Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
XLVIII. évfolyam, 140. szám 1992. június 15. Hétfő Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Hiányzik a higgadt párbeszéd Félidei MDF-fórum Miskolcon Nem lesz egy kicsit sok? Sok helyen még mindig kell Tízmilliárdnyi termés megmenekült Ezentúl minden évben Filozófiai konferencia Miskolcon Mindenképpen használt a csapadék a kapás növényeknek, így a kukonica esetében még jó termésre számíthatnak a termesztők. A tavaszi szárazság miatt már károsodott a búza is — ha az időjárás a továbbiakban kedvező lesz — megadhatja a tervezett 5,5—6,5 tonnás hektáronkénti hozam 60 százalékát. A növényeken kívüli a gazdálkodóknak is jól jött a csapadék, hiszen a legtöbb helyen nem, vagy csak nehézségek árán tudtak öntözni. Az időjárástól függetlenül az ez év szeptember 30-ig felhasznált öntözővízre, a korábbi kormány- döntés értelmében, állami támogatás igényelhető. — Az elmúlt napok csaknem országos méretű esőzése igazi égi áldásnak bizonyult, mert az FM becslése szerint, 8—10 milliárd forint értékű termést mentett meg a pusztulástól. Az ország szívében — Pest megyében — a pontos felmérések már elkészültek, s az összesítés szerint, hozzávetőleg 1 milliárd forintnyi terméssel többet takaríthatnak be az esőzés miatt. Megmenekült a pusztulástól a Cegléd—Nagykőrös környéki őszi kalászos, és. a kókadozó, de most feléledt napraforgó. A sok helyen már leírt búza is lábra kapott, hektáronként 5—6 mázsával adhat majd többet, ami összességében 250 millió forintot jelent a gazdaságoknak. Meggyorsult a kukorica, a cukorrépa és a zöldségek, elsősorban a paradicsom, a paprika és az uborka növekedése. Viszont nem használt már a csapadék a konzerv-zöldborsónak, amely így is kisült, és a tavaszi árpának sem. A mostani esőzés felébresztette a mezőgazdászok reményeit is, a kevésbé óvatos becslések szerint, előreláthatóan közepes termés ígérkezik ebben az évben. Szemmel láthatóan jól fejlődnek a tavaszi vetésű növények és palánták a Duna— Tisza közepén is az elmúlt napok záporai nyomán: az országosnál jóval nagyobb mértékű aszálykárt szenvedett Bács-Kiskunban, valamit még a búzának is használnak. A Medárd-nap körül végre beköszöntött kiadós, harminc millimétert mór mindenütt meghaladó csapadéknak a növénytermesztők mellett az állattartók is örülnek, hiszen száz- ötvenezer hektárnyi legelő már igen siralmas állapotban volt. A réteg május végén, június elején az augusztusi felperzselődött, kiszáradt gyepek képét mutatták, most viszont mindenfelé újra kizöldültek a legelők is. Megalakult az SZDSZ szociálliberális szárnya Az SZDSZ szociálliberális szárnya elsősorban a. munkások, a bérből, fizetésből élők képviseletét, politikai érdekartikulációját akarja felvállalni — hangzott el a szabad demokraták új — immár harmadik — platformjának szombati alakuló ülésén. Podkoniczky István és Mécs Imre szabad demokrata ügyvivők, a pflatform lét- rehívói egyértelműen azon a véleményen voltak, hogy a platform, illetőleg az SZDSZ- en belüli, különböző irányzathoz kötődő csoportok nem veszélyeztetik a párt egységét. Mint elmondták: az SZDSZ-t éppen a platformok között létrejövő belső koalíciók tehetik erős, a következő választásokon esély- lyel induló párttá. (MTI) A Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének rendezésében fórumot tartottak pénteken délután négy MDF-s országgyűlési képviselő részvételével a miskolci Kamaraszínházban. Részben a rossz időnek, részben a városban zajló ballagásokkal való időbeni egybeesésnek tudható be, hogy viszonylag kevesen vettek részt a fórumon, amelyen Balázsi Tibor, dr. Balás István, dr. Kiss György és Mile Lajos arról beszélt a hallgatóság előtt, hogy mit végeztek az elmúlt két év alatt a parlamentben, hogy hogyan látják az ország, ezen belül a megye helyzetét, és amint Háromnapos konferenciát rendezett a múlt hét végén a Magyar Filozófiai Társaság és a Miskolci Egyetem filozófia tanszéke a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. A nemzetközinek hirdetett tanácskozás az „Előadások a magyarországi filozófia történetéből” címet viselte. De vajon mennyire ér deleli a külföldi tudósokat a magyarországi filozófia? — Elsősorban a határainkon túl élő, de magyar származású filozófusokról van szó — felelte Veres Ildikó, a rendezvény szervezője, egyetemi docens. — Ebbe a körbe bele tartoznak a kisebbségi magyarság képviselői, és az várható volt, nem kerülték meg az aktuális belpolitikai kérdések megválaszolását sem. Parlamenti munkájáról szólva Balázsi Tibor elmondta, hogy kulturális bizottsági tagsága, az ebből adódó feladatainak ellátása, meglehetősen behatárolja politikusi mozgásterét, ami kevés szabad ideje marad, azt arra fordítja, hogy igyekszik választóival kiépített kapcsolatait ápolni. Visszatekintve az elmúlt két évre arról szólt, hogy mit jelentett az országnak, az Országgyűlésnek az a kényszerpálya, amelyik nem most alakult ki, az emigránsok is. Közülük például itt volt, és előadást is tartott Heller Ágnes. Az ő neve, azt hiszem sokak előtt ismert. — Kovács Ferenc, az egyetem rektora megnyitó beszédében azt mondta: fontos esemény ez a szerveződő bölcsészkar életében is. Miben segíthet a konferencia? — Nemcsak a filozófia szaknak, de minden, szeptembertől az egyetemen is oktatandó diszciplínának segíthet egy-egy rendezvény. Figyelemfelhívó. Rangos, sőt mondhatjuk, a legjobb szakemberek előtt mutathatjuk fel, mi az ami van, ami várható, amit mi tudunk itt hanem még 1990 májusában az úgynevezett paktum létrejöttekor. Véleménye szerint ugyanis a politikai viharok mind a mai napig azok körül a kérdések körül forgolódnak, amelyekről az akkori helyzetben az MDF lemondott a másik legerősebb párt, az SZDSZ javára. Nevezetesen, hogy nem az MDF adja az ország első közjogi méltóságát, hogy lemond a hadsereg irányításáról és arról, hogy legalább olyan befolyást gyakorolhasson a sajtóra, mint az ellenzék, ami a nyugati országokban és Amerikában is (Folytatás a 2. oldalon) Miskolcon, az egyetemen nyújtani. — A mostani ötödévesek még a marxizmuson nőttek fel. Nem kell ennek hatását most „lebontani”? — Már mióta én itt vagyok — tehát 5—6 éve — az egyetemen Hársing László programja alapján nem az „ortodox” marxizmust oktattuk a hallgatóknak. A marxista filozófiát problémákra lebontva tárgyaltuk. Az egyik variáció a lukácsi ontológia alapján megtartott program. A másik pedig a filozófiai problémák tárgyalása a filozófiatörténet fényében. Nagyon fontos, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Gólok, pontok, ereilfények DFC: fontos pont Veszprémből % Kiestek a magyar salakmotorosok # Az Eger SE nyerte a Gonda-emléktornát • NB II.: 11. KVSE % Jól járt a Maccabi a a borsodi öklö- zőkkel • Szezonzárás a férfi kézilabdázóknál. (Sportösszeállításunk a 13., 14. és 15. oldalon) A porfelhőt ezúttal esöfüggöny helyettesítette... Miskolcon, a Népkerti sporttelepen tegnap csaknem 4 és fél órás versenyt követően kaptunk választ arra a kérdésre, hogy kik jutnak tovább az egyéni világbajnoki sorozaton. Négy cseh és szlovák, valamint három lengyel örülhetett a végén, mig a hazai színeket képviselő négy magyar elköszönt a folytatástól. Lep garantált ál a mezíjazÉsájtan! Nem elfogadhatóak a mai mezőgazdasági árak. Ezek alapján szinte semmit sem lehet termelni gazdaságosan. Ez derült ki a Gabonatermelők Országos Választmányának múlt heti ülésén, ahol elmondták: — Már az 1993. év búzatermesztése is elkezdődött, hiszen már megkezdték a vetőmagnak szánt búzatáblák kijelölését, az Agrárpiaci Rendtartás törvénytervezete pedig még csak nyáron kerülhet a Parlament elé. Szétzilálódtak az integrációs kapcsolatok a termesztésben, elbizonytalanodott az agrárértelmiség, s milliók helyzete vált kétségessé vidéken. Az, hogy ki fog vetni a kárpótlásra kijelölt földeken, még mindig bizonytalan. A szövetkezetek vezetőinek nincs joga tárgyalni a kárpótlásra jogosultakkal, és nem is ismerik őket. Az esetek nagy részében a benyújtott kárpótlási igények jóval meghaladják a jogos méreteket. A Földművelés- ügyi Minisztérium szakmai hozzáállása sem megfelelő. Az aszálysújtotta területeknek nyújtott segítség elkésve érkezett, és csak gesztusértékű. Az 1992. év tavaszi munkáira nyújtott 10 százalékos kedvezményes hitelt a szövetkezetek csak úgy kaphatták meg, ha egy részét 38 százalékos kamatú állami garantált hitelként vették fel. Így valójában nem 28 százalékos kamatra — a mezőgazdaság számára még ez is magas —, hanem a 28 és 38 százalék átlagának kamatával kaphatták meg a hiteleket. Ha az idei betakarításhoz a szövetkezetek nem kapnak kedvező támogatást, a betakarítás és a vetés is bizonytalanná válik. (Folytatás a 2. oldalon) Szűrös Mátyás írországi tárgyalásai Fellendülés tapasztalható a magyar—ír gazdasági kapcsolatokban, a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly 60 százalékkal növekedett — mondotta szombaton hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, aki a héten négypárti parlamenti küldöttség élén Dublinban járt. (MTI) Hans Engeil dán igazságügyminiszter (Interjúnk a 2. oldalon)
