Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-29 / 178. szám
1992. július 29., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Tervezeti utcanév-változtatások Miskolcon Régi név: Mosolygó Antal (1891—1927) utca Javasolt: Vízirózsa utca Térképsz.: N. 11. Városrész: He.jócsaba—Görömböly Megjegyzés: a Görömböly-palak jobb oldali partján Régi név: Mosolygó Antal (1891—1927) utca Javasolt: Erzsébet királyné útja Térképsz.: N. 11. Városrész: Hejöcsaba—Görömböly Megjegyzés: (1837—1898) összevonva a Hamburger utcával Régi név: Nagy Ilona (1924—1944) utca Javasolt: Bárczav u'tca Térképsz.: M.,J). Városrész: Hejöcsaba-—Görömböly Megjegyzés: 19 századi, Borsod megyei, helyhez köthető családnév Régi név: Németh István utca Javasolt: Simándy Pál utca Térképsz.: N. 12. Városrész: Hejöcsaba—Görömböly Megjegyzés: (1891—1978) református pap, író, publicista. Borsod megyében, Igriciben született, diákéveit Miskolcon töltötte. Régi név: névtelen ■Javasolt: Lux Kálmán lépcsősor Térképsz.: D. 10. Városrész: Lillafüred Megjegyzés: (1880—1901) építész, restaurátor, Ybl-díjas. Tervei szerint épült fel a lillafüredi Palotászálló. (Függő- kertek lépcsősora). Régi név; névtelen Javasolt: Máriássy Sándor utca Térképsz.: J. 10. Városrész: Tapolca Megjegyzés: (1689—1755) egri kanonok, a Mindszenti templom befejezője 1743-ban. Az apátsághoz való kötődése indokolja nevének megörökítését. (Vámos I. délre, Zó.ja u. keletre.) Régi név: névtelen Javasoll: Peceköz Térképsz.: M. 5. Városrész: Miskolc—belváros Megjegyzés: a Berzeviczy iskolától betérő útszakasz. Régi név: névtelen Javasolt: Fagyöngy utca Térképsz.: J. 10. Városrész: Tapolca Megjegyzés: a miskolctapolcai úttól az ABC-ig. Környezetbe illő elnevezés. Régi név: névtelen Javasolt: Dehmel Nándor sétány Térképsz.: .1. 11. Városrész: Tapolca Megjegyzés: Dehmel Nándor, főkertész. A tapolcai fürdőhely parkjainak tervezője. Termálfürdőtől a csónakázótó déli oldala. Régi név: névtelen Javasolt: Kálmán Imre utca Térképsz.: M. 11.—N. 11. Városrész: Hejöcsaba—Görömböly Megjegyzés: (1882—1953) zene-, főleg operettszerzö. Mis- kolchoz közvetlen kötődése nincsen, de a környezetbe beleillik. (A Kaffka—Németh utcák között.) Régi név: névtelen Javasolt: Széchenyi István tér Térképsz.: M. 5. Városrész: Miskolc—belváros Megjegyzés: (1791—1860) a magyar reformmozgalom kezdetén, író (Hitel), államférfi, miniszter. A város főutcáját 1864-ben nevezték el róla. (Városház tér 14.—Hunyadi utca 3.) Régi név: névtelen Javasolt: Vadrózsa utca Térképsz.: M. 10. Városrész: Hejőpark Megjegyzés: Almáskert utca mellett a 40775/46. hrsz. Régi név: névtelen Javasolt: Serbu Adolf utca Térképsz.: M. 5. Városrész: Miskolc—belváros Megjegyzés: Patak utca—Kossuth Lajos utcától keletre Serbu Adolf (1898—1944). Az ország egyetlen zsidó tanítóképzőjének igazgatója, Miskolcon éli elhurcolásáig. Régi név: névtelen Javasolt: Sellő-dűlő Térképsz.: J. 9. Városrész: Tapolca Megjegyzés: a Zója köz és a Kis Kőkötő között (új beépítésű út). Régi név: névtelen Javasolt: Kelemen Didók utca Térképsz.: M. 5. Városrész: Miskolc—belváros Megjegyzés: (1683—1744) minorita szerzetes. A^ miskolci rendház és templom alapítója. (Hősök tere—Kossuth L. utca sarkáig.) Régi név: névtelen (Szeretet-templomnái) ■Javasolt: Károlyi Gáspár tér Térképsz.: M. 9.—N. 9. Városrész: Hejöcsaba—Görömböly Megjegyzés: (1530 k.—1591) gönci prédikátor, majd esperes. A leghíresebb magyar bibliafordító. Karolinák talán jobb lenne írni.) Régi név: névtelen (művésztelep, belső u.) Javasolt: Benkhard sétány Térképsz.: M. 7. Városrész: Miskolc—belváros, dél Megjegyzés: (1882—1961) festőművész. 1922-ben a művésztelep szervezője. Régi név: Novák Gyula ( —1956) utca Javasolt: Asztalos utca Térképsz.: M. 10.—N. 10. Városrész: Hejöcsaba—Görömböly . . . .. Megjegyzés: az egykori miskolci „Gordon” mesterség u c nak átmentése (6). Hz ételmérgezés megelőzéséről A július 27-töl augusztus 2-ig terjedő héten a Telefondoktor az ételmérgezés elkerülésére ad hasznos tanácsokat az érdeklődőknek. A nyershús különösen jó táptalajt nyújt a kórokozóknak, ugyanis 30—40 fokos hőmérsékleten a baktériumok száma fél—egy óra alatt megduplázódhat. A sütés, főzés természetesen elpusztítja a hús kórokozóit. A nyersen fogyasztott húskészítményeket gyártás során főzéssel sterilizálják ugyan, de a feldarabolás, íogdosás következtében köny- nyen fertőződnek, ezért ajánlatos minél előbb hűtő- szekrénybe helyezni ezt az áruit, s gyorsan elfogyasztani. A strandra vagy kirándulásra csomagolt szendvicsekbe nem szabad „nedves” húskészítményeiket — felvágottakat, párizsit, stb. — tenni, ám szárazkolbász- szal és szalámival készíthető szendvics. A legbiztonságosabb a közvetlenül fogyasztáskor felbontott konzerv. A legtöbb ételmérgezés forrása a sokáig langyosan tárolt és másnapra ellett készétel. A hosszabb ideig langyosan tartott ételekben ugyanis nagyon gyors a baktériumok szaporodása, és a későbbi lehűtés sem csökkenti számukat. Ezért a szabály az, hogy a készételt még forró állapotban át kell helyezni abba a zárható edénybe, amelyben majd elóhütés után a hűtőszekrénybe teszik. Az egv-két nap múlva fogyasztásra kerülő előhűtött étölt a normál hűtő-résziben, a később fogyasztaná ókat pedig a mélyhűtőben kell tárolni. A Telefond oktori a 117-2111-es számon hívhatják fel az érdeklődők. (MTI) Munka Tiniényliip Füzetek A Munkásképviselet Alapítvány új kiadványa elsősorban azoknak próbál segíteni, akiknék különösen fontos, hogy munkaügyekben hiteles és pontos információkkal rendelkezzenek a fennálló szabályokról, de a Munka Törvénykönyvét túl nehéz olvasmánynak tartják. A .munkajogi szakértők által írt, hét füzetből álló sorozatot — mint. Kosárul Kovács Magda szocialista párti képviselő, a kiadvány szerkesztője elmondta a munkavállalóknalk, szakszervezeti tisztviselőknek, s a jövendő üzemi tanácsok tagjainak szánták. A tavaly áprilisban be- jegyzett M uin'ká s/kép viselet Alapítványinak ez az első jelentős kiadványa. Csintalan Sándor kuratóriumi elnök kifejtette: a szervezet a demokratikus intézményrendszer részeként szeretne működni olyan nyugat-eui o- pai mintáik állapján, melyek a szociáldemokrata mozgalmakhoz kötődnék. Kezdeti egymillió forintos, az MSZ1 - •tői kapott tőkéjüket mára 6 millióra emelték. Céljuk, hogy támogassák az érdekvédelmi feladatokkal f©Ruházati személy ék képzését, javítsák az érdekvédelem my11 vánosságáít, va l a min t olyan szölgóllitaitásoikat nyújtsanak, amelyek gyakorlati segítséget adnak egyes munkavállalói csoportoknak és a munkanélkülivé váltaknak konfliktusaik megoldásához. (MTI) Kérek egy kis Kndaxinl! Jó szokásomhoz híven, reggelenként első mozdulatom a rádió bekapcsológombja utón nyúlni. És jön a hajnali „gyomorkeserű”. Egyik szóvivő közli, miszerint az infláció az idén csak (igen, így mondják, hogy; csak!) 20—25 százalékkal terheli majd zsebünket. Efölötti vigalmamban már majdhogynem elfeledkezem az év eleji 30—40—50 százalékos viteldíj és szolgáltatási tarifaemelésekről, melyekkel a vasút, a posta, a helyi közlekedési vállalatok, s még néhány tucat egyéb szerv akkor megörvendeztetett. És ezek után most újólag nyilatkozott a közlekedési miniszter: ebben az évben a vasút nem szándékozik a személyszállítás díjait emelni. Hál kérem, ide azzal az Andaxinnal! Forintban számolva kb. 28 forintért veszi át tőlünk cukrunkat a konvertibilis valutaövezet. Ennél mi Jóval drágábban állítjuk elő. Mi hát a teendő? Felemeljük a belföldi árat 48 forintról 60 forintra, hogy az édesipar ne károsodjék. Tudjuk jól, hogy már napjainkban is zömmel a diszkontokban eddig a 40 forint körül beszerezhető cukor fogyott leginkább. Végeredményben befőzési szezon van, ilyenkor kell a cukor árát emelni! Szóval, ide azzal az Andaxinnal ! De hol is tartottam? Hja, igen! Hogy az infláció várható mértéke előreláthatólag 20—25 százalék körül fog ingadozni. És erre megint csak mit hallanak füleim? Augusztus elsejétől a villanyáram, a földgáz és a távfűtés már ma is alig megfizethető árai tovább emelkednek, átlagosan 20 százalékkal. Közben persze, nap mint nap értesülök a sajtóból és a rádióból, hogy hány ezren és tízezren képtelenek jelenleg is kifizetni havi szolgáltatási számláikat. Persze, szociálpolitikánk ellentételezi a csúnya, rossz vállalati bácsik áremelési huncutkodásait a sok- gyermekes családoknál néhány száz forinttal. De a jó Isten szerelmére, a kisnyugdíjasokkal, nemkülönben a munkanélküliek, a minimumbéreken tengődök, valamint a szociális segélyeken vegetálok tömegével ugyan ki törődik? Nyúlnom kell az Andaxi- nért. Nem tudom, hogy ki az a közéleti férfiú, aki azt képzeli, hogy állampolgáraink seregestül harapdálják körmüket abbéli izgalmukban, hogy vajon ki is lesz a tv, illetve a rádió százezer forintokkal díjazott elnöke, alelnöke, meg ilyen meg olyan, ördög tudja, hogy miféle fő-fő fejese. Sokkal inkább dühöngenek a keres? kedelem mind újabb trükkjein, amivel a kispénzűek tömegeit bosszantják. Egész nap telezsongják fülünket, hogy védjük egészségünket, legalább azzal, hogy a napi három tabletta Esterint beszedjük. Egy dobozzal — ami alig egy hétre elegendő! — 300 forint. Persze, nyilatkozik az illetékes, s elmondja, hogy ha már nem gyógyhatású készítményként, hanem gyógyszer néven kerülhetne forgalomba, úgy olcsóbb lehetne. Mire a vásárlóval kedvesen közli a patika, hogy csak dupla dobozos kiszerelésben tudja adni, ami — mert dupla — nyilvánvalóan kétszer any- nyiba is kerül, tehát ára ily módon 600 forint. Egyszerre és egyösszegben fizetendő ki, ami természetes is, csak az nem természetes, hogy miért teszik dupla adagos csomagolásba? Mi az a 600 forint az 5—6 ezer forintos nyugdíjakhoz képest! Szóval olcsóbb lehetne, de úgy alakítgatják a dolgokat, hogy ha már nem drágíthatják,. akkor legalább egyösszegben több pénzünktől szabadítsanak meg. Hol az az Andaxin? Hogyan? Kénytelen leszek leszokni róla, mert hallom, megdrágult ez is. Már 31 forint! Tegnap még 20 forint. körül mozgott az ára! Dr. Réthly Gyula Tisztelt Hadnagy Béla Ür! Olvastam válaszlevelét az Észak- Magyarország július 23-i számának Szólástér rovatában és teljesen felháborították felelőtlen kijelentései. Én szintén nyugdíjas vagyok, és meg merem írni azt is, hogy esztergályos a szak- imám. Szerintem, a „vasas” égy gyűjtőnév, ami egy csapatot is jelez. Nagyon jól emlékszem a régi szavazásokra, amikor Ivód ár neve mellett is oitt állt, hogy „munkás”, miként a többi vezetőnél ■— pedig már nem voltak azok. Nagyon szeretném, ha megírná nyugdíjának összegéit is, mert mindjárt megtudnánk, milyen vasas volt. Milyen jogon meri ön a dolgozók többségét demagógnak nevezni? Milyen jogon meri Ön az ország ezelőtti, legjobbnak elismert kormányfőjét. Németh Miklóst és legismertebb ’külügyminiszterét sértegetni? Nem gondolt ön arra, 'hogy ha Antall József miniszterelnök úr rágalmazá- 'sér.t pert indított Eörsi Mátyás képviselő ellen, ilyen alaipon Ön ellen is lehetne pert indítani? De hála Istennék, az érintett urak az Ön vádaskodását nem tekintik még válaszra méltónak isem. Mindezt egy olyan nyugdíjas esztergályos írja, aiki soha nem volt párttag ■és mem is iszimpatizált a kommunistákkal. De ezt a imocsikolódást, miszerint kutyából nem lesz szalonna, s hogy a kommunista kommunista marad, nem lehet szó nélkül hagyni. írja, hogy ön is bábáskodott az MSZP születésénél, itehát nyilván ’tagja volt a pártnak. Ez is indokolja, hogy a tükör elé álljon és nézzen szembe önmagával, 'mert ezzel az állításával saját magát hazudtolja meg. Vagy a .köpönyegforgatásnak jött el az ideje? Kívánok önnek jó egészséget, de a pocskondiázást mellőzze. Vasasüd’vözlettel : Hódi Sándor •nyugdíjas esztergályos Miskolc, Rigó Zoltán u. Élünk. Éljünk? Éljünk! Megdöbbenve 'hallgattam a közelmúltban a rádió Lapszemle rovatában a képviselők tisziteleldíjának összegéről. no 'meg annak emeléséről, ami azóta már megtörtént. Ezen hölgyek és urak zöme más hely(ek)ről is kap fizetést, tiszteletdíjat, de az ismertetett összegék (80 és 120 ezer forint között helyezkednek el) magukban is enyhén szólva szép summáinak tekinthetők, ha azt nézzük, hogy több millióan élnek a létminimum határán, illetve jóval az alatt is. Hiszen ha valaki minimálbért keres, ez még a saját létminimumát sem fedezi, és akkor még hol vannak a gyerekek? Nekik jó, ha a családi pótlék összege jut! Nos, a jól 'megfizetett képviselők — akiknek úgy mellesleg Ikb. egyharmad része meg sem jelenik az üléseken (,pi éhalma egy dolgozó igazolatlanul hiányozni, nem- 'hoigy fizetést nem kapna aria a napra, de dolgozónak isem mondhatná magát, mert a munkakönyv ütné a markát, nem a fizetés) — azon vitatkoznak, hogy mennyivel emelhető a minimálbér (természetesen miméi kisebb ösz- szeg legyen), mennyi legyen a munkanélküli-segély ösz- szege, mennyi ideig legyen adható (természetesen minél íkisebb összeg, minél rövi- debb ideig). Aztán, ha letelik az a másfél év, 5 ezer forint járjon. Ők már csak tudlj’ák, hogy 5 ezer forint mire elég, ha ezt állapítják ■meg! Igaz? Arra elég, hogy elmenjen a munkanélküli életkedve, és bár nem minden elkeseredett ember égeti el magát a Parlament előtt, de egyre nő az öngyilkosok szama, hiszen nagyon sóik elkeseredett családnál „szakad a cérna”. Vagy csaik a gye- reP „cÍPője. ruhája és nincs miből pótdini. Aztán, mi leszünk rövidesen a 3 millió rongyos országa, és így rongyosan, cipőtlenül 'besétálunk abba a sokat emlegetett és 'hőn ’áhított Európába. Feltéve, ha valamennyien odaérünk. Mert az iis lehet, hogy e rongyosok hada útközben „kipereg”, és ők soha nem juthatnak el oda. Lehet, hogy azt az Európát csak az eliteknek szabad elérni, ők félrelökhetik, megtaposhatják a gyöngét, a kisemmizettet? Ilyen lenne az oda vezető út? Nem kellene a már eddig is sókat szenvedettet felemelni, nem picinyke segélyt, de munkát adni a kezébe? Nem kellene már ■végre az EMBER-t emberszámba venni, hagyni, hogy dolgozzon, alkosson, boldoguljon végre? Hiszen nem is kell nekünk Európába mennünk. Vegyük észre, hogy ott vagyunk! Csak meg kell már próbálni úgy élni. élni hagyni, viselkedni, dolgozni, egymást becsülni, hogy mindenki érezhesse azt a méltatlanul közhellyé koptatott, európaiságot. Hórász Béláné Abaújszántó
