Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

1992. június 29., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 0/ Megellnék az öreg Tisza fe­lett — keresvén az örök élet remegő csillagát, ahogyan azt Juhász Gyula tette — de elso­dornak. Nem akarok a híd kor­látjához szorulni, inkább lelé­pek a járdáról, készségesen utat engedve a hordák vonulá­sának. Félek na! Egyszer — nagyon régen — már átéltem ezt az érzést. Akkor is éjszaka volt, s mi Gyomáról menekültünk egyébként teljesen fölöslege­sen) a közelgő orosz csapatok elől. A visszavonuló magyar és német katonák között, a pánik­ba esett civilek özönében ei- sodródtam a családomtól. S akkor megindultam szemben a tömeggel, amely a keskeny Kö- rös-hídon hömpölygött kifelé a városból, össze-vissza kiabálva, autók tülkét nyomva, lovakat biztatva. Motoros futárokra, pattogó német beszédre, s fá­radt öreg bakákra (Voronyezs óta vonultak visszafelé, s egyre közelebb kerültek a tanyájuk­hoz, falujukhoz) emlékszem, még a katonalovak szemére. De mindenekfölött a szorító fé­lelemre, hogy egyedül vagyok a nagy tömegben, s bármi tör­ténhet velem. Kilencéves voltam — miként lehetséges az, hogy most, csak­nem félszázaddal később? A mostani félelem előhívta a régi emléket. Azóta sem éreztem ilyen fé­lelmet. Nem azért, mert bátor vagyok, nem azért, mert fel­nőtt lettem. Egyszerűen nem volt mitől félnem. Pontosab­ban: a fizikai létem, nem fe­nyegette senki és semmi. S most? Taknyos kölykök jön­nek a diszkóból, és én félek. Sovány, szakadt népség; egy- egy közülük aligha lehet több, mint 45-50 kiló. Ilyen súlyú ce­mentes zsákot én még könnye­dén fölemelek. Csakhogy a ce­mentes zsákban nincs semmi agresszivitás. Ezek a fiúk pe­dig már annyit ittak, hogy sem­mi gátlás nincs bennük. Kezük­ben lóbálják a pálinkás üve­get, s robognak, dobognak. Csörtető csorda - jut eszem­be később. Mint az elkábított harci elefántok; mindent és mindenkit eltaposnak, ami és aki útjukba kerül. Ha próbál­nám megállítani őket, biztosan bedobnának a Tiszába. Jó hecc lenne, az ilyen megér pár hónapot a sitten — ha egyálta­lán rájönnek. De miért jönné­nek rá? Aztán meg itt a kisko­rúság, mint mentsvár, s a fel­függesztés, - mint lehetőség. Különben is zsúfoltak a börtö­nök. Vajon milyen mély lehet a Tisza a szolnoki híd alatt? Esetleg ki tudnék úszni, mint Johnny Weissmüller, azaz Tar­világjáró útja során egy nem­zetközi operatársulattal együtt fővárosunkba érkezett a szfinx, hogy nagy hatású díszletként szolgáljon Verdi népszerű ope­rájának, az Aidának előadásá­hoz. Természetesen nem az ere­detit indították útnak, hiszen az a maga 57 méter hosszú és1 20 méter magas kőtömbtcstével, kimozdíthatatlanul ott van a ho­moksivatagtól körülvéve a gí- zai piramisok sok évezredes tár­saságában, s titokzatos nyugal­mával tűnődik továbbra is az idők múlásán. Az operadíszletként szereplő szfinx az eredetinek művészi gonddal készített mása, azt is mondhatnánk: afféle fakszimile szfinx. Az egyiptomi szfinx óriási méretekben kifaragott oroszlántest, amely jellegzetes kendőbe burkolt férfifejet vi­sel, s a homlokára királyi szim­bólumként kobra kígyó van vés­ve, szakállának szinte már csak a nyomai láthatók. annyira megtépázták az idők viharai. Az építése óta ötezer esztendő telt cl, s ezalatt sok neve volt, mígnem a ma is használt szfinx nevet a híres görög tör­ténetírótól, Hérodotosztól kapta, aki i. c. 450 táján látogatott cl a gízai piramisokhoz. Ilyen szfinx-szobrot, helyesebben szob­rokat gyakran készítettek az egyiptomi mesterek, és kettős zan. Melyik filmjében is ugrik fejest egy magas hídról a höm­pölygő folyóba? A megfejtő két pontot kap, azonkívül a Skála ajándékát. . . Ezek a gyerekek még tévét se néznek. Mit néznek? Mire nézik a napot? Mi lesz velük? Mi lesz velünk? Tudom, hogy mindaz, ami most következik, teljesen való­színűtlen. Ilyen nincs! — mond­ják majd. Pedig igaz. Baj nélkül átjutván a hídon, nem megyek le a lépcsőn, mert akkor a diszkó betontömbje mellett kellene elhaladnom. Kis kerülővel igyekszem megkö­zelíteni a kellemes Tisza-parti szállodát. Állj — szól rám valaki a sö­tétből. A hang nem erélyes, nem fenyegető — inkább ke­délyes. Persze azért nem any- nyira. Mindenesetre megállók, mert fájós lábammal elfutni úgysem tudnék, meg aztán ez a lehetőség egyébként sem jut eszembe, csak később. Aki a sötétből kibontakozik, több mint egy generációval idősebb az előbbi tinédzser bandánál. Láthatóan kemény fiú — tetoválásokkal a karján. Nyújtja a kezét. Én megkö­vültén állok. Mindketten hall­gatunk. Ö szólal meg. Rosz- szallóan, szinte szomorúan: Hát nem ismersz meg? Miután hallgatok, kissé keményebben, szinte kihívóan kérdezi: Szó­val, nem találkoztunk soha? A börtönben te! Az utolsó szavak már szin­te fenyegetőek. Az agyam vil­lámgyorsan dolgozik, mint a halálraítélteknek. Vajon egy smasszerrel téveszt össze a szivar, vagy egy rabtársával? Számonkérés következik, vagy könnyes emlékezés? Rezzenés­telenül néz, nagyon hosszan. Talán le kellene vennem a szemüvegem - villan fel ben­nem a gondolat. De nem mozdulok. Megbénultam. A tagnak lehet némi lélek­tani ismerete, mert szelíden azt mondja: Na, fogj velem kezet... Egymás alkarját fogjuk meg, mint a rómaiak egykoron. Az érintés baráti, nem vonom el a karom. Az éjszakai ember (most látom, hogy az italtól roggyant egy kicsit) szomorúan csóválja a fejét: Kár, hogy nem akarsz megismerni __ S zorítása kicsit erősödik, mi­kor megkérdi: De azért tisz­telsz, ugye? — Semmi okom nincs, hogy ne tiszteljelek! — sietek a vá­lasszal. Elenged . . . A szolnoki színháztól az emlí­tett szálloda éppen 10 perc já­rásra van. Ennyi élmény sok már sorokban templomok, paloták elé állították — mintegy az épü­letek őrzésére. A szfinx szó görögül fojtoga- tót jelent. Hérodotosz bizonyá­ra azért nevezte el az egyipto­mi piramist szfinxnek, mert fel­építésében, alakjában nagyban hasonlított a görög mitológiá­ban szereplő és a klasszikus gö­rög tragédiákkal kapcsolatos thébai mondakör szörnyetegé­hez. Théba (ma Thiva) Athén­től északra fekvő városállam volt az ókorban. A mitológia szerint a város közelében levő Phikion-hegyen letelepedett az Egyiptomból Thébába repült szfinx, amelynek — akárcsak az egyiptominak — szintén orosz- lántörzsc volt, de két szárnnyal ellátva, és a felső részén nem férfifej „díszelgett”, hanem gyö­nyörűszép női fej és női keblek voltak. S abban is különbözött az egyiptomitól, hogy a thébai szfinx kígyófarokban végződött. A szfinx örökös rettegésben tartotta a tliébaiakat. Minden arra haladó thébainak feltett egy találós kérdést: Melyik az az élőlény, amelynek csak egy hangja van, de lába hol kettő, hol három, hol pedig négy. és akkor a leggyengébb, amikor négy lába van? Akik a találós kérdést nem tudták megfejteni, azokat a szfinx megfojtotta és felfalta. Innen a görög clneve­nekem tíz percre. Az öltözte­tőnőkre, meg a fodrászlányok­ra gondolok, akiket nyugtat­tam, hogy ne féljenek az éj­szakában, mert ez békés, nyu­godt város. Van-e még Magyarországon békés, nyugodt, biztonságos város? Ahol nem verik szét az ember koponyáját, nem ke­rül markecolók karmaiba, nem találkozik lejmolókkal — ahol nyugodtan felnézhet az égre, vagy le a vízre? Azon az estén egyébként Kornis Mihály Halleluja című művét láttam a színházban. A Halleluját születésekor az „évad legjobb magyar drá­májának” minősítették a kri­tikusok. A legdemokratikusabb módon — többségi szavazás­sal - hozott döntéssel azon­ban nem értett egyet a HA­TALOM. Az eszmei díjat nem lehetett átadni, hírzárlatot ren­deltek e!l, és így tovább. Nos, a mostani HATALOM- nak sem tetszik a Halleluja. Nem csupán abból következ­tetek erre, hogy a minisztéri­umi főkorifeus félidőben ott­hagyta az előadást (bár talán ez sem mellékes), hanem ab­ból, hogy Kornis drámai mon­tázsa a csillagos címer alatt éppen annyira kellemetlen volt, mint most a Szent Korona ár­nyékában. Mert... Mert az ember sárkányfog-vetemény, mert az életünk szellemi, er­kölcsi minősége a béka fene­ke alatti, mert itt a jelszavak mindig fontosabbak voltak mint a tettek, mert az ÖKÖR akkor is ÖKÖR marad, ha a parlamentbe viszik, mert aki nem olvas, annak mindegy, hogy Lukács György, vagy Né­meth László művei jelennek meg. A pécsiek Halleluja előadá­sának kezdetén a kisfiú az út­törők 12 pontját magolja. Az előadás végén cserkészcsa­patok vonulnak. Hogy mi van közben? Azok is el tudják képzelni, akik nem ismerik a darabot, de kortárs magyarok. Mi változott a Halleluja születése óta? Például úttörő egyenruha helyett cserkész uniformisba öltöztettük gyere­keinket. Aranyosak ezek a kölykök az egyenruhájukkal, a hitük­kel. Ahogyan lengetik a zász­lót! — mindig azt amit a ke­zükbe adunk. De én félek, hogy néhány év múlva velük találkozom majd a hídon, s nem tudom, mi lesz a kezükben, a fejük­hon <-i I-L. ­zés. Két esztendeig kegyctlen- kedett a szörnyeteg a thébai hegyen, amikor oly sok tragé­dia és más művészeti alkotás hőse, a királyi családból szár­mazó Oidipusz Thébába igye­kezve, neki is feltette a szfinx a szokásos kérdést, mire ő ezt felelte: Az ember az az élő­lény, mert kisgyermek korában négyláb csúszkál, felnőtt korá­ban két lábon jár, öreg korá­ban viszont három lábon, mert erőtlenségében botra kell tá­maszkodnia. A felelet hallatán a szfinx szégyenében leugrott a Phikion- hegyről, és a mély szakadék­ban szörnyethalt. Így szabadí­totta meg Oidipusz a thébaia- kat a két éve tartó rettegéstől, ezért hálából Théba királyává választották. A királyi trónt el­nyerve feleségül vette az öz­vegy királynét, Iokasztét, nem sejtve, hogy — amint később megtudta — valójában a sajat anyjával lépett házasságra. A sok' szálon futó, megrázó ere­jű thébai mondakör, annak egyik hőse és a saját anyjától született gyermekei a görög sorstragédiák tucatjainak szol­gáltak témául. Az egyiptomi és a görög szfinx-ábrázolás közül az euró­pai képzőművészet a görög szfinx-alakot fogadta el, és al­kalmazza olykor korunkban is díszesebb paloták, középületek homlokzatának, bejáratának és feljárójának díszítésére. Hegyi József Az APEH a kávé-fronton Folyamatosan végzi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzé­si Hivatal a kávéimporthoz kapcsolódó vizsgálatait, amelyeket a vámhivatal és az adóhatóság együttműkö­dése tesz lehetővé. Az eddi­gi ellenőrzések alapján 65,3 millió forint adóhiányt álla­pítottak meg — tájékoztatta az APEH illetékese az MTI-t. A vizsgálat jelenleg azok­ra a magánszemélyekre ter­jed ki, la.kilk az elmúlt év második felében a hegyes­halmi határátkelőnél hoztak be nagyobb mennyiségű ká­vét. A vámszervek mintegy 540 ilyen magánszemélyt regisztráltak, akik összesen csaknem 2 millió kilogramm kávét hoztak be az ország­ba. Az importőrök 43 száza­léka volt vállalkozó. Közü­lük eddig 257 személynél kezdett ellenőrzést az APEH. A 136 már lezárult vizsgálat eredményéként állapították meg a 65,3 milllió forintos adóhiányt. Ennek majdnem a fele fogyasztási adó, 37 százaléka áfa és 16,5 százalé­ka személyi jövedelemadó be nem vallásából, illetve be nem fizetéséből származott. A nem vállalkozó magán- személyeknél tartott 21 lezá­rult ellenőrzés 4,2 millió fo­rint adóhiányt tárt fel. A teljes adóhiány létrehozásá­ban egyébként élen jártak a budapestiek, akik 55 millió­val részesedtek az összegből. A magánszemélyeknél tar­tott vizsgálatok nyomán bővült az ellenőrzések ható­köre is. Az üzleti kapcsola­tok nyomán további 40 egyéni és 4 társas vállalko­zást, valamint 40 magánsze­mély adóbevallását is vizs­gálják a revizorok. (MTI) Július 1-jétől, szerdától, a Belügyminisztérium rendele­tének értelmében a gépjár­művek a közúti forgalomban csak érvényes rendszámmal és forgalmi engedéllyel ve­hetnek részt. E naptól veze­tik be az „E”-jelű rendszám- táblát is. A rendelet gya­korlati alkalmazásával kap­csolatos tudnivalókról Csók Lászlónétól, a Borsod Me­gyei Rendőr-főkapitányság közlekedés igazgatási főelő­adójától érdeklődtünk. — Július elsejétől az egy alkalomra érvényes forgalmi engedély 'kiállítása, és az „E”-jelű rendszámtábla meg­vásárlása válik szüksé­gessé, a külföldi magánim­portból hazánkba érkező gépjárművek esetében, füg­getlenül attól, hogy a határ- átkelőhelyen külföldi rend­számmal, vagy anélkül je­lentkeznek az autóval. Ugyancsak kérni kell ezt a rendszámot a forgalomba még nem helyezett jármű­vekre a műszaki vizsgáig, illetve az azt követő forga­lomba helyezésig, valamint a forgalomból kivont és rendszámmal már nem ren­delkező autók esetében a műszaki vizsgáig, illetve az azt követő forgalomba he­lyezésig. — Hol szerezhetők be ezek a rendszámtáblák? — Az „E”-jelű táblát a Vám- és Pénzügyőrség határ- átkelőhelyeken működő he­lyi szervei, és a városi rendőrkapitányságok igazga­tásrendészeti szervei forgal­mazzák. A tábla csalás arra a negyedévre érvényes, ame­lyet a rendszám jobb olda­Új számítógéppel támoga­tott vezetési rendszert muta­tott be a Texas Instruments magyarországi képviselete, valamint a cég német — s egyben legnagyobb európai terjesztője — az OR Compu­tersysteme ia magyar szak­embereknek. Ezt a programcsomagot, amely a vállalatirányítás minden területét felöleli, ed­dig a magyar cégek vezetői azért nem használhatták, mivel az ehhez alkalmazko­dó számítógépek Cocom-lis- tások voltak. E tilalmi lis­lán, az évet jelző arab szám alatt található római szám jelez. Az egy alkalomra szó­ló forgalmi engedély érvé­nyességi ideje 15, iiletve 3 nap lehet. Különösen indo­kolt esetben a rendőrhatóság legfeljebb 15 napra meg­hosszabbíthatja. — Mit tegyen az állam­polgár, ha július 1-je után külföldön kíván autót vásá­rolni? — Legelőször is a Hungá­ria Biztosító lakhely szerin­ti fiókjában az előzetes kö­telező felelősségbiztosítás ügyében el kell járnia, s arról fedezet igazolást kell beszerezni. Ha visszaérkezik a kocsival, akkor ez a biz­tosítás a határátlépéstől szá­mított 15 napig érvényes. Ha ezen a határidőn belül kötelező felelősségbiztosítást köt, a fedezet összegét abba beszámítják. Ha meghiúsul a külföldi autóbeszerzés, az előzetes fedezet összegét a biztosító visszafizeti. — Arra ma már gondolni sem lehet, hogy az ideigle­nes rendszámtáblát a más terhektől egyébként is agyonsanyargatott autósok díjmentesen megkapják. Mi­be kerül az „E”-tábla? — A (külföldi autó új tu­lajdonosa a határátkelőhe­lyen egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt kap, s a tábláért 1350 forintot kell fizetni. Ha az érintett­nél nincs ennyi pénz, úgy egy csekket kap kézhez, a ezen fizeti be az említett összeget. A befizetések el­lenőrzésével a belterületi vámhivatalokat bízták meg. ta enyhítésével a program- csomag is hozzáférhető vált a magyar felhasználók szá­mára. Ez azért igen jelen­tős a magyar gazdaság szá­mára, mivel a vállalatirá­nyítási rendszer teljes mér­tékben kompatibilis a nyu­gat-európai rendszerekkel és módszerekkel. A rendszer legnagyobb előnye: úgyneve­zett valós idejű alkalmazást tesz lehetővé, ami azt jelen­ti, hogy a számítógépben minden egyes adat megvál­toztatása után aktualizáló­dik az adatbázis. (MTI) — Értesüléseim szerint ettől kedvezőbb helyzetben vannak azok, akiktől bevon­ták a rendszámot, vagy le­adták azt. Az ő számukra mit ír elő a rendelet? — Két eset lehetséges. A bevonástól számított egy éven beiül útvonalengedély- lyel, a biztosítási díj meg­fizetése mellett az „E” jelű tábla megvásárlása nélkül is részt vehet a közúti forga­lomban, a rendőrhatóság ugyanis rövid időre vissza­adja a régi rendszámot. Másodszor, akinek forgalmi rendszáma nincs és műsza­kilag lejárt forgalmi enge­déllyel kíván a közúti for­galomban részt venni, s egyéves határidőt túllépte, az ideiglenes táblát meg kell vásárolnia a területileg ille­tékes rendőrhatóságnál. Jú­lius 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy „Z”-jelű rend­számtáblát adjanak ki a megyeszékhelyi rendőrkapi­tányságok a külföldi szállítá­si céllal belföldön vásárolt, valamint a belföldi tulajdo­nú és a külföldi letelepedési céllal kivinni szándékolt gépjárműre. Jó tanács az állampolgároknak: az előbbi két esetben az adásvétel megkötése előtt tájékozódja­nak, milyen feltételek mel­lett lehet az úgynevezett de­vizabelföldi és devizakülföldi között szerződést kötni. Sok utánjárástól, felesleges pénz­kidobástól menekülnek meg, ha előzőleg kikérik a rend­őrség közlekedési és igazga­tási szakembereinek véle- ményét. U. J. Budapestre érkezett a szfinx Július 1-töl „E”-jelü rendszám az autókon Miskolci tornyok Számítógépes segítség vállalatvezetőknek Fojtán László felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom