Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

1992. június 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Centrumban a Centrum szemete (is) Ha élne Soltész Nagy Kál­mán polgármester, bizonyára észrevenné, mert naponta bejárta Miskolc valamely utcáját, hogy a Tulipán-ház­zal szemben, a Szánva bal partján, a város centrumá­ban, egy hatalmas . szemét­domb keletkezett. Méghogy szemétdomb, dehogy! Inkább egy belvárosi szeméttelep! Csakhogy ezt a „városné­zést” ma már nem a polgár- mestertől várják a polgárok, hanem az e célból fizetett városi alkalmazottaktól. Majdnem 20 éve, hogy a régi Telegdy utcai házakat lebontva, helyet csináltak egy illő magasságú és ren­deltetésű épületcsodának e környékén. Csaknem 100 la­kást és tucatnyi egyéb épü­letet töröltek le a föld szí­néről mire kiderült, hogy a belvárosi szolgáltató- és la­kóház terveire nem lehet hatósági engedélyt adni. Csak két épület úszta meg ezt a tarolást, bár ezeket is leva­karták az 1984-es városren­dezési tervről. (A szemközti oldalon volt Ady Endre ut­cai két házat, noha addigra lebontották, a térképen raj­ta hagyták.) Az említett két Bajcsy-Zsilinszky úti „szel­lemházban”, a romosítás utáni visszaépítésekkel, évek óta működik a Fészek- iklub, a Kakas csárda és más üzlet. A két házat is bontani akarják, pedig ezt állaguk nem indokolja. A hajdani nyolc darab nagy­méretű lakást, üzleteket tar­talmazó két épület annyit megér, mint á hasonló mai­ak. Legalábbis a bérlőknek, meg a városnak, ahová a bérleti díjakat évek óta fi­zetik. Ezek és a Szinva között van. az a belvárosi szemét­telep, amit hatósági enge­déllyel hét éve létesítettek a villamospálya útépítői. Mára az ÉÁÉV-ből kft. lett, de az idehordott törmelékeket, vasbeton elemeket, acéltar- tókat, a kavics- és földkur pacokat a hajdan ünnepelt építők nem vitték magukkal a kft.-jükbe. A „hagyaték” láttán mások is felbátorod­va, idehordták a szemetjü­ket. Tavaly a Centrumból le­bontott gipszál mennyezetből hoztak ide 2—3 kupacnyit. A területen van egy öreg akácfa, melynek vélfc ágaiból a télen valakik tűzrevalót vagdostak le. A megcsonkí­tott akác volt az erősebb, az idén is kihajtott. Zöldell a mellette levő vadgesztenye­fa és kissé távolabb egy megmaradt körtefa is. A mintegy fél hektárnyi, gazzal benőtt szeméttelep telke legalább 5 milliót ér! Ezt nézi naponta 150 család, a szomszédos épületek lakói, zömmel lakástulajdonosok, Oly sok újságcikk és fotó közlése után kérem az ér­dekeltet: ugyan jöjjön el ide és végre tegyen rendet a gondjaira bízott területen! A gazt már lekaszálták, de ettől sem lett belvárosibb a látvány! Iglói Gyula a Miskolci Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, telekszomszéd Agy nélkül — vég „Kenyeret és cirkuszt” — .kiáltotta a pogány római polgár, főleg az a réteg, amelyikben nem virágzott az értelem. A gladiátorok az arénába vonultak és .karddal, szigonnyal, dobó- hálóval -egymásra támadtak. A küzdelem kétesélyes volt. A megsebesült gladiátor élete-halála a közönség ike- zében volt. -Ha hüvelykujju­kat a föld felé -mutatták, ,a- győztes -gladiátor „recipe ferrum” (fogadd a vasat) -kiáltással ledöfte társát. Ezredévek múltak el. A harc-mezőkre ugyan tovább szállította az -emberiség a hullajelölteiket, de az aré­nák sportpályákra változ­tak. Végre virágzani kez­dett az értelem, az ember a küzdelemben is felismer­te emberi hivatását. E-gy ideje -aggasztó hírek érkeznek a világból. Előbb Dél-Amerikából — ahol sok az írástudatlan —, de ma már a művelt Európában is előfordul, hogy a közönség a lelátóból csinál arénát. Ezek a deviáns elemek gyakran alikohol-lai hevítve garázdálkodni kezdenek, törnek-zúznak, üléseket tép­nek, de, ha az eufória őr­jöngéssé fajul, ölnek is.-Jó szerencsénk, hogy ná­lunk a drukkerek — és „szellemi” rokonaik, a bőr­fejűek — -még nem tarta­nak itt. Ök amolyan mű- gladiátorok, akik azt bánt­ják, ami vagy aki nem tud visszaütni. Be meddig? Vég nélkül? Az agynélküliség csak az elaljasulás irányá­ba mozgat, vagyis lefelé. A -lefelé mozgás önfenntartó, nem kell hozzá sem szel­lem, sem energia. Ezt csak fékkel lehet megállítani, szoros fékkel, inkább a ke­rék -sikoltson, mint az ár­tatlanok. A miskolci rend­őrség ébben jól vizsgázott legutóbb a 'Diósgyőr—-Fradi meccsen. Csapó András Miskolc Borsodi diákok sikere-Ez év februárjában az Új Magyarország Szerkesztősé­ge a 'Nemzeti -Gyermek és Ifjúsági Alapítvánnyal 'kö­zösen pályázatot hirdetett általános iskolai tanulók ré­szére. Lehetett prózával, rajzzal, fotóval stb. nevezni. Május Végén -értékelték a beérkezett 1-87-0 pályaművet. Örömmel tapasztaltuk, hogy a mi iskolánkból, az ede- lényi 2. Számú Általános Iskolából -két tanulónk is a díjazottak között szerepel: Szilva Erzsébet 6. a osztá­lyos tanuló prózai írásával és Mogyoró Anita 8. a osz­tályos tanuló -rajzával nyer­te el a kéthetes tatai tábo­rozást, mint fődíjat. Ök nemcsak magyarországi -gye­rekekkel, hanem erdélyi, felvidéki, svédországi, vaj­dasági, kárpátaljai tanu­lókkal együtt, tölthetik el a nemzetközi HID-táborban ezt az időt. Ügy érezzük, hogy ez a siker, a borsodi gyerekek sikere is, ezért szeretnénk örömünket megosztani az Észak--Magyarország olva­sóinak széles táborával. Nagy Béla az edelényi 2. Sz. Ált. Isk. igazgatója Amikor a kevés is sok Olvastam, hogy Japán­ban, Okirowa szigetén a leg­hosszabb az átlagéletkor és az ittlakók ritkán betegek. A tokiói egyetem tudósai ku­tatások sorún megállapítot­ták, -hogy a sziget lakói igen mérsékletesek, általá­ban feleannyit esznek, mint más vidéken élők. Az -biz­tos, hogy egy nyugodt, ki­egyensúlyozott társadalom­ban, ahol van mit aprítani a tejbe, nem a nélkülözés miatt fogyasztanak annyit, amennyit. Elképzelhető, hogy semmiféle céltudatos­ság nem inspirálja őket az egészséges életmód, a hosz- szú élet érdekében, csupán a dolgok természeténél fog­va kevesebbet fogyasztó népcsoportról van szó. Hazánkban nagyon sok erőfeszítés történik a már- már népbetegségnek számí­tó szívinfarktus visszaszo­rítása érdekében. Az egyik legveszélyesebb rizikófaktor a vér -magas koleszterin- szintje. Ha nem genetikai elváltozás az okozója, ak­kor ezen elsősorban étkezé­si szokásaink változtatásá­val segíthetünk. Vagyis bú­csút kell inteni a bőséges, kalóriadús, ránk oly’ jel­lemző magyar konyhának. Természetesen ez lemondást és kitartást kíván, amit nem mindenki tud betartani. Az élet azonban sokszor pro­dukál nemkívánatos élet­helyzeteket, mint amilyen most a rendszerváltás után kialakult. Jelenleg több Bodnár Ildikó rovata mint félmillió munkanélkü­lit regisztrálnak, s közel másfél-kétmillióan élnek a létminimum alatt. A -körül­mények így felforgatták, nagyban megváltoztatták az eddigi életmódot, étkezési rendet, szokásokat. Igaz mi­nőségileg romlott a menü az egészségtelenebb, ol­csóbb, zsírosabb ételek irá­nyába, ugyanakkor a meny- nyiség is változott. (Ha iro­nizálni szeretnék, akkor az utóbbinak akár örülhetnénk is.) Csakhogy a létbizony­talanság, a kilátástalanság, a munkanélküliség újabb rizikófaktorokat teremt, me­lyek idegileg teljesen felőr­li-k az emberek szervezetét. A társadalmi feszültségek okozta sokkot viszont alig­ha lehet kényszerűségből karcsúsított napi menükkel helyrehozni. Pásztor György Miskolc A kegyelet virágait sem kímélik Szinte nem telik el hét, hogy kegyeletsértéssel kap­csolatos panasszal ne keres­nének meg bennünket olva­sóink. Pedig ott kellene a legnagyobb rendnek, bélié­nek, nyugalomnak honolnia, ahol halottaink -nyugszanak. De -sajnos ma már temető­ink sem háborítatlanok. So­kaikban kihunyt az ott nyugvók iránti tisztelet és -emberhez méltatlan tettek­re ragadtatják magukat. A temetőben lopni nem kunszt — a 'halottak nem beszél­nek — csak mélységesen szégyenletes. Egyik olvasónk a -közel­múltban temette el férjét, akinek annyi szál kálából készíttetett koszorút, ahány évet együtt töltöttek el. A -gyászszertartást követő na­pon -még a síron találta a koszorút, de harmadnapra már nyoma veszett. S nem­csak ezt az egyet emelték el a friss hantról. Nem elég a gyász, a fájdalom, az öz­vegynek mások kapzsiságá­val, gonoszságával is szem­be kellett néznie. S hogy történhetett meg mindez? A temetőből csak úgy egyszerűen ki lehet a koszorúkat hozni? Furcsáll- ható ez a fordított helyzet, ami ráadásul -még a gond­noknak sem szúr szemet. -Ezek után ugyan mivel nyugtathatnánk meg azt a panaszosunkat, aki édes­anyja sírjára ültetett mály­váknak találta hűlt helyét a napokban ? SZERKESZTŐI ÜZENETEK H. István, Miskolc: Mint azt a Pofosz megyei szervezete elnökétől, Bán Istvántól meg­tudtuk, az életüktől és szabad­ságuktól politikai okból jogta­lanul megfosztottak kárpótlásá­ról szóló 1992. évi XXXII. tör­vény jogerőre emelkedett ugyan, de a kormány végrehajtási uta­sítása még nem jelent meg, an­nak tartalma nem ismeretes, így addig egyetlen Pofosz- iroda sem tud az ügyfelek kár­pótlási ügyében eljárni. Hogy hol és milyen adatlapokat keli beszerezni az igényhez — élet­járadék vagy kárpótlási jegy —, arról időben tájékoztatja a la­pokon keresztül az érintetteket a kárpótlási hivatal. ★ ,,Ikrek” jeligére, Mezőkövesd: Nem jelentkezett az ön által jelzett időpontban, június 22-én. Sok szép üdvözlőlapját köszön­jük. Kérjük, keresse fel augusz­tus elején szerkesztőségünkben a címzett újságírót. ★ K. Gy., Miskolc: A társashá­zak többsége rendelkezik olyan helyiséggel (területtel), amely­nek közös használatát, birtok­lását a tulajdonostársak nem igénylik. A rendelkezések e kö­zös tulajdonban lévő helyiségek bérbeadását nem akadályozzák, így azok hasznosítása a köz­gyűlés feladata. Minőségi nedűk versenye Edelényben és környékén nagy hagyományai vannak a szőlő- és gyümölcsterme­lésnek. Szinte a CBódva-völ- gyében nincs olyan telepü­lés, ahol a Cserehát nap­nak dűlő lanikás hegyolda­lain ne díszelegne szőlő és gyümölcsös. Az itteni .gaz­dák saját termelésű ' borral 'kínálják a baráti látogatás­ra érkezőt, melyek között vannak ugyan rossz alap­anyagú, s rosszul kezelt — ahogy mondani szokás „há­rom parasztos, vagy guggo­ló»” — borok is, de több­ségük nemes szőlőkből „csa­vart” kiváló nedű. Sokszor bizony termelője, készítője nem ás tudja, hogy milyen előkelő italt tesz az asztal­ra. Ezen gondolatok jegyé­ben szervezzük meg évről évre a környék borainak versenyét, melyet az idén Miklós Gyula, a nagy sző­lész-borász születésének 160. évfordulója tiszteletére ren­deztünk meg. A verseny házigazdája az edelényi vá­rosi könyvtárban működő kertbarátkor volt. Harmincegy 'kistermelő, negyvenöt bora .került a há­romtagú zsűri asztalára. amely nyolcat aranyérem­mel, hatot ezüstéremmel, ti­zenötöt bronzéremmel, ti­zenegyet pedig dicsérettel jutalmazott. A zsűri elnöke, dr. Farkas Attila örömmel állapította meg, hogy egyet­len benevezett 'bort sem 'kellett minőségi okok mi­att a versenyből kizárni. A múlt évi esős ősz rothadás­ra serkentő időjárása elle­nére is jó nedűk érlelőd­nek a hordókban. Kérte a gazdákat, hogy fa jtiszta bo­rokat készítsenek, vagy ha keverni kényszerülnek azo­nos karakterű szőlők .must­ját szűrjék együvé. Java­solta ugyanakkor az itteni vidéket ősidők óta kedvelő nemes szőlők termesztését. A minőségi termésre tö­rekvő gazdatársaik egyéb­ként csínján, bánnak a hegy levével, s csak annyit isz­nak belőle, amennyi egész­ségükre válik. ’Igaz, meg is dolgoznak érte és még sze­retnék egészséggel folytatni ezt a nemes tevékenységet. A rendezvény kóstolással egybekötött tapasztalatcse­rével ért véget. Slezsák Imre A Matáv elnézést kér Június 4-i összeállítá­sunkban közöltük Halló, Matáv! 741 perces „tévedés” címmel Cs. László miskolci olvasónk számlareklamáció­val kapcsolatos levelét. Az észrevételre a napokban ér­kezett válasz a Magyar Táv­közlési Vállalat Miskolci Igazgatóságától. Mint írják, rendezték levélírónk pana­szát, s az adminisztrációs hiba okozta kellemetlensé­gért szíves elnézését kérik. Se antenna, se erősítő van központi antenna, sőt műholdas adások vételére is van lehetőség. Utólag a fülembe jutott, hogy néhány lakó nem fi­zetett antennadíjat, bele­értve magamat is. Csak­hogy az egy év alatt, amió­ta itt lakom, ezügyben sen­ki nem keresett meg. Ha a lakbérrel együtt ezt Is be­szednék, bizonyára nem lenne elmaradás e téren sem. így azokat is bünte­tik, akik rendesen eleget tesznek (vagy tennének) fi­zetési 'kötelezettségeiknek. Ügy érezzük, hogy az Avas­déli szerviz jogtalanul járt el a lakókkal szemben, s bizonyára adódna más le­hetőség is a probléma meg­oldására, rendezésére. Kér­jük az illetékesek megértő támogatását, segítségét. Molnár Béla Miskolc Szívesen adjuk közre hétről hétre a megszépült középületekről készült felvételeket. Nem titkoljuk, hálás fotóriporteri téma sze­met gyönyörködtető látványt közvetíteni. Csakhogy az „ötlet” cseppet sem kimerithetetlen, hiszen jó néhány intézmény, hiva­tal működik még megyeszerte méltatlan körülmények között. Fajtán felvétele Egy éve költöztünk a Mis­kolc, Kölcsey út 11. szám alatti épületbe. Nyugdíjasok vagyunk, s egyedüli szóra­kozásunk a televízió. Körül­belül egy hónapja a szerviz elvitte az erősítő berende­zést azzal a kifogással, hogy javításra szorul, mi­vel belebabrált valaki és csak akkor helyezik vissza, ha a helyiségre új zárat szereltet a MIK. A zár más­napra elkészült, de erősí­tőnk azóta sincs, igaz köz­ponti antennával sem di­csekedhetünk. Ügy érezzük, megfosztottak bennünket a mindennapi élet eseményei­től, a tájékozódástól. Ugyan­akkor a posta jogosan tart igényt az 500 forintos tele­vízió előfizetési díjra. (Nem értjük, miért került ez a lakótömb ilyen hátrányos helyzetibe. A környező ta­nácsi épületeken mindenütt Egyszerűen szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom