Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-15 / 140. szám

1992. június 15., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Szinva Comp Kft. még bizakodó... Élesedő verseny a számítástechnikai piacon Hosszú távon kell gondolkodni A B.-A.-Z. Megyei Kémény­Miíagadás, Miskolc legrondább „középülete” ez a Fáklya. Akinek van egy kis szépérzéke, az legszíve­sebben lebontaná Akit a Fáklya füstje _____________ m egcsapott... Félnek a randalírozóktól seprő Vállalat Vologda utcai iro­daházának bejáratánál négy ide­gen tábla is díszeleg. Az albérlők: négy Szinva Kft. Közülük az egyik a Szinva Comp Szervező- és Számítástechnikai Szolgáltató Kft. Ügyvezető igazgatónőjét, dr. Maiig né Győré Ibolyát arról kérdeztük: mivel foglalkoznak ők a Szinvások között?- Hadd szóljak először talán ar­ról, hogy noha mind a négy kft. nevében szerepel a Szinva, egy­mástól teljesen függetlenek va­gyunk. Ami közös bennünk a né­ven kívül - s ez mindjárt a közös nevet is magyarázza -, hogy egy munkahelyről indultunk, s ma is a legjobb munkatársi és kollegiális kapcsolat fűz össze bennünket. A kölcsönös érdekek alapján segít­jük, támogatjuk egymást, egy-egy kft. üzleti lehetőségeit. Ám a köl­csönös előnyöket nem terheli semmilyen kötöttség.- Ezek szerint akár konkuren­sei is lehetnek egymásnak adott esetben?...- Valóban mind a négy kft. számítástechnikával, illetve ehhez közeli területekkel foglalkozik. Azonban eléggé lehatárolt kinek- kinek az üzleti-szakmai területe. Átfedések esetén pedig együttes fellépésre törekszünk. Ami pedig a konkurenciát illeti, van belőle elég, hiszen ma már se szeri, se száma a számítástechnikához kapcsolódó gazdasági társulások­nak a városban és a megyében, hogy az egész országról már ne is beszéljek...- Mi közelebbről a Szinva Comp Kft. területe? Immáron harmadízben jelent meg az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Köz­pont kiadványa, az Átképzési Tájé­koztató, amely elsősorban, de nem ki­zárólag, a munkanélkülieket informál­ja az átképzési lehetőségekről. A tájékoztató első két számának el­ső oldalain a vizsgastatisztika jelent meg, amelyet a működő vállalkozá­sok, munkaadók hasznosíthattak a munkaerő kiválasztásánál. A májusi szám első oldalára az intézményháló­zat tanfolyamainak teljes kínálata ke­- A szervezésen és a számítás- technikán belül is szakosodtunk, viszont minden tevékenységünk­höz kapcsolódik a szolgáltatás. Ez alatt azt értem, hogy nem a „polc­ról” áruljuk például szoftverein­ket, hanem minden esetben adjuk hozzá a bevezetést, az alkalmazás feltételeinek megteremtését, szám­viteli és egyéb szakmai tanácso­kat, mindig az egyéni igényekhez igazodóan. Ez egyfajta plusz a munkánkban, ám az élesedő ver­senyhelyzetben szükség van rá. Munkatársainknak jó tízéves ta­pasztalata van a számítógépes szervezés, vagy fejlesztés terüle­tén. Szervezőink - mielőtt átpár­toltak volna a számítástechniká­hoz - mérnök, közgazdász mun­kakörökben saját szakterületeiken is nagy gyakorlatot szereztek, ma­gasan képzett programozóink pe­dig még a klasszikus „nagyszámí­tógépes” ismerték még a szakma alapjait. Az évek során elsősorban ügyviteli szoftverek fejlesztésével foglalkoztunk, ez ma is erőssé­günk. Mára már széles körű refe­renciákkal rendelkezünk az or­szágban, a Masterfil miskolci gyárától kezdve a Lábatlan! Ce­mentgyáron át, a fővárosi ALFA Kereskedelmi Kft.-ig, de említ­hetném a Borsodtávhőt, vagy pél­dául a Sajószentpéteri Üveggyárat is. Ezen felül foglalkozunk kis- és nagykereskedelmi rendszerekkel, egyedi vállalati igények alapján termelésirányítással, rendelések feldolgozásával, és így tovább.- Ez jókora terület...- S még nincs is vége. Hiszen vállalkozunk oktatásra, tanács­adásra, s nem is csupán csak a rült. Jelenleg az ÉRÁK - többek kö­zött - számítógépes elektronikus szer­kesztőnek, titkár-ügyintézőnek, faesz­tergályosnak, pedagógiai asszisztens­nek, menedzsernek képez át munka­nélkülieket, és azokat, akik a munka­helyeik megtartásához lehet előnyös, vagy szükséges az átképzés. Ä kiadvány belső oldalain egy-egy átképzési lehetőségről, tanfolyamról részletesebb tájékoztatás is olvasható. A májusi számból a vállalkozóképzés iránt érdeklődők tudhatják meg, hogy a kurzus befejezése után képesek lesz­számítástechnika területén, ha­nem például adó- és könyvszakér­tői vonalon is. Ezen túlmenően az IBM hivatalos ügynöke vagyunk az AS/400-as számítógépcsaládra.- Régiónkban, de talán orszá­gosan sem túl rózsás manapság a vállalatok helyzete. Hogyan érinti ez a pénzszűke világ önöket?- Tény, hogy kedvezőtlenül. Sajnos, olyan partnereink dőlnek ki egymás után a sorból, akikre éveken át számíthattunk. Minket is súlyt a már általánossá vált ala­csony fizetési készség, nagyok a kintlévőségeink nekünk is. Ám mindezeket figyelembe véve is partnereink értékelik stabilitásun­kat, megbízhatóságunkat, hiszen nem lényegtelen számukra, hogy a sűrű rendeletváltozások köze­pette támaszkodhatnak-e egy olyan számítástechnikai cégre, amelyik ezeket figyelemmel kísé­ri, hozzájuk igazítja a rend­szereket. S egyre égetőbb a válla­latoknál a friss, naprakész infor­máció iránti igény, egyre többen ismerik fel, hogy erre áldozni ér­demes, s hogy mi ebben sokat se­gíthetünk nekik.- Bízik ön és csapata a jövő­ben? Abban, hogy a Szinva Comp Kft. az élesedő versenyhelyzetben is talpon marad?- Alaptermészetem szerint op­timista vagyok. Mi a partnereink­kel különben is hosszú távú együttműködésre törekszünk, ez üzletpolitikánk fő pillére. S hi­szem és hisszük, hogy a magyar gazdaság csak túljut egyszer je­nek cégüket megalapítani, annak üzle­ti tervét elkészíteni, könyvvezetési te­endőit ellátni, elkészíteni az adóbeval­lást, eleget tenni a társadalombiztosí­tási járulék fizetésének. A kiadvány — amely ingyenes, és terjesztését is az intézmény végzi - tá­jékoztat arról is, hogy a végzett hall­gatók milyen véleménnyel vannak a képzésről, az ÉRÁK-nál eltöltött idő­ről, a módszerekről, és arról is, hogy újonnan szerzett ismereteiket hogyan tudták hasznosítani. A májusi szám utolsó oldalán a gimnáziumokban és szakközépiskolákban érettségizettek kapnak részletes tájékoztatást arról, hogyan lehetnek vállalkozók. Kit a kígyó megmart, fél az a gyíktól is. így tartja a mondás, s így vélekednek erről Miskolcon a Fáklya mozi környékének la­kói is, hozzátéve: ám ha mu­száj, mégis lesz bátorságuk visszacsípni. Korábban a film­színház kéményéből áradó füst­re panaszkodtak, ami nemcsak a levegőt járta át, hanem az erké­lyekre száradni kiterített ruhá­kat is. és „besurrant" a lakások­ba, a résnyire nyitott ajtókon, ablakokon keresztül. Idegesítet­te a Szinva-partiakat a mozi törzsközönsége is, hiszen estén­ként az előadást követő hazavo­nulásukkor ugyancsak „felhív­ták” magukra a figyelmet. Aztán bezárt a filmszínház! Felvételük szerint kívülről néz­vést az épület állaga azóta csak romlott. Az utcafront emeleti szintjén betört ablaküvegek ásí- toznak a járókelőre, a vaspánttal bezárt ajtó, a napi műsorokról már nem tudósító vitrin, mind arról árulkodik, hogy a Fáklya moziban megállt az élet. Az épület körül hatalmas leveleket növesztett a keserűlapu, magas­ra nőtt a perje, és a fal tövéből is már méteres magasságúra nőttek a cserjék. Mi lesz a Fáklyával? — kér­deztük Gyulai Lajost, a Mozi­üzemi Vállalat megyei vezető­jét.- A megyében két esztendő alatt a filmszínházak látogatott­sága 72 százalékkal csökkent. A vállalat a drasztikusan vissza­esett jegybevétel miatt rákény­szerült arra, hogy a kihasználat­lan, a feleslegessé vált mozijait bérbe adja. Ragaszkodva termé­szetesen ahhoz, hogy a bérlő az igénybe vett helyiségekben va­lamilyen formában filmeket is vetítsen. Ez történt a Fáklya mozival is, ahol már másfél éve nem volt filmvetítés. A filmszínház a működése alatti legutóbbi esz­tendőben másfél millió forint veszteséget „termelt”. Haszno­sítására pályázatot hirdettünk. Kikötésünk az volt - többek kö­zött -, hogy az eléggé leromlott műszaki állapotú épület állagát a bérlővel együtt helyrehozzuk, és itt - akár kamarajelleggel is - filmeket vetítsenek. Hogy a Fáklyával már valami történt, azt a bejárata előtti lát­vány is bizonyítja. Igaz, ottjár- tunkkor szorgoskodó munkáso­kat éppen nem találtunk, de a bejárat előtti homok- és sóder- halom, a bontási törmelék el­árulta, valami bent már elkez­dődött az átalakításból. A kétszintes mozi hasznosítá­sára kiírt pályázatot ketten nyer­ték meg. A földszinti rész bérlő­je a Kilátó Kft., a Miskolci Egyetem hat diákjának szerve­zete, akik más munkák végzésé­ből szerzett pénzükből tették le az asztalra a bérleti díjat. Veze­tőjük Lackner Richárd nyilatko­zott terveikről:- Remélem, a Fáklya mozi környékén lakók megelégedésé­re „üzemelünk” majd. Ez az el­ső komolyabb vállalkozásunk. Mozit akarunk itt, ahol a film megtekintése közben szendvi­cseket. italokat - maximum sört és persze üdítőitalokat - lehet kapni. Lesz egy-két biliárd­asztalunk. Ha valaki a filmvetí­tés után még maradni akar, szó­rakozhat. Hogy mikor lesz ná­lunk záróra? Most úgy gondoljuk, este 10-kor befejez­zük majd a szolgáltatásainkat. Napjaink slágerfilmjeit, a régi idők nagy filmjeit és jó zenés filmeket kívánunk bemutatni. A kulturált szórakozásról klubtevékenység formájában gondoskodunk. Tehát: hozzánk csak klubtagsági igazolvánnyal lehet csak belépni. A rendőrök is megígérték, figyelemmel kí­sérik a rendezvényeinkről törté­nő elvonulást. Emellett lesznek saját rendezőink is. A Fáklya mozi emeleti szint­jének bérlője Bíró Éva. Őt is megkérdeztük: - Milyen terve­ket kíván vállalkozása során megvalósítani?- Nálunk elsősorban videove- títés lesz. Azonkívül lesznek bi­liárdasztalok is. Mivel a videó- vetítés egyelőre deficites Mis­kolcon - és mindenhol ennek kompenzálására egy pár játék- és nyerőautomatát szeretnénk üzemeltetni, valamint egy kis büfét. Hogy menet közben, a beindulásunkat követően mivel bővítjük még tevékenységi kö­rünket. majd később döntjük el. Mozijelleggel mindenképpen fenn kívánjuk tartani a lakos­ságnak a már megszokott, a filmszínházaktól elvárt szolgál­tatást. csak másodsorban foglal­kozunk a játékautomaták üze­meltetésével. Régi. magyar filmeket tiká­runk vetíteni. A körülöttünk működő iskolákkal szeretnénk felvenni a kapcsolatot. A köte­lező olvasmányokhoz, a tanul­mányokhoz kötődő filmek vetí­tésével szeretnénk idecsalogatni a diákokat. Ötven főt befogadó vetítőtermünk lesz. Szomszédainkat nem zavar­juk, és reméljük, vendégeink sem okoznak majd a mellettünk lakóknak kellemetlenségeket. Lesznek alkalmazottaink, akik nyitvatartásunk ideje alatt fenn­tartják nálunk a rendet. * Biliárdasztalok mindkét he­lyen, játékautomata, filmvetíté­sek... Két dudás egy csárdában? Mármint a Fáklya moziban. Re­méljük, békésen megférnek egymással, egymás mellett. Még inkább reméljük, hogy bé­késen megférnek a környék la­kóival is. Lombbölcső E z a lombbölcső városi. Azért kell ezt megjegyezni, mert mint ilyen egé­szen más, mint a szabad termé­szetben lévő. Ott a lomb szabadon zöldel­lő része a tájnak, amíg itt korlátok közé szorított, út mentén elhelyezett, s csak ad­dig zöldell, amíg ki nem vágják. Szeren­csére mostanában egyre ritkábban törté­nik ilyesmi, s ha mégis megtörténik, mély­séges mély megvetésben részesül az, aki ilyesmire vetemedik. Ablakom alatt, a lakótömbök között fe­lejtett régi épület udvarán négy hatalmas vadgesztenye lombja simul egymáshoz. Tavasztól késő őszig tele madársereggel, s a környék ettől tele madárdallal. Sokszor gondolok arra, hogy egy ornitológus itt vehetné számba egyetlen helyen a városi madaraknak a természetben élőkétől telje­sen eltérő szokásait, hajnali megszólalá­sának sorrendjét, s azt a jelenséget is, amelyet egymáshoz való idomulásnak ne­vezhetnénk. Mert a városi madár is madár ugyan, de egészen más mint a városon kívül élő. A városi életnek rendje van, s ez alól a lom­bokban lakó madársereg sem vonhatja ki magát. Én úgy látom, vannak köztük olya­nok, akiket ez zavar, s vannak olyanok, amelyek élvezik. Akár az emberek. A legmegrögzöttebb városlakó kétség­kívül a feketerigó. Csóka, varjú, dolmá­nyos varjú csak kényszerből, élelemszer­zés céljából jelenik itt meg, a veréb és a feketerigó viszont állandó lakó. A torzsal­kodás is köztük a legnagyobb. Talán ép­pen ezért. Ők osztozkodnak az árnyas lombokon, közöttük leggyakoribb a konf­liktus. Pedig a veréb nem is itt fészkel. A városi veréb már rég tömbházlakó, fiait a betonlapok nyílásaiban, repedéseiben köl­ti, s szemmel láthatóan a távhőszolgálta- tótól lopja a fészek melegének egy részét. Lelke rajta, nem ő az egyedüli. A feketerigó viszont nem tágít a lombok­tól. Ott a fészke, élelemért is alattuk kutat, s messzehallhatóan itt érzi legjobban ma­gát. Estenként kiáll a fák legmagasabb pontjára, és a legboldogabb elégedettség­gel dalol. Pedig erre megállapíthatóan semmi oka sincsen. A lakótömbbe még nem sikerült bejutnia - gondolom a vere­bektől, ingyen meleget nem kap, s a sza­lonnadarabokat sem neki helyezik el az er­kélyeken. Azokat a cinegék eszik meg, a kiszórt morzsát, magot meg a verebek. A feketerigónak jóformán semmi sem jut az emberek nagylelkűségéből, sem a város- lakás örömeiből, mégsem tágít onnan. Ő csak dalol, végzi a dolgát, s neveli fiait ab­ban a hatalmas ringó bölcsőben, amelyet a gesztenyék lombja nyújt neki. Segélyt, támogatást nem kap, de láthatóan nincs is rá szüksége. Az ö élete teljes, már-már emberien értékelhető, hiszen hasznos, anélkül, hogy madártársadalmát terhelné vele. Nekem mindenesetre ő a kedvencem. Esti zavartalan éneke, hosszú trillái - ami­kor a többi városi madár már rég pihenni tért - megnyugtat és bölcselkedésre kész­tet. Hajnalban is ő szólal meg először, s addig énekeli bölcsődalát, ameddig hang­ját a sok később ébredő, nagy hangon ri- csajozó haszontalan veréb el nem nyomja. Gyöngyösi Gábor Faragó Lajos Fotó: Farkas Maya TFLEFONHQROSZKOP 00/160949081+ MINDIG II/! Mi vár Önre? Hívja fel ezt a számot, hozzátéve a saját csillagjegye számát! MAGYARUL! írfP40 KOS RAK 46 MÉRLEG BAK 49 BIKA ÜÉf 44 OROSZLÁN SKORPIÓ VÍZÖNTŐ H42 IKREK & 45 SZŰZ ék48 NYILAS 51 HALAK KÁRTYAJÓSLÁS ® 1-609490 5760 lenlesi krízisen. ny - s ­Átképzési Tájékoztató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom