Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-13 / 139. szám
I ÉSZAK BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA Ballagtak a nyolcadikosok Az ég is meg... Ahány nap van egy évben, megyénkben annyi helyen öltöztek virágdíszbe nz iskolakapuk pénteken. Most már tényleg vége a tanévnek, valóban itt a nyár: elbúcsúztak az általános iskolák végzős diákjai. A hivatalos felmérés, a megyei pedagógiai és közművelődési intézet adatai alapján, ez évben 11 338 tanuló fejezte be az alapfokú tanulmányait. Vajon közölük mennyinek rendezett a további útja? Hányán tanulnak ott tovább, ahol valóban szeretnének? Ezt megállapítani szinte lehetetlen. De a pénteki ballagás nem is erről szólt. Sokkal inkább a múltról, az eltelt nyolc évről. A virágcsokrokkal elhalmozott fiatalok arcán pedig öröm- és búcsúkönnyek keveredtek a hirtelen jött bánatos esővel. Képünkön: a miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola tanulói búcsúznak az alma matertől. Életmentőket tüntettek ki Életmentőket tüntettek ki tegnap, Miskolcon. A bátor, odaadó férfiakat dr. Gyulai Gábor, köztársasági megbízott hivatalában fogadta. Az államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, hogy mind a bányászok, mind a barlangi mentők életük és testi épségük kockáztatásával mentették bajbajutott embertársaikat, Kifejezésre juttatta, hogy a tog napi kitüntetés a különleges alkalmak sorába tartozik, hi- izén először fordult elő, hogy két csoportnak is átnyújthatta a bátor helytállásért az Életmentő Emlékérmet, s azzal járó jutalmat. A Borsodi Szénbányák ilyukóvölgyi aknájában 1990. augusztus 11-én Kiss László villanyszerelő súlyos balesetet szenvedett, de megmenekült a tragédiától, azaz a haláltól. A délutános műszak kezdetekor a bányába történő leszállás közben az üzem 1. számú kasos-iakna gépházában a gépkezelő motorhibát észlelt. Ez a hiba a személyszállító kas üzemeltetését meghiúsította. A gépíkezelő a Ikais előtt, leszállásra várakozó villanyszerelőket kérte meg a hiba szakszerű elhárítására'. A kérésnek tett eleget Kiss László, Szemén Márton és Szmik Mihály villanyszerelők. Megállapították, hogy a meghajtómotor túlmelegedett. Kiss László levette az aknaszállító motor kapcsolóházának fedelét. A kábelvégződéseket ellenőrizte, s miivel azok a helyükön voltak, megkezdte a visszaszerelést. Elekor őt olyan súlyos áramütés érte, hogy elveszítette az eszméletét. Társai csalk a motor kiapcsolóházá- nak hangos csattanasa után (Folytatás a 2. oldalon) Megyénk államilag vedelt műemlékei Budapest (ISB). 403 műemléket államilag védetté nyilvánított egy legutóbbi kormányrendelet, melynek értelmében ezek „kiemelkedő történeti, kulturális, műemléki értéküknél fogva az állam tulajdonából ki nem adható műemlékek”. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a következő 23 műemlék került ebbe a kategóriába: a boldogkői várrom, a Péchy-Zichy kastély és park (Boldogkőváralja), a L’ Huillier-Coburg kastély és park (Edelény), a füzéri várrom, a füzéri szlovák tájház, a Károlyi kastély és park (Füzérradvány), a gönci Huszita-ház, a gönci pálos templom- és kolostorrom, a kácsi vízimalom és kenderfőző, Melczer-kastély és park (Kéked), komlóskai rutén tájház, kurittyáni pálos templom- és kolostorrom, martonyi-háromhegyi pálos templom- és kolostorrom, a mádi zsinagóga, a bükkszent- léleki pálos kolostorrom, a diósgyőri várrom, a monoki várkastély, az ónodi várrom, a Mágóchy-Alaghy-Sennyei kastély és park (Pacin), a regéd várrom, a Rákóczi várkastély (Sárospatak), a szo- molyai barlanglakás és a tar- di tájház. Arnóth Ádám, az Országos Műemléki Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén megyével foglalkozó felügyelője úgy véli, hogy a parlamenti döntésig még valószínűleg változni fog ez a lista. Szerinte több műemléket kellett volna önkormányzati tulajdonba adni, hiszen pillanatnyilag az államnak semmivel sincs több pénze. Az önkormányzatok pedig esetleg bevonhatnák a privatizációba is e műemlékeket. — Különösen a megyei önkormányzatoknál látok jelentős problémát — mondta Arnóth Ádám. — Vegyük a pácini kastélyt például. Annak idején az Országos Műemléki Felügyelőség és a megyei tanács közös pénzből állították helyre — azt most persze ne firtassuk, hosv a tanács pénze, meg az állam pénze között mi volt a különbség — s most lehet olyan érzésük: a kezelői jognál talán többet érdemelnének ... — Miért éppen ezek a műemlékek lettek államilag védettek? ;— A döntő szempont nyilván az, hogy ezek a megye A kiemelkedő történeti, kulturális, műemlékünk egyike a füzéri várrom. Fotó: Laczó J. legértékesebb műemlékei. A teljesség igénye nélkül — vegyük sorra őket. Itt van például a boldogkőváraljai várrom. Részben már turistaszállás is működik benne. A kereskedelmi szempontok szerint akár tovább lehetne építeni, de akkor elmúlik a műemlékjelleg. A helyi ön- kormányzattól pedig nem várható el, hogy az anyagi ráfordításokat fedezze. A kolostorromok esetében az a probléma, hogy messze vannak a lakott területtől, s az önkormányzat már nem képes a helyreállításra, a karbantartásra. — Mi a helyzet a tájházakkal ? — Talán az egyik legértékesebb a komlóskai rutén tájház. Ez az utolsó olyan épület, amelyben megmaradt a kabulás (füstelvezetővel ellátott) kemence. Ugyanilyen különleges értékű a szomolyai barlanglakás. Ennek a tornáca is eredeti kőből van kifaragva. Állami tulajdonban tartásukat műemléki értékük indokolja. Igaz, a füzéri szlovák tájház esetében ugyanaz a helyzet, mint amiről már beszéltem: ezt is a helyi tanács állította helyre. — A kastélyok esetében is fennáll ez a probléma? — Az edelénvi kastélynál teljesen egyértelmű az állami tulajdonban tartás, de például a boldogköváraljai Péchy—Zichy kastélynál, amelyben gyermekotthon működik, a funkció már indokolná a megyei önkormányzati tulajdonba kerülést. De mondom, ez a lista a parlamenti döntésig még változhat. — Akár ki is egészülhet? — Még az is előfordulhat. Hiszen ott van például a monoki Kossuth-ház. A lista egy korábbi változatán még úgy szerepelt, mint ami „államilag védett” lesz. Ezzel történetesen egyetértettem. Most meg hiába kerestem ebben a kategóriában. Dombrovszky Ádám Az ipari miniszter levele a Dimaghoz Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter csütörtökön levelet küldött a Dimag Rt. érdekképviseleti szervezeteihez. Erről pénteken értesítette a minisztérium az MTI-t. A levélben a miniszter egyebek között kifejti: sajnálatos, hogy a társaságnál felgyülemlett problémákért a kormányzatot és nem a felelőtlenül gazdálkodó helyi vezetőket vádolják. A kormány — az ott foglalkoztatott dolgozók érdekében — mindent megtett a magánvállalat megsegítésére. Az elmúlt években bekövetkezett változások: az alapanyag- és energiaárak növekedése, a gépipari termelés visszaesése termelés- csökkentést eredményezett (Folytatás a 2. oldalon) Szakavatott kezek nyomán kerül a „zsákba” az ernyő. A tegnapi naptól benépesült b miskolci repülőtér. Huszonkét fiatal - közöttük két lány — három napon keresztül „csak” ugrani fog, ki hobbiból, ki sportból, vagy egy életreszóló elkötelezettségből. Akad közöttük főiskolás, üzemi munkás, gépkocsivezető, de itt ez mind összemosódik, mert csak egy cél lebeg előttük: a gyakorlatokat legjobb tudásuk szerint végrehajtani. A végtelennek tűnő zöld gyepszönyeg egy darabján egymás mellett hosszan sorakoznak a színes textiliák, melyeket ügyes, szakavatott kezek formálnak, sűrítenek egy maroknyi térbe. Távolabb egy kétfedelű AN-2-es repülőgép árván, amiből ugrani készülnek. A lomha test oldalán cirillbetük tudatják származását: Aeroflot. Egy éve vették bérbe a szomszédos államtól a hajdúszoboszlóiak, s most erre a háromnapos táborra kölcsönözte tőlük a miskolci klub. Szikrázó júniusi napfény, kissé erősödő északkeleti szél fogadja az első tíz ejtőernyőst és az oktatót, Posta Andrást, aki ezúttal az ugrást vezeti. A feladat: hárman bekötött ernyővel ugranak 800 méterről, a további hét sportoló 2000 méter magasból. Az eddig némán ácsorgó gép nekilódul, az ezer lóerős motor segítségével egyre fürgébben fúrja magát felfelé. (Folytatás a 2. oldalon) Irány a levegő meghódítása. Újabb élmény, újabb teljesítmény. wm m
