Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
1992. május 7., csütörtök ÉSZAK-MAG YARORSZÁG 13 Az évszázad fejlesztései Utak, hidak, felüljárók a megyében Budapest (ISB) - A 2000-ig szóló országos közúthálózat-fejlesztési program összeállításánál alapvető követelmény volt, hogy az terjedjen ki a gyorsforgalmi hálózat (autópálya, autóút) bővítésén kívül a közúthálózat legfontosabb elemeire (főutak, alsóbbrendű utak. hidak, különszintű kereszteződések, kerékpárutak) is. Alapvető cél, hogy a főváros-centrikus sugaras szerkezei egészüljön ki gyűrű irányú kapcsolatokkal. Amegyeszékhe- lyek legalább fele közvetlen autópálya-kapcsolattal rendelkezzen. A legforgalmasabb főutakon valamennyi megyeszékhelyen elkerülő utakat biztosítsanak. Javuljon a folyami közúti átkelések sűrűsége, duplázzák meg a különszintű közúti-vasúti keresztezések számát, illetve épüljön ki a határmenti térségek várhatóan dinamikus területfejlesztéséhez a szükséges közúti infrastruktúra. E program szerint ebben az évszázadban (évezredben) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a következő konkrét fejlesztésekre kerül sor. Pest és Győr-Moson-Sopron megyét követőn Borsod-Abaúj- Zemplénben lesz a legnagyobb ráfordítás: több, mint 24 milliárd forint. Ebből a megyénket leginkább érintő M3-as autópálya megépül Gyöngyöstől egészen Nyíregyháza térségéig, úgy, hogy Ernődtől Miskolcig is bevezet egy 14 km hosszú be- ágazás. Debrecen megközelítése is felgyorsul, mert Polgártól Debrecen irányában is elkészül 43 km hosszon egy gyorsforgalmi út. Ami a főutak településeket elkerülő szakaszait illeti: a 3-as főút Mezőkövesdet és Miskolcot is csak érinti, a 25-ös nem megy be Ózdra, a 26-os Miskolcra és Sa- jószentpéterre, négysávosra bővül a Felsőzsolca-Szerencs közti út, elkészül a cigándi Tisza- híd, és a 3307-es út elkerüli Nyékládházát egy vasúti híd megépülésével. A tervezett hálózati jelentőségű összekötő mellékutak: Irola- Rakaca 7,1 km, Szemere-Her- nádszurok 10,3, Szemere-Biit- tös 11,0, Győrtarló-Tiszakarád 4,8, Tiszakarád-Tiszacsermely 4.0, Szentistvánbaksa bekötőút 5.8, Kcnézlő-Olaszliszka 6,6, Center-Sajónémeti-Sajóvelezd 4.1, Miskole-Kistokaj 8,4, Do- maháza-megyehatár 6,0, Sajó- cseg-Miskolc 10,0, Lak-Felsővadász 4,0 km. Helyi jelentőségű összekötő út épül 2000-ig: Hercegkút és Makkoshotyka között 3,0 km hosszon,Tiszabábolna-Szentist- ván 17,3, Pamlény-Kány 7,2, Dobodél-Bódvarákó 1,2, Bód- varákó-Tornaszentandrás 3,5, Tomabarakonv-Szend 4,0, Ti- bolddaróc-Harsány 8,0, Emőd- Igrici 8,3. Halárátkelőhelyekhez vezető utak: Kánytól 3,4. Pácintól 0,4, Dámóctól 1.1 km. Hét felüljáró épül a megyében: Mezőkövesden és Mezőkeresztesen (Bp.-Miskolc vasút), Kazincbarcikán és Bánrévén (Miskolc-Ózd), Tarcalon és Szerencsen (Miskolc-Nyíregy- háza), valamint Sárospatakon (Miskolc-Sátoraljaújhely). Kerékpárúiból a tervek szerint 108,9 km-nyi létesül 2000-ig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Új munkaerő-felmérési módszer Legrosszabb a nyolc általánost végzett férfiak helyzete Budapest (ISB) - A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlására ennek az évnek az elejétől újfajta munkaerő-felmérési rendszert alkalmaz a Központi Statisztikai Hivatal - hallottuk a KSH legutóbbi sajtótájékoztatóján. Az eljárás lényege, hogy havonta tízezer háztartásban megkérdezik a 15-74 év közötti állampolgárokat a „gazdasági aktivitásukról". A munkaerő-felmérés, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, azokat tekinti munkanélkülinek, akik a megfigyelés időszakában nem álltak munkában, nem végeztek jövedelemszerző tevékenységet, aktívan kerestek munkát, és képesek is voltak azonnal munkába állni. Az első negyedéves reprezentatív felmérés adatai 421 ezer munkanél- küliről szólnak, ami 8,9 százalékos rátának felel meg. A munkaügyi központokban regisztrált munkanélküliek száma ugyanebben az időben átlagosan 458 ezerre tehető - tájékoztatott a munkaügyi tárca jelenlévő helyettes államtitkára. Ezt a két halmazt vizsgálva-teháta421 ezres, illetve a 458 ezres létszámot - viszont azt tapasztalhatjuk, hogy a regisztrált munkanélküliek közül mindössze 306 ezren felelnek meg az ILO támasztotta követelményeknek. A ráta ebben az esetben mindössze 6,5 százalék. A statisztikai hivatal adatai szerint a férfiak lényegesen rosszabb helyzetben vannak, mint a nők, hiszen több mint 10 százalékuk volt munkanélküli az első negyedévben. A fiatalabbak között sokkal több munkanélküli található az adott korosztály aktív népességéhez viszonyítva, mint a középkorúak, illetve az idősebbek között. Míg a 15-19 évesek táborában a munkanélküliségi ráta 24,5 százalékos, addig a 30-39 évesek között ez az arány 8,2 százalék, az 55-59 évesek csoportjában pedig mindössze 6,1 százalék. A nyolc általánost el nem végzettek között viszonylag kevés a munkanélküli (6,5 százalék), az általános iskolai végzettségűek 38, a szakmunkás- képzőt, szakiskolát végzettek 31,4 százaléka azonban már nem talált munkát az első negyedévben. A középiskolai végzettségűek között ez az arány 20,2 százalék, míg az egyetemet, tőiskolát végzettek között mindössze 3,9 százalék. Az Országos Munkaügyi Központ közzétette az egyes megyék munkaerőpiaci helyzetére vonatkozó legfrissebb adatokat is. Eszerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezeti a szomorú képet mutató mezőnyt, 17 százalékos rátával (ez 46 924 munkanélkülit jelent). Borsod-Abaúj-Zemplén a munka- nélküliek számát illetően ugyan megelőzi a szomszédos megyét (57 025), de a megye lakosságához viszonyított arányszám „mindössze" 14,8 százalék. Az északkeleti térségben Heves és Hajdú-B ihar statisztikája is meglehetősen rossz (11 és 9,7 százalék). Munkácsy Ferenc, helyettes munkaügyi államtitkár szerint a munkanélküliség növekedésének az üteme lassult, a helyzet azonban nem nevezhető kedvezőnek. A KSH új módszeréről szólva elmondta, hogy a differenciáltabb kép segítségére lehet a szakembereknek a problémák kezelésében. S.Z. Tavasz a Csanyikban A kellemes, tavaszias időben egyre többen keresik fel a csa- nyiki völgyet. Különösen a miskolciak részesítik előnyben a városhoz való közelsége miatt. Egy-egy hét végén százak sétálnak a parkban felüdülést keresve. Fotó: Laczó József Milyen támogatást kaptak? 220 millió a nemzetiségeknek A parlament Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága eldöntötte, hogy az egyes nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek milyen mértékben részesülnek a költség- vetési támogatásból. A 220 miilióból 90 millió jutott a pályázott 101 cigányszervezetnek, amelyek közül a legtöbbet - legalább négymilliót — a következők kapták: Lungó Drom Országos Érdekvédelmi Cigányszövetség. PHRALIPE Független Cigányszervezet Országos Szervezete, Magyarországi Cigányok Igazság Szövetsége és Cigánymunkások és Vállalkozók Országos Szövetsége. Borsod-Abaúj-Zemplén helyi szervezetei közül támogatást kapott az Ózd Régió Független Cigányszövetség (730 000), a Tiszta Szívvel a Karcsai Cigányságért (310 000), az Ózdi Cigányok Ifjúsági Szervezete (200 000). A nemzetiségi szervezetek közül a németeknek jutott 42 millió. a szlovákoknak 26, a horvátoknak 23, a románok 14,5, a szerbeknek 8, a szlovéneknek 7.5, a zsidó szervezeteknek 3,3, a Bolgár Szervezet Kulturális Egyesületnek 2,5. a görögöknek 1,4, a Magyarországi „Bem Jószef' Lengyel Kulturális Egyesületnek 1 millió forint, míg az Armenia Magyar-Örmény Baráti Körnek és a ruszinoknak egyaránt 0,4 millió. Lapunkban a közelmúltban adtuk közre a Hattinger Gáborral készült interjút. Ebben a Magyarországi Ruszinok Szervezetének elnöke atTÓl számolt be, hogy a várható 400 000-res támogatás még ahhoz sem lesz elegendő, hogy a budapesti irodát nyitva tartsák. Fodor Gábornak is megkérdeztük a véleményét e kérdésben.- Az elosztott pénzek arányai reálisak - mondta a kisebbségi bizottság elnöke. - Az odaítélésnél az egyes nemzetiségi, etnikai és kisebbségi szervezet létszámára és szervezettségére voltunk elsősorban tekintettel. Tisztában vagyok vele, hogy a legkisebb nemzetiségek vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen az ő pénzükből is létre kell hozni egy minimális infrastruktúrát. Tavaly a ruszinoknak 500 000 forintot adtunk a költség- vetésből, ezzel azért már el lehetett indulni. Magam is beszéltem már Hattinger Gáborral, és neki is elmondtam: tagdíjakból, alapítványokból, vállalkozásokból próbáljanak plusz pénzekhez jutni, mert arra senki sem rendezkedhet be, hogy az állami támogatás legyen az egyetlen fonása. Mindenki ismeri az ország helyzetét. Sajnos, ebből a költségvetésből több pénzt már egyszerűen nem lehet kipréselni. Budapest (ISB) O.Á. Együttdalolás Két népdalkör randevúja Talán egy esztendeje történt: egy minősítés alkalmával összeismerkedett a felsőzsolcai férfiak népdalköre, valamint a szögligeti pávakör. Ez utóbbi kórus arról nevezetes, hogy gyerekektől az idős asszonyokig, férfiakig szinte valamennyi nemzedék tagjai képviseltetik magukat, s együtt énekelnek... A találkozónak lett folytatása: korábban a felsőzsolcaiak jártak Szögligeten, s arattak sikert műsorukkal. E hét végére május 9- re várják a szögligeti pávakört a viszontlátogatásra. Ez alkalommal egyfajta együttdalolás színhelye lesz szombaton este 6 órától a nagyközség Kazinczy Ferenc Általános Iskolája. Fellép a két népdalkor, s az iskolások is adnak műsort. Bizonyára sok népdalkedvelő tiszteli meg jelenlétével a helyi és a vendégkórust, s tapsol a dalosoknak. Bizonyára sokan örömmel tapasztaltak, hogy a hagyományos kereskedelmi kínálati kör az utóbbi időben tovább gazdagodott. Része ennek a mindeddig legfeljebb csak a fővárosban létezett kegytárgyárusítás is. Miskolcon az Erzsébet téren a közelmúltban nyílt meg á kegytárgyholt, ahol az érdeklődők az olvasótól a gyertyáig, a vallásos témájú irodalomtól a cserkész felszerelésekig sok mindent megtekinthetnek, megvásárolhatnak.
