Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-03 / 130. szám
1992. június 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Edelényben Eredmény télén ség-k irdetés Csakis a gazdasági pangás, a pénztelenség lehet az oka annak a panasznak, amely Edélényből éi'kezett. A megyei önkormányzat pályázat- tat írt ki februárban a Szakosított Szociális Otthon bővítésére. Érkeztek is pályázatok szerte a megyéből, de még a megyén kívülről is, hiszen az ötven férőhelyes szárny megépítése szép, nagy feladat manapság. Kereken, tíz a jánlat érkezett be, ám a május 21-i eredményhirdetésből — eredménytelenség hirdetése lett: a bírálóbizottság 6:1 arányban, elutasította a pályázatokat. Aki talált volna az ajánlatok között elfogadhatót, az Nagy Attila, Edelény polgár- mestere: — Már a bírálóbizottságba is csak később, a saját kérésemre kerülhettem be. Igaz. nem a mi beruházásunk, de azért mégiscsak Edelényben van az az otthon. Már az előzetes összejövetelen megállapítottuk, hogy több értékelhető pályázat is van, ezek közül 4—5 általánosan tetszést arató. Most az eredménytelenség kihirdetése után mulasztásokkal és részrehajlással vádolom a bizottság tagjait. A kifogásaimat pontokba foglaltam, mivel nem tartom lezártnak az ügyet. Soltész Barna, a tíz pályázó egyike: — Már azt ds fur- csálltuk, hogy tanulmány- tervre kérnek kivitelezési árajánlatot. Az én vállalkoi- zásom ötéves, évente 50— 60 millió forintos árbevételünk van, dolgoztunk: már elég sok helyen, de ilyen kiírással még nem találkoztunk. A tanulmánytervről tudni kell, hogy változtatható. És azt is tudni kell, hogy egy ilyen pályázatnak az elkészítésében mekkora szellemi energia van. A miénk százoldalas és 300 ezer forintot ér. Érne. De így van ez a többieknél is. Akkor ért mindannyiunkat a villámcsapás, amikor a bírálóbizottság — nem egyenként, hanem a tíz pályázatot összesen — nyolc sorban utasította el. Tudjuk mi jól. hogy érvényben van egy 1987-es rendelet, amely szerint nem köteles értékelni. Tehát jogszerű volt a bizottság, de az eljárás etikátlan. — Önöket milyen kár érte ezen túlmenően? — Például az, hogy ez alatt az idő alatt nem néztünk más munka után. Edelény térségében olyan nagy a munka- nélküliség, hogy nem engedhetem szélnek a munkásaimat. Kár érte továbbá a beruházót, mert, ha később talál kivitelezőt, az infláció nem könyörül az építőanyagoknak sem. — Most mit tesznek önök, tíz vállalkozók? — Javasoljuk, hogy a bizottság vizsgálja felül az álláspontját és hirdessen eredményt, győztest. Ha új pályázatot írnak ki, az mindannyiunk számára hátrányos lenne, hiszen ismertek az adataink, a terveink, az áraink ... Mi, mást már nem igen tudunk kihozni ebből a munkából. Az Agrobert műszaki ellenőrzésre kérte föl a megyei önkormányzat, így már a bizottság előzetes találkozásakor betekintésre kapott lehetőséget munkatársa, Bartók László műszaki ellenőr. — ön miként vélekedik a pályázatokról? — Tévedés ne essék, én nem voltam tagja a bizottságnak. Mindössze azt javasoltam, hogy kettőt-hármat jobban meg kell nézni, mert van benne fantázia. — Mint szakember, mit szól ahhoz, hogy tervpályázatra kért a beruházó kivitelezési árajánlatot? — Kissé szokatlan' még ez a gyakorlat, de nem példa nélkül való. Mostanság kissé szabadossá váltak a pályázati kiírások, de ebben egy sor jó dolog is rejlik. Ezt erősíti meg Petri,kovics Gyula, a megyei önkormányzat pénzügyi osztályvezető- helyettese is: — Azért írtuk ki tanulmánytervre a pályázatot, hogy ne határoljuk be egyetlen pályázónak se a lehetőségeit; hogy tetszés szerinti, bő kínálatból tudjunk majd válogatni. Mert például, ha meghatároztuk volna, hogy panelból épüljön fel az épület, ezzel többeket kizártunk volna a pályázati lehetőségből. — Tagja volt az értékelő bizottságnak. Miért volt eredménytelen mind a tíz munka? — Mert nem gazdagok a beruházók, így a megyei ön- kormányzat sem. Csakis a leggazdaságosabb kínálatot tudjuk elfogadni, azt, amely a legolcsóbb, ugyanakkor a legjobb műszaki megoldást és a legcélszerűbb használhatóságót nyújtja. Nincs itt szó vállalkozás-ellenességről. Űj- ra kiírjuk a pályázatot, amitől természetesen azt reméljük, hogy kedvezőbb ajánlatok is befutnak. A tíz pályázó újra jelentkezhet, és amennyiben módosítani tudott a mostani pályázatán, nem elképzelhetetlen, hogy valamelyikük eredményes is lesz. Nekünk, beruházóknak gondolnunk kell az otthon berendezésére is. A pénzünk meg csak annyi amennyi. Nem is értem igazán az építési vállalkozók haragját. Az áruházi eladó sem verj meg a vevőt, ha az csak körülnéz, informálódik a gondolák között, aztán vásárlás nélkül hazamegy. Az edelényi Szakosított Szociális Otthont bővíteni kell — kivitelezőt .kell találni rá. Lévay Györgyi Az újrakezdők jövője Ahogy a madár látja házainkat, vizeinket. Jobbra fent a Csorba-tó egy része látható. Fotó: Laczó József Az egyéni gazda és a nyugdíj Számítástechnika — háziorvosoknak A parasztság soraiban sokan lesznek, akik — egykori földjüket visszakapva — új életet akarnak kezdeni. Egyéni gazdálkodóként azonban még fokozottabban szeretnék a jövőjüket is megalapozni. Nemcsak aktív termelőként, hanem majdani nyugdíjasként is. Milyen társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rájuk? Erre kereste a választ a Falutévé az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságon, ahol dr. Kiss Igénké adott; választ a riporter kérdéseire. — A frissen induló egyéni gazdálkodónak milyenek a lehetőségei? Mi az első tennivalója? — Vegyük a leginkább általánosítható példát. Tehát olyan emberről lesz szó, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, nem részesül nyugdíjban és nincs egyéb más jogcímen biztosítása. Ö azon a címen fizeti a járulékot, hogy mezőgazdasági kistermelést folytat. A járulékfizetés minimuma az ebben az évben megállapított minimumbér — vagyis 8000 forint — 54 százaléka. A köA fejlődő országok to iparosításért folyó versenyben )a termékeknek mindössze 14 százalékát gyártják. iA világnépesség 18 százalékát kitevő ifejlödő országok az összes ásványkincs 02 százalékát fogyasztják, ínig a többi természetes energiaforrásra ez az arány 48 százalék. A termelés mindenhol környezeti károkat Italaj, viz és levegő) okoz, miivel ez iá termelési ág fogyasztja a világ energiájának 31 százalékát, emellett laz összes vetkező évben pedig a 'tárgyévet megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelem szabja meg a járulékfizetés mértékét. Ez a rendszer így működik. A legkisebb — alapul vehető összeg — azonban itt is a 8000 forint. — Mi a gyakorlati teendő? Hova menjenek először a magángazdák? Űrlapokat kell kitölteni, jelentkezni valahol? Kérem, adjon erre is útmutatást! — Aki már korábban is egyéni vállalkozó volt és a tevékenységét tovább folytatja, annak a törzsszámára való hivatkozással kell bejelentést tenni ahhoz a társadalombiztosítási igazgatósághoz, amelyhez már eddig is fizette a járulékot. — És az újdonsült gazdák? — Ök szintén kötelesek bejelenteni, hogy mezőgazdasági kistermelést kezdtek, mégpedig a tevékenységük helye szerinti társadalombiztosítási igazgatóságnak. Ott fognak egy járulékbefizetéshez szükséges törzsszámot kapni, továbbá részletes tájékoztatást is arról, hogy a Ipari szennyezés szén-dioxid 50 százalékát és a kén-dioxid 90 százalékát bocsátja .ki; a vegyszerek szintén el- vékonyodással veszélyeztetik az ózonréteget. bejelentési és befizetési kötelezettségük mire terjed ki és annak hogyan kell eleget tenni. — Egy másik, a parasztságot ugyancsak érintő társadalombiztosítási kérdés: a kisnyugdíjas, volt téesz-ta- gok között várhatóan lesznek, nem is kevesen, akik most újra belekezdenek a gazdálkodásba. És esetleg arra gondolnak — ha pár évig jól megy a gazdálkodás és jövedelmező lesz számukra a zöldségtermelés, vagy a háztáji állattenyésztés —, hogy jó lenne módot találni a nyugdíj megemelésére. Van-e ilyen lehetőségük? Akár több járulékot fizetve is, négy-öt év múltán nagyobb nyugdíjhoz jutni? — Erre sajnos a társadalombiztosítás keretében pillanatnyilag nincs mód. Csakis akkor lehetséges ez, ha a nyugdíjas valahol munkaviszonyt létesít, vagy egyéb más módon biztosított. De a mezőgazdasági kistermelést folytató nyugdíjasra a kötelező biztosítás nem 'terjed ki és önkéntesen sem tud jelenleg többletbiztosításra szerződést kötni. (MTI-Press) Az ipar évente átlag 338 millió tonna veszélyes lés 3100 millió tonna egyéb (szilárd) hulladékot termel. 12000-re várhatóan 1 millió köbméter radioaktív hulladék halmozódik fel. A ’10-es óvekben azt gondolták, hogy 2000-ben az atomerőművek 2600 gigawatt áramot fognak termelni: a ’80-as évek elején az előrejelzést 1015 gigawattra, majd 1981-ben már csak 444 gigawattra módosították. HA TERMELNI PRÓBÁLSZ BÜNTETLEK! Pénzt - parlagra! Félmillió hektár vetetten területről beszéltek tavasszal a mezőgazdasági szakemberek. Azóta a vetési időszak végére ez a szám nagyságrendekkel csökkent, és még a megye északi határán is csak azok a területek maradtak parlagon, ahol már végképp nem térül meg a befektetés. Mert még mindig több a földet, szakmát szerető agrárszakember, mint a ku- fár. Sajnos azonban a jövő mégis ez utóbbiak malmára hajtja a vizet. Ugyanis a nyugati országokban, ahol szigorúan csakis a jövedelmezőség, a piacosság a döntő, felfedezték azt, amit mi is alkalmaztunk már egy-két évszázaddal korábban — az ugaroltatást. Németországban a gazdák azért kapnak pénzt, ha nem termelnek (bizonyos körzetekben és bizonyos növényféleséget). Finnországban a gabonatúltermelés visszaszorítására a múlt évben 450 ezer hektárnyi földterületet hagytak parlagon a gazdák, ök kötelesek voltak szántóterületük 15 százalékát parlagon hagyni, azért viszont pénzbeni támogatást kaptak az államtól. Aki viszont erre nem volt hajlandó (mármint nem termelni), azt exporttámogatási hozzájárulás megfizetésével büntették. Bizonyára hozzánk is eljut majd ez a „szokás” is, úgyhogy jó lesz felkészülni, és vásárolni néhány hektár szántót, hogy azután azt parlagoltatva — keressünk is valamit. Tetszik, nem tetszik, a számítástechnika bevonult mindennapjainkba, az élet minden területére. Az egészségügyben sok helyen már élnek vele, érzik a gépek áldásos tevékenységét. A háziorvosi rendszer még maga is most van születőben, de már elkészítették a felnőtt háziorvosok szoftverrendszerét. A fejlesztő, a Szinva Net Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. szeretné, ha minél több háziorvos megismerné és megszeretné a gépeket és a működtetésüket szolgáló programcsomagot. Ezért a kft. vezetői egy bemutatót szerveztek a miskolci Biliárd- Menedzser Klubban (Tokaj étterem), amelyre várják a város összes háziorvosát június 4-én, délután fél ötkor. Ez alkalommal mutatják be a vendégeknek a Szinva Net Kft. által forgalmazott és a világ legnagyobb számítógépgyára által kifejlesztett Packard Bell számítógép-családot. AT&T USA Direct MAGYARUL 00*800-01112 ★Várjon a második tárcsahangra Miskolc panorámája, előtérben a drótgyárral. Madártávlatból
