Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11 / 163. szám

Á ZEMPLENISGYEK ALATI Összefüggő erdővel borított hegyek csipkézik erre felé a horizontot, meg a mélyen bevágódott völgyek panorámája fogja meg az idelátogat vizű források, gyors folyású patakok futnak cl a lábunk előtt.A könnyí szél vadvirágok illatát hozza,friss erdei gombáét,rubinszcmü szaij Zemplén az ország észak-keleti csücske, ahol már ősidők óta szivesj pedett meg az emher, mert erdei vadban, folyóvizei halban gazdagok megélhetést adott az irtások helyén művelt föld, az itt termett világhírű borok értek a hegyek oldalába vágott pincékbcn.Ezt a tá kerülte cl nemzeti történelmünk egyetlen háborúja sem.Rákóczi és híres földje ez, Petőfi szavaival: itt támadtak a szabadság oroszlánjai falvai történelemkönyvek lapjain szerpelnck, mert innen indúltak cl függetlenségi harcok és felkelések vezéreién gyűllek a kurucok Rák' laja alá, itt nevelkedett Kossuth Lajosát élt a kiemelkedő irodalomsl Kazinczy Ferenc. I>c ehhez a tájegységhez tartozik a szelid szépségű a romantikusan szép líodrogköz is.Az itt élőknek évszázadokon át sanyarú sors minden nyűgéből^mit csak szorgalmas,kemény m' tudtak enyhiteni.A zempléni tájegység nagyobbik része 1919 óta Csel kiához tartozik kivéve az 1938-tól 19944-ig tartó időszakot. A zempléni terület határainkon belüli részén napjainkban is sok okoz az itt élők sorsáért felelősen gondolkodóknak a múlt értékeii gyoniányainak megőrzése az eddiginél jobb életkörülmények megtel Az esélyek,mint annyi változás idején most is reménykeltőek, ám ezt mégis kivételesnek keil tekinteni. Guruló országjárók pPp?; .V. : sárospataki kemping az egyik legtisztább pihenőhely ELSŐ A VENDÉG Aki nem ért különösebben a kerékpározáshoz, annak elkerülheti a fi­gyelmét, mitől mutat más képet ez a kerékpáros csapat a 37-es főúton Szerencs és Tokaj között, mint a hasonlók általában. Az iskolásokból verbuválódott országjáró csoport eleganciával, könnyedén halad, nincs a pedálozásnak izzadság szaga még a kánikulai forróság ellenére sem. Aztán ehhez tartozik, hogy a túra valamennyi résztvevője Ízlésesen öltözött. Nos senki se gondoljon vasalt élű nadrágokra, divatos holmikra. Sportszerelés ez mindegyik a javából, ha nem is a legdrágábbakból. Mert ez a kis emődi kerékpáros csapat - tudjuk meg a pedagógus vezetőtől Tóth Bertalantól - nem a ruházatra fekteti a hangsúlyt, jóllehet igen fontos egy hosszú uion a gyerekek komfort- érzésének megteremtése. Itt a pénz, a sok pénz a jár­művekre kell. Elképzelhetetlen a kellemes út jó, megbízható kerékpár nélkül. Ezért aztán a csapat tagjainak többsége szuper bringákat tudhat magáénak: amerikai kerékpárokon rójják az aszfaltutat. Ma reggel még csak néhány tíz kilométert tettek meg, hiszen Bekecsen aludtak és most irány a Zemplén sok-sok híres települése.- Mi a célja ezeknek az utaknak? Ma amikor mindenki panaszkodik, milyen ne­héz összehozni egy jó közös programot, en­nek a csoportnak núnden tagja láthatóan tetrekész.- Mi egész évben készülünk ezekre a nagyon hosszú utakra, azzal nem számol­hatunk, hogy itt, vagy ott kisebb-nagyobb bosszúság miatt időt veszítünk. Itt egyaránt jól kell teljesíteni a gyerekeknek is, a gépeknek is. A mi köreinkben csak olyanok vannak, akik bármit megtennének azért, hogy velünk jöhessenek. Ezért nem teher számukra az edzés, a felkészülés. Amiben részük lesz, az egy-egy kihe­lyezett földrajzi és történelem órával ér fel. Közben cdzik magukat, próbára tes| jüket, akaratukat. Amerre elhalad megismerkednek a legfontosabb tudnivalókkal, de nem hagyják ki a ti mi nevezetességek megtekintéséi- Márpedig a Zemplén ilyesnúb on gazdag - toldja meg az eddigied Bertalan. -Éppen ezért arra nö lalkozhatunk, hogy núndenhovái együnk, mert akkor elveszítené egl fontosabb célját a túra, nevezetei hogy úton legyünk, mozogjunk, mini óbb területét járjuk be az őrsi Mióta szerveznek ilyen- Hét éve indítottuk az elsőt és í zony sokan “kinőttek” már a sorain! őket újakkal pótoljuk a felnövekvői sorából. Annak, aki bekerüli kerékpárt lírákra nevezők. közé, j megtiszteltetés, hogy velünk jöh? elméleti, fizikai felkészítést is ’ vesznek, megismerik a gépet is, aní1 inte összenő a jó kerékpáros. Hozza* egyéb érdeklődés is, hogy ad városokat, színhelyeket be tudják á tani magukban, amelyekről tanultak? vannak olyan fiatalok is a sorainkbí élénk érdeklődést tanúsítanak a ! vizek, a természeti értékek iráni ugyancsak hajtja a kíváncsiság, mif nak majd útközben,és ez igazi szón® ébreszt az emberben: magyarul Iliink lát, annál többet szeretne megA számára még ismeretlen világból.l ezért a kiadós zempléni túrához sok | fűzhetünk valamennyien, hiszen ígi denki hozzájuthat a remélt ■ élményanyaghoz. Közben olcsón és lakunk. A sok-sok gyakorlásnak köszöli na meg e nemes célokat követve kép önfeledt, elegáns kerékpározásra a| emődi országjárók csapata. szakma, hogy aztán jóidéig magasabb bevételekhez juttassa az errefele élőket. Mindez akkor jut eszébe az embernek, amikor a jól gondozott, kellemes pi­henést adó sárospataki kempingben sétálunk Csatlós Csabával, a házigazdá­val. Most olyan jó félházzal számolnak, mert a nagy nyugati túrista aradat az idén még nem érte el őket. Vannak ugyan hollandok, németek, szórványosan, de a szokásos “invázió” még várat magára. A kemping vezetne reméli, ez az idén sem marad el. Készül­ni persze úgy készültek, mint más esz­tendőkben, minden ragyog a tisz­taságtól, a kis faházakban példás a rend, az ápolt fűre a házacskák mellett még az ott lakóknak sem szívesen engedik meg a parkolást. A sátrasoknak is külön hely van, úgy, mint a profi nagy kempingek­ben bárhol a világon. Amig beszélgetünk, sétálunk a terület összekötő útjain, álomittas gyerekek vonulnak tisztálkodni. Vezetőjük Kézémé, Kiss Mária Uj szászról érkezett velük az előző napon és most harmincötén nekivágnak a füzéri útjuk- nak. Széphalom, Hollóháza várja még őket. Már voltak hajókiránduláson a Bodrogon és felejthetetlen élményekkel térnek haza Szolnok megyébe a Zemplénből.-Az itteni elhelyezés, a Magyarorszá­gon sajnos még szokatlan vendégcent­rikus ellátás, amiben itt részünk volt, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a két hét olyan jól telt. ahogy azt indulás Elhagyva a hegyek között megbújóapró telcpülésckcl,hosszú, kanyargós erdei út vezet László- tanyáraJclzés sehol.itt az autós jobbára csak a megérzéseire hagyatkozhat. Miközben bele­feledkezhet a táj szépségeinek mcgcsodásálásába.Nem lehet olyan távol egy patinás üdülő a világtól, hogy azt nyáridőben, a vakációzó diákok fel ne derít- sék.Miért lenne ez másként ép­pen Lászlótanyán? A kastély­üdülő tágas parkjában az asz­talok mellett iskoláskorú gye­rekek foglaltoskodnak.Egy közeli tábor lakói, akik kiszemelték maguknak ezt a világtól távoli világot ahol sza­badon élvezhetik a természet közelségébe nem kell lemonda­niuk egy kis üdítőről, édességről sem. Sohajda Péterrel,a kastély­üdülő vezetőjével arról beszél­gettünk. hogy az üdültetés az idén a töredékét sem kapta a tavalyi összegnek és ez itt azt eredményezte, hogy háromezer nap kedvezményes üdülést nyújthattak,ami a tavalyi ti­zenötezerhez képest nagyon kevés .Nem maradt más hátra, magukról kellett gondoskod- niuk.Amig az illetékesek között tart az egyzkedés.itt a végeken élni kell, annak, aki dolgozik, pi­henésre, regenerálódásra van szüksége.! logy milyen szisztémát dolgoznak majd ki, az előbb utóbb eldől.” Akik most az üdülőket választják, legfeljebb egy hétre jönnek,de kevés a pénzük, a külön kirándulásokra már nem fizetnek be,erősen észrevenni az életszínvonal csökkenését. Márciustól önel­látóak vagyunk, nem kapunk ál­lami támogatást.de így is 50-60 százalékos a kihasználtságunk.-Mit tehetnek annak érdekében, hogy még többen keressék fel Lászlótanyát?-Rendezvényeket szer­vezünk. Ilyen volt a zempléni liberális napok, ahol az SZDSZ országos és helyi vezetése vett részt. Itt volt a háromnapos ren­dezvény központja, ahol más megyék képviselői is jelen voltak,a többi pártok képviselői is eljöttek.Nem öncélú beszél­getések voltak ezek, hiszen a hegyaljai borvidék gondjaitól kezdve a helyi iparpolitika megannyi kérdése szerepelt a megbeszélések napirendjén.A Bodrogköz mezőgazdaságának jelenleg megoldatlannak látszó bajaira is igyekeztek gyógyírt keresni a jelenlévők.-Van-e valami más is a tervek között? Együtt vágnak neki Fortunával Nem éppen tegnap lehetett, amikor a Szerencs időké Áfész még a csúcson volt, tunikor jó ered­teket mutatott fel évről évre és magabiztosan ' feladatait -ez jobbára a kereskedelmi ellátás- lr-Ontkozo(t -nem kevesebb,mint 22 településen. Irétszáz boltjuk volt, hatszázan tevékenykedtek a Ifhböző munkakörökben. Ehhez képest most a ||üncsi hivatali központ némely irodái konganak pihsségtől, keresve is alig találni valakit. Balázsi gpkibás főosztályvezető ugyan a helyén van még, gr'úr ő is azok közé tartozik, akik a távozás gon- foglalkoznak.Eladják majd a központi iro- philetekct is, ha egyáltalán lesz kinek, hiszen Sz- ■Cs sem bővelkedik jelenleg olyan befektetőkben, Ihúk most jelentős pénzek elhelyezése okozná a I agyobb gondot.A szövetkezet egyébként tava- |f veszteséges,jelenleg is tart a leépítés. A hatszáz I -égnél az irodákban is 130-an dolgoztak, ami az |rc>duktív állomány olyan magas arányát jelzi, I 'el egy igazán jól prosperáló gazdaság sokéiig I elen együtt élni. I' szakadás első komoly jelei akkor mutatkoztak I at>, amikor a korábban erőszakkal egyesített I etkezetek az önállósulás gondolatát felvetették.- Ilpjy a főosztályvezető.-Ezen kívül az elmúlt évek egyéb változások is történtek, a területen újabb öjabb cégek jelentek meg és valamennyien L|et kértek az ellátás tortájából. A legutóbbi időkben pedig a magánvállalkozói réteg megje­lenésével teljesen új helyzet alakult ki. A működési szisztéma pedig legalábbis nekem kezdettől idegen volt, merev és nehézkes, nem a legfontosabb célok fogalmazódtak meg az alapszabályokban. S mint ilyet most magától értetődően le kell bontani.-Említette, hogy ön is elhagyja a szövetkezetei.-Az alakuló Fortuna Kft.vezetőjeként dolgozom majd tovább. A Miskolc-szercncsi út mentén lévő üzletek üzemeltetői leszünk. Tanulva az eddigiekből a legkisebb létszámmal, a lehetséges vásárlói kör érdekeinek a legteljesebb kiszolgálására törek- szünk.Remélem Fortuna mellettünk lesz majd, vele együtt talán könnyebb lesz. Mindenesetre mi is megteszünk mindent a sikerért.-Mi lesz a központtal?-Nyilvánvaló lesz még a jövőben is feladata, de látni kell, hogy a régi létszámmal szemben a szövetkezetnél foglalkoztatottak száma -és ebben minden szakma benne foglaltatik - nem éri el a százat sem.Az ésszerű megoldásokat a megváltozott gaz­dasági viszonyok kényszerítették ki és a fenn­maradás érdekében ezekhez igazodnunk kell. Azzal a szövetkezeti”maggaF\ ami marad azonban vál­tozatlanéi a legfontosabb szövetkezetpolitikai célokat kell szolgálni, a lakosság ellátását -mégpedig felsőfokon.-foglalta össze véleményét a főosz­tályvezető. A vadregényes Zemplént még a hazai turizmus sem fedezte fel igazán. A közelmúltban hatvan zempléni polgármestert, jegy­zőt és önkormányzati kép­viselőt hívott meg Sárospatakra dr. Hörcsik Richárd ország- gyűlési képviselő, hogy közösen vitassák meg, miként kapcsolódhatna a világkiállí­tás programjához a zempléni térség. Ott volt Loyd Tamás belügyminisztériumi főosz­tályvezető is, aki egyben a vidék Expójáért felelős. Vajon mit mutathat meg a világnak Zemplén? A mai szegénysé­günket?- Sok téves információ látott már napvilágot és ezért sokan azt hiszik, a vidék teljesen ki­marad az Expóból, mások pedig az ellenkezőjét, azt, hogy ez a világkiállítás megoldja minden gondunkat. Az Expót vállalkozói alapon hozzák létre, amiben keményen a pi­acgazdaság fog diktálni. Akinek pénze van és ötlete van, az nyer. Nekünk pénzünk nincs, de egyelőre még ötletünk sem sok. Am ami fel­színre jön, azt össze kell gyűjteni, koordinálni kell. A régiónak egyébként sokkal több az esélye, mint egy-egy városnak. Azon kívül szorgal­mazni fogom, hogy a zempléni önkormányzatok hozzanak létre egy alapítványt az ötletek realizálására. Már az első kör­ben is sok jó ötlet elhangzott. Ősszel pedig szeretnék egy önkormányzati ötletbörzét tar­tani. Megvalósítható öüetekre - mint megtudtuk -, vevő az Ex­po vezetése. Felvetődött a ha­józás és a bortúrák megsz­Pénzre és ötletekre lesz szükség A PÁKÁMMÁ HALNAK MPG „VÁLLALKOZÁS " NAGYON KICSIBEN A hazai erdőségek között a zem­pléni hegyek sörénye viszonylag keveset szenved d az ember okozta környezeti ártalmaktól, ipari szen­nyeződésektől. Jóllehet a levegőbe ju­tott szennyeződések olykor a légáramlatokkal jelentős utat tesznek meg és így távolabb is kifejtik káros hatásukat. Ha nem is jellemző a Zemplén hegységben, azért néhol találkozni az egyedi pusztulás jeleivel. Idilli a táj Füzérkomlós fölött, ahonnan a magas hegyekről messzire ellátni, de a tekintetet leginkább a völgyben meghúzódó kis falu utcácskái fogják meg. A forró nap elöl aki teheti árnyékba húzódik. A hegyekig vezető dombhajlathan idős ember baktat a kószáló, legelésző tehén után. Súlyos tőgyü, nem fiatal jószág, de ha a tejéért tartják, - ugyan mi másért - nagy becsben lehet.- Az egyik lányom családjával lakom - bök a falu felé botjával Orosz András - korábban több jószágunk volt, de mostmár beérjük kevesebbel is. Feléljük a tejet, néha túrót, vajat készítünk. Három gyerek van, jól jön egy kis pótlás az élelmezésükhöz. A legelő a községé mindenki ide hajthatja a marháit. A szó a megélhetésre terelődik, a sovány nyugdíjra, a falun is kötelező kiadásokra. A veje a porcelángyárba jár, az egyik lánya tanítónő, a másik a tsz konyháján dolgozik. “A munka kitölti az egész életünket, mert a ház körül van még két sertés, negyven csirke.” -mondja a 80 éves csendes öregember.- Kértek-e kárpótlást?- Nekünk csak öt holdunk volt, nem kértünk semmit, én már nem bírok vele, nincs erő, a többiek meg másként gondolják az életüket. Habár most is ott van azon a bérelt földön az unokám, aki lucernát gyűjt, ami télire kell majd a jószágnak. Most itt a legelőn a bögölyök hada zizeg, támad, a védtelent sz­abad prédának tartva. Annyian vannak, hogy ha csak a levegőbe üt az ember, akkor is eltalál egyet. A nyolcvan éves Orosz András Bodrogközben, amikor napiren­den volt a szövetkezeti törvény, a szövetkezetek átalakulása, de sokatjártam bizonyos vállalatok gondjainak megoldása érdekében is. A legtöbb feszült­séget az okozta, hogy a mi térségünkben sem tudták, hogyan is megy végbe az áta­lakulás, mi lesz a tsz-ek megszűnése után. Hogyan lehet a tulajdont nevesíteni? A kár­pótlás végrehajtása hasonlóan nagy nyugtalanságot keltett. Az emberekben itt is él még a félelem, negyven esztendő nem lehet nyomtalanul kitörölni. Ha akadt egy kemény vitás ügyünk, az emberek nem mertek eljönni tanúskodni, mert azok akik ed­dig uralkodtak, ma is ott vannak a munkahelyeken, és ki ne fél­tené a megélhetését. Cserébe ezért inkább hallgat. Sikerül mégis néhol elérni az emberek között, hogy összeálljanak és a közös feladatra szerveződve je­gyeztessék be működésüket a cégbíróságon. Ezek az első lépések, de az ilyet még átmenetiige sem követi kön­nyebb időszak, hiszen a létreho­zott gazdaságot életképessé kell tenni. Van, ahol ez már sikerült. Kovácsvágáson megalakult a helyi erdőbirtokosság a régi erdőtulajdonosok összefogásá­val. A vállalkozói önkor­mányzatok számára előadásokat szervezek az FM illetékeseivel. MTZ traktorokat is lehetne vásárolni úgy, hogy valamennyit befizet a kistermelő, egy kis pénzt megpályázunk hozzá és a fennmaradó összegre meg a Mezőbank hosszúlejáratú hitelt ad. Sárospatakon, aztán a Hegyközben, a Bodrogközben már vásároltak így traktort egy- néhányan. Most váijuk a gépek érkezését, ősszel a pénzügyi tár­ca vezetőjével, dr. Kupa Mi­hállyal tovább szeretném ezt az akciót folytatni. Zemplén egyébként három tájegység, a Hegyalja, a Bodrogköz és a Hegyköz gondjainak gyűjtőterülete. A bor- és értékesítési gondok megoldásában is jó társ a pénzü­gyminiszter. Ehhez az AVÜ, az FM szakembereinek a közreműködésére is számítunk. A Bodrogköz és Hegyköz sorsáért is folyamatosan tenni kell. A pácini és a lácacsékei határátkelőhelyek megteremtésével több mint harminc kilométeres kerülőt lehet kikapcsolni. Nagy üzleti lehetőségek várnak Ukrajnában erre a mi térségünkre, ha egyelőre bartel ügyletek for­májában is. Már megkezdődött a harc ezekért a piacokért Nyu­gatról, de mi vagyunk sokkal közelebb. A Hegyközben a porcelángyár elkelt, mint a körzet legnagyobb ipari foglalkoztató üzeme, ami ön­magában persze kevés, itt is ma­gas a munkanélküliség, maga­sabb a megyei átlagnál. Dr. Hörcsik Richárd ervezése Sárospatak, Tokaj, Dombrád között. Egy borvilágkiállításba bekapcsol­hatók lennének a hegyeljei városok, falvak is. Gondolkod­hatunk történelmi vártúrák szervezésén is, mivel a világk­iállítás egybeesik a honfoglalás 1100 éves évfordulójának ün­nepségeivel. Ezen a történelmi tájon, úgy érzem nekünk sok fe­ladatunk lesz. És az ötletek ki­dolgozására jó, ha fél évünk, háromnegyed évünk marad. Tisztában vagyunk azzal, hogy infrastruktúránk nem a legjobb, ám ami lehetőségünk van, azt ki kell használnunk. - A világkiál­lítás még messze van, ám a zempléniek napjainkban isjes- zültségékkel teli heteket, hó­napokat élnek meg.- Sokat járom a vidéket Nagy-Bozsőky József képviselőtársammal, rengeteg estét töltöttünk a Hegyközben, a végeken valamivel nagyobb a éczi vár látogatottsága , bár ez 5,1 kevesebb a turista mint az lit években. ® felfuttatással az idegenforgalom Plén igazi nagyipara lehetne, mert z minden adottsággal rendelkezik: ieUcedő természeti értékekkel, ha- *•6 folyókkal, látnivalókban gazdag ^lékekkel. Csakhát a fogadói oldal ®ködő infrastruktúrája hiányzik, de vezető széles, biztonságos, '°bb haladási sebességet :r>gcdő utak, telefon stb. A jclcnle- 'ottságok a hazai és a mostaninál °hb külföldi turistaforgalommal Adnának mit kezdeni, de hosszabb 1 előbb befektetéseket követel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom