Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-06 / 158. szám
1992. július 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI Nyáridő Nyáron egyszerű. Nyáron meleg van. s nem kell fűteni. Nem kell aggódva figyelni a szenespince fogyatkozását, nem kell szívdobogva ajtót nyitni a csöngetéskor, hátha a díjbeszedő jött. Nyáron egyszerű, mert mivel nem hordjuk, nem kell szé- ayenkezni a sokéves télika- Bát, a divatjamúlt csizma miatt. Nyáron könnyű olcsó öltözék is megteszi. Aratás és szüret között olcsóbb o zöldség és a gyümölcs, s a fagylalt sem kerül többe, mint a banán. Nyáron egyszerű, mert alig kell égetni a villanyt, a gyerek is kevesebb ruhát koszol, s kevesebb fogy abból a mosór porból, amely az unalomig ismert reklám szerint, jobb a hagyományostól. Nyáron az is jó, hogy nem ülésezik a parlament, s az egy forintos benzináremelést leszámítva, aligha várhatunk pénztárcanyitogató árrendei zést. Most az is klafa, hoay szabadon választhatok orvost, ha egyáltalán beférek a rendelőbe. Az, is jó, hogy a szép fogért fizetni kell, csakúgy, mint a fürdőterápiás kezelésért. Megelőzendő azt, hogy egy mohó, kispénzű nyugdíjas 42 porcelánfogat csináltasson, a kincstári protézis helyett, s a reumás mozdonyvezető élv- hajhász módon, ingyen áztassa a tagjait. Ez a lökött meleg arra is jó, hogy az ózdiak megegyék a mini acélmű tervét, s talán bér veszik a diósgyőri kohászok is a teljes fizetéssel honorált semmittevést. Nyáron lankad a figyelem, csak a szúnyogok támadnak. Nem jut pénz az össznépi irtásra, s ezért irtó módon elszaporodtak a vérszívók. Jut eszembe, az APEH is panaszkodik, Sokan bevallják a magas jövedelmet, de sokan nem fizetnek adót. Micsoda erkölcstelenség ez, ebben az erkölcsösnek mondott világban. A hírek szerint egy Rákóczi téri kurva Siófokon napi 26 ezer forintot „termel" tisztán, különben nem éri meg a pesti stricinek a futtatás, annak a stricinek, aki autóval vonul a Balatonra, a selyemfiúk bársonyos háborújába. Kommandót, helikoptert vetettek be, de ebből még mindig kevesebb (havi) baj származik, mint ameny- nyi származhat a kormány elnökének nem-jéből. A televízió és a rádió hírül adta, hogy Göncz Árpád - miközben az elnök naponta védnökösködött valamilyen rendezvényen, sőt még az olimpikonokhoz is ellátogatott —, nem menti fel Gombárt és Hankisst. Nyáron persze ez egyszerű, hiszen megkezdődött az igazi kánikula, hamarosan megnyitják az olimpiát, kiadják a munkakönyvét, s megemelik a gépkocsi-biztosítási járulékot. Az ember nem győz örülni. Kapkodja a fejét. S talán csak ősszel jut eszébe, hogy ez a nyár rosszabb, sok korábbi rossznál. Mert a pa- rizer drágább, mert a Balaton koszosabb, mert a gyerek megint kinőtte a cipőt. Ez a nyár az ígérvények ellenére, aligha lesz a fordulat évének közepe. Ez a nyár nemcsak a mezőgazdaságnak aszályos időszaka, hanem a magyar iparnak és kohászatnak is. Ez a nyár harminc fokban is didereg- tet, mert nem olvad az arcunkra fagyott mosoly, hiába tudjuk, hogy választást és olimpiát négyévenként rendeznek. Ez a nyár nem is olyan egyszerű. Barcelona közel van. De hányán érjük meg békében és szeretetben a következő, hatpárti, ötkarikás játékokat?! Brackó István Magánmotel a 37-es út mentén. Sokak fogadni mernének rá, hogy ma lényegesen kisebb a Miskolc—Sátoraljaújhely közötti út forgalma, mint az elmúlt esztendőkben, amikor ezrével érkeztek a turisták a szomszédos Szlovákiából és a nem sokkal távolabbi Lengyelországból az ország észak-keleti osücskébe. Most jóval kevesebb autóval találkozni és a forgalomból arra is következtethet a hegyaljai ember, az erre elhaladók többsége sem ráérős kiránduló, hanem a dolga után futó, a legkisebb hasznot is becsülő honfitársunk. Aki ha megszomjazilk, beéri az ülés melllé készített, műanyagflakonban langyoskodó ivóvízzel, ha megéhezik, ;a táskában magával hozott hazaival. így hát még mindig nem dúskálhat a bevételben, aki az igazi nagy turistaforgalomra építette terveit ezen a tájegységen. Bodnár Imre évekkel ezelőtt még a Palotaszálló pincére volt, dolgozott a Tokaj-Hegy- aljai Állami Gazdasági Borkombinátnál is és úgy találta, eljött az ideje a váltásnak. Tartalék pénze nem igen lévén, oda fordult segítségért, ahol meghallgatást nyert és hát így egy jó-adag kölcsönnel a háttérben magánmotelt:, kempinget épített ki magának egy jókora iszőlőterülleten, amit a rajta lévő kicsit elaggott ingatlannal együtt megvásárolt.. Ilyen a kezdő vállalkozók sorsa, hiszen többségüknek a jó állapotban lévő, ízlésük szerint készített vendéglátóhely, épület megfizethetetlenül drága lenne. Marad a nehezebb út, lent kezdeni.) A felújítás után egy hibátlanul elegáns kiszolgáló szociális épületet húzott fel, sort kerített a berendezés megvásárlására is és ugye akkor még nincs mit eladni, a vendéglői készlet újabb pénzeket emészt fel. S ha már van szék, asztal, ital, édesség, lehet gondolni a csinosításra, a környék szépítésére, hogy ne riassza el a sivárság az érdeklődőt. S mindez még ugyancsak kevés lenne, a jó kempingnek is kell a reklám, táblák, szórólapok, feliratok. A fiatal t tulajdonos beszéd közben többször is vakarja a kupáját, s ki is mondja: néha úgy kellett tennem, hogy behunytam a szemem és ugrottam egyet, lesz, ami lesz. Most sem könnyű, mert még mindig a kezdetnél tartunk. De van már hírünk a környéken, sőt külföldön is, mert aki úgy dönt, hogy a vendégünk lesz, nem távozhat keserű szájízzel.” Jönnek ide hollandok, németek, dánok, franciák, mert a környék rendkívül vonzó, hiszen a Hegyalja végtelennek tűnő szőlőtáblái közt csodálatos ébredni motelszobában, sátorban egyaránt. Itt madárdalra ébred a vendég és eltöltheti a napot a lassacskán kellemessé alakított kemping területén éppúgy, mint a környék ezernyi szépséges kirándulóhelyén. A család mezőzombo- ri, így a tájat úgy ismerik, mint a tenyerüket. Aki él és mozog mindenki a fedélzeten van, mert ahogy Bodnár Imre mondja, a kétkezi munkájúk az, aminek az árát lehet még lefelé szorítani, hogy a vendég meg tudja fizetni szolgáltatásaikat, hogy fennmaradhassanak. Ez a tény meghatározza a fejlesztés kereteit is, itt minden saját erőből, kis leleményességgel oldható csak meg. Legutóbb a környékbeli művészismerősök munkájából vásárolgattak, hogy úgy díszítsék a lassacskán már díszes belső helyiségek falait. A bejárat mellett sima hétköznapokon a vendég ott talál egy gondosan ponyvá- zott helikoptert, amit egyébként a vendégek bármikor igénybe vehetnek. A valamikor növényvédelmi szolgálatot ellátó gépet egy ismerős pilóta bővített utas- Ikahinnal emel a magasba — igaz nem olcsón, dehát aa igazsághoz tartozik, hogy olykor-olykor, azért akadnak jobbmódú vendégei is a kempingnek. — Még ezek is mind-mind a próbálkozásaink palettáját gazdagítják, naponta szerzünk újabb és újabb tapasztalatokat a régi vendéglátós múltam ellenére — így a családfő, aki készséggel mutatja meg kedves kis birodalmát, mint egy idegenforgalmi magánvállalkozás reményteljes alapját. Szemük a vendégen, annak minden kívánságán, mert ha már erre tették fel életüket, nem elég, ha egy-egy szezonban sikerül jó kasszát csinálni. Élni holnap is kell. Nagy József Fotó: Laczó József Az országgyűlési képviselők nyári szabadságukat töltik. Pihennek és közben dolgoznak mert akad még néhány fontos törvény, ami nem készült el. Egyik ilyen, régóta vitatott tervezett a nemzetiségek jogait lenne hivatott biztosítani, szabályozni. A kodi- fikáció nehézségeiről beszélgettünk Horváth Aladár miskolci képviselővel, aki egyben a Roma parlament elnöke. * — Mikor kezdték a nemzetiségi és etnikai kisebbségi törvényt kimunkálni? — Bizony, ez meglehetősen hosszú, a közvélemény előtt kevésbé ismert folyamat. Már aiz előző kormány, pontosabban, Pozsgay Imre kisebbségi titkársága indította, de ia rendszerváltás miatt félbeszakadt. Az Antall kormány 1990 őszén készített egy tervezetet, de rövid idő volt ia vitára, a kisebbség visszautasította. A múlt év elején a Roma parlament: és a német nemzetiségi szövetség kezdett együttműködni, létrehoztak egy kisebbségi kerekasztalt. — Mire jutottak így, közösen ? — A nemzetiségi kerékasztal vitájába bekapcsolódott a kormányhivatal, májusra elkészítettük egy korszerű, európai szellemű törvény tervezetét. Ez 80—90 százalékban konszenzuson Az országgyűlési képviselő szerint: alapult. Lefordíttattuk több nydlvre, eljuttattuk az Európa Parlamenthez, ahol nagy elismeréssel szóltak róla, úgy terveztük, novemberben a Ház elé visszük. — Mégsem lett belőle semmli... — Valóban. Jött egy nagy csönd, a tárgyalások megszakadtak. Ez év februárjában a kormány készített egy saját törvénytervezetet, amelyről Nagy Ferenc József azt mondta, nem leheli rajta módosítani,. — Miilyen volt ez a tervezet? — Felrúgta a korábbi megállapodásokat. Megkülönböztet nemzetiségi és etnikai kisebbségeket, kilenc nemzetiséget sorol fel és három etnikumot. Az utóbbi három: örmények, cigányok és zsidók — a tervezet szerint. Mégpedig nagyon szubjektív alapon. Mondván, hogy azért, etnikum az említett három, mert nincs anyaországuk, nem tettek tanúbizonyságot az összetartozásukról. Örmény kevés van Magyarországon, a zsidóik nem akarnak etnikum len- nj_ a cigányság helyzete a, legsúlyosabb. A tervezet megsérti a jogegyenlőség alkotmányosságát, azt tartalmazza, hogy bizonyos gazdasági, személyi és egyéb feltételek mellett juthatnak jogaikhoz az etnikumok. — Miért baj ez? — Nagyon egyszerű. Mert rögzíti, akkor lehet erős a cigányság, ha az ország is az és ha iaz állam is úgy gondolja. A tervezet szerint az etnikumok csak vasárnapi iskolákban és fakultációkban tanulhatnák a nyelvüket, hollott ezt az óvodától az egyetemig biztosítani kellene. Nem garantálja a kulturális intézményeket, színházat, múzeumot sem, pedig ezek mind egymás jobb megismerését szolgálnák, azt, hogy ne legyünk idegenek a hazában. — Rendezi-e a tervezet a nemzetiségiek önkormányzati képviseletét? ~ Ez az a része, amely egy valóságos legitimáaiós bomba megmagyarázom miért. A tervezet szerint azok a települések hozhatnak ,lét- ie kisebbségi önkormányzatokat, iahol 30—50 százalék nemzetiség. Ez kizárja a diaszpórában élőket, a cigányokat. Egy kisebbségen belüli szűk kisebbség szerezne jogokat így. Hazánkban 2 ezer településen élnelk cigányok, az említett arányt csak húsz településen éri el a számuk. Közben van húsa olyan cigány szervezet, amelynek több tagja van, mint a húsz falunak összesen. Egyértelmű, hogy ea szembeállítaná a szervezeteket, de Magyarországot is a szomszéd államokkal, mert ez a struktúra kint nem követhető. Kisebbség nélkül nincs jogállam, jogállamon pedig az egész társadalmat keli érteni. — Mi történt ezzel az ön szerint rossz tervezettel? — A kormány visszavonta. De mondok még néhány furcsaságot. Kiderült, hogy a kormányhivatal képviselői az ellenzéki kerékasztallal nem a kormány nevében tárgyaltak. Mi' azt hittük, a múlt év őszi, konszenzuson alapuló és Stras- bourgban is jónak tailált tervezetnél <a hivatal munkatársai a kormány nevében, mint kodifikációs szakemberek vesznek részt. Egyébként: ez év áprilisában a kormány újabb tervezetet tett le, amiből törölte a jog- egyenlőséget sértő passzusokat. Antall József a nemzetiségi képviselőket és az anyaországok nagyköveteit összehívta és kijelentette. „Kész a törvény!”. Ezzel ismét megszakadtak a tárgyalások. — Most tehát ismét sehol sem állnak ... — Ezt nem mondanám. Júniusban ugyanis jött egy 12 fejezetből álló újabb törvénytervezet. Három fejezetét ismerjük. Első látásra úgy tűnik, ez is szépen megfogalmazott jogosítványokat ígér, amelyeket nehéz elérni, ugyanis pénzügyi és teljesítési kötelezettségeket nem tartalmaz. Nincs benne tehát állami teljesítési kötelezettség, az érdekvédelmet pedig erősen korlátozza. Várhatóan ősszel vitatjuk meg ezt a legutóbbi tervezetet. — Felszólal majd a vitában? — Feltétlenül. Az ország- gyűlés etnikai bizottsága egy hat tagú albizottságot hozott ilétre, szakértői a nyáron tanulmányozzák az egyes fejezeteket. Mi azt reméljük, a tavaly őszi tervezetünket fogadja el a parlament, mert ez a kormány által beterjesztett változat nem más mint színház, politikailag inkorrekt-, önkényes meghatározásokat tartalmaz. Az a véleményem, hogy a nemzetiségi jog nem az állam adomámba, az természetes jog. Az állam azonban korlátozhatja, elveheti, de akkor antidemokratikus. M. Szabó Zsuzsa Kirándulni lehet gyalog is, helikopterrel is. Nehezen készül a nemzetiségi törvény Magánkemping Gyalog vagy
