Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
o XLVIII. évfolyam, 173. szám 1992. július 23. Csütörtök Ára: 9,60 Ft BORSOP-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Szomjúság Olyan a megyeszékhely, mint egy tüzes katlan. A napok óta tartó forróságot árasztják a kopár tűzfalak és a napfényben fürdő háztetők. Olvad az aszfalt, a villamos sínpárja szikrázik a fényben. A .főutcán alig van egy szemernyi árnyék, villognak a kirakatüvegek, átmelegednek a betonoszlopok, s száll a szeméttel vegyült por a járdán. Hosszú sorok állnak a fagylaltárusok előtt, kelendőek (az üditök, de hatásuk pillanatokig tart csupán. Dél- időben, meg a kora délutáni órákban kóválygunk az utcán, ha intéznivalónk akad a városban. Kiszárad a szánk, és szinte lépten -nyomon szeretnénk megállni, megmosni arcunkat, inni egy kortynyi friss, hideg vizet. A kinzó szomjúságot a víz oltja igazán. Miskolc belvárosában kever ez ivóvize' adó kút, pedig semmine’ sincs «ly nagy keletje a kánikulában, mint a tiszta, üdítő víznek. (gy. k.) Fotó: laczó József Arculatot vált a Posta öt év alatt teljesen megváltozik a Magyar Posta jelenlegi arculata, új jelképek díszítik majd a különféle postai nyomtatványokat, a vállalat épületeit, járműveit, a postaládákat és az egyenruhákat. Az új arculatot az az angol Business Design Group tervező cég alakította ki — tiszteletbeli elnökük Rubik Ernő —. amely számos nagy projekt mellett néhány éve az Angol Posta arculattervezési munkáit is elvégezte. Az új jelképeket szerdán Doros Béla, a Magyar Posta vezérigazgatója és Stephen Hitchins, a BDG vezető tervezője mutatta be a sajtó képviselőinek. A tájékoztatón elhangzott: az arculat- váltást komoly törvényi, gazdasági okok is kikényszerítették. Az új postatörvény ugyanis számos szolgáltatási ágban szünteti meg a Posta eddigi monopóliumát, a vállalátnak tehát egyre inkább fel kell készülnie a piacgazdasági viszonyokra, az ügyfelek igényeit kereső szolgáltatásokra. Ez azért is különösen fontos, mert bizo nyos tevékenységeknél egy ideig még biztosan fennmarad — ha jogilag nem is y a monopólium, s nem szabad azt az érzetet kelteni a lakosságban, hogy ezzel visszaélnek. A Posta ehhez az új szemlélethez kereste az új image-t, amely azon túl, hogy már a XXI. századba mutat, tükrözi a hagyományokhoz való ragaszkodást is. Doros Béla, vezérigazgató nem árulta el, mindez mennyibe kerül a vállalatnak, ám nem titkolta, hogy nem olcsó a váltás. A munka előreláthatóan még 3 4 évig tart, ezalatt átépítenek 3200 hivatalt, átfestenek 2500 postaautót, kicsei'élik az egyenruhákat, a feliratokat és a nyomtatványokat. Mint Stephen Hitchins elmondta: az expo idejére várhatóan már a tervek nagy része megvalósul. (MTI) Iskslaosztály a Centrum Áruházban A nyári vásárral egy időben iskolaosztályt nyitott a miskolci Centrum Áruház Kft. — Most először törődünk ennyire szervezetten az iskolásokkal — mondta kérdésünkre Spisák András üzletvezető. — Arra gondoltunk, hogy az iskolások egy helyen találják meg azokat .a kiegészítő cikkeket, amelyek nélkül az iskolaév kezdete elképzelhetetlen. Ilyenek például az iskolatáskák, a tornacipők, a köpenyek, ingek, szoknyák, nadrágok és így tovább. — Kínálnak-e kimondottan iskolacikkeket is, gondolunk például a tankönyvekre? — Tankönyveket nem, de a vonalzótól a radírgumin át, a füzetekig mindent. (L. J.—Ny. I.) Külkereskedelmi mérleg Hz export 133 millió dollárral haladja meg az importot Kádár Béla sajtótájékoztatója Budapest (ISB - Ráthy Sándor) „Tíz hónappal ezelőtti előrejelzésünk kiállta a gyakorlat próbáját, ebben az esztendőben valóban fordulat következik be külkereskedelmünkben1' - hallhattuk a miniszter szavait a szerdai sajtótájékoztatón. A fordulat tényét Kádár Béla a következő adatokkal támasztotta alá: ’92 első fél évében a konvertibilis kivitel az előző év azonos időszakához képest 16,5 százalékkal nőtt, míg a behozatal 6 százalékkal mérséklődött, mindkettő névértéke . meghaladta az 5 milliárd dollárt, s a külkereskedelmi áruforgalomban 133 millió dolláros aktívumot ért el országunk. Az export 70 százaléka a fejlett, európai közösségbeli, 5 százaléka a fejlődő és durván 25 százaléka a volt szocialista országokba irányul. Legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk továbbra is Németország, s exportunkon belül legjobban a fogyasztási cikkek (41%) és az agrárgazdasági termékek (22%) értékesítése bővült. Ugyanakkor kivitelünk jelentős növekedését bizonyos tekintetben minősíti, hogy ez jórészt az országunkban végeztetett bér- munkának köszönhető, s csak kisebb mértékben származik termékkivitelből. Az import említett visszaesését — összefüggésben a hazai ipari termelés csökkenésével — elsősorban az anyag- és alkatrészbehozatal további zsugorodása okozza, s ez is mutatja, hogy a termelői szférában még nem következett be az óhajtott stabilizálódás és lassú növekedés. A korábbi évekhez hasonlóan az első fél évben is nőtt a külföldi működőtöké beáramlása: hat hónap alatt mintegy 800 millió dollárt fektettek be hazánkban, s a vegyes vállalatok száma kétezerrel bővült ebben iaz időszakban. Kádár Béla a legjelentősebb változásnak a volt szocialista országokkal való külkereskedelmünk növekedését tartja. Komoly siker, hogy Romániával, Bulgáriával és különösen a volt szovjet köztársaságokkal javultak a kereskedelmi kapcsolataink, s például az Orosz Föderáció országaiba 22 százalékkal nagyobb forint értékű terméket szállítottunk ki az idén, mint az elmúlt esztendő első fél évében. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországaival kötendő szerződésünkkel összefüggő tárgyalások azonban megrekedtek. Ennék fő oka az, hogy az EFTA országai egyelőre nem akarják a mainál nagyobb mértékben megnyitni piacaikat a magyar élelmi- szeripari termékek előtt. A külgazdasági miniszter sajtótájékoztatóján leszögezte: a magyar gazdaság növekedését csak az export további bővülése alapozhatja meg, s bizonyos, hogy ’91-hez képest az idén tíz százalékkal nő a kivitelünk. Számszerűen: ’92-ben várhatóan 11 millárd dollárnyi terméket adunk el külföldön. Ennek köszönhetően külkereskedelmünk szerény, mintegy 100 millió dolláros aktívummal zárhatja az évet. „Nem szakbarbárokat, hanem értelmiségit akarunk nevelni” Universitasok — az egyetemes oktatás jegyében Budapest (ISB) Debrecen lehet a legjobb példa annak illusztrálására, hogy ismét kialakulóban vannak a régen volt „valóságos egyetemek”, universitasok — mondta Kálmán Attila egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón. Konkrétabb érdeklődésünkre a művelődési tárca politikai államtitkára a téma szakértőjéhez irányított. Bakos István, a minisztérium felsőoktatási főosztály- vezetője megerősítette a fenti állításokat: Debrecen a könyvtár, a tananyag-összehangolás, a közgazdasági képzés szervezése révén már valóban előrébb tart, mint a többiek, és a biológiai kutatóképzést például már az új szellemben, együttesen alakították ki a debreceni egyetemek. — Ha jól értem, az uni- versttasok létrehozását megcélozva tulajdonképpen a múlthoz térünk vissza. Hiszen a klasszikus értelemben vett egyetemeken négy fő tudományterületet tanítottak: teológiát, jogot, bölcsészetet és orvostant. Egykoron Magyarországon is voltak ilyen intézmények. Minek tulajdonítható, hogy ezek a „valóságos egyetemek” felbomlottak? — kérdeztem először Bakos Istvánt. — Sajnos, nálunk 1948 után a meglevő klasszikus universitásainkat tudatosan szétszervezték, az egyes karokat. leválasztották az egyetemek testéről. Tették ezt részben a korabeli pártharcok hatására, illetve a szovjet modellt követve. így alakult ki nálunk is egy szűk szakmai képzést adó specializált egyetemi rendszer. Először a teológiai karokból hoztak létre teológiai akadémiákat, majd külön tagozódott a többi kar is. Debrecennek például azért kellett megválnia a jogi kartól; mert a Rákosi-rezsim megbüntette azt, hogy az ottani jogá(Folytatás a 2. oldalon)
