Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZÁG 12 1992. június 4., csütörtök „A régi szellem folytatásáért” Sziklakápolna Nagy ünnepe van a római katolikus egyház egyetlen ma­gyar alapítású szerzetének, az Első Remete Szent Pálról ne­vezett, ismert nevén pálos szerzetesrendnek. Június 6-án szenteli fel a budapesti Gellért­hegyen álló Sziklatemplomuk Lourdesi-kápolnáját Gyulai End­re szeged-csanádi püspök. A rendet az 1250-es évek­ben Boldog Özséb alapította - fogjalja össze röviden a múltat P. Árva Vince, a pálos rend or­szágos gondnoka, a Sziklaká­polna igazgatója. - A közép­korban az akkori egész ismert világot behálózták rendházaik. A ferencesekkel együtt a török hódoltságot is átvészelték. Pázmány Péter esztergomi ér­sek segítségével hatalmas re­form kezdődött, amelynek kö­vetkezményeként a rend újra virágzásnak indult. Az akkori társadalmi igénynek megfelel­ve, a lelkipásztorkodás mellett még gimnáziumi tanítást is vál­laltak a fehér reverendás a- tyák; azonban 1786-ban II. Jó­zsef a többi szerzetesrenddel együtt a pálosokat is feloszlat­ta. Ezzel a Habsburg-biroda- lomban a rend megszűnt lé­tezni. Egyedül a Katalin cárnő fennhatósága alatt álló lengyel Krakkóban és Csensztohová- ban maradtak pálosok. Megrohanták a kolostort Százötven éves száműze­tés után, 1934. május 12-én telepedik vissza a rend a Gel- lért-hegyi Sziklatemplomba és kolostorba. 1951 húsvéthétfő­jének éjszakáján az ávósok megrohanták a kolostort és a pátereket teherautóba tuszkol­va gyűjtőtáborokba vitték. Rö­videsen kialakították a'„pálos koncepciós” pert, amelynek eredményeként Vezér Feren­cet 1952. március 28-án fel­akasztották. A többi atya 1955- 1956-ban szabadult a börtö­nökből.- Amikor már lehetőség nyílt a szerzetesrendek újbóli mű­ködésére, 1989-ben akciót in­dítottam a Sziklatemplom visz- szaszerzésére - mondja P. Ár­va Vince, aki a nehéz időkben Márianosztra plébánosa volt, majd így folytatja. - Ez ered­ménnyel is járt. 1989. augusz­tus 27-én mondtam az első misét a Sziklatemplom előtti téren, hatalmas tömeg, leg­alább tízezer hívő jelenlété­ben. A templom belseje na­gyon siralmas állapotban volt. Megkezdődött - elsősorban társadalmi munkával - a rend- behozatala, majd restaurálása. A templomnak két része van, a felső, azaz Lourdesi-ká- polna, amelynek a renbehoza- tala és restaurálása most feje­ződött be, és az alsó, amely már majdnem két éve műkö­dik. A világörökség része A Sziklatemplom felső ré­szének, azaz a Lourdesi-ká- polnának és a teljesen újjáépí­tett bejáratnak, vasrácsnak az elkészítése 20 millió forintot tett ki. Ehhez a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium felügyelete alatt álló Környezetgazdálkodási Intézet a közös európai PHARE-prog- ram keretében 16 millió forint­tal járult hozzá, azzal a szigorú kikötéssel, hogy ezt az össze­get csak a barlangi részre sza­bad felhasználni. Tehát sem­milyen egyházi objektumot, vagy részt abból nem lehetett kialakítani, finanszírozni. Egyéb­ként a barlang helyreállításá­hoz azért járult hozzá az inté­zet, mert ez a természeti ritka­ság a világörökség védett része. Természetesen - hang­súlyozza a templomigazgató -, ehhez a kikötéshez követke­zetesen tartottuk magunkat, s a hiányzó pénzt részben társa­dalmi munkával, részben a pá­losok kasszájából pótoltuk. Csak példaként említve, a 19x8 méteres gyönyörű vasrá­csot Karajz Lóránd és Pölös- key József tervezte és készí­tette, amelynek költségéhez a pálosok egymillió forinttal járul­tak hozzá. A gondolat, hogy a Gellért­hegy déli oldalában nyíló ősko­ri emberek által már lakott, Szent Istvánról elnevezett sziklabarlangból a Szűzanya tiszteletére engesztelő kápol­nát kellene építeni, egy, a fran­ciaországi Lourdesba, a világ­hírű kegyhelyre vezetett Mária kongregációs zarándoklaton vetődött fel. Ezen elhatároz­ták, hogy kegyhelyet állítanak fel az ország szívében, „hogy onnan induljon ki és terjedjen szét a Boldogasszony tisztele­te szerte e hazában”. Ennek az elképzelésnek a megvalósí­tásaként kezdték el 1925-ben a barlang kibővítését. A rob­bantások a tervezésben nem remélt csodálatos belső archi­tektúrát alakítottak ki, és 1926. május 23-án, pünkösdkor megtörtént a Sziklakápolna el­ső megáldása. Ezt a Sziklakápolnát bővítet­ték az alsó résszel Szikla­templommá, amelyet 1931- ben szentelt föl gróf Zichy Gyula kalocsai érsek és Hor­váth Győző püspök. Ide, en­nek gondozására és a mellé épült kolostorba hozta haza Lengyelországból a pálos atyá­kat 1934-ben Zichy érsek, akik - amint ünnepélyes beiktató szentbeszédében hangsúlyoz­ta -, „a nép felmentéséért és a régi szigorú- szellem folytatá­sáért jöttek.” (MTI-Press) * -----------------—— ----------•----------------------------------------- • —-------------------------------k § Z2BM[LÉ2<§ • SZEMLÉZŐ # SBmW • SZEMLÉZŐ SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK LAPJA © HELYI KÖRKÉP Királyhelmeci újszülött SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ EGY ÚJ LAP SZÜLETÉSÉRŐL, ÉS A PERBENYIKI HATÁRÁTKELŐRŐL A városi sportélet utánpót­lás-nevelésében jelentős sze­repet játszik a Négyes Számú - sporttagozatos - Általános Iskola. Turisztikai csoportjuk már jelentős sikereket köny­velhet el magának. A jövőt il­lető terveikről érdeklődöm Barta Józseftől, a turisztikai csoport vezetőjétől.- Mik a tervei, mire készül­nek?- 1992-ben ünnepeljük 5 éves fennállásunkat. Úgy gon­doltuk, ezt egy komolyabb út­tal kellene emlékezetessé ten­ni. Iskolánkban már többször jártak nagy utazók, és a gyere­kekben felmerült egy expedí­ció létrehozásának gondolata. Mivel 1992 az olimpia éve is, úgy gondoltuk, hogy ennek je­gyében szervezzük meg a Gyermek Béke Expedíciót, aminek hármas célja van. Az Olimpiai Béke Üzenet, mely­nek során a béke üzenetét sze­retnénk elvinni az útvonalunk által érintett országokba és azt személyesen átadni az orszá­gok vezetőinek, államfőinek. Az olimpiai eszme és a sport­turizmus népszerűsítése a má­sodik célunk, melynek során a NOB-tól kért olimpiai zászlót akarjuk, az általunk bejárt or­szágok legmagasabb csúcsára kitűzni. Egyébként az útvonal legmagasabb csúcsa a törökor­szági Ercyes Dag 3917 méter. A nemzetköziség a harmadik cél. Ennek során azt szeret­nénk propagálni, hogy a ma­gyar gyermekekben nincs el­lenszenv a más nemzetiségű gyermekek iránt. Ez ügy érdekében a megyei önkormányzatok segítségével megkeressük az általános is­kolákat, hogy támogassák cél­kitűzéseinket.- Az úthoz szükséges pénzt honnan veszik?- A pénz nagy részét pályá­zatok révén, illetve szponzo­rok útján, mint az OTSH, Adi­das Kft., OTP Bank, Glóbus Konzervgyár, Áfész, VITIS Impex Tradewell, Rolitron Alapítvány, MTV, Borsod- chem, Mecénás Alap szerez­tük, szerezzük meg. Eredetileg Indiáig akartunk utazni és nem anyagi okok, hanem a közbiztonság miatt — kasmíri helyzet - kellett lerövidíteni az útvonalat Törökország kö­zépső részéig, illetve Ciprusig. Az Ikarusztól igen kedvezmé­nyesen kaptunk egy légkondi­cionált 396-os típusú autó­buszt, amely fel van szerelve többek között videóval és tele­vízióval. A 37 napos útra 30 gyerek és 20 felnőtt utazik. A felnőt­tek között van tanár, szülő, több sofőr, orvos, ápolónő és hegymászó is. Kísérni fog még minket két csomagszállí­tó teherautó is, üzemanyaggal a MÓL Rt. és az ESSO-cég tá­mogat bennünket. Az Aerocaritas légi mentő- szolgálattal is felvettük a kap­csolatot. Az egri Chemitrade Kft.-től terepen is használható vízsterilizáló berendezést kap­tunk, és az autóbuszt is napon­ta fertőtlenítjük majd. Az élel­mezésben konzervekkel Her­nádi Zoltán, a Konzervipari Egyesülés ügyvezető igazga­tója segít, valamint a Meinl Csemege, a miskolci Hűtőipa­ri Vállalat és a Canter Kft. Szállás sátrakban lesz. Az adott ország vezetőivel való találkozásunkban a Külügymi­nisztérium, a békeüzenet meg­fogalmazásában pedig Katona Tamás külügyi államtitkár se­gít­- Milyen anyagi terhet ró ez az út a résztvevőkre?- Egy főnek 10 000 forint­jába kerül. Egyébként ezt az összeget segítőink is - orvos, hegymászó stb. - befizetik.- Hogyan készülnek erre a nem mindennapos útra?- A résztvevők február óta orvosi vizsgálat alatt állnak. Hétvégeken a Bükkben hosz- szú túrákat teszünk.- A távolabbi jövő?- 1993 nyarán a cél újra ha­zánk megismerése. Szeret­nénk a gyaloglás mellett a hegymászó szakágat is létre­hozni. Terveink között szere­pel egy felnőtt szakosztály in­dítása is. Encs Péter - Kádas János A címben szereplő újszülött nem más, mint a magyar nyelvű Bodrogközi Hírnök, amely ápri­lis 15-én „látta meg a napvilá­got” Királyhelmecen. Szülei, Pusztai József felelős szerkesztő és munkatársai, akik nagy örömmel hozták a nyilvánosság tudtára ezt a csodálatos hírt. Dr. Gyimesi György, a Politi­kai Együttélési Mozgalom járá­si elnöke köszöntötte az egybe­gyűlteket. Örömét fejezte ki, hogy végre „egymásra találtak, és közösen igyekeznek lepattin­tani a lakatot arról a zárról, ka­puról, amely évtizedekre elzárta Alsó- és Felsö-Bodrogközt egy­mástól” . A sajtótájékoztató további ré­szében a Perbenyik és Lácacsé- ke közötti határátkelőhely meg­nyitásának elodázásáról, annak okairól szóltak az egybegyűltek. Suhajda Péter hosszasan ecse­telte az átkelőhely gazdaságos­ságának tényét, a két község földrajzi közelségét. Kifejezésre juttatta értetlenségét, miért a pácini határátkelőhelyet nyitot­ták meg első lépésben? Ennek okán csak két érvet tu­dott felhozni: a nagykövesdi szemetet a határ túloldalán, a pácini szemétlerakóban helyez­hetik el a nagykövesdiek. A má­sik, hogy Nagy-Bozsoky ország­gyűlési képviselő már Pácin mellett tette le voksát. Elmondta többek között, úgy tűnik a magyar kormányzat ha­logatja a határátkelő megnyitá­sának ügyét, melyet a szlovák fél is kifogásolt egy válaszlevél­ben. Ehhez szólt hozzá Gyimesi György: A szlovák fél is tak­tikázik. A szlovákiai nyulat is ki kell ugrasztani a bokorból, de csak úgy lehet, ha a magyar fél hajlandóságot mutat a tárgya­lásokra és a szlovák kormányt ily módon tárgyalóasztal mellé tudja kényszeríteni.” (Ez Bős- Nagymaros árnyékában aligha lehetséges - szerk.) A továbbiakban elhangzott, hogy a határátkelő megnyitásá­nak intézésében segítséget kér­nek Hörcsik Richárd ország­gyűlési képviselőtől. Az Újhelyi Körkép kérdésére, hogy miért nem a térség országgyűlési kép­viselőjének segítségét kérték, el­mondták: Ötször-hatszor kértük Nagy-Bozsoky urat, hogy menjen ki, nézze meg és hall­gassa meg problémáinkat, de ő ezt nem tette meg! Hörcsik Ri­chárd Sárospataknak sokat tesz és ezért fordultunk hozzá. Amit ő fölvállal, azt megcsinálja. Szombat, vasárnap bármikor le­het hozzá menni, első kérésre elvállalja, ha úgy gondolja, tud valamit tenni az ügyben”. A sajtótájékoztató a Perbe- nyik-Lácacséke határ megte­kintésével fejeződött be, ahol mindenki meggyőződhetett azok­ról a tényekről, amik a sajtótá­jékoztatón elhangzottak. Szöveg és kép: Ujj Péter A fillérek maradnak A filléres címletű pénzérmék továbbra is forgalomban maradnak, a pénz­csere csak a forintos érméket érinti - mondotta Bódy László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Ezekre a váltópénzekre ugyanis szükség van, hiszen a kereskedelemben egy ideig még lesznek olyan árak, amelyek igénylik a tíz-, húsz- és ötven- filléres aprópénzeket. A pénzcsere csak a nagyobb címletű pénzérméket érinti. Az új érmesor egy-, kettő-, öt-, tíz-, húsz-, ötven- és százforintost fog tartalmazni. Forgalomba hozataluk várhatóan még az idén megkezdődik, ha elkészülnek a próbaveretek, és azt a Magyar Nemzeti Bank vezetése megfe­lelőnek találja. Feltehetően az új egyforintos gyártását már az idén megkez­dik, a százforintos pénzérmének kibocsátására azonban valószínűleg csak 1994-ben kerül sor. A forintos pénzénnék cseréje folyamatos lesz. A Ma­gyar Nemzeti Bank megkezdi az új érmék kibocsátását és a régieket már nem hozza ismét forgalomba. Ez azt jelenti, hogy még jóidéig együtt fog él­ni a kétfajta váltópénz. A filléres pénzérmék cseréjére azéit nem került sor, mert korábban már megváltoztatták a feliratokat, így azokon államformaként a Magyar Köztár­saság szerepel. Az érméken látható szimbólumok pedig elfogadottak a rend­szerváltást követően is. Várhatóan a filléres váltópénzekre egyre kisebb mennyiségben lesz szükség, és valószínűleg hosszabb távon önmagától ki­kerül a forgalomból. Az MNB azonban egyelőre nem tervezi, hogy a fillé­reket kivonnák, sőt folyamatosan újabb és újabb jelentős mennyiségű érmét kell visszajuttatni, mivel a pénzérmék egy része a forgalomban lerakódik. Ez azt jelenti, hogy nem kerül vissza a bankokba, megtartják a gyűjtők, so­kan külföldre viszik, vagy egyszerűen fiókokban hevernek. (MTI) • Parlamenti vizsgáló bi­zottság felállítását java­solta a Francia Kommunista Párt nemzetgyűlési csoportja annak felderítésére, milyen te­vékenységet folytat a szicíliai maffia Franciaországban. Ha­sonló indítványt terjesztett már elő a giscardista UDF egyik képviselője is. A bizott­ság felállítását a kommunista csoport elsősorban azzal indo­kolja, hogy január elsejétől, az EK tagállamai közötti határok megszüntetésével különösen veszélyessé válhat a maffia működése, mert az ellenőrzés eddigi formái közül a legtöbb megszűnik. A Falcone-gyilkosság nyo­mán a francia sajtó számos je­lentést közölt arról, hogy a A maffia Franciaországban szicíliai maffia igen jelenté­keny mértékben szerzett ma­gának „törvényes” pozíciókat Franciaországban, főként a Földközi-tenger menti üdülő­városokban és nagyobb tele­püléseken. A francia rendőr­ség egyik legismertebb - je­lenleg már nyugállományban lévő - nyomozótisztje a „Kí­nai” néven ismert, de valójá­ban vietnami származású Geor­ges Nguyen Van Loc. Ő Mar- seille-ban irányította a helyi bűnbandák, főként a kábító­szer-csempészek elleni harcot. A Le Figaro című lapnak el­mondotta: a marseille-i bűn­szövetkezetek az ötvenes évek­ben építették ki közvetlen kapcsolataikat a szicíliai maf­fiával és az amerikai Cosa Nostrával. Akkor főként az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-csempészet lebo­nyolításra, a híres „francia kapcsolat” megteremtésére. Azóta a kapcsolat fennáll, s a szicíliai maffia most elsősor­ban „pénzmosásra” az illegá­lis úton szerzett pénzek legali­zálására használja ki francia- országi jelenlétét. Jelentős ingatlanokat szerzett a híres francia üdülőkörzetben, az Azúr-parton, egyesek szerint húsz százalékos részesedése van az ingatlanüzletben. Ré­szesedése van a játékkaszi­nókban és más üzleti vállalko­zásokban, bár ezek jelentős ré­sze a francia bűnszövet­kezetek kezében maradt. A maffia együttműködik ve­lük, közvetlen akciókat nem hajt végre, de főként hatalmas illegális jövedelmének egy ré­szét igyekszik „működőképes­sé” tenni Franciaországban, miközben továbbra is fenntart­ja a kapcsolatot a kábítószer­kereskedőkkel. A meggyilkolt Giovanni Falcone bíró erről számos adatot juttatott el a francia ha­tóságokhoz. Kis Csaba Expedíció - Iránba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom