Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

ÉSZAK A diósgyőri kohó még él Az elmúlt évben, augusz­tus 6-án kezdődött meg a diósgyőri kohászatban a Nyensvais- és Acélgyártó Kft. felszámolása, ia „művelettel” a bíróság a Reorg Rt.-t bíz­ta meg. Időközben a Dimag Rt.-nek új tulajdonosa lett. és az orosz—osztrák kon­zorcium, illetve a Diósgyő­ri .Nemesacél Művek (DNM) a felszámolószervezettől ez év június 30-ig, tehát a teg­napi napig bérbe vette a Reorgtól a kohót, az acél­művet. A termelőberendezé- seket működtették is, amed­dig csak tudták ... A bérleti szerződés lejár­ta előtt már intenzív tár­gyalások folytak a DNM, a Dimag és a felszámoló szer­vezet között, és tegnapra az is eldőlt: a bérleti szerző­dést a bérbevevők tovább már nem tudják meghosz- szabbítani, éppen a Dimag bizonytalan sorsa miatt. Ez a bejelentés legkevesebb 1200 ember sorsát bizonyta­lanította el. Egy dolog biztos: áll a diósgyőri kohászatban a ter­melés, az emberek 100 szá­zalékos alapbérüket kapva otthon vannak. És az is töb- bé-kevésbé tény: a kohá­szatban az ipari miniszté­riummal egyetértésben min­dent megtesznek annak ér­dekében, hogy a kohót élet­ben tartsák. Legalábbis ad­dig, míg egyszer, s minden­korra eldől: a kormány mit akar a kohászattal... BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Ülést tartott a munkaügyi tanács Robbantás helyett újjáépítették Raktár a malomban Nagy valószínűséggel mond­ható: bejön a Borsod­Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ év ele­ji prognózisa: az év ‘végére várhatóan 80—30 ezren lesz­nék mimika nélkül. Ez, nem­zetközi összehasonlításban is szolkatlanul magas, és poli­tikailag is alig Ikezielhető 21—24 százalékos munka- 'néfliküIM ráta. kialakulását iis eredményezheti. A megyei munkaügyi ta­nács tegnapi ülésén —itöbb más napirendi pont mellett — tájékoztató hangzott el a régió első félévi munka­erőpiaci helyzetéről is. Ez egyértelműen megállapítja, hogy a munkanélküliség to­vábbra is erőteljesen nő, Ha a központban lenne, kétségtelen: díszévé válhat­na Miskolcnak. Persze, így is, hogy csak az iparterüle­ten található, szép. Tegnap műszakilag átadták a beru­házónak az alsóvárosi mal­mot, a Vágóhíd utca 4. szám alatt. Az 1912-ben épült, és most teljes egészében meg­újult épület már csak a ne­vében őrzi a malmot :ezen- túHi funkciója a Vasvill Ke­reskedelmi Vállalat raktá­ra, diszkontáruháza. A malom valamikori tu­lajdonosa elismerően bólo­gatott, amikor szemrevéte­lezte az átépítést, neki tet­szett. És nagy valószínűség­gel mondható: hasonlókép­pen vélekedik erről minden­ki, aki erre jár. A Vasvill hét évvel ezelőtt vette meg az épületet, és a cég tervei között még az is szerepelt: lerobbantják, korszerű rak­tárbázist építenek helyébe. Szerencse: pénzük csak az átépítésre futotta; ezért a város is nyert, és a keres­kedelmi vállalat sem szo- morkodhat. A generálkivitelezést ver­senytárgyalás után az Észak­magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalat nyerte el, majd annak átalakulása, fel­számolása után a HEVES Kft. végezte. A Nyitrai Pál ügyvezető által vezetett csa­pat kétségkívül nívós mun­kát végzett, és ezt Monos- tory Jenő Vasvill vezérigaz­gató is kiemelte tegnapi be­szédében. A, kereskedelmi vállalat itöbb, mint hatvan millió forintot fordított az átépítésre, és az igen közeli jövőben itt kap helyet a cég raktára, diszkontáruháza, va­lamint számítógépközpontja is. MA: ELKERÜLHETŐK A VÍZI TRAGÉDIÁK (3. oldal) UFÓK A BIZTOSÍTÓKÉRT (6. oldal) HA A BUSZ KÜLFÖLDRE MEGY... (12. oldal) Szabó Iván: Japánok Kazincbarcikán „Két-három év alatt korszerű, acélipara lehet Ozdnak” A kanadai Hatch cég 95 millió dollár befektetéséről tárgyal A probléma és a higany maradt Budapest (ISB) — „A kanadaiak elképzelései reálisak, segítségükkel világszínvonalúvá és nyereségessé alakítha­tó az ózdi kohászat" - szögezte le Szabó Iván. Az ipari és kereskedelmi tárca vezetője, az ózdi kohászat jövőjé­vel kapcsolatos kedd délelőtti szakmai konzultáción adott hangot optimizmusának. Rövid bevezetőjében utalt arra is, hogy a jórészt elkészült megvolósíhatósági tanulmány sze­rint a korszerűsítés 95 millió dollárba kerül. Az új üzem­ben a mainál sokkal magasabb szinten termelhetnek majd, s jelentős mértékben csökkenni fog a környezet szennye­zése is. A beruházáshoz azonban nem a kormány adja a pénzt, a dollármilliókat külföldi és hazai befektetőknek kell előteremteniük. Az Ózdi Acélmű Rt. és aa Ózdi Kohászati Üzemek mo­dernizálását szolgáló megva­lósíthatósági tanulmányt az ipari tárca kezdeményezé­sére rendelték meg a kana­dai Hatch beféktetésszerve- ző cégtől. A tanulmány ké­szítői elsősorban azt vizsgál­ták, hogy milyen beruházá­sok szükségesek ahhoz, hogy az ózdi kohászat, illetve drót-, betonacél- és acélrúd- gyártás nyereségessé váljon. A kanadaiak megállapítása összecseng a hazai szakér­tőkével: a imagyolvasztóra alapozott vaskohászatot nem liehet nyereségesen folytatni. Ezért azt javasolják, hogy egy Észak-Amerikában már sikeresen és nyereségesen működő mini acélművet te­lepítsenek Ózdra. A mini acélmű nagy előnye, hogy ócskavasból állítja elő a fel­használandó alapanyagot, üzemeltetése rendkívül gaz­daságos és környezetkímélő. (Folytatás a 2. oldalon) Volt egyszer egy higany­ügy, mely két évvel ezelőtt — ha tetszett, ha nem — reflektorfénybe állította a Borsodi Vegyi Kombinátot, Mint olvasóink előtt is is­mert, a talajba szivárgott, hatalmas mennyiségű nehéz­fém „utóéletéről”, környe­zetszennyező hatásáról vizs­gálatok készültek, pro és kontra eredménnyel, meg­osztva a szakembereket és a közvéleményt egyaránt. A témával kapcsolatos híradások azóta ritkultok, de a probléma maradt, hi­szen mindaddig amíg a BVK-jogutód Borsodchem a higanykatódos elektrolízises technológiát üzemelteti, gya­rapítja a föld alatti higany­mennyiséget. A megoldás: egy biganymemites technoló­gia. Ennek kidolgozásán — a részvénytársaság megbízá­sából — japán szakembe­rek dolgoztaik, és a tanul­mányterv ez év februárjára elkészült. A megvalósítás? Nos — saját anyagi forrás hiányá­ban —• a barcikaiaik meg­pályáztok egy ugyancsak ja­pán környezetvédedmi kor­mányhitelt. Lesz tehát tech­nológiaváltás Kazincbarci­kán? Jelenleg a hitel oda­ítélésében részt vevő mun­kabizottság ellenőrzi az el­készült tanulmányterv hát­terét. A felkelő nap orszá­gából érkezett szakemberek tegnap és ma a helyszínen jártak, járnak, adatokat gyűjtenék, hogy hazájukba visszatérve megalapozottan dönthessenek a finanszíro­zásról. A válasz várhatóan ez év végére születik meg. Amennyiben a beruházás létrejön, a borsodi térség egyik súlyos környezetvé­delmi gondján segít. immár több, mint 65 ezer munkavállaló kapta kézbe munkakönyvét. A munka­nélküliség változatlanul igen gyors növekedése összefügg azzal, hogy a foglalkoztatá­si helyzetet meghatározó gazdasági folyamatok to­vábbra is kedvezőtlenül ala­kultak. Alacsony a rende­lésállomány, romlott a ka­pacitások kihasználtsága, na­gyon sóik cég csődbe ment, többnél a felszámolási eljá­rás folyik (gépgyár, szén­bányák, drótgyár, kohászat, építőipar). Bár az utóbbi hetekben egyre több az üres álláshe­lyek száma, de a munkahe­lyek választéka viszonylag (Folytatás a 2. oldalon) Holnaptól hatályba lép Kárpótlás a politikai üldözötteknek Budapest (ISB) Július 2-án hatályba lép a politi­kai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvény. Ez volt az apropója annak a sajtótájé­koztatónak, amelyet kedden délelőtt tartott az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Sepsey Tamás cím­zetes államtitkár bevezető­jében kitért arra, hogy száz­ezrek várják: a műit bű­neiért a mai nemzedék ad­jon valamilyen formában elégtételt. Az erkölcsi kár­pótlást — az ország teher­bíró-képessége által bebatá- rólt — anyagi is kísérni fogja. A törvény az 1939. már­cius 11. és 1989. október 23. közötti, több mint ötven évet öleli át, s próbálja meg kárpótolni az elmúlt diktatúrák politikai jogfosz­tott jatt: deportáltakat, get­tóba kényszerítettéket. mun- kaszolgálatosolkát, internál­taikat, börtönökben, szenve- det telket. A törvény szerint sza­badságelvonás miatt a sé­relmet szenvedett jogosulta kárpótlásra. Ha már meg­halt. akikor .kizárólag a túl­élő házaétórs /kaphat ‘kár­pótlást : az összeg félét. Túl­élő házastársnak az minő­sül, aki a sérelmet elszen­vedettel a szabadságelvonás ideje alatt is együtt élt (vagy a sértett szabadulása után. az első házasságát ve­le kötötte), és a házasság a sérelmet elszenvedett hálá­idkor is fennállt. A külföldön élő jogosult egyösszegű kárpótlást kap — minden szabadságelvo­násban eltöltött hónap után 11 000 forint értékű kárpót­lási -jegyet. A belföldön élő jogosult hasonló elbírálásban ‘része­sül, de ha 6 hónapnál na­gyobb időtartam után kér kárpótlást, akikor választ­hat. Az előbbi említett le­hetőség. illetve a járadék (Folytatás a 2. oldalon) Minien igei ember munkanélküli lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom