Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

1992. június 1., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Á volánnál Kis autóban csöpp ember... Fotó: Laczó József A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetrit a korabe­li újságok 44 esztendővel ez­előtt a címoldalukon szere­peltették. A hír, amely a községet hírhedtté tette — miszerint a pócspetriek az egyházi iskolák államosítása ellen tiltakozva megöltek egy rendőrt. — szenzációsnak bizonyult, de nem volt igaz. A rendőr balesetet szenve­dett. Az eseményeket követően Rákosiék némára verették a falu lakóit. A településre a „gyilkos Petri” bélyeget sü­tötték, tetteik igazságosságá­nak dokumentálására pedig két fő részére halálos íté­letet, húsz fő részére bör- tönbüntetési ítéleteket szab­tak ki. Amikor a megtévesz­tett magyar közvélemény „képviselői” táviratokban halált kértek a „gyilkosok­ra”, Pócspetri kényszerűéit delegációja bocsánatot kért Zsákán, a balesetet szenve­dett rendőr szülőfalujában az el nem követett bűnért. Most, a pócspetriek az igazság, a történelmi té­nyek ismeretében községük rehabilitációját kérték. Azt a választ kapták, hogy aho­gyan nincs kollektív bűnös­ség, úgy nem kerülhet sor kollektív bocsánatkérésre sem. A pócspetriek nem is az utóbbira tartanak igényt, hanem esélyegyenlőséget kérnek, a 44 esztendő alatt tapasztalt méltánytalan hát­rány megszüntetését, a „gyil­kos Petri” bélyeg hatálytala­nítását kérik. Negyvennégy esztendővel az emlékezetes események után Pócspetri képviselő-tes- tülete és lakossága emlékna­pi ünnepséget rendez június 3-án, szerdán. A résztvevők fél 10-kor az Irinyi-ház előtt gyülekeznek, 10 órakor dr. Seregély István egri érsek tant ünnepi misét. Tizen­egy órától dr. Boross Péter belügyminiszter mond ünne­pi beszédet, majd leleplezik az emléktáblát. Délben ke­rül sor az általános iskola névadására, hol dr. Virágh Pál címzetes államtitkár be­szél. Az iskolát dr. Seregély István szenteli meg. A vendégeket ezután az általános iskolában fogadják. Délután a községházán ke­rül sor a pócspetriek, elszár- mazottaik és barátaik talál­kozójára. Hitei Kálin utolsó Imin Mikszáth Kálmán 1887-től volt Illyefalva, Fogaras, majd Mára- marossziget mandátumával or­szággyűlési képviselő. Írói pá­lyájának 1910-ben ünnepelték meg a negyvenedik évforduló­ját, s utána a választókerületé­be utazott: Máramarosszigetre. Onnan betegen érkezett vissza Budapestre, ahol 1910. május 28- án hunyt el. A miskolci Herman Ottó Mú­zeumban van egy levéltöredék, amit az író a dési gimnázium igazgatójának, az özvegye pe­dig Dés város polgármesterének akart eljuttatni. A címzettek ezt nem kaphatták meg, mert az eredeti sorokat őrző levél mú­zeumi tárgyként eddig publiká­latlan maradt. Az író szándé­kát 82 év elteltével ez úton tel­jesítjük: „Igen tisztelt Igazgató úr! Kellemes hírt méltóztattak velem közölni, hogy a dési főgymnázium megülc negyven­éves jubileumi ünnepemet, s egy írói ösztöndíjat is létesít. Ezt szebben kigondolni sem le­hetett volna. Hogy beleegyezem-e? No, csak az kellene, hogy én ennek el- lentmondjak. Boldog vágyók, ha a jó Erdélyből ér kitüntetés, s ilyenkor szinte nem bánom (amiért egyébként megrovással szoktam magunkat illetni), hogy a localpatriotizmus ereje még mindég két részre osztva tartja a papiroson összeforrt országot. Abban az illúzióban lehetek így, amint hol Erdélyből, hol Ma­gyarországból köszöntének, mintha két édes anyám volna, s két anyai szeretet suhogna körültem, s hol a szegényebbik hozzám való vonzalma érzéke- nyítene el jobban, hol a hatal­masabbiknak a becézgetése .. .” A Mikszáth-kézirat alatt ez ol­vasható : „Ezt a félben hagyott levelet írta Istenben boldogult Uram közvetlen halála előtt, 1910. május 25-én. Tisztelettel át adom Dés város Polgármesteré­nek. özv. Mikszáth Kálmánné.” A becses irodalmi emléket, néhány ékezetpótlást kivéve, be­tű hűséggel adom közre az iro­dalom erdélyi és hazai barátai­nak. Iglói Gyula Meglehetősen elhagyatott­nak tűnik ez a táj, melyet nemrégen kapott lencsevégre fotósunk a miskolci Martin­telepen. A Gyöngyösi utca elején áll magában, elhagyatottan az a kis pavilon, melyet egy­kori tulajdonosa után (ki már évek óta a mennyei tra­fikban kínálja a füstölni­valót) „Rengő trafiknak” hívott errefelé mindenki. Amióta nincs trafikos, a kis épület elhanyagolt, piszkos, gondozatlan. A pavilonnal szemben, a Gyöngyösi és a Kisfaludy utca kereszteződésénél ugyancsak siralmas látvány tárul az ember szeme elé. A trafóház körüli kis ligeten magasra nőtt a fű, nincs, aki lekaszálja.. A telket körül­vevő fagyalsövény mára fá­vá terebélyesedett. Nem csoda, hisz sohasem nyírja senki. Körös-körül por, sze­mét, eldobott csikkek. Senki földjéhez hasonló. Talán azért akadhatna a kör­nyéken néhány ember — ha már a közterület gazdái nem törődnek vele —, aki egy kicsit tesz valamit azért, hogy megváltozzon a Mar­tintelep e részén az utcakép. (gy. k.—f. 1.) 1991. május 25-én a Czeizel dr. úr által szervezett szűré­sen részt vettem. A leletet értékelő fiatal orvos tömö­ren fogalmazta meg kérdését. Ilyen fiatalon meg alkar hal­ni? A mért .koleszterinérté­kem 7,37 mmol/1 volt. Aján­lotta. vásároljam meg Ro­bert E. Kowalski könyvét. Megtettem. Néhány héttel később a Népszabadságban olvastam: Zaib'korpa az in­farktus ellen. Dr. Tordad Zsigmond e cikkben fogal­mazta meg: „Nagyobb fel­adat lesz a zabkorpából a magyaros ízeket élőcsalogat­ni”. Vásároltam 10 'kg zabkor- pát, zablisztet, magam is ké­szítettem hőkezelt zabőrle­ményt és elkezdtem azit a munkát, melynék célja: ma­gyaros zabétalék receptjeinek elkészítése. E munka meg­kezdése előtt igyekeztem a zabról minél több ismeretet megszerezni. Gyerekkoromtól tudtam azt,- hogy mindig termeltünk zabot a lovak takarmányozására. Ahogy édesapám fogalmazott, ha a ló zabot eszik, könnyű lesz a ..lába. Tehát a zab az ál­latok takarmányozására ki­tűnő növény, de az ember miért nem szereti? Mit tud­tam meg a zabról? A zab (Avena sativa) régi gabona­féle. A neolli tkori vándorlás idején jutott el Európába. A bronzkori leletek még az ősibb jelleget tükrözik* a vas­kor közepe tájáról találtak a maihoz hasonló zabot Észak- Németország terűié lein. A zabból a germánok ala­kítottak kultúrnövényt. Más népek is tőlük vették át a termesztését. A skótok, akiknek nemzeti eledelévé vált a zabkása, csak a XVII. században kezdték termesz­teni. A napjainkban megter­melt zab nagy részét érthe­tetlen módon takarmányozási célra használják, ezt annál inkább nehéz megérteni, mert a zab a .gabonák közül fehérjékben a leggazdagabb. A természetgyógyászat sze­rint — és ezt ma már kuta­tásokkal is alátámasztják — a hosszabb ideig fogyasztott zab növeli a fizikai erőnlé­tet. a szervezet ellenálló ké­pességét, csökkenti a fára­dékonyságot. Bizonyíthatóan antidepressziós hatása is van, ez vidám kedvben, az aktivitás növekedésében, az álmosság csökkenésében nyilvánul meg. A zabételék nem terhelik meg a gyom­rot, ugyanakkor jóllakott­ság érzését keltik. A zab rosttartalmánál fogva segíti az emésztésit, nyálkaképző anyagai védőhatással vannak a gyomorfaira. A zabrost magas vízold­ható rosttartalmánál fogva csökkenti a vér káros ko­leszterinszintjét. A zabkor­pából készített ételeket cu­korbetegek is fogyaszthatják. Aki zabkorpa ételeket rend­szeresen fogyaszt, annak súlya csökken, kondíciója javul. Mélyek azok az anya­gok, melyek a zab rendkí­vül jó hatásált eredménye­zik? 100 g zab átlagosan 13 g fehérjét, 5,4 g zsírt, 66,1 g szénhidrátot, 55 mg kalciu­mot, 320 .mg foszfort. 4,6 mg vasat. 10 mg nátriumot, 0,3 mg B, és 0,1 mg B2 vita­mint, magas E-viitamint, 1,5 mg nikotinsavaimidot tartal­maz. A nyomelemek közül jelentős a szeléntartalma. 100 g zaib ,13,9 g rosttartal­múból 7,7 g a vízben oldha­tó rost. A zaibkorpa a nö­vényi rost nagy részét tartal­mazza, így 100 g zabkorpa 27,8 g növényi rostot tartal­maz, melyből 14 g vízoldé- kony. Hogyan fejti ki a zab ál­dásos hatását? A választ dr. Torday Zsigmond, a Szol­noki MÁV-kónház osztályve­zető főorvosa adja. — Először ismerkedjünk meg egy kicsit a koleszterin- problémával. Sajnos, a 40 fölötti lakosság igen ma­gas, 25—30%-anak magas a vér koleszterintartalma. Er­ről az emberek csak akkor szereznek tudomást, mikor egészségük katasztrófa bekö­vetkezésével romlik meg, ez sajnos sok esetben halált okoz, ez a betegség az in­farktus. A betegség kiváltó oka az érrendszer idő előtti elhasználódása. Ezt a vér magas koleszterintartalma okozza. A koleszterinnek két fajtája van: a rossz kolesz­terin, az LDL, amely előse­gíti az érelmeszesedés kelet­kezését is. és a jó koleszte­rin, amely véd ez ellen. A kívánatos az, hogy a rossz koleszterin csökkenjen, a jó koleszterin maradjon. Ezt a célt a zabételék rendszeres fogyasztásával el lehet érni. Ezzel, amerikai tapaszta­latok szerint, csökken az infarktus kockázatú. A zab­korpa és a zabból készült ételek három különböző mó­don befolyásolják a koleszte­rinszintet : 1. A zabból készült ételek csökkentik a rossz kileszte- nin termelését, míg a „jó” koleszterin termelése nő, vagy nem változik. 2. A zaíbételek növelik a „rossz” koleszterin kiürülé­sét a szervezetből. A vízben oldható rostok gélszerűen megkötik a rossz koleszte­rint, és a kiválasztó rend­szeren keresztül kiürül. 3. A zabételék rendszeres fogyasztásának hatására le­csökken a koleszterinszint, ennek következtében csök­ken a zsírlerakódás. A zabrost rendszeres fo­gyasztása megfelelő meny- nyiségben csalk úgy lehet­séges, ha a magyar kony­hához igazodó ételreceptek készülnek, és az okos házi­asszonyok mindennapi főzés­hez felhasználják a zabké- szítményéket, ezzel óvják családjuk egészségét, de van­nak a zabételek rendszeres fogyasztásának egyéb előnyei is. A cukorbetegek is fo­gyaszthatják a zabkorpát. Amerikai tapasztalatok sze­rint csökkenhet az inzulin- felhasználás is. Túlsúlyos nemzetünknél az sem utolsó szempont, hogy fogyókúrás hatása van. A megelőzés, az egészség megőrzése kinek- kinak magánügye lehet, de a gyógyítás egyre drágább, és vannak betegségek, me­lyek teljes értékű gyógyítá­sa mai tudásunk szerint nem lehetséges, míg a kockázat nagyméntókiben csökkenthető. Sikerült-e a zabkorpából a Torday főorvos úr által meg­fogalmazott magyaros íze­ket előcsalogatni ? A vála­szom igen. A közeljövőben fogják megjelentetni „Ma­gyaros zabételekkel a kolesz­terin ellen” c. receptfüzetün. toet. Azoknak, akik egész­ségesebben akarnak élni, akik éhezés nélkül akarnak fogyni, akik növelni akarják esélyeiket hosszú, egészsé­ges életire. Szeretném megismertetni a T. Olvasót saját tapasztalata­immal. A zab fogyasztását 1991 júniusban kezdtem. Előtte laboratóriumban ellen­őriztettem koleszterinem, és magasabb volt, mint az utcai labormérés eredménye. Ossz koleszterin 8,9 mmol/1. Is­mételt mérést 1992-ben vé­geztettem, az érték: 6,6 mmol/1. Táplálkozási szoká­saimon csak annyit változ­tattam, hogy zabkészíitmé- nyekkel bővült a konyhánk ellátása. Az irodalomból vett kedvező hatásokat tapasztal­tam. Ma 6 kg-mal könnyebb vagyak. Kondícióm jobb, az idegi terhelést jól bírom. Van még egy kedvező hatá­sa, aminek férfitársaim biz­tosan örülni fognak. Poten­cianövelő hatása a szakiro­dalomban is fellelhető, ma­gas E-vitamin tartalma mi­att. Semsey Barna Bt. ügyvezető Láttam hajnali rendforgatókat, akik harmaton dolgoztak, hogy ne peregjen a lucerna, széna levele. Láttam traktoro­kat, amelyek percek alatt sodorták a rendet, néha porzott- füstölt mögöttük, néha rendsodró fogakra tapadt a vizes takarmány... Mostanában egyre kevesebb a széna, ki zölden leszecskáz­za, besilózza a termést, ki pedig le sem kaszálja. Régen még az útmenti árok szénájáért is fizettek, ma már sok helyen a telepített gyep is gyérülőben van, esetleg néhány nap múlva fel is sül. Mondják, az üresedő istállók miatt van így. De mondják azt is, hogy túltermelés volt mindenből. Eddig! Mára a természet (meg a politika is) gondoskodott arról, hogy ne legyen felesleg. Sőt! Talán arról is, hogy elég se legyen. A megyét járva igen kevés helyen látni szénabog- fyáltat. Dehát — azt mondják — így van ez e piacos vi­lágban. Fotó: Szarvas—Balogh Pócspetri reláiiciót kot Egyen zabot - egészségesebb lesz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom