Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

1992. június 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Negyven év „kapitalizmus után” Monopolhelyzet helyett verseny Válságos időket élnek a szolgáltatók, főként azok, ame­lyek úgynevezett „luxus”‘-igényeket elégítenek ki. A me­gyei Fényképész Kisszövetkezetre a felületes szemlélő könnyen rámondhatná, hogy „ugyan, mi gondjuk, hiszen igazolványkép, útlevélkép mindig kell”! Csakhogy: idő­közben megjelent a nyugati, távol-keleti konkurencia, és az igazán jövedelmező, nagy családi eseményeket rögzitő képekből is kevesebbet rendelünk, mert egyszerűen nem telik rá. A megyei Fényszöv ennek ellenére áll, stabil és nyereséges. Erről beszélgettünk Ács János elnökkel. Emlékmű Gesztelyen Ezzel az emlékművel utólag rójuk le ke­gyeletünket a második világháború hetven­nyolc gesztelyi áldozata előtt" - kezdte meg­nyitó beszédét május utolsó napján Gesztely polgármestere, Szemán András. Még 1990 őszén az első önkormányzati testületi ülésen döntöttek arról, hogy közadakozásból és ön- kormányzati hozzájárulásból emléket állítanak a második nagy világégés helyi áldozatainak tiszteletére, akik a fronton, a koncentrációs táborokban, vagy a háborút követő munkatá­borokban vesztették értelmetlenül életüket. Bárdos Balázs, a miniszterelnöki hivatal tit­kára leplezte le az emlékművet, Ekker Róbert szobrászművész alkotását. Avató beszédében emlékeztetett arra, hogy a turul a magyar nép történelmének, a reménynek a szimbóluma és talán ez az emlékmű is hozzásegít ahhoz, hogy a jövőben egy csepp vér se folyjon ki értel­metlenül. Az avatást követően az emlékművet megál­dotta és megszentelte Végh Ernő, református lelkész és dr. Szabó György, római katolikus plébános. Koszorúval és az emlékezés virágai­val tették tiszteletüket a polgármesteri hivatal dolgozói, a helyi kisgazdapárt képviselői va­lamint a még életben levő hozzátartozók. leizálog terheli a vámárut IMHMM mmm A Fényszöv üzletéi megta­lálhatók a megye minden nagyobb városában, így Me­zőkövesden, Sárospatakon, Ózdon, Kazincbarcikán, Sá­toraljaújhelyen és Putnokon. Edelényben és Göncön zár­niuk kellett, mert vesztesé­gesele voltak az üzletek. Mis­kolcon pedig mind nagyobb a konkurencia. — Mennyiben más a Fény­szöv, mint — mondjuk — egy konkurense? — kérdem az elnököl. — Természetesen, figyel­jük a versenytársakat — vá­laszol az elnök —, de bírálni nem akarom őket. Magunk­ról mondom, hogy éppen a talpon maradás érdekében szinte minden üzletünkbe vettünk gyorsképet készítő Polaroid gépet. Mi a hagyo­mányos eljárással készült fo­tókat gondosan kidolgozzuk, retusáljuk. Amatőr kép elő­hívásakor csak a sikeres fel­vételek árát kérjük meg. Azt hiszem, ennyivel vagyunk jobbak. Szintén a verseny kény- szeritette ki, hogy a Fény­szöv is bővítse a profilját. A fényképszalonokban először filmet, majd a fényképezés­hez szükséges elemeket kezd­tek árulni, egy szegedi cég segédletével. Majd — mert néhány gyerek haza akarta vinni a kellékjátékokat — úgy döntöttek, lecsippentenek egy kis darabot a játékpiac­ból is. Egy lábon ugyanis nem lehet megélni —- ez a felismerés vezette a profilbő­vítést. Fejlesztési, modernizálási törekvéseik figyelemkeltők. — Járjuk az .országot, sze­retnénk rátérni a vízmentes, környezetkímélő technikára. Tanulmányozzuk, melyik gép milyen sikerrel dolgozik, s majd a legjobbat vesszük meg. Az új technika lényege, hogy a gépekből kikerülő vegyszereket nem kell majd hatalmas távolságra (Sze­gedre) utaztatni közömbösí­tés céljából. Az előhívás vé­gén maradó fáradt szerek Vállalkozásbarát-e jelenle­gi pénzügyi intézményrend­szerünk? Ez volt a fő kér­dése a közelmúltban meg­rendezett Bankok és vállal­kozások című konferenciá­nak, amelyről a Tőzsde Ku­rír segítségével számolunk be. Botos Katalin, az Álla­mi Bankfelügyelet elnöke a bankszféra általános helyze­tét ecsetelte. RÖVID LEJÁRATRA ALACSONY KAMATTAL — Hosszú távon az volt az egyetlen helyes eljárás, hogy a bankok miinél nagyobb céltartalékot képezzenek. Ez még akkor is így van, ha közben a költségvetés lehe­tetlen helyzetbe kerül a ki­esett bevételek miatt. A vál­lalkozók, amikor a bankok helyzetét vizsgálják, a fő szempontnak a tőkeerőt, a kockázati tartalék nagyságát tekintik. Nyilvánvaló, hogy ha ez utóbbi magas értéket mutat, az adott bank rosz- szul helyezett ki hiteleket. A banki hitelek kamatlába abban az esetben csökken, ha a betétek után alacso­nyabb kamatot fizetnek. Ez azonban még mindig magas felújíthatok, ismét felhasz­nálhatók. A vízmentesség másik előnye, hogy takaré­kos — gondoljunk csak a jócskán megnövekedett víz­díjakra. Ács János hozzáteszi, hogy a komplex szolgáltatások fe­lé haladnak. Nyitottak nem­rég eg}' nyomtatványboltot a miskolci Corvin utcában, színes fénymásolójuk egye­dül nekik van a megyeszék­helyen. Szeretnék pótolni a megszűnt TÜSZSZI-t, akár azzal is, hogy esküvők, egyéb társadalmi események lebo­nyolítását vállalják. Sajnos, a tapasztalatok szerint a szektorsemlegesség ma még csak álom. Többször előfor­dult, hogy valamelyik élel­mes maszek tört be arra a piacra, amelynek birtoklásá­ra korábban ígéretet kaptak. * — Ezek az emberek az igazán kellemetlen konku­rensek — folytatja az elnök —, mert semmilyen eszkö­zünk nincs ellenük. Van pél­dául egy maszek fényképész, elkészíti egy eseményről a riportfotóit, majd behozza hozzánk előhívatni. Nem tart fenn külön labort, nem vesződik a színes hívással, világos, hogy ő nyer a bol­ton. Némi malíciával teszi hoz­zá, hogy más cégek hirdetik: ingyen adnak filmet az ama­tőrnek, ha náluk hívatja elő a képet. Ács János szerint ezt naivság elhinni, megfize­tik a film árát a megrende­lők, különben nem érné meg a fotós cégnek. Tisztábbnak- tartja az ő vevőcsalogató ak­cióikat, mondjuk azt, hogy a ballagási időszakban adnak kedvezményt. A Fényszöv üzletei tiszták, tetszetősek, az iroda azon­ban minden luxust nélkülöz — finoman kifejezve. Ko­rábban gyakran emlegették, hogy megvesznek egy épüle­tet, amelyben műhely és iroda szépen megfért volna. — Valóban, volt ilyen szándékunk, de különböző azok számára, akik ténylege­sen meg tudják fizetni, akik meg bármilyen drágán meg­vennék, nem kapják meg, mert olyan rossz helyzetben vannak. A megoldás egy hi­telgarancia-alap lenne, amit leginkább a privatizációs be­vételekből lehetne létrehoz­ni. Ennek hiányában azon­ban ma még az állami költ­ségvetés szívja fel a bankok­nál levő kihelyezetlen forrá­sokat, ami nem jó, mert így a vállalkozóknak nem jut pénz. Ugyanakkor e pénz­összegeket a bankközi piacra helyezik ká, s ez szintén nem a vállalkozásokat jut­tatja forrásokhoz. Módosíta­ni kellene tehát a kihelye­zések időtartamát, akár úgy, hogy a rövid lejáratú kihe­lyezések után a mindenkori inflációs mérték alatti ka­matot kelljen fizetni. „TESTRESZABOTT” PRIVATIZÁCIÓ? Csuhaj V. Imre, a priva­tizációs miniszter kabinetfő­nöke a hitelgarancia-rend­szer mellett egy földhitel­konstrukció kidolgozását is szükségesnek tartja. Ennek forrását szintén a privatizá­okokból meghiúsult — he­lyesel Ács János, most in­kább hagyjuk, miért! Ez a Széchenyi utcai épület ro­mos, penészes, beázik, mégis mérhetetlenül sokat kérnek érte. Mi úgy látjuk, az inflá­ció mértékében indokolt lett volna a bérleti díj emelése, de nem a többszörösére. Emiatt perben állunk a Piac- felügyelőséggel. Ügy vélem, a döntés példaértékű lesz a többi, elégedetlen bérlő­nek is. * A Fényszöv — mint társai — mozgalmas hónapokat él. Az új szövetkezeti törvény értelmében át kell alakulni, lehet belőlük részvénytársa­ság, kft., vagy új típusú szö­vetkezet. Vajon, melyiket választják? — Mindössze ötven tagunk és tizenhét alkalmazottunk van, így a vezetőség min­denkivel elbeszélgethetett. Ezen eszmecserék eredménye biztató: mindenki az együtt- maradást szeretné, modern szövetkezetben gondolkodik. Április végén megtartották a vagyonnevesítésről döntő közgyűlést, ennek eredmé­nyeként határoztak a fel­osztásra kerülő vagyonról. Mindenkinek kiküldték a ha­tározatot arról, hogy elvileg mekkora üzletrésze van a szövetkezetben. Június 20-án letelik az esetleges fellebbe­zések határideje. Ezután kö­vetkezik az a közgyűlés, amelyen elfogadják az új alapszabályt, megválasztják a szövetkezet belső, saját ön- kormányzatát. — Olyan alapszabály ké­szítésében gondolkodunk, amely keretjellegű lesz, és megfelel a törvény szellemé­nek, a pontos szabályozásról saját, belső utasításokban rendelkezünk. Hogy megéri-e tovább­ra is a Fényszöv tagjaként harcolni a konkurenciával? A kérdésre az elnök válasza: — Nálunk 3000-től 30 000 forintig lehet keresni. Mind­ez attól függ, ki mennyit dolgozik, ilyen szempontból mi, szövetkezetek, már 40 éve kapitalisták vagyunk. Remélem, az új felállás, a korszerű szövetkezeti forma meghozza azt is, hogy a kor­mányzat nem tart majd ide­gen testnek a gazdaságban. Az új, reméljük, hamarosan megszülető érdekvédelmi tör­vénytől ugyanezt várjuk, va­lamint azt, hogy a Kiszöv, vagy utódja szintén gazda­ságpolitikai tényezővé válik. M. Szabó Zsuzsa ciós bevételek képeznék, cél­ja pedig az lenne, hogy a földjelzálog bejegyzése alap­ján a mezőgazdaság olcsó hitelhez jusson. Ezután a kormányzat által elfogadott bankprivatizációs célok leg­fontosabb elemeit ismertette. Így a privatizáció a bank- rendszer megerősítését kell, hogy szolgálja.; integrálja a pénzintézeteket a nemzetközi pénzvilágba; tehát kívánatos lenne, hogy hatékony tulaj­donosi struktúra is létrejöj­jön. A privatizáció menetét a gazdasági kabinet határozza meg, de nyilvánvaló, hogy ez minden banknál „itestre- szabott” lesz. Az érdemi munkát a banki menedzs­mentek fogják végezni egy tanácsadó segítségével. A külföldi tulajdonos ki­választásakor a következő szempontokat mérlegelik: ér­dekelt legyen, meg tudja újítani a bankot, más kap­csolatokban ne okozzon kárt. Az is fontos szempont, hogy a külföldiek ne kerüljenek döntő pozícióba, mert az át­tételesen a magyar gazdaság külföldi kontrolljához vezet­ne. (MTI-Press) R. Zs. A magyar költségvetés hi­ánya áprilisban már mintegy 67 milliárd forint volt, vagy­is majdnem elérte az egész évre tervezett mértéket. A hiány kialakulásában Kupa Mihály pénzügyminiszter szerint nem a túlköltekezés a iüdas, hiszen az állami ki­adások körülbelül a terve­zett szinten állnak, hanem a bevételek jelentős csökkené­se okozta a hiány megugrá­sát. Az év elején az adóható­ság kintlévőségei elérték a 64 milliárd forintot. Nagy Zoltán, a Pénzügyminisztéri­um államtitkára ezt azzal magyarázta, hogy a terve­zésnél nem mérték fel he­lyesen a GDP alakulását, a vállalatok nyeresége jelentő­sen elmaradt a prognoszti­zálttól, s így az idei adó­előleg-befizetések is alacso­nyabbak a tervezettnél. A vám, valamint a hozzá tar­tozó, illetve illeték- és adó­bevételek elérték ugyan a tervezett szintet, de a vám­hatóságnál is hatalmas kint­lévőség alakult ki az év első hónapjaiban, amelynek ösz- szege — az APEH-nél nyil­vántartott vámtartozásokkal együtt — már mintegy 130 milliárd forintra rúg. Új vámtörvény készül A költségvetés helyzetének javítására a pénzügyminisz­ter szigorú intézkedések be­vezetésére utasította az APEH, illetve a vámhatóság vezetőit. A szigorító intéz­kedések egy része a már fennálló adósságok behajtá­sára irányult. A két szerve­zet több esetben csatlakozott már beindított csőd- és fel- számolási eljárásokhoz, és ezentúl tárgyalásokat kezdett adósaival az adósságok bizo­nyos átütemezéséről, aminek révén azonnali bevételekhez is jutott a költségvetés. Csak a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága 20 milliárd forintot szedett be ezen a módon 3 hét alatt. A vámhatóság az adóssá­gok behajtásán túl arra is határozott intézkedéseket ho­zott, hogy megakadályozza további adósságok keletkezé­sét. Ennek keretében jelen­tősen megnehezítették a vámárukhoz való hozzájutás feltételeit a vámtételek be­fizetése előtt. A készülő új vámtörvény már sokkal szi­gorúbb szabályokat tartal­maz e tekintetben, azonban elfogadása előreláthatólag csak az év végére várható. Ezért a kormányzat kezde­ményezte a jelenlegi vám­jog néhány pontjának azon­nali módosítását. Ez három fő szempontot érvényesít. Az első és legfontosabb, hogy a vámárut a vám és a vámtartozások erejéig tör­vényes jelzálog terheli majd. Ezzel és a raktározási szi­gorításokat előíró miniszteri rendelettel biztosítható lesz, hogy a nemfizetők áruját a vámhivatal értékesítse és a költségek levonása után fennmaradó részt a vámfize­tésre kötelezett vámtartozá­sának csökkentésére fordít­hassa. A másik fontos vál­tozás, hogy ezen túl a vám­hatóság elsőfokú határozata ellen benyújtott jogorvoslat­nak nem lesz halasztó hatá­lya. Ez azt jelenti, hogy a vámhivatal a vámkezelést követően azonnali intézke­dést tehet majd az állami be­vételek beszedésére. A gya­korlatban ez úgy érvényesül majd, hogy a vámhivatal elő­ször is bankgaranciát kér a befizetésére, amennyiben azonban az importőr nem tud megfelelő garanciát szerezni, akkor a vámhatóságok ra-' gaszkodni fognak az azonna­li készpénzbefizetéshez. A szinte azonnali fizetési köte­lezettség a módosítás révén megjelenik az importot ter­helő adók szempontjából is. Az áfa-visszatérítés esetében is lehetőséget ad a módosí­tás az adóhatóságnak arra, hogy a visszautalandó adó összegéből kiegyenlíthesse a nála nyilvántartott adótarto­zásokat. Már nem érdemes késve fizetni Az eddigi szabályok sze­rint aki a megállapított adót az esedékességig nem fizet­te be, az csak késedelmi pótlékot fizetett, ami sokkal előnyösebb volt egy esetle­ges hitelfelvételnél. Vagyis a költségvetés kedvező feltéte­lű hitelhez juttatta azokat, akik nem tudtak, vagy nem akartak fizetni. Ezentúl azonban a meg nem fizetett adó összege után a késedel­mi pótlékon felül még 20 százalékos mulasztási bírsá­got ás kell majd fizetniük a késlekedőknek. A szigorúbb jogszabályok, amelyek egyébként megfelel­nek az európai normáknak, valószínűleg hozzájárulhat­nak majd a vámhatóság kintlévőségeinek csökkenté­séhez. Ennek azonban még egy jelentős feltétele van, a vámhatóság technikai eszkö­zeinek korszerűsítése. A zá­logjog érvényesítéséhez több vámudvar és jobb raktározá­si lehetőségek szükségesek. Az azonnali vámkiszabás és -beszedés pedig feltételezi egy korszerűbb számítógépes rendszer működtetését, amelynek kiépítése szintén folyamatban van. A PHARE-program kere­téből 8 millió ECU jut a beruházásra, s így hét éven belül kiépülhet a piacgaz­daságnak megfelelő rendszer. Jelenleg azonban (részben ennek hiányában) a vámha­tóság még megbecsülni sem 'tudja, hogy a 100 milliárdot meghaladó bruttó adósság- állományából mekkora az a nettó adósság, amelynek be­hajtására számíthat a költ­ségvetés. (MTI-Press) PP Midül lehet alap a hitelgaranciához ? ...- •' - '' ' '' ......... ............■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom