Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
1992. június 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Privatizáció, kárpótlás, felvásárlás űzette a szőlő átát a Mórinál Visszaszerezni piacot, hírnevet Agrárpiaci rendtartást—mielőbb! Exporttámogatás - a termelőt segítse Államtitkári polémia Aggteleken Talán a legidősebb hegyaljaiak sem tudnák megmondani, mikor volt utoljára ilyen nehéz időszaka a zárt borvidéknek. Rendhagyó hónapokat élnek Tállya, Tárcái, Mád, Tolcsva és a többi község, város szőlősgazdái, bortermelői, szakszövetkezetei, de maga a borkombinát is. S hiába jött meg végre az eső, hiába fejlődnek szépen a virágzásra váró szőlőfiir- tök, a tavaly év végi, idei év eleji keserűség nem múlt még el. Legfeljebb csak az, egy-két pohár jó bor oldja fel a feszültséget, ha éppen nem haragot szít az is... Mert lassan sínre kerül már a privatizáció ügye, de itt van, még a kárpótlás, a pincékben az eladatlan borkészletek, s nem túl sok jóit ígér az Idei ősz sem. Tokaj-Hegyalja jelenlegi gondjairól, általános helyzetéről, holnapjáról beszélgettünk Bacsó Andrással, a Tokaj-hegyal- jai Állami Gazdasági Borkombinát vezérigazgatójával. — Sokakat érdekel, még a hegyaljai területen kívül is, hogyan alakult, alakul a privatizáció helyzete? — kérdeztük először. — A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát privatizációja korábban kidolgozott decentralizációs terv alapján történik. Ennek az a lényege, hogy a szőlő- és borágazathoz tartozó egységeket emberi léptékű szölöbirtokok és kereskedelmi pincészetek alapján kívánjuk privatizálni. Csak az így kialakított ver- senyhelyzetben biztosítható a jövőben a kivaló tokaji borok előállítása. A kisebb egységek iránt nyilvánul meg a befektetők részéről a legnagyobb érdeklődés. A jelentős befektetői érdeklődésre való tekintettel elmondhatom, hogy a kárpótlás által nem érintett területek ez év július végéig privatizálhatok. Ezekre a területekre a befektetők egyeztető tárgyalásaikat a borkombináttal befejezték. Az Állami Vagyonügynökség döntését követően ezek az új üzleti vállalkozások beje- gyeztethetők a cégbíróságon és elkezdhetik önálló tevékenységüket. Ilyen társaságok pl. Pajzos Rt., Kincsem- Királyok Kfit., Disznókő Rt., stb. A kárpótlás ismertté vált adatai miatt a borkombinát számos területe érintve van a kárpótlásban, ezért ezekre a .jelenlegi jogi rendelkezések alapján további társaságalapítást nem tudunk szervezni. Tokaj-Hegyalja számos községében, ahol a borkombinát pincékkel rendelkezik, 76 000 hl pinceteret kívánunk felszabadítani, annak érdekében, hogy a létrejövő szövetkezeteknek, illetve a tokaj-hegyaljai vállalkozóknak ezek a pincék hordókészlettel együtt átadhatók legyenek az új vállalkozások megalakításához. Ezzel az őszi termékelhelyezés gondját kívánjuk segíteni, ott, ahol a hegyaljai kistermelők önállóan, vagy társulási formában vállalkozni hajlandók. További tárgyalásokat folytatunk jelentős befektetőkkel, akik a borkombinát rendelkezésében levő nagy pincészetekre alapozva vegyes vállalati formában működtethetik ezeket az egységeket, egyrészt a hagyományosan magas minőségű tokaji borok előállítása és értékesítése érdekében, másrészt olyan új alternatív termékek kifejlesztése, előállítása, forgalmazása érdekében, mint pl. a Tokaji brandy, Tokaji pezsgő. Ennek révén kívánjuk privatizálni a bodrog- olaszi borlepárlót és a nagy tárolókapacitású bodrogszegi pincészetet. Nyílt alapítású részvény- társaságot szeretnénk létrehozni a tolcsvai palackozóüzemben. Ebben a társaságban részt vehet a borvidék összes termelője, biztosítani kívánjuk a dolgozói részvényvásárlást, továbbá egyéb befektetők bevonását. Legfontosabb célja, hogy a tolcsvai palackozó, Tokaj-Hegyalja jelenleg egyetlen nagy, koncentrált palackozóegysége a térség valamennyi termelőjét szolgálja a tájegységnek nyújtott palackozói szolgáltató tevékenységgel. Kívánatosnak tartom, hogy ebben a társaságban a termelők tulajdonosi jogokat szerezzenek. Részvénytársasági formában kívánjuk megszervezni a Tokaj Kereskedőház Rt.-t, amelynek legfontosabb feladata a tulajdonjogilag elkülönült termelői egységek borainak értékesítése, a bor- marketing munka színvonalának emelése. — Melyek a borkombinát jelenlegi legfontosabb feladatai a privatizáció mellett? — Mindenekelőtt az, hogy működőképességünket megőrizzük a privatizáció zökkenőmentes további folytatása és év végére történő teljes befejezése érdekében. Ezen túlmenően a nagy borkészletet finanszírozó hitelek visszafizetése és prolongálása céljából a hitelezőkkel további egyeztető tárgyalások lefolytatására van szükség. Hiszen a borkombinát anyagi helyzetében a korábbi felvásárlásokra felvett nagy összegű és magas kamatozású rövid hitelek okozzák a legnagyobb pénzügyi gondokat. Erőnkhöz képest mindent megteszünk annak érdekében, hogy új piacokat szerezzünk, és a jelenlegi borkészletet az új piacok révén, illetve a privatizációval együttjáró folyamatban értékesíteni tudjuk. A borértékesítésben a legnagyobb problémát, az jeleníti, hogy Magyarországon és a világo/i általában túltermelés van, ezért meg kell küzdeni a konkurencia rendkívüli nyomott áraival. Ugyanakkor a tokaji borok nemzetközi hírnevének fokozása érdekében növelni kell a tokaji különleges minőségű borok, a szamorodni és aszú borok árait. Az elveszített keleti piacokat újra vissza kell szereznünk, ezért ezeken a piacokon folyamatosan árkedvezményt adunk, hogy a beviteli nehézségeket ellensúlyozni tudjuk. A hazai piacon elkezdtük és tovább folytatjuk a diszkontlerakatok kialakítását, ahol a legkedvezőbb áron juthat hozzá a belföldi fogyasztó termékeinkhez. Több esetben szervezünk (pl. húsvétkor) kedvezményes borvásárokat, amikor jelentős értékesítési árcsökkentést alkalmazunk. Szűkös anyagi helyzetünkre való tekintettel csak a 'legjelentősebb nemzetközi és hazai kiállításokon tudunk részt venni. A befektetési lehetőségek miatt nagyon sok szakújságíró és befektetés iránt érdeklődő keresi fel Tokaj-Hegyulját, akiknek a folyamatos informálására különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Ennek eredményeképpen az elmúlt másfél évben egyre több cikk jelenik meg a nemzetközi sajtóban az USA-tól Japánig terjedően Tokaj-Hegyal- jáiról, a tokaji borok kiválóságáról és a Tokaj-Hegyal- ján megvalósítható befektetési lehetőségekről. A tévétársaságok közül a svéd, a lengyel, az angol négyes csatorna, s a japán központi tévé szerkesztősége is műsorokat készített a közelmúltban. Meg kell említeni, hogy a magyar tévé több szerkesztősége szintén nagyon fontos információkat közölt Tokaj-Hegyaljáról, nem beszélve lapjukról. A borversenyeken való részvétel is elengedhetetlen a tokaj-hegyaljai borvidék propagandája számára. Legutóbbi legnagyobb sikereink: az Olaszországban rendezett medítációs borok világfesztiválján való részvétel, valamint a montreali világborversenyen elért eredmények, amelyek egyben termékeink listára való fölvételét is jelentették a kanadai piacon. — Hol tart a kárpótlás ügye? — A borkombinát földterületét mintegy 75 százalékban érinti a kárpótlás. Közismert, hogy gazdaságunk földterülete mintegy 100 km hosszúságban helyezkedik el Tokaj-Hegyalja 26 településének haitárában. A Kárpótlási Hivatali által ismertté vált adatok alapján szakembereink elkészítették a kárpótlásra kijelölt, földek listáját és azt megvitatták a településen megalapított fórumok képviselőivel. Kárpótlásra kijelölt területek Sátoraljaújhelytől A bail jszántóig a következő művelési ágban vannak: szőlő, gyümölcsös, szántó és gyep. Az elkészített listát a megyei kárpótlási hivatalhoz továbbítottuk, amelynek segítségével a kárpótlási hivatalok szervezik' meg a földárveréseket. A borkombinátnál dolgozók a kárpótlási rendeletben előírtak alapján dolgozónként 20 aranykorona értékű kárpótlásra tarthatnak igényt. Ezeket a földeket a lakóhelyükhöz legközelebb eső területekből kívánjuk átadni jogos kárpótlási igényük alapján. Az igényfelmérés jc^n .pillanatban folyamatban van, amelynek során minden dolgozó nyilatkozik, hogy hány aranykorona van a tulajdonában. Ezen adatok beérkezése és feldolgozása után tudunk a dolgozói kárpótlás ügyeiben továbblépni. Befejezésül örömmel szólok arról, hogy a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát az 1991-es évben felvásárolt szőlő árát kifizette! A kifizetésre a felvásárlást követő 6 hónap után került sor, de a jövőben arra kell felkészülni To- kaj-Hegyalján, hogy a megtermett szőlő ellenértékéhez nem fog nyomban hozzájutni a termelő, hanem csak a borértékesítés folyamatát követve. A borkombinát és a jogutód vállalkozások felvásárlási kötelezettséget ugyanis nem tudnak vállalni. Szőlő- felvásárlás Toka j-Hegyal.ián csak a piaci igények alapján és a minőségi kritériumok maximális figyelembevételével lehetséges, Tokaj-Hegyal- ján még mindig található jelentős kiterjedésű, szőlőkataszteren kívüli szőlőültetvény, amely önmagában képes megtermelni olyan bor- mennyiséget, amely a belföldi borértékesítés mennyiségével szinte azonos. 1991-ben csak a borkombinát selejtezett, gyenge termőképességű és rossz fekvésű szőlőültetvényt, ezt más gazdálkodó szervezetek nem tették meg. Ebben az évben bérszőlő- feldolgozás és borok bértárolása csak a szolgáltatási díjak előzetes megfizetését követően tervezhető. Ilyen magas kamatú hitelekkel képtelenség finanszírozni a borérlelést. Az újabb piacok megszerzése, az értékesítés felgyorsítása mellett mobil tőkére van szüksége Tokaj-Hegyal- jának, hogy a borkészítés folyamatának önfinanszírozását biztosítani tudjuk. (nyikes) Két hete járt megyénkben dr. Raskó György, az FM államtitkára, és Aggteleken az élelmiszeriparban dolgozó vezetők előtt fejtette ki véleményét a mezőgazdaságunkat érintő feladatokról. A hallgatóság ugyanis nehezményezte, hogy még mindig nincs az országnak elfogadott agrárpiaci rendtartása. nehezen alakulnak a terméktanácsok. Már csak e két hiány is döntően befolyásolja az agrártermelést, így szinte érthetetlen, miért késik immár majd’ két éve például az agrárpiaci rendtartás. A szakember elmondta, hogy őszintén reméli, a nyári időszakban a parlament is megvitatja majd e törvényt, melynek tervezete a kormány elé került. — Tulajdonképpen egy kerettörvényről van szó — mondta az államtitkár. — e törvényben egy kétszintű szabályozás érvényesül majd, s valószínű, hogy a kezdeti években az agrárpiac irányítása révén óriási támogatási összegek kapcsolódnak hozzá. Feltétlenül a kormány kezében marad egy tárcaközi bizottság irányításával, amelyben agrárérdekvédelmi szervezeteknek részük van, de sem vétó, sem szavazati joguk nem lesz. A szakember szerint erre csak abban az esetben keMa, június 11-én, az Észak- magyarországi Gazdasági Kamara tárgyalásokat folytat a szolgáltató szektorban működő kis- és középvállalkozásokkal az adott szféra érdekeit kifejező kamarai tagozat létrehozásáról. Ennek keretében Bihall Tamás főtitkár tájékoztatót tart a vállalkozók részére a Kamara tevékenységéről, üzleti lehetőségeiről, Miskolcon, a Vilikész Vállalatnál. rülhet sor, ha az átalakulás (tsz-ek átalakulása és állami gazdaságok privatizációja) megtörténik, létrejönnek az új vállalkozási egységek, gazdasági társaságok, kft-k, részvénytársaságok. Amennyiben ez az új felállás meghatározóvá válik, akkor körülbelül 1993 nyaráig szó lehet arról, hogy a részvétel mennyire legyen komoly részvétel, tehát akár szavazati joggal bíró részvétel is. Természetesen addig is kell valamiféle közvetítő szerv a kormány és a termelők között. Raskó György szerint a terméktanácsoknak, tehát a „második” szintnek lesz az a feladata, hogy a kormány munkáját segítse. Önszerveződés alapján jönnek létre a különböző terméktanácsok (gabona, tej, stb.). Ezek megfelelő erőt képviselnek az adott termékcsoportban (pl. hús), és képesek a feladatokat közvetíteni saját termelői, feldolgozói részre. — A mi agrárpiaci rendtartásunk nem olyan feltételrendszer alapján szerveződik, mint a közös piaci — mondta Raskó György. Ennek okát abban látta az államtitkár, hogy ott az agrárvédelmi szervezetek akár százéves — vagy még etUgyancsak ma, délután 4 órai kezdettel Miskolcon, a Biliárd Manager Clubban „A hazai reklámpiac megrendelői szemmel” témájában a Magyar Reklámszövetség és az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara védnökségével üzleti találkozó kezdődik. Ezen alkalomból az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara és a Magyar Reklámszövetség regionális szerve együttműködési szerződést ír alá, ezzel is tői is régebbi — időszakra visszaterjedő hagyománnyal rendelkeznek. Mint tudjuk, a magyar termékek már csak azért sem versenyképesek a közös piaciakkal, mert ez utóbbiak árai nagymértékben támogatottak. A mi exportáruink támogatásáról az államtitkár elmondta, hogy nekünk is át kell térni fokozatosan a közvetlen termelői jövedelemkiegészítésre. támogatásra. Ugyanis a sokak által büszkén emlegetett 2,5 milliárd dollárnyi exportbevétel és 1,7 milliárdnyi nettó devizabevétel döntően nem a termelőkhöz került. Az öt nagy külkereskedelmi, agrárkülkereskedelmi cég tavaly 4 milliárd forintnyi tiszta jövedelmet könyvelt el, addig a termést produkáló szövetkezetek, állami gazdaságok egyetlen fillér nettó eredményt nem tudtak ebből az exportból felmutatni. Ezért szükséges tehát közvetlenül a termelők exporttámogatása! Mindez a három probléma — termék- tanács, rendtartás, export- támogatás — megoldása nem tűr halasztást, jó volna, ha a fentiek minél hamarabb segítenék ezt az amúgy is kritikus állapotban tengődő mezőgazdaságunkat ! (bekecsi) elősegítve a régió marketing arculatának kialakítását és menedzselését. Június 24., a Kamara elnökségi ülést tart, amelyen kiemelten foglalkozik a régió gazdasági válságterületeivel, azok képviseleti lehetőségeivel és a megoldási irányokkal. Az elnökség áttekinti a világkiállításon történő regionális részvétel lehetőségeit. és megvitatja a kamarai törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is. Kamarai hírek Új aotösközpent épiil Budaörsnél flÉs budaörsi benzinkutak-betjfó« új autóst»*- pont épülőt MKMJ% autópálya körös szakasza mellett, Budaörsnél. A* A<5tP Hun* vgário R|l beruházásával, e bécsi C. W. Ag bőnk finonsíirorósóviai, os*trák-olas*-szlovén vegyes vállalat es magyar alvállalkozók kivitelezésében benrmkutok, etterem, pl* *éna és egyptOO ágyas motel késről el a tervek sze- : rint ez évben, Ifiéivé á jövő év első negye- dében. MTl-Fotá: Mónos Gábor.
