Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

1992. július 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Lesz-e rá fedezet? Irán a közalkalmazottakról A köztisztviseLőkhöz hasonlóan a köz- alkalmazottak jogállását is önálló tör­vény szabályozza július 1-jétől, az 1992. évi XXXIII. számmal jelzett. Szándéka mindkettőnek azonos: a köz javáért i:á- radozók jogállásának rögzítése, és termé­szetesen anyagiakkal váló elismerése. Közalkalmazottak azok, akik kizárólag állami és önkormányzati költségvetésből működő szervezeteknél dolgoznak. Az ok­tatás-nevelésben, a szociális, egészségügyi hálózatban, a közművelődésben foglal­koztatottak, a művészeti, sport életben és a közgyűjteményeknél, tudományos inté­zetekben tevékenykedők. Valamivel egy­szerűbben: tanárok, orvosok, szociális gondozók, tudományos kutatók. A társa­dalomnak az a rétege, amelytől képzett­ségünk, egészségünk nagyban függ. Akik fontosak nekünk, s ezért nem mindegy, milyen kedvvel, hivatástudattal végzik munkájukat. * A jogállásukat rendező törvény való­ban számos ilyen kitételt tartalmaz. Ked­vező, hogy a munkaköröket közalkalma­zotti osztályba sorolja, kizárólag az is­kolai végzettség alapján. Előírás, hogy amelyik munkahelyen több, mint 15 köz- alkalmazott van, ott tanácsot kell alakí­tani, ahol ennél kevesebb, ott közalkal­mazotti képviselőt kell választani. A ta­nács, illetve a képviselő olyan jogosítvá­nyokkal rendelkezik, amely biztosítja a dolgozók beleszólását a legfontosabb, őket érintő döntésekbe. A végkielégítés törvényi rögzítése mel­lett külön szakasz rendelkezik a közalkal­mazottak díjazásáról. A négy közalkalma­zotti osztályhoz összesen hét fizetési osz­tály tartozik, az utóbbiak fizetési fokoza­tokra tagozódnak. Mégpedig úgy, hogy az illetményrendszer kifejezze a köz szol­gálatában eltöltött éveket és természete­sen jó munka esetén, módot adjon egy- egy kategória átugrására. kedvező az is, hogy kevesebb esztendő (25, 30, illetve 40) közszolgálat után jár a jubileumi jutalom, s hogy kaphatnak a közalkalmazottak 13. havi illetményt, ju­talmat. A legalacsonyabb fizetési fokozat­hoz tartozó illetményt külön törvényben és az infláció miatt évente állapítja meg az Országgyűlés. Ez most 8 ezer forint, s a törvényhez mellékelt táblázat szerint maximum 5 és félszerese adható. De nem most, a hatályba lépés után pár nappal, hanem majd 1994. január 1-jétől. * A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ön- kormányzat személyzeti ügyekkel foglal­kozó munkatársát, Siska Andrásnét kér­deztem: lesz-e fedezet arra, hogy a me­gyei önkormányzat és a községi önkor­mányzatok ezentúl jobban megbecsüljék közal kalmazottaikat ? Siskáné nem sok biztatót mondhatott. A megyei önkormányzati intézmények több mint hétezer dolgozója közül a peda­gógusok azok, akik központi forrásból re­mélhetnek egy kis béremelést szeptem­berben. A többiek illetmény-rendezésére nincs pénz, a kormányzat nem tudott rá adni. Azt mondják, a törvény annyit ér, ami megvalósul belőle. A közalkalmazotti tör­vény végrehajtása anyagi szempontból még nem késett el, jó másfél év van rá, hogy a benne rögzített bérezési módsze­rek megvalósuljanak. Csak addig ügyeld kell bírni! M. Sz. Zs. EBRD-kölcsön Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank londoni székhelyén kedden bejelentették, hogy a bank 21 millió ECU (42 millió német márka) hitelt szavazott meg Magyarországnak a Buda­pestet körülvevő MO-ás körgyűrű délnyugati szakaszának építéséhez. Az iAP-DJ beszámolója szerint a terv meg­valósítása 108 millió ECU-be kerül; az EBRD ebből 21 millió ECU-t, a Világbank 22,2 millió ECU-t nyújt, míg a fennmaradó 65,6 .millió ECU a magyar útalapból származik majd. Az EBRD székhelyén azt is közölték, hogy a lengyel távközlési és lakásépítési program fej­lesztéséhez is újabb két kölcsönnel járulnak hozzá: 170 millió dollár hitelt biztosítanak a lengyel állami távközlési társaság számára Var­só és környéke távközlési hálózatának a fej­lesztésére, illetve ,67 millió dollár hitelt kap lakásépítési programjának megvalósításához a lengyel kormány. (MTI) Bocsi évad októbertől októberig R belga jelenlét még nem érezhető A Bőcsön korábban megkezdett korszerűsítés egy-egy állomása mára valósággá vált. A patikatisztaságú szűrőüzemben kelle­mes hangulatot keltenek a falak, a betelepített dísznövények. Nem egészen másfél év múlt el, hogy részvénytár­saságként folytatja működé­sét a Borsodi Sörgyár. Az osztrák Länderer Bankkal .kötött tavalyi frigyet a bel­ga érdekeltségű • Interbrew követte, s 52 százalékos ré­szesedési aránnyal tovább növelte európai érdekeltsé­gét. A közelmúltban tragi­kus hirtelenséggel elhunyt magyar vezérigazgatót oszt­rák állampolgár követte a „bársonyszékben”, de alap­vető változást ez sem idé­zett elő a .sörgyár életében. Az Interbrew megbízottja, Otto Bachl úr ma még hu­zamosan csak kevés időt tölt Bőcsön, de annál töb­bet ingázik Brüsszel és Bu­dapest között. S noha az új vezérigazgató ez év febru­árjában vette át ,az irányí­tást, látványos változtatást ezidáig nem hajtott végre. A .sörgyár iránti érdeklődé­sünket .többszöri próbálko­zás után siker koronázta, s így egy Brüsszel—iBőcs— Brüsszel közötti félórányi időben Otto Bachl .készséget mutatott egy nyilatkozatra. — Változott-e a sörgyár mennyiségi, minőségi ter­melése 1991-hez képest? — Nádunk az üzleti év ok­tóbertől októberig tart. Sör­ből és üdítőitalból 3 millió hektoliterrel számolunk, s ebből 2,5 milliót a sör. fél milliót az üdítőitalok tesz­nek ki. — Változott-e a kínálat? — Egyelőre nem. Tovább­ra is az eddigi hagyomá­nyos sör- és üdítőfélesége­ket gyártjuk. Emellett bi­zonyos belga söröket im­portálunk, elsősorban a szál­lodaipar számára. De az éves termelésünkhöz ké­pest elenyésző. Az import­sörök közül elsősorban a Stella Artoist említem, ami igen közkedvelt .Európában. — Várható-e árváltozás a bocsi termékeknél? — Június elsejével 7 szá­zalékkal emeltük árainkat, de ez jóval alacsonyabb, mint az átlagos magyar inf­láció. — A közeljövőben szán­dékoznak-e fejlesztéseket, korszerűsítéseket végrehaj­tani Bőcsön? — A hordós sört jelenleg is 100 százalékos .kapacitás­sal gyártjuk. A közeljövő­ben csak minőségi fejleszté­seket valósítunk meg, ami elsősorban a sör élettarta­mát, konzerválhaíóságát fog­ja erősíteni. Néhány telep­helyen az elavult, műszaki­lag bizonytalan fejtőüzeme- ket leállítottuk. Felújításuk több pénzt emésztett volna fel, mint az újak üzembe­állítása. — Ez az intézkedés mun­káselbocsátással járt? — A depók, a kirendelt­ségek személyi állománya maradt, s csupán néhány ember elengedéséről volt szó, akik kezelőként dolgoz­tak ezeken a lefejtő állo­másokon. Kép, szöveg: Fekete A mellényzsebben is elhelyezhető Európai If­júsági Kártya „címoldala”. ***»»»«£ veo.05l30.Oi -U ík33 i 4?.38ö*-jM. stffvttt nmum«fij C«tt(! Cislt* tídsn« (H! f ;$»** sccis i x ä mutes is* Ä.«fc*rtsas tie Je usscs«. ifi .xx.xxxx.xxxxxxX\'^N^S>>~'--^xx. • .Xx.xxxxxxx-. „w.,,,.,.,.x<x. • • A kártya belső oldalán található a tulajdonos fényképe és szerepelnek azok a telefonszámok, időpontok, ahonnan és amikor segítséget, tá­jékoztatást lehet kérni. Európai Ifjúsági Kártya Több, mint öt évi műkö­dés után az Európai Ifjúsá­gi Kártya csaknem két és fél millió fiatalnak nyújt kedvezményt az utazások, szálláshelyek, sport, szabad­idő-eltöltés, kultúra, okta­tás, kereskedelem, szolgálta­tások területén 19 európai országban. Ezek: Görögor­szág, Ciprus, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Andorra, Franciaország, San Marino, Lichtenstein, Svájc, Belgium, Hollandia, Luxem­burg, Anglia (Wales), Skócia, Írország, Észak-írország, Svédország, Norvégia. 1987-ben hat ország kép­viselői aláírták a Lisszabo­ni Konvenciót, mely garan­tálja a kártyatulajdonosok számára a kedvezmények kölcsönösségét az aláíró or­szágokban. Ez előírja mini­mum 10 százalék kedvez­mény nyújtását bármely te­rületen az aláíró szervezet döntése szerint, a 14—2fl éves fiatalok számára. A kártya érvényességi ideje 1 év. A Lisszaboni Konvenció fő célkitűzése a fiatalok kö­zötti két- és sokoldalú kap­csolatok kiszélesítése, az if­júsági mobilitás előmozdítá­sa Európában, ezáltal más országok kultúrájának meg­ismerése, tapasztalatszerzés a külföldi fiatalok életkörül­ményeiről, tehát a. fiatalok orientálása, nevelése a kár­tya nyújtotta kedvezmények útján. Az Európa Tanáccsal kö­tött megállapodás kereté­ben nyár elején Budapestre látogatott egy négyfős kül­döttség azzal a céllal, hogy átadja tapasztalatait és ta­nácsot adjon a kártya be­vezetésével és működésével kapcsolatban. Látogatásuk alkalmával a magyar kor­mánynak ajándékoztak né­hány ezer ifjúsági kártyát. A cél az, hogy az év során hazánk fiataljai valameny- nyi kártyát felhasználják, s a külföldi utazásaik során szerzett tapasztalatokat be­építhessék az illetékesek a magyar kártya bevezetésé­nek előkészületeibe. A kártya ez év december 31-ig érvényes, ára 500 fo­rint. Igényléséhez egy fény­képre is szükség van. Kap­ható Miskolcon, a Kék Ház Ifjúsági, Információs és Ta­nácsadó Irodában (címe: 3530 Miskolc, Széchenyi u. 4. sz. Telefon: 46/349-870). A kártyatulajdonosoknak egy kérdőívet kell kitölteni­ük a későbbiekben a kártya külföldi felhasználása során szerzett tapasztalatokról, me­lyet december 1-ig kérik el­küldeni a Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkárságára (Budapest, Pf.: 2. 1357). A kérdőíveket visz- szaküldő kártyatulajdonosok között egyhetes nyugat-eu­rópai utazást sorsolnak ki. Faragó Fotó: Farkas Maya II Kódexpress 10. számának illáié Július 15-től kapható Bu­dapesten, a Bajcsy-Zsdinsz- ky úti Közlönyboltban és az Ekotéka szakkönyvesboltban a Kódexpress 10. .száma. A minden kedden megjelenő kiadvány legújabb száma — a Magyar Közlöny 69—72/ 1992 számai alapján — az alapjogszabályokkal egysé­ges szerkezetben tartalmaz­za a következő módosított jogszabályokat: a társada­lombiztosításról. az Állami Számvevőszékről, a társasá­gi adóról, a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szó­ló törvényeiket. Közli a jú­lius 1-jén hatályba lépett Munka Törvénykönyvét, va­lamint a .közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt. (MTI) Országos kártyázás lEliesííiiÉy­arányos finanszírozást! Talán nem túlzók, amikor azt mondom; megyeszerte megirigyelhetik — orvosok és betegek egyaránt, — a nyékládházi egészségházat. A pácienseket kulturált, kellemes környezet, jól felszerelt rende­lők várják. Egy helyen van itt fogászat, fogászati röntgen, gyermek és felnőtt ren­delők és a laboratórium is. De nem kell már Miskolcra utaznia annak sem, aki fi­zikoterápiás kezelésre szorul. Minden szép lenne tehát, ha ... — Ha nem jött volna, s nem így, az új találmány, a háziorvosi rendszer — kez­di a beszélgetést dr. Illés Jolán ügyveze­tő körzeti orvos. Látszik rajta, jólesik megosztania az „országos kártyázás” fe­letti gondjait. Hiszen ő is, mint kollégái végigcsinálta a lapok begyűjtésével já­ró procedúrát, mert kötelessége, de a be­vezetés módját nem tartja elfogadható­nak. Szakmailag, gazdaságilag és jogilag egyaránt kívánnivalókat hagy maga után, — mondja. Gondolok itt például a szak­orvosak, szakrendelők .sorsára, vagy a MÁV alkalmazottak ellátására, hogy csak néhány fehér foltot említsek. — Maradjunk még a rendszer hiányos­ságainál, hogyan hatnak ezek a napi gya­korlatban ? — Kezdjük talán a szakmai vonatkozá­sokkal. Ha valaki kicsit is figyelmesen megnézte a betegkártyáját, minden külö­nösebb szakértelem nélkül rájöhetett, szá­mítógépes feldolgozáshoz készültek a la­pok. Csakhogy a megrendelt, államilag do­tált gépek ezidáig nem érkeztek meg. Ami nem kis gond. A másik; nekem személy szerint 2000 bejelentkezett betegem van. Az előírás szerinti iktatás, anamnézis fel­vétel, a korrekt vizsgálat legkevesebb 20 percet jelentett volna betegenként. Köny- nyen kiszámítható tehát, hogy ehhez 40 000 percre, azaz 666 órára, — sőt to­vább játszadozva a számokkal — hozzá­vetőlegesen nvolc-tíz hónapra lett volna szükségem még akkor is, ha csak ezzel foglalkozom. Tíz évvel ezelőtt komplex szűrést végeztem a körzetemben az emlí­tett elveknek megfelelően és ez — 1300 beteg esetében — két évet vett igénybe. — Azt hiszem a dologhoz nem kell kommentár. Szakmai szempontból igen szembetűnőek az ellentmondások. De mi a helyzet a gazdasági jellegű teendőkkel? — A gazdasági problémák sajátos hely­zetünkből adódnak. Mi július 1-ig a tár­sadalombiztosítás által közvetlenül finan­szírozott, önállóan gazdálkodó önkormány­zati intézmény voltunk. Minden hónap­ban megkaptuk a működéshez szükséges összeget. Ha jól gazdálkodtunk, takaré­koskodtunk még beruházásra is jutott. Azonban mostantól a három háziorvos ke­retét, — amely magába foglalja többek között a víz- és villanyszámlát, a diag­nosztikai eszközök kiadásait stb. — szét kell választani és külön bankszámlán kell kezelni. Mondhatják, hogy a kiadásokat lehet rugalmasan könyvelni egy házon be­lül. Igen, de csak addig amíg a dolgozók nem érdekeltek az összeg tulajdonlásá­ban. Mihelyt a telefon, a világítás, a víz­felhasználás díja saját zsebre megy, meg­változik a hozzáállás. Tapasztalatom sze­rint a közös tulajdon soha nem annyira becses, mint a saját. — Az új törvény tehát nagy változáso­kat hozott az egészségház működési rend­jében, várhatóan átalakul az orvosok stá­tusa is? Konkrétan arra gondolok, hogy alkalmazottak maradnak, vagy vállalko­zóként dolgoznak tovább? — Ez a kérdés tulajdonképpen a már említett jogi hiányosságokat hozza fel­színre. Ugyanis ma még nem lehet tudni melyik forma jobb a jövőre nézve. A je­lenlegi szerződésünk ez év végéig érvé­nyes, hogy ’93-ban mi lesz, arra eddig senki nem tudott választ adni. Csak re­méljük, hogy valóban sikerül kidolgozni egy teljesítményarányos finanszírozást, szemben a jelenlegivel, amely a bejelent­kezett betegek számától és életkorától te­szi függővé az önkormányzatnak átutalt összeg nagyságát, úgy gondolom valameny- nyien — betegek és orvosok egyaránt — vágyunk már arra, hogy a menyiségi mu­tatók támogatása helyett a minőségi el­látásra kerüljön a hangsúly, ez valósuljon meg a családorvos! rendszer keretén be­lül. A szakmai feltételek biztosítottak, hi­szen a továbbképzések — igen jó prog­rammal — már megindultak a megyei kórház segítségével. Marczin Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom