmondotta: a térsé­günkben megvalósítandó fej­lesztésekhez anyagi eszkö­zökkel nem rendelkezik a platform. Segítsége a hely­zet elemzésében, az igények közvetítésében, majd ezek ismeretében a konkrét stra­tégia kialakításában nyilvá­nul meg. Rendelkeznek már egyébként magyarországi kapcsolatokkal, információk­kal, s törekednek a továb­biak megszerzésére, a nyu­gati és a keleti üzleti kap­csolatok kiépítésére. Ilyen irányú munkájukat nagyban segíti majd a Strasbourgban létrehozandó adatbázis, melynek lesznek kihelyezett egységei egyes országokban. Érdekességként hangzott el a pénteki sajtótájékozta­tón, hogy a Kelet—nyugati Decentralizált Együttműkö­dési Platform ügyvivője si­keres üzletember, valamint főszerkesztője a Párizsban három havonta megjelenő Európa esélyei című, 1945- ben alapított lapnak. Azt már Level úr tette hozzá: idén ősszel hazánkat mutat­ja be a 125 oldalas lap ez alkalommal magyar nyelven is megjelenő száma. — gyárfás — Vasárnap délután pont­ban három órakor ;meg- kondultak a miskolci mar­tintelepi katolikus templom harangjai, majd felcsendül­tek az egyházi kórusművek a Minorita templom ének­karának tolmácsolásában. Ily módon vette kezdetét az a nagyszabású esemény, melyet dr. Kovács Endre püspök történelmi dátum­ként méltatott, E napon ke­rült sör ugyanis a templom melletti, Martin Károly u. 5. számú telken a Szent Er­zsébet Szeretetotthon ün­nepélyes alapkőletételére. Emelte az esemény jelen­tőségét, hogy az alapkő le­tételére nem kisebb szemé­lyiség, mint Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius ér­kezett Miskolcra. A helyi egyházi személyiségek, plé­bánosok, valamint, a helybé­li szépszámú hívő jelenlété­ben Kormos Gyula, martin­telepi apát-plébános mon­dotta el latin nyelven a pá­pai nunciust, valamint az egybegyűlteket köszöntő sza­vait. „Ez az az út, amelyet az Ür megáldott” — hang­zott el többek között, majd a püspök arra kérte a nun­ciust, áldja meg az -elhelye­zendő alapkövet. Elhang­zottak a szent Evangélium szavai, majd Angelo Acerbi érsek tartott igeliturgiát. Hogyan helyezkedik él a mostani ünnep a magyaror­szági római katolikus egyház történetében? — tette fel a kérdést, majd rögtön meg is válaszolta: „Ez lesz az a ház, amely jól szimbolizálja majd az egyház egyik fel­adatát, hiszen a hitre neve­lésen kívül közismerten a szeretetszolgálat jelenti an­nak tevékenységét, örvende­tesnek ítélte meg a pápai nuncius azt a tényt, hogy e nemes cél érdekében össze­fogtak a város plébánosai, s szívükön viselik majd bizo­nyára a szeretetotthon lét­rehozásának támogatását a hívő emberek is. Ez annál is inkább fontos, mert a Szent Erzsébet szociális otthon­ban hely n kap majd — val­lási hovatartozás nélkül — minden gyámolításra, gon­dozásra váró -idős ember. Ezután felolvasták az ala­pítási okmányt, melyet egy fémhengerbe zárva helyezett el az általa megáldott alap­kővel együtt a földbe Ange­lo Acerbi apostoli nuncius. Bécsi megállapodás Hagyományos fegyveres erők létszáma A bécsi Hofburg ismét fontos egyezmény paraíálá- sának színhelye, s a hétfői ünnepség egyúttal hosszadal­mas és nem várt fordulatok­ban bővelkedő tárgyalássoro­zat lezárását is jelenti. 1990. december 11. és 1992. július 1. között tárgyalt kez­detben 22, majd a Szovjet­unió felbomlása után 29 résztvevő állam a hagyomá­nyos fegyveres erők személyi állományának -korlátozásá­ról. A záródokumentum azt a megállapodást rögzíti, hogy az érintett országok hagyo­mányos fegyveres erőinek létszáma nem fogja megha­ladni a nemzeti alapon vál­lalt korlátozási szintet — az e szintek elérésére kitűzött határidőt követően. Ez utób­bi meghatározás annyit je­lent, hogy az 1990. november 19-én Párizsban aláírt, az európai hagyományos fegy­veres erők fegyverzetét és harci technikáját korlátozó szerződés hatályba lépését követő 40. hónap végére kell elérni az említett szinteket. Ami Magyarországot illeti, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség ve­zető szervei, a nekik aláren­delt csapiatok, intézmények katonalétszáma a nemzeti vállalás szerint nem halad­hatja meg a 100 ezer főt. Mivel a mostani megálla­podás aláíróinak köre meg­egyezik a párizsi szerződőik­kel — beleértve a volt Szov­jetuniónak az ott szintén érintett utódállamait is — lényegében átfogónak tekint­hető a hagyományos fegyve­res erők korlátozása Euró­pában. A záródokumentumban -szereplő nemzeti létszámkor­látozások a résztvevő álla­mok számára politikai köte­lezettségvállalást jelentenek, (Folytatás a 2. oldalon) Gólok, méterek, eredmények Borsodiak is utaznak Barcelonába — Szalontai Imre veterán birkózó vi­lágbajnok — Kovács Attila nyerte a salakmotor OB hatodik futamát — Ve­réb György köszöneté a közgyűlésnek — Miskolci körzeti diáksport körkép — Totóeredmények (Beszámolóink a 14, és 15. oldalon) Meghívásos alapon rendezik meg minden évben Bogácson a nemzetközi hagyomány- őrző együttes találkozót, az idén mégis több csoport vett részt, mint amennyit eredeti­leg terveztek: nemcsak, hogy senki iniem mondta le a szereplést, még külön; jelent­kezők is akadtak. A település és a megye önkormányzata által támogatott nyári da­losünnepen föllépni ugyanis már önmagá­ban minősítés. Hiszen neves szakemberek, a későbbi zisűri — az MTA és a Magyar Rádió munkatársai: Olsvai Imre, Csapó Károly, Dévai János — válogatják ki a meghívandó együtteseket. Tizenegy hazai (Tárd, Gyöngyöspata, Nyíregyháza-Vajdabokor, Novaj, Csincse, Nyírpazony, Sály, Kiskőrös, Mezőkeresztes, Felsőzsolca, Bogács), két szlovéniai (az al­sólakosi és a csentei csoport; a Muravidéki Magyar Nemzetiségi önigazgatási Közös­ség szervezésében érkezett Bogácsra) és a CSEMADOK jóvoltából fellépő szlovákiai együttesek (Aj BuZita, Csécs, Dobsina, Him, Jánok, Szeszta, Szepsi, Szína, Vendég, Zsar- nó) váltotta egymást a fürdő szabadtéri színpadán — embert próbáló körülmények között. A harminc fok körüli (sőt, inkább fölöt­ti) kánikulában a közönség megpróbálta minél jobban beosztani idejét: egy együt­tes, egy fürdés. Egyébként nehéz lett volna elviselni a koradélutáni napsütés izzását. (Folytatás a 2. oldalon) Bogácsi nyár ’92» Dalosünnep kánikulában

Next

/
Oldalképek
Tartalom