Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

XLVIII. évfolyam, 137. sióm 1992. június 11. Csütörtök Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA MRP-prpgram: a vállalatok 3-5 százalékában lehet sikeres Pénzügyi kedvezmények segítik a munkások tulajdonszerzését Budapest (ISB) „A Munkavállalói Résitulajdonosi Prag, rambdn (MRP) meghatározott nilajdonsientési lehetőség jó eszköze a privatizóciónok, de óvatosak vagyunk a, si­ker becslésében” — minősíti a napokban megszavazott törvényt Teliér Gyula. A szabaddemokrata képviselő véle­ményét másók is osztják. A szakértők, ellenzéki és kor­mánypárti honatyák egyformánállítják: a program nem csodaszere a privatizáciának, csupán egyike a tulajdono­si szerkezét átalakításával kapcsolatos technikáknak. Hogyan, miként? Együttműkitlés a régiók között Á vendéglátó Michalovce A törvény alapvető célja, hogy tulajdonhoz juttassa a vagyon felhalmozásában részt vevő munkásokat. Ezért a szabálygyűjtemény a mai privatizációs hitellehetősége­ken túl újabb kedvezmények igénybevételére ad módot, tudtuk meg Villányi Katalin­tól, a törvény egyik pénz­ügyminisztériumi kidolgozó­jától. A program esetében nem kell a bankokról és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény több lényeges előírását alkalmazni: rész­vényvásárláskor például nem kell 50 százalékos úgyneve­zett „saját erőt” felmutat­niuk a hitelt felvevő MRP szervezeteknek. A privatizá­Az Országgyűlés szerdai ülésnapján 198 igen, 1 tar­tózkodás és 1 ellenszavazat mellett elfogadta a deviza- gazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendelet módosítását. A jogszabály-módosítás, amely 1991. július 1-jén lép hatályba, feloldja az olyan szerződéskötések tilalmát, amelyek devizaérték forintra, illetve forint devizaértékre váltásáról szólnak a hiva­talostól eltérő árfolyamon. Ugyanakkor meghagyja a le­hetőséget, hogy devizajogsza­bály, illetve jegybanki ren­ciót generálisan könnyítő Egzisztencia-hiitel és a rész­letfizetési engedmények mel­lett csak az MRP-re vonat­kozó kedvezmények sorába tartozik, hogy a minimálisan megkövetelt „saját erőt” az egy résztvevőre átlagosan jutó vagyonrész vételárának megfelelően kell biztosítani. A dolgozóknak ehhez nem kell kötelezően felhasználni­uk a saját 'tartalékaikat, a befektetendő készpénz bár­milyen más forrásból, akár a társaság adózott jövedel­méből is származhat. (Egy­millió forintos vagyonrész „megvételéhez” például ele­gendő 20 ezer forint „saját erő” ás.) A felhozott lehető­delkezés a devizaérték fo­rintra, illetve a forint devi­zaértékre történő átszámítá­sánál az alkalmazandó ár­folyam tekintetében kötelező előírást adhasson. A jogsza­bály-módosítás lehetővé teszi a bankközi belföldi deviza­piac létrehozását, hogy az árfolyamok a kereslet és kí­nálat törvényeinek megfele­lően alakuljanak. Ezzel együtt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos napi deviza­piaci árfolyamokat határoz­hat meg, ami garanciát je­lenít arra, hogy a külkereske­delmi tevékenységet folyta­ségeken kívül adózási ked­vezmények is megilletik a résztulajdonosi program résztvevőit — tudtuk meg Villányi Katalintól. Ide tar­tozik, hogy a résztulajdonosi program keretében hitellel, vagy részletfizetéssel megvá­sárolt értékpapírok és üzlet­részek ingyenesen szerzett tulajdonnak minősülnek, csak akkor kell adózni utánuk, ha eladásra kerülnek. A törvény szerint a program indításá­hoz a munkavállalók leg­alább 40 százalékának a rész­vétele szükséges, hiszen a kedvezményes tulajdonszer­zés érdekében a munkaválla­lók összességének kell bizo­nyos kötelezettségeket vál­lalnia. A program során a vállalatok egyes, önmagában működtethető részeit is kivá­sárolhatják a munkások, de ez az Állami Vagyonügynök­ség közreműködésével való­sítható meg. A szakértő vé­leménye szerint is hiba len­ne túlzott várakozással te­kinteni a programra: csak azon cégek esetében lesa (Folytatás a 2. oldalon' tők, illetőleg a deviza meg­vásárlására jogszabályok alapján jogosultak részére az erre szerződést kötő pénzin­tézetek a hivatalos árfolya­mon biztosítsák a valuta át­válthatóságát. Kupa Mihály pénzügymi­niszter a törvénymódosítás feletti határozathozatal előtt arról tájékoztatta az Ország- gyűlést, hogy az új, egységes devizakódex koncepciója szeptemberre készül el. így reményei szerint annak el­fogadása már 1992. harmadik negyedévében megtörténhet. (MTI) Az elmúlt évtizedekben látványosan gyarapodó, szé­pülő kelet-szlovákiai város, Michalovce modern, repre­zentatív szállodája adott otthont Észak-Magyaror- szág és Kelet-Szlovákia I. regionális gazdasági és ke­reskedelmi találkozójának, amelyre több mint száz szlo­vákiai szakember, vállalko­zó kapott meghívást, s mintegy harminc, jórészt miskolci cég képviselője je­lent meg, s állította ki vál­lalata termékeit. A találko­zót s a kiállításit dr. Gyulai Gábor, címzetes államtitkár, az észak-magyarországi ré­gió köztársasági megbízottja nyitotta meg. A regionális együttműködés lehetőségei — címmel megtartott elő­adásában elmondotta egye­bek között, hogy a gazdasá­gi és a kereskedelmi kap­csolatok erősítése rendkívül fontos, és számos jó lehető­séget rejt magában. Öröm és megtisztelő számomra — mondotta —, hogy védnöke lehetek ennek a ' találkozó­nak, s mint, a magyar kor­mány képviselője személyes felelősséget érzek abban, hogy a régiók közötti kap­csolat erősödjék, s eredmé­nyes legyen. Most ugyanis az országok csak lehetősé­geket, kereteket adnak, a ré­gióknak kell ezeket a kere­teket kitölteni, a lehetősé­geket hasznosítani. A gazda­ság piaci viszonyokra való átállása mindkét régióban most vette kezdetét; átala­kul a gazdálkodás, megvál­toznak annak elemei, felté­telei. A régiók közötti kap­csolatot, az együttműködést- a már meglévő adottságok­ra kell építeni. Ezek pedig geopolitikai, gazdasági és inf­rastrukturális adottságok, tényezők. Az azonos célok megvalósítása viszont ha­sonló rendszerek megterem­tését feltételezi. Az előadó a továbbiakban részletesen taglalta azokat az elemeket, amelyek fonto­sak a kapcsolatok építésé­ben. Ilyenek például a kap­csolatépítés az információ­áramlásban, kapcsolatépítés a gazdaság résztvevői, a szakemberek -között., kapcso­latépítés a még fel nem tárt együttműködési formák te­kintetében, a kormányok fe­lé történő kezdeményezések­ben, valamint a különböző tulajdonosi rendszerek kö­zött. Ügy vélem — mondot­ta dr. Gyulai Gábor, hogy az élet minőségének javítása érdekében a szomszédos ré­giókban együttesen kell fel­lépni. Egységes fellépés szükséges a települési és térségi fejlesztési projektek összehangolásában, így kü­lönösen -azokról a projek­tekről van szó, amelyek az országhatárokat érintik: el­sősorban út. vasút, a tele­fonhálózat fejlesztése. Egy­séges fellépés szükséges a környezetvédelem, valamint az energiapolitika területén, de ugyanez indokolt az ide­genforgalom, az ipari, a me­zőgazdasági -és a lakóhelyi környezet jobbátételében. A -konkrét teendők közé sorolta az előadó a tranzak- diók lebonyolításához szük­séges pénzügyi feltételek ki­dolgozását. a beruházások és a vegyes vállalatok jogi ke­reteinek megalkotását, a tő­ke és a profit szabad moz­gásának kölcsönös garantá­lását. Az iméntiekhez kapcsoló­dóan dr. Gyulai Gábor be­jelentette, hogy a Magyar Köztársaság kormánya rövi­desen új határátkelőhelyek megnyitásáról dönt. Határo­zott szándék a sátoraljaúj­helyi -régi gyalogos-átkelő­hely, valamint Pácin térsé­gében egy új határátkelőhely megnyitása. A jövő évben várhatóan sor kerül a láca- cséki, valamint a kányi ha­tárátkelőhelyek megnyitására is. Nem titok — mondotta be­fejezésül az előadó — hogy nagy figyelemmel kísértük a szlovákiai választásokat, an­nak eredményeit. Azt kíván­juk, hogy a választások ered­ményeként önök is elérjék (Folytatás a 2. oldalon) Vilii Miskolc is beitatlozik s világkiállításon Országgyűlés Módosult devizagazdálkodás # Restaurálják a Mo­narchia címerét a vár falán. 1880-ban készült el a királyi udvartartás megrendelésére Lotz Ká­roly tervei alapján a ha­talmas méretű kiegyezés utáni Monarchia-címer. A gyönyörű mozaikképet 1950-ben befalazták, majd 1985-ben a Sikló felújításakor került elő az akkor már erősen rongálódott alkotás. 1990. óta négy restaurá­tor dolgozik a több, mint 700 árnyalatból álló mo­zaikon melyet rövidesen megcsodálhat a nagy- közönség is. (MTI-fotó: T. Asztalos Zoltán) Budapest (ISB) — A Vi­lágkiállítási Tanács (VT) döntött a '96-os expóhoz 'kap­csolódó vidéki rendezvények pályázati rendszeréről — tá­jékoztatta szerdán az újság­íróikat Barsiné Patalky Etel­ka, a rendezvény főbiztosa. Bizottságot állítanak fel, amely előkészíti és 'kidolgoz­za a pályázat munkaanya- gát. Ehhez az első szempon­tokat. várhatóan június 20-ig gyűjti össze a testület. A VT.döntése értelmében, a pá­lyázatok kiértékelésének ha­tárideje 1993. január 25. Vár­hatóan előnyben részesítik azókat a pályázatokat, ame­lyek regionális programja­vaslatokat tartalmaznak, il­letve amelyek a helyi önkor­mányzatok (pénzügyi) támo­gatását is élvezik. A VT pályázati bizottsága tehát 1993. január 25-ig hoz döntést arról, hogy mely vi­déki pályázatok nyerték el az expó hivátailos elő-, utó-, illetve párhuzamos rendez­vényének a címét. Ez az idő­pont azonban nem feltétle­nül zárja le véglég a vidéki résztvevők listáját, miivel a bizottság 1993-ban további pályamunkák benyújtását is elfogadja. Tervezik egyes régiók, nagyvárosok bemuitat- ikozását az expó budapesti területén, így '.várhatóan M!is- kolccal is közelebbről megis­merkednek majd a központi rendezvénysorozat látogatói. Kevesebb, mint ezer mun­kanap van hátra ,a világki­állítás ünnepélyes megnyitó­jáig — hívta fel a figyelmet a főbiztos az idő rövidségé­re. Ugyanakkor még nem szolgálhatott részletekkel a külföldi beféktetőklkel foly­tatott tárgyalásokról, mint ahogyan arról sem adhatott tájékoztatást, milyen megol­dások képzelhetőik el ,a ma­gvar beszállítók előnyben ré­szesítésére az egyes beruhá­zások megvalósításakor. Ez utóbbival kapcsolatban tár­gyalásokat folytat az Ipari Minisztérium illetékeseivel. Ami a külföldi befektetői szándékokat illeti, azok a 'konkrét beruházások meghir­detésekor derülhetnek csak ki valójában — mondotta. Dr. Gyulai Gábor és Martin Pa do megnyitja a kiállítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom