Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. július 16., csütörtök Még az in kiiriáli az Expo-tendert A Világkiállítási Programiroda még ebben az évben kiírja az expóval kapcsolatos ingatlanfejlesztésekre vonatkozó nemzetközi tendert, melynek szövegét a nemzetközi és a magyar sajtóban is közzéteszik. Az érdeklődők számára azonban már jelenleg is rendelkezésre áll az nemrégiben megjelent befektetési tájékoztató, amely előzetes információkat nyújt a meghirdetendő telkek hasznosításáról. Az 1996-os Expo helyszíne Budapest déli részén, a belső városrész szomszédságában lesz. A városépítési, esztétikai és más szempontok alapján kiválasztott 80 hektáros világkiállítási területen belül, maga az Expo 36 hektáron épül fel. A fennmaradó 44 hektáron a kiállításhoz kapcsolódó kiemelt ingatlanfejlesztésekre kerül sor. A tervek szerint az Expo területén belül mintegy 60 ezer négyzetméter fedett kiállítási célú épület, 50 ezer négyzetméternyi szabad kiállítási terület és 17 ezer négyzetméter pihenőterület lesz. Emellett intézményi, adminisztrációs, idegenforgalmi, vendéglátási és kereskedelmi létesítmények is épülnek, s kidolgozásra kerültek már a közlekedés, parkolás és tömegközlekedés megoldási javaslatok is. Az ingatlanfejlesztési zónában szállodák, iroda- és parkolóházak, kulturális létesítmények épülnek, amihez egy sok telekből álló telekegyüttes áll a befektetők rendelkezésére. Egy ajánlattevő akár több telek hasznosítására is ajánlatot tehet. Fontos tudnivaló, hogy a kiíró a telkeket 99 évre tervezi bérbeadni, a bérelt területre ráépített építmény tulajdonjoga viszont véglegesen a bérlőt illeti meg. A beruházást az érvényes magyar jogszabályok alapján kell a befektetőknek megvalósítaniuk, s nem árt azt is figyelembe venni, hogy az ajánlatok elbírálása során a kiíró preferálni fogja a környezetkímélő megoldásokat és a magyar beszállítók minél nagyobb részarányát. A Petőfi-híd és a Lágymányosi híd között elterülő pesti Duna-parti telkekről — itt ma a MÁV-pályaudvar és a csepeli gyorsvasút vágányai találhatók — általánosságban elmondható, hogy szinte 100 százalékban beépíthetők. Az épületek előírt magassága 25—40 méter között változhat a telektől függően, de mindenhol követelmény, hogy a magas tetővel le nem fedett területeken tetőkertet kell kialakítani. A személygépkocsik várakozását és tárolását minden esetben a. telken belül, térszín alatt kell megoldani. Némi eltéréssel ugyanez vonatkozik az Egyetemváros és a Kopaszi-gát területén lévő összesen hat beépíthető tömbre is. Itt egyes esetekben még az is meg van határozva, hogy az épület által elfoglalt területen a 10 centiméternél nagyobb átmérőjű fák áttelepítéséről gondoskodni kell, az építési vonaltól 20 méternél távolabbi fák megtartása pedig kötelező. Az 1996. május 11.—október 4. között, 150 napon át nyitva tartó Expo ’96 kiállítás „első kapavágásai” hamarosan megkezdődnek. A Világkiállítási törvény a költségvetésből 17 milliárd forintot — folyó áron 30 milliárdot — hagyott jóvá. Ebből 1993-ban már mintegy 8 milliárd forintnyi összeget fordítanak kártalanítási, kisajátítási, közműfejlesztési és csatlakozó fővárosi infrastrukturális beruházások munkálatainak fedezésére. Az Expo összköltsége természetesen jóval meghaladja a költségvetés által biztosított összeget. A számítások iszerinf a teljes összeg elérheti a 1,5 milliárd dollárt, vagyis 100 milliárd forintot. Az 5 milliárd forintos fővárosi hozzájárulás mellett tehát mintegy 75 milliárd forintra kell hazai és külföldi befektetőket keresni. (MTI) A Bodrogköz sorsa Bodrogköz gondjairól, a határmenti kereskedelemről, vámokról, valamint a határon túli magyarság helyzetéről lesz szó Tiszakarádon, azon a rendezvényen, amelyre július 20-án, hétfőn kerül sor, s amelyre a szervezők meghívták Kupa Mihály pénzügyminisztert, Dobos László írót a szlovák, Hornyák Józsefet a csehszlovák szövetségi parlament képviselőjét, dr. Gyimesi György írót, a szlovákiai Együttélés társadalmi szervezet elnökét. Sárospatak magyar míívelfidésben „Kívánom, hogy a könyv anyaga mélyítse a patakiakban, a pataki diákokban — öregdiákokban, a Patakot szerető, tisztelő emberekben a Sárospatak iránti szerete- tet, vonzódást, ragaszkodást, továbbá azokban, akik eddig nem kötődtek Patakhoz, nem ismerték szépségeit, értékeit, magyar nemzeti művelődési szerepét és hatását, keltsen érdeklődést diákvárosunk iránt, vágyat arra, hogy közelebbről, közvetlen közelről is megismerjék.” A szerző, Ködöböcz József így ajánlja az olvasók figyelmébe ;az esztendő elején megjelent könyvét. A Comeniu/s Tanítóképző Főiskola nyugdíjas főigazga- gató-helyettese kisdiák korától él Sárospatakon. A 65 esztendő alatt hozzánőtt a városhoz. Napjainkban ahhoz a nem nagy létszámú de nagyon jelentős „csapathoz” tartozik, amelynek tagjail együtt emlegetik a várossal* akik nélkül ma nem lenne olyan Patak, mint amilyen. Az elmúlt évtizedek során Ködöböcz Józsefet beosztásban, kitüntetésben, elismerésben mindig „megelőzték”. Ö „csak” a diákjai és a város lakói előtt a legnagyobb köztiszteletnek örvendő Józsi bácsi. Arany János szelídsége és bölcsessége sugárzik róla. Annak az embernek a szelídsége és bölcsessége, aki az életei többnyire csak gyalog járta, aki Arannyal együtt szó szerint is elmondhatja: „Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam, s bevert sárral: iNem pöröltem. — Félreálltam, letöröltem.” Ködöböcz József pataki évei alatt- nem „egy úri ló- csiiszárral” találkozott. A tanítóképzőben, a városban, az életben, a közéletben is. Őt viszont — talán éppen pataki mivolta miatt — nem olyan fából faragták, akinek mindez kedvét szegte volna. Túllépett az éppen „mai kocsmán”, s „csak” tette, megtette a maga dolgát. Most megjelent könyvében a szerző „ ... a városnak a nemzet életében, történetében, a magyar művelődés alakulásában betöltött szerepét, jelentőségét vizsgálja.” Bemutatja a „pataki mivolt” főbb jellemzőit, a város művelődési értékeit, Sárospatak művelődési hatásrendszerének főbb vonásait, s lidéz néhány jelentős személyiséget, akik Sárospatak „vonzásába” kerültek. A Függelékben talál az olvasó pataki emlékjedeket a költészetben, legátusok, men- dikások ünnepi igéjét olvashatjuk és képeket láthatunk Sárospatak művelődéstörténeti értékeiről. Faragó Lajos KODOBOC Z JOZSFf' magyar művelődés történetében Az ÁFÉSZ-tagság folytatást akar Átalakulás után piaci tervek iA több (mint iszáz éves múltra visiszaitelkiintő ma- igyair fogyasztási szövetkezetekből az utóbibi évtizedekben a Iközép-európaii térségiben példaértékű — mintegy 20 ezer üzletből, 100 áruházból és 750 ABC-baltból áiltó — Ik'oreslkedelmi hálózat alakult Ikii. .HúszmiiHllárdos vagyonúiknak több, mint a felét ingatlanban jegyzik, a rendes és célrószj egyék összértéke is eléri azonban a '8 (milliard forintot. A írendszerváltáts'sal — a két szövetkezeti törvény megjelenésével és végrehajtásuk ifolyamatávad — az áfészek életében lezárult egy, az utóbbi évékben .súlyos gon- diolklkial is terhelt korszak, s történelműik új szakaszának iküiszöbébez órikezték. VÉGE A BIZONYTALANSÁGNAK — Különösen az átmeneti törvény 'tétté próbára szövetkezeteinket — ' állította dir. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ (titkára azon az elnökségi ülésen, amelyen a-z áfészék június 30-án lezárult á'talalkállásának tapasztalatait összegezték, A vagyonnevesítéssel, a ‘tagsági viszony megújításával és a szervezeti felépítés jövőbeni módjai Ikörül ikiálakult vitákkal terhelt korszák végétért — ma 'már tiszta a kép: a (feladat imár nem a váilaszaid'ás ezéfcre a kérdéseikre, hanem annak a stratégiának a kidolgozása és végréha jtásáinaik. iraiel őbbi megkezdése, amely az áfé- iszelk pozícióját az új magyar társadalomban (megerősíti. Az ÁFIEO'SZ elnöksége hangsúlyozza: ímegny u.gtató, (hogy az ország 1,1 milliós fogyasztási szövetkezeti tagsága a vezetőségvála-sztá- solkkal hitet tett a korábban imár bevált gyakorlat lalapelvéi /mellett, és nem bízik az elaprózódás vélt (előnyeiben. Mii isem bizonyítja ezt jobban., minthogy az átalakulás során mindössze 14 tagszövetkezetük vált 'kii a szövetségből:, de 111 új szövetkezet i.s alakult. |íigy 280 íáfész továbbra is működni fog az országban. A 42—45 milliárd forintra becsült áfész-vagyon mintegy 70 .százalékát nevesítettek az előírásoknak megfelelően, ami tagonként 40 ezer forintos üzletrész birtoklását jelenti. (Várhatóan szeptemberig mindenki megkaphatja részjegyét.) MEGBUKTAK A SZERENCSELOVAGOK A vez/etőségválaszltó közgyűléseken általában te-. pasztáit .magas részvételi arány i/s azt jelzi: a 'tagságnak nem közömbös az áfészek ijövője. Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, .mert —■ /mint .az elnökségi ülésen i:s rámutattak —• volt .példa rá, inam is egy helyien, hogy. kívülállóik, például! a Iheflyi önkormányzat .egyes képviselői próbálták a •tagokat 'a kiválás kimondásaira ‘rávenni. A mozgalom irányítói a 'háttérből súgóikat úgy jellemezték, hogy iköztülk a szerenoselovagolk vannak . többségiben, akik befolyásúikat saját pecsenyéjük 'sütögetéséhez .szerettek, volna felhasználni. Az áfész- tagság érettségét bizonyítja, hogy többnyire úgy döntöttek: 'inkább a .saját információikban, mint a légből kapott .állításokban bíznak, s .ezért jövőjüket 'továbbra Bis a bevált szervezeti rendben képzelik el. Ez lehet az egyik fő magyarázata annak áls, hogy az elnökök cseréje isem volt .nagyarányú az elnökválasztások során: mi/ndösisze laz áfészek 12 •százalékában választottak új első ísz/ámú vezetőt a tagok. Az áfészek mai einökgarnKúrájáról néhány beszédes számadat: a női vezetők száma .a korábbi 20-iröl 33-.ra emelkedett, S közülük kerül ki a legfiatalabb áfész-elnök is, a medlgyesbodzási Vígh Bé- lláné. A leglkoros'abb elnököt az őrségi áfészban 'választották újra, a 66 .esztendős IHorváth László személyéiben. Egyébként az .igazgatósági és a felügyelőéi zot't- isági tagok körében már sokkal nagyobb volt a mozgás, itt 39. liMetve 4.1 százalék volt a megújulás aránya, annak a még nem teljes .körűen értékelt felmérésnek a tanúsága .szerint, amit a 280 á'fész közül 2127, a kiküldött (kérdőívre gyorsan válaszoló egységről összegeztek. VERSENYKÉPESSÉGÜK A CÉL .Tovább' erősödött az ÁFIEOSZ pozíciója az Országos Szövetkezeti Tanácsiban is, is az lis eUhangzott az .elnökségi ülésen, hogy az év végéig /megtartandó . országos 'szövetkezeti kongresszuson az áfészek tag- . .ságát 436 kongresszusi küldött képviselheti. — A most llezárult folyamat igazolta, hogy Magyar- országon az áfósz-mozgalom továbbra ,iis a nemzetgazdaság meghatározó, részeinek egyikeiként működhet majd tovább — összegezte a helyzetet az ÁFEOSZ-titkár és külön kiemélte an- Inalk a jelentőségét, hogy a választási eredmények a /szövetkezeti vezetőiket az áfész-mozgallom továbbfejlesztésére jogosítják fél. E.zt a bizalmat a társadalom töblbli .szektorával verseny- képes /mozgalom kialakítására IkellI felhasználni. alÍHíi Kohászati Múzeumban Nem csökken az érdeklődés a hajdani Hámor községben lévő Központi Kohászati Múzeum iránt. Az egykori Kancellária épületében berendezett, a vas- és acélgyártás különböző fázisait bemutató tárlatot nemcsak hazai, hanem külföldi látogatók is rendszeresen felkeresik. Mint arról tájékozódtunk, német, angol, holland vendégek tekintik meg a vasgyártás egykori emlékeit, az egyes munkafolyamatokat bemutató működő modelleket. Tájékoztatásukat elősegíti, hogy több nyelvű, német és angol magnókazettás „idegenvezető” ad tájékoztatást, de a vases az acélgyártás, az öntés munkafolyamatát videofilmeken is bemutatják. A Garadna völgyéből, Fazola Henrik hajdani „őskohójából”, Ómassáról induló, majd Lillafüreden, a szegverőhámorokbóí kialakult és a Szinva völgyébe, a Diósgyőri-Vasgyárba költözött kohászat —, amely most a Dimag Rt. nevet viseli —, több mint két évszázados történetének élő dokumentuma a hámori Központi Kohászati Múzeum. A kétszáz év történetének nincs olyan mozzanata, amelynek emlékét ne őrizné. A becses ipartörténeti emlékek képet adnak arról a műszaki fejlődésről is, amelyen a diósgyőri üzem az elmúlt évszázadok során átment. Mert az emlékek, egykori gyártóeszközök mellett megtalálhatók a legújabb idők korszerűsítései során „használaton kívül” helyezett gyártósorok, csakúgy, mint azoknak a készítményeknek széles skálája, amelyek a gyárból kikerültek. A szinte művésziesen megformált egykori öntöttvas használati tárgyaktól a mai korszerű technológiával előállított acélgyártmányokig. A Sárospataki Népfőiskolán la a gazdaságról, A Sárospataki Népfőiskola előadássorozata keretében július 16-án, csütörtökön délelőtt 10 órára a rendezők a Városi Művelődési Házba várják Pozsgay Imrét, Kövér Lászlót, a Fidesz, Elek Istvánt, az MDF, Wekerle Ferencet az SZDSZ országgyűlési képviselőjét. Ez alkalommal aktuális társadalom-, illetve gazdaságpolitikai kérdésekről hangzanak el előadások, melyeket vita követ. Szünidei gyermekmosoly. Fotó: Laczó József ■ i
