Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. június 3., szerda Kövesdi festő Debrecenben Kozma István kiállítása A debreceni egyetem főépületének aulájában állí­totta ki képeit, fémdomborításait és szőnyegeit Koz­ma István, Mezőkövesden élő festőművész, aki két esztendővel ezelőtt telepedett le a Matyóföld köz­pontjában. Eladdig Nagybányán élt, miután elvégez­te a kolozsvári képzőművészeti akadémiát, nem cso­da hát, ha alkotásain érződik a nagybányai szabadis­kola hatása. Kozma természetesen tudatosan haladt a hajdani elődök nyomdokain. Mindjárt pályája kezdetén szol­gálatába szegődött a régi technikákat tovább éltető népművészetnek, amely az anyagok, színek alkalma­zásában erősen ragaszkodott a természetes eredetű anyagok, növényi és ásványi festékek felhasználásá­hoz. Ezek az anyagok, festési eljárások termé­szetesen Kozma István alkotásaiban is helyet találtak maguknak, elsősorban szőnyegeinek színezésében, amelyeket torontáli eljárással, illetve módszerrel ké­szít. Ezek a szőnyegek túlnyomórészt faliszőnyegek ugyan, de a torontáli eljárás és csomózási technika minden lakásbelső díszítésére is alkalmassá teszi őket. De ezen kívül is van még egy sajátossága Koz­ma István szőnyegeinek. Ez pedig a népművészeti alkotásokkal őket ugyancsak rokonító mintavilág, amelyben egyformán megtalálhatók a virágmotívu­mok épp úgy mint az emberalakos kompozíciók. Ezeknek a motívumoknak az ősi földfestékekből és növényi kivonatokból készített színek különleges hatást, fényt és harmóniát kölcsönöznek. Ez a színvilág természetesen Kozma István fest­ményeinek is sajátja. Amint említettük, a régi nagy­bányai piktoroktól tanulva, képein igen nagy szere­pet játszanak az élénk, szinte keverés nélkül felrakott színek, ami a nagybányai iskola kései nemzedékére volt jellemző. Jellemző továbbá az, hogy a képek vá­szon-, illetve térkitöltése meglehetősen levegős. A kompozícióban nemcsak a természetelvűség érvé­nyesül, hanem az a hatás is, ami a szabad levegőn való festés, elsősorban a tájképfestés közben jön lét­re, amelyet a hajdani Magyarország Barbizonján a nagybányai Kereszthegyen is plain aire-nek nevez­tek azok, akik alkalmazták. Kozma István persze, ilyen előzmények után igen sok tájképet fest. Képei­nek nagyrészén jelen van az a környezet, táj, amely­ben él, amely körülveszi. Eleddig ebben a lefestett környezetben elsősorban a máramarosi ember, a nagybányai utca volt felismerhető. Mezőkövesdi ott­honának és műtermének kialakítása után viszont megjelentek képein azok ajegyek, amelyek az ő sze­Iszonyatos nagy csönd. Amerre nézel Csak erdő, erdő és erdő megint; Zugos kanyar újabb kanyarban vész el Míg fönn hegyhullám hegyhullámnak int Néma nagy omlással, emelkedéssel... Fodor József ...Hullámosra gyűrődött kőráncok, szélberetválta szálkás kőcsontok, kőbordás hegyhátak és hegycsú­csok éles csipkefodrai. Toronysziklák, dombos hasú hegyasszonyok kőszoknyája alól kifutó-kiszökő ezüstfényű, kristályvizű patakok, napfényes tisztá­sok, vadvirágokkal pompázó rétek, borzas füvű he­gyi kaszálók. Vadregényes szépségű, homályos, mély csendességű völgyek, széllel zúgó-orgonáló rengetegek... Igen, ez a Bükk, ilyennek látja-érzi az ember behunyt szemmel is az ezerarcúan változatos, gyönyörű vidékeket. Arca minden évszakban csodás, varázslatos. Tán legmeghittebb, megkapóbb mégis az őszi Bükké. Amikor búcsúzik a nyár, nappal még százágú fényességgel süt a nap, de éjszakánként a Bükk már rosszat álmodik és gunaras reggelekre kel­ve már mind több és több citromsárga, óarany, cinó- ber, rozsdás- meg négerbarna színárnyalat keveredik zöld hajába. A rőt színek foltjai olyan parázslóan vi­lágítanak, mintha hidegtől didergő őzikék gyújtottak volna melegítő máglyákat az erdők mélyén. A tisztá­sok bámuló fűszálai, a száraz levelek meghitt ne­szekkel zörögnek-csörrennek-zizzcnnek, majd egy­szerre a lombok ezernyi színárnyalatának tengeréből bükkök törzseinek szürkéskék, szálegyenes már­ványoszlopai tűnnek elő és körüllengi-fonja az em­bert a gótikus templomok üde-magasztos áhitata. Apríly Lajos felejthetetlenül szép szavait rebegjük némán: „Ez itt a hervadás tündérvilága, akartál látni szép halált velem? Kozma István női portréin a népviselet és az arc karaktere a legfeltűnőbb. (Széki lány, olaj) mében új otthonának sajátjai. És ebből a szempont­ból Kozma István még szerencsésnek is mondható, hiszen Mezőkövesd környéke és Máramaros egyes szűkebb vidékei között - legalábbis ami a népművé­szet színességét illeti - fellelhető némi hasonlóság. Képei gazdag eredeti színeket használó sajátosságá­tól tehát nem kellett megválnia Kozmának, így a debreceni kiállítás anyagában is békésen megférnek egymás mellett a két táj ihletésében született alkotá­sok. Külön említést érdemelnek a kiállítás anyagán be­lül Kozma István fémdomborításai. Ez a nagyon ke­vesek által gyakorolt műfaj, elég korán bekerült Kozma alkotói repertoárjába, ami azért is érdekes, mert ő a főiskolán a fémeknél jóval puhább anyag­gal, szőnyegei alapanyagával jegyezte el magát. A fém, mint bizonyos, elsősorban emlékállításra alkal­mas anyag, viszont önként kínálta magát Márama- rosban, ahol olyan elhanyagolt emlékű személyek­nek kellett emléktáblát, sírjelet állítani mint Hollósi Simon festőművész, a nagybányai festőiskola meg­alapítójának sírja Máramarosszigeten, vagy Prielle Kornélia emléktáblája ugyanott. Természetesen a fémdomborítás nemcsak emlék­táblák létrehozására alkalmas, de kompozíciókat is eredményezhet. A debreceni aulában kiállítottak pél­dául többnyire a faliszőnyegekkel együtt alkothatják szép díszét a belső tereknek. Mezőkövesd mai modem művészetének bemutat­kozása Kozma István révén Debrecenben, minden­képpen érdekes színfoltként marad meg a debreceni­ek emlékezetében a nyár folyamán számukra felkí­nált művészi látványosságok között. Gyöngyösi Gábor Vállalkozó tanárok Gimnázium - magán alapon Lassan már közhely, hogy a vállalkozások korát éljük; sorra nyílnak (és zárnak) az új üzletek, vannak már magánóvodák és ala­kulóban Miskolc első magán gim­náziuma. Gergely László és felesége, va­lamint Kádas Mihályné tanárok a Matura Gimnázium alapító tagjai:- Egy húszéves álom megvaló­sulásáról van szó - kezdi a beszél­getést Gergely László —, akkori­ban még sokan ferde szemmel néztek rám, ha erről az ötletről be­széltem. De mint sok másnak, így manapság a gimnázium alapításá­nak is eljött az ideje. A tanár úr nem tagadja, szerte­ágazó szervező munkája sok-sok fáradtsággal járt, mint minden út­törő vállalkozásnál szokás. De mostanra már kitisztult a kép, s úgy tűnik, a Matura Gimnázium és Speciális Szakközépiskola már nemcsak álom. A Győri kapuban található Ifjú­sági és Szabadidő Házban találtak otthonra. Gergely László szerint az ifjúsági ház délelőttönként tud nekik kulturált elhelyezést bizto­sítani, rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek alkalmas­sá teszik, hogy a gimnázium meg­felelő színvonalon működjön. Lesz helye a mozgásművészeti oktatásnak, közelben egy tenisz­pálya. Nem beszélve a szabadidő­ház délutánonként, esténként nyújtott sokrétű programjairól, amelyekbe az ő tanulóik is bekap­csolódhatnak.-- Úgy tervezzük, hogy két osz­tályt indítunk, egyenként 30-35 tanulóval. Évente 40-60 ezer fo­rint szülői hozzájárulást kérünk. S mert képzésünk a gimnáziumi alaptanterv szerint történik, állami feladatokat vállalunk, így meg­kapjuk az állami oktatási norma­tív támogatást. Ez és az említett összeg ha szűkén is, de elég lesz a feltételek biztosításához. Kerestek és találtak termé­szetesen szponzorokat akik pénz­zel, illetve olyanokat, akik nem pénzben hanem természetbeni hozzájárulással (eszközök) támo­gatják a Matúrát. *- Hogyan áll össze a tanári kar?- Öt állandó, a magas óraszámú tárgyakat oktató tanárunk lesz, a többi szerződéses óraadó. Régóta ismert és elismert kollégákból áll össze a tantestület. Több és jobb munkáért természetesen maga­sabb bér jár - mondja Gergely László -, de nem a meggazdago­dás a célunk. Vállalkozói igazol­vánnyal dolgozunk, a gimnázium nonprofit érdekeltségű. Ahhoz, hogy talpon maradjunk az kell, hogy forgassuk a pénzünket, de ami többlet keletkezik, azt vissza­juttatjuk az oktatásba. Az első év biztosan nagyon ne­héz lesz - ebben egyet kell érte­nünk a tanár úrral, hiszen a felté­telek megteremtése, az arculat ki­alakítása jegyében telik majd el.- Mondana valamit a tartalmi munkáról, az iskola szellemisé­géről?- A Matura nyitott szellemiségű lesz, tanárai a szülőkkel napi élő kapcsolatban állnak majd. Nem­csak a szigor, hanem az emberség szelleme hatja át a munkánkat, ar­ra törekszünk, hogy boldog, to­vábblépni képes érettségizetteket adjunk az életnek. Ha igény van rá, vállaljuk mozgássérült gyere­kek középiskolai oktatását, spe­ciális szakmába juttatását (számí­tástechnika). Olvasom a sokszorosított szóró­lapon, hogy mit kínál a Matura a diákoknak. Eszerint két nyelv (an­gol és német), alapozóként pedig a latin oktatását. A hagyományos, érettségi tárgyakat és a nyelveket kislétszámú csoportokban teszik elmélyült tudássá. Lesznek a Ma­túrában úgynevezett rekreációs foglalkozások: tenisz, úszás, lo­vaglás és sok más, hasznos fogla­latosság - külön térítés nélkül, ki- nek-kinek a választása szerint. Újdonság az olyan jellegű fa­kultációs oktatás, amelyet a har­madik, negyedik osztályban kez­denek különböző szakmákból, s az érettségi után hozzájut a diák a szakképesítést tanúsító oklevél­hez. Ilyen szakmák: biztosítási-, menedzser-asszisztensi, idegen nyelvi levelező, gyermekfelügye­lő - és így tovább... * A beszélgetésünk óta eltelt idő alatt a szülőknek bemutatkozott a Matura Gimnázium. Mit tapasz­taltak ezeken a megbeszélése­ken?- A szülők sok gyakorlati kér­dést tettek fel a jelentkezésekkel kapcsolatban. Tisztáztuk a követ­kezőket. A jelentkezési lapot leg­később június 30-ig kell bekülde­ni a gimnázium címére (Győri ka­pu 27.) és csak a szülőknek kell kitölteni, aláírni. Ebben az évben felvételi vizsgát nem tartunk. A jelentkezéseket a beérkezések sor­rendjében fogadjuk el, a felvétel­ről minden szülőt levélben értesí­tünk. Elmondja Gergely László, hogy sokan érdeklődlek: egyenértékű lesz-e a Matura érettségi bizo- i nyítványa az állami iskolában szerzettel? Megnyugtatásukra szolgálhat, hogy ugyanolyan érté­kes, továbbtanulásra jogosító, ál­lamilag elfogadott bizonyítványt kapnak kézhez a diákok, mint más középiskolákban. Tisztázták azt is, hogy az oktatás szerkezete biztosítja az átjárhatóságot más gimnáziumokba. A szülők pénz­beli támogatása két részletben fi­zetendő, beiratkozáskor és a má­sodik félév kezdetekor. Az új gimnázium nemcsak arra példa, hogy tanárok is képesek jó ügyre vállalkozni. Mutatja, hogy milyen hasznos lehet egy más cél­ra (itt: kikapcsolódásra) létreho­zott intézmény hatékony és sokol­dalú működtetése. Sok sikert, Ma­tura! M. Szabó Zsuzsa 15. születésnap - borongással ! ' r ' Lefokozták á Bükki Nemzeti Parkot! Legfeljebb tájvédelmi körzet lehet/ne?- Az ügyben Borsod is érdekelt! A bükkös erdők bús elégiája szép, mint a halál és a szerelem...” De nagyon sokan és igazán örvendtünk jó szívvel 15 évvel ezelőtt, hogy a Bükk magas fokú védelem­mel, szigorú szervezettségű oltalommal nemzeti park rangját nyerte el! Csak néhány fontosabb dátum a születés körülményeiről... 1971: az 1026-os kor­mányrendelet mondta ki először, hogy védett tájvé­delmi körzetté kell alakítani a Bükköt. 1975 tavasza: Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke az Észak-magyarországi Intéző Bi­zottság Miskolci elnökségi ülésén osztatlan örömet keltő bejelentést tett: a Bükk-fennsík lesz az ország harmadik nemzeti parkja. 1976: egy éven belül elké­szült a legmagasabb fokú tájvédelem alá helyezéssel kapcsolatos kérdésekről és feladatokról rendelkező jogszabály - ez valójában a BNP, a Bükki Nemzeti Park alapító okirata. 1977: létrehozták a BNP Igaz­gatósága szervezetét. A 15. születésnaphoz érkez­tünk el tehát ebben az esztendőben. Hadd nyújtom át azok véleménycsokrát, kik leg­többet tették a nemzeti park létrejöttéért: [j. ] Rakonczay Zoltán (oki. erdőmémök, az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal volt elnöke dokto­ri disszertációjának legfőbb passzusa): - A Bükk- fennsíkon védelem alá helyezendő 40 ezer hektárnyi, összefüggő, erdős fennsík Magyarország egyetlen ilyen jellegű magas platója. A terület nagy része érintetlen, könnyen védhető térség. Csak kisebb ré­szén folyik erdőgazdálkodás. A Bükk-fennsík ha­zánkban a maga nemében páratlan tájképi és geoló­giai értékű... |~2.~| Dr. Jakitcs Pál (a debreceni tudományegyetem tanszékvezető professzora, a Debreceni Növénytani Intézet igazgatója a biológiai tudományok doktora, akadémikus: egyetemi oktatómunkája mellett több éven át vezette a bükki kutatásokat, a vegetáció er­dőtipológiai térképezését; ugyanakkor irányítója és vezetője az UNESCO hosszú távú tudományos prog­ramjának, vezetője az Egerhez közeli bioszféra kuta­tóbázisnak is): - Legfontosabb a több ezer éve létre­jött növénytársulások megmentése, oltalmazása. Ha nem vigyázunk ezekre, a jövő emberisége nem ismer­heti meg őket, s joggal haragudhat ránk, az elődökre. A növények együttélésével - a természet komplexi­tásában - védeni kell az erdőt. És nemcsak az egyes növényeket, az egyes fákat, állatokat vagy bogara­kat, hanem teljes környezetünket is óvni kell. Ha va­lahol is megsértjük az erdő világát, helyrehozhatat­lan hibákat követünk el nemcsak a természet, hanem önmagunkkal szemben is. Azon kell hát lennünk, hogy a környezetkultúrát sehol ne érje károsodás... | 3. | V. Szabó Ferenc (több évtizedes erdészeti szolgálat után 12 éven át a BNP igazgatóhelyettese; szakterülete, az erdőművelés doyenjének számított, még nyugdíjba vonulása előtt nyilatkozott lapunk­nak): - Hosszúra nyúlnék a számvetés, ha mindent elősorolnék: mi történt, mit tettünk és mit nein tehet­tünk főként a 15 év során. Tehát csak a legfontosab­bakról... A tájat megsebző kőbányászást teljesen ■ . - ■ ' ' . ' ; •- ■ megszüntettük. A fakitermelés korlátozására, a va­dászatok visszafogására igazában soha nem volt jo­gosítványunk. Hiszen a területekre nem volt tulaj­donjogunk, de még kezelői jogunk se. Állami akarat hozta létre a BNP-t, de állami akarat fosztott is meg bennünket attól, hogy a nemzeti parknak igazi gaz­dája lehessünk.- Országosan is rossz helyzetben van a termé­szetvédelem, a BNP sorsa pedig még ezen belül is nagyon mostoha! Az állami támogatás országosan évi 270 millió Ft a természetvédelmi (környezetvé­delmi) ágazatban, ebből a BNP részesedése csak 30 millió, szinte semmire nem clgendö. Pedig szakható­sági felügyeletünkbe tartozik Heves, Nógrád és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye is. A gondjainkra bízott terület most már 136 ezer hektárnyi, háromszorta is több az eredeti 40 ezer hektárnál. Feladataink eddig is tetemesek voltak, de még újabbakkal is növekedni fog hamarosan.- Helyzetünkre legyen elegendő annyi, hogy ki­zártak bennünket a Nemzeti Parkok Világuniójából. Mert nincsenek meg a kellő feltételek! A BNP-t a Vi­lágunió szakemberei legfeljebb tájvédelmi körzetnek tudják minősíteni, nagy-nagy jóindulattal. A magyar kormányzatnak négy évet adtak arra, hogy pótolja a mulasztásokat. Tehát rendezze a területek tulajdon- és kezelői jogát. Végeztesse el a szükséges tudományos értékű felméréseket. Készíttessen minden tekintetben helytálló és valóságos „vagyonleltárt”. Tehát flórára, faunára, vagyis a növény- és állatvilágra, és minden más egyéb értékekre kiterjedően. Meg kell állítani a tájrombolást, felszámolva a tényleges veszélyforrá­sokat, megteremtve a levegő- és víztisztaságot stb... A 15. születésnapon tehát nincs ünneplés, mert nincs kit-mit ünnepelni: Nincs Bükki Nemzeti Park. Csak szomorkodhatunk és boronghatunk azon, hogy hová jutottunk és miért?!... Pataky Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom