Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

1992. július 9., csütörtök ÉSZAK-M AGYARORSZÁG 13 Vakáció izraeli módra Az izraeliek nagy többsége alig várta, hogy véget érjenek a nyári szabadságok kezdetére előreho­zott választások, és azon nyomban útnak eredt. Pontosabban szólva nem útnak, hanem légiútnak. Azok tudtak „útnak” indulni, akik az or­szágon belül, Izraelben vakációz­nak. S ez sokkal kevesebbe is ke­rül. Az izraeliek szárazföldön csu­pán egyetlen országba, Egyiptom­ba mehetnek. A két ország közölt 13 éve megkötött békének köszön­hetően. Ha egy izraeli külföldre kíván utazni, akkor azt csakis légi úton teheti. Ez pedig igencsak megter­heli egy család nyaralási költség- vetését. A repülőjegy minimum 300 dollár és ehhez hozzá kell adni a 250 sékelnek megfelelő 100 dol­láros utazási adót, amelyet kivétel nélkül mindenkinek fizetnie kell, ha elhagyja az országot. Ezt az adót, mivel már törvény is szüle­tett róla, még az idén eltörlik. A sok akadály ellenére az izrae­liek szeretnek utazni, világot látni. A lakosság tíz százaléka, mintegy 400 ezer ember utazik várhatóan külföldre az idén. Tavaly ez a szám magasabb: 550 ezer fő volt. Ami azzal is magyarázható, hogy az Öböl-háború alatt és után az embe­reknek elege volt a bezártságból és szomjúhozva a nagyobb moz­gásszabadságot szinte pánikszerű­en repültek ki az országból. A tehetősebbek és a középréteg utazik főleg külföldre. Az idén Gö­rögországot. Törökországot, Cip­rust és Nyugat-Európában elsősor­ban Spanyolországot veszik célba. Igaz, hogy az izraeliek számára ez sem teljesen veszélytelen vállalko­zás. A húsvéti turistaszezonban az izraeli hatóságok figyelmeztették az izraelieket, hogy fontolják meg, mielőtt egy számukra veszélyes és ellenséges környezetbe utaznak. Elsősorban a Cipruson és Török­országban rájuk leselkedő, esetle­ges merényletekre, veszélyekre hívták fel figyelmüket. Az új izraeli vezetés béke iránti elkötelezettsége várhatóan ezen a téren is javulást hozhat. A közép-kelet-európai orszá­gokkal, így Magyarországgal is néhány évvel ezelőtt felújított dip­lomáciai kapcsolatok utáni rokon­látogatások sűrűsége mostanra alábbhagyott, de ma is több tízez­res a közép-európai térségbe láto­gató izraeli turisták száma. Ide el­sősorban a kispénzűek mennek és nem luxushoteleket, hanem főleg privátszállásokat vesznek igény­be. A bejövő idegenforgalomban, a legfrissebb előrejelzések szerint rekordra számítanak. Az eddigi l ,2 millió körüli külföldivel szem­ben az idén l,5—1,7 millió külföldi turistával számolnak. Izraelnek tu­ristánként átlag évi 1000 dollár be­vétele van. S ez több mint az éves exportból származó bevétel. Elsősorban Európából jönnek, a legtöbben közülük szentföldi za­rándokúira. Az idén szembetűnő a japán tu­risták nagy száma. A buddhista vallású japánok között mintegy hárommillió keresztény él, akik szintén zarándokúira jönnek a Szentföldre. Az Izraelbe irányuló japán tu­rizmus növekedése elsősorban an­nak köszönhető, hogy az El AI nemrég indította meg Tokió-Tel- Aviv közötti járatát. A kínaiakkal nemrég létrejött diplomáciai kap­csolat hatása a turizmusban az ide­látogató kínaiak számában azon­ban egyáltalán nem érezhető. Nem így a volt Szovjetunióval, ahonnan nem a turizmus, hanem a volt szovjet köztársaságok terüle­téről a zsidók kivándorlása volt ta­valy számottevő. Az orosz „oh­mok" (újbevándorlók) száma az izraeli lakosság mintegy tíz száza­lékát teszi ki. Ami a diákturizmust illeti, nos Izraelt leginkább az amerikai diá­kok pénztárcája engedheti meg. Sok amerikai fiatal jön Jeruzsá­lembe, hogy a Héber Egyetemen különböző nyári kurzusokon ve­gyen részt. Magyarországról a Szochnut (Zsidó Ügynökség) szervezi a ma­gyar zsidó fiatalok izraeli nyári programját, ők (kollektív mező- gazdasági farmokon) munkán vesznek részt. Az idén mintegy 200 tizenéves fiatal jön erre a programra Magyarországról Izra­elbe. Bőlini Ágnes Jeruzsálem, 1992. július 7. Ötvenezer kiló benzin a szombathelyi laktanya talajában Alkohollal való zaklatás Ha nem iszik, lenézik Japánban egyesület alakult egy új szokás ellen, amely már-már in­tézményessé vált: az alkohollal történő zaklatás ellen. Az elneve­zést a szexuális zaklatástól kölcsö­nözték, s hasonló a tartalom is. A jelenség,-amely ellen az egyesület felvette a küzdelmet: ivásra kény­szerítenek olyan személyeket, akik nem bírják az alkoholt. Ez a szokás - írja az AFP francia hír- ügynökség főleg hivatali kollé­gák és fiatal egyetemi hallgatók körében terjedt el. Ezekben a kö­rökben szégyennek tartják, ha va­laki ellenáll az ivásra való biztatás­nak. Csupán Tokióban a múlt évben ' tízezer alkoholmérgezésben szen­vedő embert vittek kórházba a mentők. Hat személy meghalt, ki­lencvenet több mint egy hétig ke­zellek a gyógyintézetben. Az alkohollal történő zaklatás ellen harcoló egyesület-széles körű kutatást végzett. A megkérdezet­lek 70 százaléka elmondta: kény­szerítették az ivásra. mert „ha nem követték volna a kollégákat”, megvetés övezte volna őket. Néhány éve az egyetemeken és a főiskolán hagyománnyá vált, hogy az újonnan felvett hallgató­nak 1.8 liter szakét és ugyanannyi vizet kell meginnia, ez utóbbit azért, hogy kihányja az alkoholos italt. Nehéz ellenállni a kény­szernek — mondta egy egyetemis­ta. A probléma különösen azért sú­lyos, mert orvosi vizsgálatok sze­rint a japán népességnek csaknem a fele allergikus az alkoholra, s ez­által valóban fennáll náluk az al­kohollal történő zaklatás esete. Az alkoholfogyasztás állandóan emelkedik Japánban. A múlt év­ben minden felnőtt 103 litert fo­gyasztott, szemben az 1989-es év 97 literével. Az élen a sörfogyasz­tás áll, 73 százalékkal. Növekvő­ben van a vörösbor népszerűsége is. Az igazi alkoholisták száma ugyan alacsony Japánban: 2,5 mil­lió a 123 milliós országban, de az alkoholizmus ellen küzdő orszá­gos szövetség közvéleménykuta­tása szerint hétezer diák közül a fi­úk 14 és a lányok 13 százaléka val­lotta be. hogy rendszeresen fo­gyaszt alkoholos italokat.-- Ajapán társadalom sajnos, túl­ságosan elnéző az ivás kérdésében - mondta a francia hírügynökség munkatársának Minoru Enomoto, aki egy alkoholmérgezést gyógyí­tó klinika igazgatója Tokióban. (MTI) A szombathelyi volt szovjet laktanya területén - az ország­ban elsőként - megkezdték a vegyi tisztítást. Erre a célra 17 millió forintot szán az ön- kormányzat, amiből tízmillió forintot a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­umtól kapott. A munkát az a tény sürgeti, hogy a talajban öt­venezer kiló benzin halmozó­dott fel kötött állapotban, nyolcezerkétszáz kilónyi pedig a talajvízen úszik és lassan el­éri a közeli kutakat. Ezenkívül gázolaj is van a talajban. A szovjet katonák annak idején a fáradt gázolajat a nyílt árokba engedték. A szakemberek speciális kutak, szivattyúk, kádak segít­ségével távolítják el a szénhid­rogén-származékokat a föld­ből. A generálkivitelező a Kör­nyezetgazdálkodási Intézet. A tisztítás befejezését szeptem­berre tervezik. (MTI) Pakisztán visszaköveteli a Koh-i-Noort Pakisztán felújítja azt a követelését, hogy szolgál­tassák vissza az országnak a világhírű Koh-i-Noor gyé­mántot, amelyet Nagy-Bri- tannia több mint 140 évvel ezelőtt, a birodalomépítő Viktória királynő uralkodá­sa idején lulajdonítotl el - közölték hivatalosan Iszlá­mábádban. A gyémánt egyike lett a brit koronaékszereknek, amikor Nagy-Britannia 1849-ben annektálta Pan- dzsábot. amelyet azután 1947-ben felosztottak India és Pakisztán között, a szub­kontinens függetlenné válá­sakor. A Koh-i-Noor valamikor a mogul uralkodók tulajdo­nát képezte és így része a pakisztáni kulturális örök­ségnek. 1970-ben London már egyszer elutasította a pa­kisztáni kormány hasonló kérését. Ugyanígy járt el más műkincsek esetében is, például amikor Görögor­szág visszakövetelte az El- gin-márványokat. Fellángoltak a harcok Boszniában. Bosanski Brod - nemrég még frontváros - szinte ki­törölhetetlenül emlékezik a légitámadásokra, a véres utcai harcokra. (MTI-fotó: Mó- nos Gábor) Boszniai képek

Next

/
Oldalképek
Tartalom