Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-02 / 155. szám
1992. július 2., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Országos bizalmi találkozó (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZOSZ elnöke értékelte a rendszer eddigi politikáját, és a fiatalkorúak esélytelenségéről, a munka- nélküliségről, az óriási költségvetési hiányról, a bérekről, nyugdíjakról alkotott véleményét a több ezres hallgatóság tapsával helyeselte. A rendezvény azonban •nemcsak megállapítások, vélemények délutánja volt, hanem állásfoglalás és követelés is. A bizalmi találkozó szerint a gazdasági-szociális válság további elmélyülésének megakadályozása, a társadalmi feszültségek oldása érdekében, késedelem, nélkül lépéseket kell tenni a szakszervezetekkel egyetértésben. Ezért követelik, hogy a kormány haladéktalanul hozzon olyan intézkedéseket, amelyek mind a munka- nélküliség növekedésének mérsékléséit, mind a foglalkoztatottak jövedelmének .növekedését eredményezhetik. A szövetség azt akarja elérni, hogy a kormány alakítsa ki és végre terjessze az Érdekegyeztető Tanács elé iparpolitikai és agrárpolitikai koncepcióját. A válság- térségek problémáinak megoldására haladéktalanul ál- lítsk fel a kormány, az önkormányzatok, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőiből álló válságkezelő bizottságokat, és a kormány vizsgálja felül a válságtérségekben alkalmazott adó- és jövedelemelosztási politikáját. A gazdasági élet területén az MSZOSZ szeretné, ha a magyar 'termékek, termelőhelyek ésszerű védőimében a kormány más vám- és importpolitikát folytatna. Az MSZOSZ követeli az elvesztett keleti piacok egy részének visszaszerzését, hogy a privatizációból befolyt összegeket új munkahelyek teremtésére használják fel. A találkozó azt is megfogalmazta, hogy ne emeljék a nyugdíjkorhatárt, a munkavállalók a privatizáció során ingyenesen részesedhessenek, tulajdonhoz juthassanak az általuk előállított javakból. Szerintük is mérsékelni kell az igazgatási kiadásokat, az állami túlköltekezés minden formáját. Minden magyar állampolgár számára garantálni kell a legalapvetőbb egészségügyi és szociális ellátást, az iskolarendszerben a továbbtanulás során, az elvárható mértékű esélyegyenlőséget. A szakszervezetiek bizalmi találkozója határozottan követelte, hogy a kormány alakítsa át a nyugdíjrendszert, a nyugdíjak értékállóságának biztosítása érdekében. Elfogadható, reális lakáskoncepció kialakítását, a fiataloknak nyújtandó kedvezmények, támogatások állami felelősségét követelték. Az MSZOSZ szakszervezetei ragaszkodtak ahhoz, hogy a kormány hagyjon fel szakszervezet-ellenes politikájával, ne avatkozzon a szakszervezetek belügveibe. A szakszervezet „napszámosainak” találkozóján az első országos bizalmi találkozó résztvevői meggyőződéssel vallják: az egyre mélyülő szociális feszültségeken még úrrá lehet lenni, ha érdemben mérlegelik és elfogadják a szakszervezetek legfontosabb javaslatait. Ezért változatlanul együttműködési készséget nyilvánítottak ki mind a kormánynyal, mind a munkáltatókkal. Ugyanakkor készek keményebb eszközök igénybevételiére is, ha nem változik a helyzet, ha továbbra is elutasító, kirekesztő politikával találják szemben magukat. A találkozó szándéka tehát egyrészt az, hogy partnerként ismerje el a kormány e hatalmas szakszervezeti tömörülést, másrészt pedig erődemonstráció is, ami már a közelgő választások jegyében zajlott, hiszen az oldottabb légkörhöz az előadók közvetlen hangvétele, a mazsorett-mutat- vány, két zenekar és Markos György humora is hozzájárult. (bckccsi) Fizetni kell a vizsgálatért Többe kerül a lövés, a kocsivezetés, az italozás A térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló kormányrendelet értelmében tegnaptól megszűnt néhány egészségügyi szolgáltatás ingyenessége — tájékoztatta az MTI-t Veress Pálma, a Népjóléti Minisztérium szóvivője. Július hónaptól ezért a biztosított állampolgárok is csak teljes térítés ellenében vehetik igénybe az orvosi beutaló nélküli, önállóan kezdeményezett, vizsgálatokat, szakkonzíliumot; az esztétikai, plasztikai sebészeti beavatkozásokat; az orvosi indikáció nélküli porcelán-, nemesfémes egyéb magas költségű fogpótlásokat; az orvosi javaslathoz nem kötött gyógyfürdő-szolgáltatást, valamint a nem orvosi indikációra végzett meddővétételt. A rendelet értelmében a fizetendő térítés mértékét az intézmény vezetője állapítja roeg a felhasznált anyagok, eszközök költségeit, illetve a munkadíj összegét figyelembe véve. Központilag elrendelt; díjszabás vonatkozik ugyanakkor a jövőben más, eddig szintén térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokra. Így július 1-je után 1000 forintba kerül majd a lőfegyvert tartani szándékozók orvosi, míg 1000—4500 forintba pszichológiai alkalmassági vizsgálata. Ugyanígy fizetni kell a gépjárművezetői alkalmas- sági vizsgálat elvégzéséért is: a 40 év alattiaknak 1000, a 40 és 60 év közöttieknek 600, a 60 év felettieknek pedig 400 forintot. Megszűnik a véralkohol-vizsgálathoz szükséges vérvétel, valamint a látlelet kiadásának ingyenessége is: az előbbiért 1000, az utóbbiért pedig 500 forintot kell fizetni július 1- jéitől. Meglehetősen sokba kerül majd az érintetteknek a túlzott alkoholfogyasztás is. Ha az illető már a kijózanító állomásra sem tud saját lábán menni, úgy kilométerenként 70 forintot lesz kénytelen fizetni a mentővel történő szállításért, s költségei csak tovább gyarapodnak a detoxikálóban, ahol a kijózanításéiit ezentúl 3000 forintot kérnek. Az alkalmazott díjszabásokat egyébként az intézmény köteles nyilvánosságra hozni, az igénybe vevővel közölni, s a befizetésről számlát adni. A szövetkezeti mozgalom legnehezebb sorsú tagjai a mezőgazdaságiak Nemzetközi szövetkezeti nap (Folytatás az 1. oldalról) „A magyar szövetkezeti mozgalom átalakulásának és egyben megújulásának napjait éljük. A fogyasztási és a termelő típusú szövetkezetek három és fél milliós tagsága az eddig tapasztaltak szerint ragaszkodik a mozgalomhoz, elkötelezett híve a szövetkezeti gondolatnak, vállalja annak értékeit, s kész cselekedni is a szövetkezeti mozgalom társadalmi, gazdasági tekintélyének megőrzéséért. Ez tükröződött azokban a higgadt, szakszerű és konstruktív tanácskozásokban, melyek — az új szövetkezeti törvények megszületése után — a civil társadalomban jelentős •szerveződéseivé kívánták visszaformálni a már-már „államosított” magyar szövetkezeteket. A mozgalom nehéz, pusztulással fenyegető időszakot vészelt át. Egyszerre volt eszköze és áldozata a magyar politikai közélet küzdelmeinek, melyek gyakorta formáltak jelképet belőle — a pártállami évtizedek „kolhoz-jelképét” —, mit sem törődve azzal, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom maga is megsínylette azokat az évtizedeket, részben pedig a legnehezebb időszakokban is a demokrácia őrzője maradt, átmentve a civil társadalmi szerveződés csíráit jelenünkbe. A politikai előítéletek és a mesterségesen szított bizalmatlanság kereszttüzében azonban mind egyértelműbbé vált, hogy mind a fogyasztási. mind a termelőszövetkezetek elpusztíthatatlanok, mert több milliós tagság védi őket. A Magyar Köztársaság elnökeként — és magánemberként is — örülök annak, hogy a szövetkezeti tagság józansága szétfoszlatta a politikai lázálmokat és egyben világosan megmutatta: az időtálló értékek átmentésével együtt ragaszkodnak a különböző szövetkezeti formákhoz, célként csak a megújításukat fogadják el, de nem a szétzúzásukat. Őszintén örülök annak is, hogy a fogyasztási szövetkezetek már túljutottak az átmenet nehézségein és megtalálták — mindinkább megtalálják — helyüket társadalmi-gazdasági életünkben. Meggyőződésem, hogy a termelőiszövetkezetek — ipari és mezőgazdasági szövetkezetek egyaránt — a vagyonnevesítés, a földalap-kijelölés sorsdöntő lépései után ismét elfoglalják azt a helyet a demokratikus Magyarországon, mely múltjuk és jövőjük alapján méltán megilleti őket. Kívánom, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom megerősödve kerüljön ki tulajdon rendszerváltásának viharaiból és mind gazdasági súlyát, mind társadalmi szerepét tekintve, nemzetünk jövőjének erős pillére legyen.” Megyénkben a Sárospataki Művelődés Háza ad otthont a rendezvénynek, melyre pénteken, július 3-án, 13 órai kezdettel várják az ünneplőket. Mától hatályos A harmadik kárpótlási törvény a Shell is árat A benzin világpiaci árának emelkedése miatt a Shell Interág július 3-án ü órától ugyancsak felemeli a benzin árát egy forinttal — mondotta Mosonyi György, a Shell Interag vezérigazgatója az MTI munkatársának. Közölte azt is, hogy nem hangolják ugyan össze a MOL-lail az áremelést, bár tény. hogy az üzemanyag egy részét — bővebbet erről azonban nem volt hajlandó közölni — a MOL- tól vásárolják. Július 1-jétől a Magvar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) benzin- kútjainál egy forinttal drágább a benzin. Ennek megfelelően a 92-es oktánszámú 67, a 98-as oktánszámú benzin 70 forintba kerül literenként. A 95-ös ólommentes benzin fogyasztói ára 68 forint literenként. Nem változik a gázolaj, illetőleg a háztartási tüzelőolaj ára. Jelenleg 240 dollárba kerül tonnánként a motorbenzin a világpiacon. Csökkenés a nyári szezon miatt nem várható a közeli hetekben, sőt az árak további emelkedése is elképzelhető — mondotta Mosonyi György (MTI) Ma, csütörtökön lép életbe a harmadik kárpótlási törvény, amely az 1939. március 11. és 1989. október 23. között az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak utáni kárpótlásról .rendelkezik. A hatálybalépéstől számított négy hónapon belül kell benyújtani a kárpótlásra jogosultaknak a kárpótlás iránti kérelmüket az Országos Kárpótlási Hivatalhoz. Egymillió forint kárpótlás illeti meg azok élő özvegyét, gyermekét, illetve szüleit, akiket magyar bíróság törvénysértő vagy semmissé nyilvánított ítélete alapján fosztottak meg életüktől. Ez vonatkozik azokra is, akik a büntetőeljárás, vagy az itéletvégrehajtás során oly módon vesztették életüket, hogy a halál bekövetkezésének oka kétséget kizáróan a magyar hatóság szándékos közreműködése volt. A törvényben külön részletezett jogszabályok alapján szabadságvesztéssel sújtottak, előzetes letartóztatásba helyezettek, illetőleg kényszergyógykezelés alá vontak, valamint az internáltak, kényszermunkára vittek, köz- biztonsági őrizet alá helvezettek, illetve a kitelepítettek szintén kárpótlásra jogosultak, amennyiben személyes szabadságukat 30 napot meghaladóan korlátozták. Ez a jogcím vonatkozik a harcoló alakulatok kötelékében munkaszolgálatot teljesítőkre, a szovjet szervek által kényszermunkára elhurcolt akra, továbbá azokra is, akiket szovjet bíróság politikai indítékú ítélete alapján, illetve más szovjet hatóságok intézkedése nyomán korlátoztak szabadságukban. A szovjet hadifogságba esetit katonákat 1945. augusztus 1-jétől tekintik kényszermunkára hurcoltnak. A törvény vonatkozik a II. világháború idején faji, vallási vagy politikai okból külföldre deportáltakra, valamint azokra, a törvény hatálybalépése idején hazánkban élő magyar állampolgárokra, akik bizonyíthatóan nemzetiségi, vallási, vagy politikai okból, a párizsi békeszerződésben rögzített határainkon kívül szenvedtek sérelmet. A kárpótlás . alapösszege jelenleg 11 ezer forint. Az összeg a szabadság korlátozásának időtartamától függ. Két hónap esetén az alapösszeg, három és négy hónap esetén az alapösszeg kétszerese, öt és hat hónap esetén az alapösszeg háromszorosa illeti meg a kárpótoltat. A fél évet meghaladó szabadságelvonás esetén a kárpótlás összegét úgy kell kiszámítani, hogy a szabadság- elvonásban töltött hónapok számát, meg kell szorozni az alapösszeggel. A kárpótlásra jogosult az így kiszámított értékű kárpótlási jegyeket egyszerre kapja meg. A Magyarországon élők a kárpótlási jegyet átválthatják életjáradékra. Az életjáradék összegét úgy kell kiszámítani, hogy a szabadságvesztésben eltöltött időt kell osztani a kárpótlásra jogosult várható élettartamával — ezt a törvény mellékletében rögzítették — és ezt kell megszorozni az alapösszeggel. Ez jelenleg ideiglenesen 5000 forint, de hamarosan a kormányzat szándékai szerint 11 ezer forintra nő. Az alapösszeg mértékéről egyébként minden évben az Országgyűlés dönt a költségvetési törvényben. Az életüktől vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak vagyoni kárpótlásra is jogosultak. A vagyoni kárpótlás vonatkozik a bérlakás végleges elvételével okozott sérelemre is. A vagyoni kárpótlás esetén az első kárpótlási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem jár kárpótlás azokért a sérelmekért, amelyek után a sérelmet elszenvedő a magyar államtól már kártalanításban, kárpótlásban, vagy visszatérítésben részesült; Szintén kizáró ok, ha valaki az államvédelmi szervek hivatásos állományú tágja volt, ha karhatalmista volt, ha az 1956-os forradalom'és szabadságharc leveréséin való részvétele miatt kitüntetésben részesült, illeti£q..ha annak leverésében őriként vett részt. (MTI)
