Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-17 / 142. szám
1992. június 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 „Hiába! Hiába viszek koszorút, virágot a sírra minden-minden eltűnik másnapra." - így mondja el bánatát egy özvegyasszony, akivel talán még a sírok dézsmálója is egyetért. Pedig milyen szeretettel visszük virágainkat szeretteink sírjára... Mégis-mégis vannak, akik sem kegyeletet, sem anyagi áldozatot nem ismernek, sőt kegyeletsértést és anyagi előnyt tartanak fontosabbnak, és visznek mindent a sírról. Magam is csodálom naponta, hogy milyen áldozatokra képesek az emberek: virágcsokor, koszorú egy-egy jeles napon, pár szál szegfű, vagy rózsa alkalmanként. Mert szép és dicső emlékezni a múltra: szeretett anyánkra, testvérünkre, rokonunkra. Egy- egy barát vagy szomszéd neve régi korok szépséges óráit, napjait juttatja eszünkbe. Persze, hogy szívesen hoz virágot barát, rokon egyaránt. Azonban hiába minden jószándék, hiába minden jóakarat, ha percek, órák múlva eltűnik a jószándékkal hozott virág, a csokor vagy a koszorú. Egyik miskolci olvasónk sírva panaszolta, hogy immáron egyetlen napra sem kegyelmeztek az orgazdák: a délelőtt sírra tett virágcsokor eltűnik, egyetlen napot sem „bír ki”.- Ha koszorút hoztam, az is eltűnt, csak az volt a különbség, hogy a virágot kiszedték, és itt hagyták, a koszorú drótja kellett az újrafelhasználáshoz. - Mondta a kegyelet gyakorlója. És hiába tett utána csokrot a kedves halottjának sírjára, a csokor is eltűnt hamar. Közben állandóan kérdezik (valószínűleg a virág- zsiványok), hogy nem kellene-e a sír gondozását szakemberekre bíznia. E szerencsétlen asszony csak sír, csak sír, és közben úgy érzi, e tolakodók-- nak valami közük van a gonosztevőkhöz. Mert minden nemleges válasz után így jár a gondozott sír: eltűnik a virág, a csokor, a koszorú. Istenem, ha van még szemernyi lelkiismeret a Földön, kérjük, hogy múljon el a virágok lopása, a koszorúk, gyertyák elvitele, a kegyelet pedig legyen mindannyiunk belső dolga. Az Isten áldjon meg titeket sírgyalárzók és sírrablók, legalább e végső helyen hagyjatok már békén minden szomorú szívű embert, legalább sírni hagyjátok már az embereket... I (bekecsi) Új folyóirat jelent meg nemrég a Győiffy István Néprajzi Egyesület gondozásában, az Illyés Alapítvány támogatásával és az Ethnika Alapítvány kiadásában. Ezek a gondozók, támogatók, kiadók -, amint első pillantásra látszik, ugyanolyan újak, mint a folyóirat, amelynek újdonságát csak fokozza, hogy eleve nem csupán a honi magyarság, de az egész kárpátmedencei magyarság, illetve a határainkon kívül élő többmilliós magyarság, magyar népcsoportok néprajzi orgánuma is kíván lenni. Ezt a szép szándékot tükrözi mindjárt a folyóirat szerkesztőbizottságának összetétele, amelyben Ausztriában, Ukrajnában, Romániában, Horvátországban, valamint a Cseh és Szlovák Köztársaságban élő magyar néprajzkutatók, szakemberek is vannak a hazaiak mellett. Erre utal András- l'alvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter is abban a beköszöntőben, amellyel indulása alkalmával tisztelte meg a lapot. „(...) az európai műveltségnek különös műhelye a Kárpátoktól övezett Duna-medence. Kapui a szélrózsa minden irányában nyitottak, s ezeken a kapukon keresztül nemegyszer földrésznyi távolságokból induló utak futnak össze, nemcsak távoli utasok, menekülők vagy hódítók, hanem eszmék, gondolatok, nyelvek és hitek, stílusok és mozgalmak, különféle drága ékszer- és Néprajzi látóhatár tömegáruk, gyümölcs- és szőlőfajták találkoznak és hatnak egymásra. így formálódott, alakult, kapta egyedülálló arcát az itt lakó nép; népünk. (...) Mondjuk el, írjuk meg hát bátran, ami a miénk, amit csak mi, az itt élők mondhatunk el, hogy tisztelettel rácsodálkozunk és rácso- dálkoztassunk e különös föld, tá- gabb hazánk és testvéreink feltárt kincseire, a Kárpát-medence európai kultúrájára. Jeles pontja ez az egész Földnek is.” E programnak is beillő gondolatokat egészíti ki a szerkesztőbizottság egyik elnökének Ujváry Zoltán egyetemi tanárnak az a gondolatsora, amelyben saját szándékai és tudományos törekvései felől közelít a lap céljának meghatározásához. „(...) A folyóiratnak nem csak tudományos szempontból, hanem a magyarság- tudat erősítése tekintetében is jelentős szerepet szántam. Európa minden országában különös figyelemmel fordulnak a határon kívüli népességük felé. Ez a figyelem Magyarországon évtizedeken át alig-alig nyilvánult meg. Az utóbbi évek változásai következtében egyre több lehetőség van a határon belüli és kívüli magyar kutatók együttműködésére és népi műveltségük egységben való vizsgálatára. A NÉPRAJZI LÁTÓHATÁR az egész magyarságra való ráte- kintést szolgálja. Legyen ez közös és nemes feladatunk.” Nos, ez a világos célú beállítottság mindjárt a folyóirat első, dupla számának tartalmát is meghatározta. Az egymástól világostul elkülöníthető laptestekben egyaránt találunk tanulmányokat, közleményeket és tudománytörténeti érdekességeket a Kárpát-medence magyarok lakta területeiről, a moldvai csángók népszokásairól, varázslásairól éppúgy, mint a Drávaszög mondavilágából. A miskolci Herman Ottó Múzeumban székelő szerkesztőség vezetőjének, Viga Gyula szerkesztőnek gondja volt arra is. hogy a folyóirat tartalomjegyzékét, a benne szereplő tájak, országok uralkodó nyelvén is közzé tegye. Ez az aprónak tűnő gesztus, vagy figyelmesség a külföldön, idegen közegben élő magyarság szempontjából is fontos, hiszen segít talán elfogadtatni. megszerettetni a környezetükben élő nem magyar ajkú népekkel is ezt a folyóiratot, amely már ebbéli állapotában is hézagpótló a magyar tudományos folyóiratok eddig nagyon is belterjes, sokszínű palettáján. Gyöngyösi Gábor Boltok a Csereháton Kockázat nélkül... A szövetkezeti törvény alapján elkészült és a küldöttgyűlés által elfogadott új alapszabály szerint dolgozik június 6-a óta az Encs és Vidéke ÁFÉSZ. Zsiga Józseffel a szövetkezet egyhangúlag újraválasztott elnökével e változásokról beszélgettünk, és ahogy szó szót követ: üzletpolitikáról, vásárlóerőről, árszínvonalról, keresletről, kínálatról, lassanként elénk tárul a csereháti kisfalvak ellátásának helyzete. Az ÁFÉSZ, e körzet 40 településén van jelen élelmiszer-, és italboltjaival, illetve vendéglátó egységeivel. Nem csoda hát, hogy elsőként érzékeli a lakosság anyagi körülményeinek változását. És bizony a pénztárca egyre laposabb. A termelőszövetkezetek széthullása, a növekvő munkanélküliség, az elöregedő lakosság, az elnéptelenedés veszélye, mind-mind olyan tényezők, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni egy fogyasztási szövetkezet tevékenységének, szolgáltatásainak tervezésekor. Éppen a környezeti adottságokból kiindulva, az elmúlt években több millió forintból felújított bolthálózat legfontosabb feladata az alapellátás folyamatos biztosítása. Meghatározó elv. hogy minden faluban legyen egy önálló szövetkezeti bolt. mely szolid árakat diktál a többi vállalkozó, kereskedő számára is. Kérdésemre, hogy tervezik-e áruválaszték bővítését, Zsiga József elmondta: egységeik számára eddig nem volt behatárolt az áruk köre, bármit tarthattak - hacsak hatósági kizáró ok nem volt, mint például a vegyszereknél - amit rövid időn belül el tudtak adni. Új szolgáltatásként kínálják viszont vevőiknek a megrendeléses rendszert. Ennek lényege, hogy a helyi boltban leadott megrendelés alapján az encsi diszkontraktár kínálatából kiválasztott bármely darabot - legyen az mosógép, kerékpár, porszívó stb. - egy héten belül szállítják a vevőnek. Egyrészt a piacgazdaság diktálta követelmények, másrészt a közlekedési tarifák emelkedése adta azt az ötletet, hogy a szövetkezet szakboltjai félévente legalább egyszer kihelyezett vásárt rendeznek egy-egy faluban, helybe mennek a vevőhöz. Remélik - és már készülnek rá -, a csereháti dombvidéken minél előbb megindul a mezőgazdasági magántermelés, ami megnöveli a kisgépek, kéziszerszámok, vetőmagvak piacát. A volt szocialista országokkal folytatott kereskedelem újraéledésével pedig ismét vevőre találnak a kistermelőktől felvásárolt termékek, mint például a bab, a mák, ami még tavalyról bizony a nyakunkon maradt. A távolabbi jövővel kapcsolatosan újságolja az elnök, hogy - óvatosan, fontolva haladva ugyan, de—megkezdték a tárgyalásokat egy baromfifeldolgozó megépítéséről. Mert gondoljon csak bele - mondja a meggyőzés szándékával -amai fuvarozási árak mellett teljesen logikátlan, hogy a Forrón nevelt baromfit Debrecenben dolgozzák fel, és később fagyasztottan visszakerül teszem azt Krasznokvajdára. Erre mondják, hogy többe kerül a leves, mint a hús. A tervről már nyugati partnerrel is tárgyaltak - de Zsiga úr megjegyzi - utána kell még járnunk a külföldi fél banki garanciáinak, mert kis hazánkat most rengeteg csaló is ellepte, jobb tehát az elővigyázatosság. Azt is tudom - mondja -, hogy kockázat nélkül nincs haszon - de annak ellenére, hogy a megye legjobb szövetkezetei között vagyunk, - mégsem mindegy a kockázat mértéke. Marczin Eszter i---------------------------------------1 A rdagály • Ugyan már! Minek ezért . I felháborodni! Hát még az al-- | I ternatív árak sem tetszenek a | I kedves vevőnek? \ I Pedig mi minden értékből | I válogathatunk! Egyik olva- | I sónk még itt tart, hogy felhő- \ I borodik azon, hogy egyetlen | I áruféleséget - nevezetesen \ I egy régi típusú mosógép- I I csapágyat - alternatív meg- I I oldásokért kínált a vá- I I sárlónak több üzlet is. A na- I Ívnak, aki elment négy üzlet- I I be, és ott mindegyikben I más-más értékre tartották a I csapágyat négyszáztól hét- I százig. Ekkor a vevő gondolt I egyet, hogy elmegy olyan 1 céghez, amely be is szereli a ' csapágyat, ha már ilyen drá- ! ga. Talált is egy jónevű céget, amely olcsó áron he is szerelte a csapágyat. Szóval . happy end. Azonban van egy másik■ fajta probléma is: nevezeteI sen az, hogy nem kell itt | ■ menni négy-öt boltba a négy- | I öt féle árért. Ugyanis pl. a | I kakaó egyetlen boltban is | I négy-öt féle árat mutatott. | I Indult száztíz forintról, és-a \ I fokozatosság betartásával - | I ma már százötven forintba \ I kerül - egyetlen boltban ala- \ I kuli így az ár, akkor mit eso- I I dálkozik a kedves vevő négy I I bolt négyféle árán? Mikor I I egyetlen bolt egyetlen áruja I I ötféle áron kél el? (bekecsi) I I__________________________1 A z igazgató bácsi is megkapta - tiszteletpéldányként - az iskola újságának első számát Tehetségfejlesztés Szerencsen Fiatal „kollégajelöltek” hívtak meg az elmúlt napokban szakmai beszélgetésre, egy rendhagyó osztályfőnöki órára. Újságírásról, szerkesztésről, az újságírók felelősségéről, az életre való felkészülésről..., szóval sok mindenről beszélgettünk komolyan Szerencsen, a Bolyai János Általános Iskola 6/a osztályában. A gyerekek most jelentették meg Csengetés címmel iskolájuk újságának első számát. Nem rendkívüliek ők. Az egyik kisfiú könyökét már az első nyár eleji ple- zúr „ékesíti”, az egyik szép szőke kislány amiatt kesereg, mert nincs az iskolának női focicsapata, pedig ő a labdát rúgni szereti.- Mégis, miért mások ők? - kérdeztük Győrik Ferenc osztályfőnököt. A „szerkesztőség" tagjai már a lap következő számának tartalmáról beszélgetnek. Vagy a vakációra gondolnak?- Iskolánkban két esztendeje új módon is folyik a tehetséges tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, fejlesztése. Elsődleges célunk a gyerekek képességeinek kibontakoztatása. Az önismeret, az alkalmazkodás, a viselkedéskultúra, a tisztelet, a szeretet, a mások megbecsülése, a moralitás fejlesztése - a belső adottság, a tehetség kibontakoztatásával együtt. Két fő szempont áll elképzeléseink középpontjában: a tanulók megfelelő külső és belső motiválása, valamint az egyéni adottságokat figyelembe vevő differenciálás.- Gyakorlatilag, konkrétan hogyan próbálják mindezeket megvalósítani?- Ha a pedagógusok tevékenysége nincs összhangban a tanulók céljaival, érdeklődésével, akkor nehezen képzelhető el a tanár és a diák közötti együttműködés, a képességek magas szintű fejlesztése. Az empátiakészség, az ügy iránti szenvedélyes elkötelezettség az alapja a belső energiák mozgósításának. Mi középpontba állítjuk a tanulói öntevékenységet. A pedagógusok munkájában a pozitív motívumok dominanciáját igyekszünk megvalósítani. Döntő tényezőnek tekintjük a motiválásban a pedagógus személyiségét, a tanulók reális önképének, önértékelésének kialakítását.- Mennyire elfoglaltak, menynyire megterheltek az osztály tanulói?- Elsődleges feladat számukra a tantervi követelményekteljesítése. Minél magasabb szinten! Adélutá- ni foglalkozásokon - a begyakorlás mellett - a differenciált tehetségfejlesztésre is lehetőség nyílik. Az ötödik és hatodik osztályban még minden tanuló kötelező jelleggel vesz részt egységesen a délutáni foglalkozásokon. A hetedik osztálytól kezdődően egyéni érdeklődésük alapján választhatják ki azt a 2-4 speciális blokkot, amivel kiemelten kívánnak foglalkozni. (Például szállítástechnika, angol, német nyelv, matematika, integrált természettudomány, rajz. művészettörténet, nyelvi kommunikáció, a tanulás pszichológiai alapjai stb.) A hetedik osztálytól differenciáltan. az egyéni adottságok és képességek alapján, az egyéni haladási ütem figyelembevételével személyre szóló programot kívánunk kidolgozni. így nagyobb lehetőség nyílik a gyorsabb haladásra. az adott szakterület iránti érdeklődés mélyebb kielégítésére. Az általános iskola tantervi követelményeinek teljesítését terveink szerint a nyolcadik osztály első félévében befejezzük. A második félévben - az ismétlés és a rendszerezés mellett - a felvételi vizsgákra készítenénk fel a gyerekeket. Szeretnénk elérni azt is, hogy tanulóink többsége a nyolcadik osztály végére alapfokú nyelvvizsgát tenne.- Hogyan választották ki tanítványaikat?- Az 1989/90-es tanévben a negyedik osztályos tanulók körében végeztük el a pedagógiai. pszichológiai vizsgálatokat. A gyerekek figyelmét, emlékezetét, gondolkodását. intelligenciáját, lényegkiemelő készségét, belső attitűdjét vizsgáljuk, tantárgyteszteket csináltunk. így választottuk ki a húsz legrátermettebb, legügyesebb gyereket. Miként fogadta kísérletüket a közvélemény és a szakma?- Iskolánk két esztendővel ezelőtti kezdeményezése nagy érdeklődést váltott ki. Az első tapasztalatok ismeretében a városi ön- kormányzat anyagilag és erkölcsileg is támogatja munkánkat. A szülők körében is nő a jelenleg még csak egy osztályban folyó „különleges” képzés iránt az érA „főszerkesztő” bemutatja a szerkesztőség tagjainak - mármint a 6/a osztály tanulóinak - a lap, a Csengetés első számát deklődés. A környező községekből is egyre többen keresik meg az iskolát. Sok szülő szeremé, ha gyermeke ilyen osztályban tanulna. Az iskolavezetés ezért úgy döntött, hogy a jelenlegi negyedik osztályosokból válogatva, új tehetségfejlesztő osztályt indít a következő tanévben. Mit beszél rólunk a szakma? Tehetségfejlesztési programunk híre már eljutott a megyehatáron túlra is. Mátészalka egyik általános iskolája átvette és adaptálta programunkat. Újabban Szádalmásról-a szlovákiai, Rozsnyó melletti településről - érdeklődnek munkánk iránt. Tagjai vagyunk a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak. Márciusban Debrecenben a Kutatóhelyek és alkotóműhelyek együttműködése a tehetségfejlesztésben - címmel megrendezett tanácskozáson is beszámolhattunk munkánkról. A legújabb meghívás szerint iskolánk egyik nevelője októberben Németországban számolhat be egy nemzetközi szimpóziumon tapasztalatainkról. * Végül hadd áruljam el önöknek, ifjú kolléganő- és kollégajelöltjeink újságában - a Csengetésben - sok mindenről lehet olvasni. Az iskola névadójáról, egy tanárnak a dolgozat írása közbeni gondolatairól, arról, mikor lesz vége a világnak... Van szó a lapban környezetvédelemről, bemutatják a 106 éves ifjú apát, írnak a 17 éveseknek a szépséges szépséghibákról, közölnek kuriózumokat is a világ minden tájáról. Egyik hírük szerint; ,.A leghosszabban tartó csuklásroham Charles Osvome, Lowa állambeli (USA) férfiút kínozta, aki 1922-től kezdve 65 évig csuklóit. Körülbelül 430 000 000 alkalommal!” Hogy mik történnek egy iskolában még a tanév végén is! Faragó Lajos Fotó: Fojtán László Kegyelet - legalább ennyit!