Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. május 7., csütörtök Csernely Megyénk egyik szép fekvésű, lan- kás dombokkal övezett települése. A dombtetőre épített római katolikus templomtól szép kilátás nyílik a falura. Fojtán László felvételei OTP: kamatcsökkentés üzleti megfontolásokból Kevesebb lakossági hitel kell Budapest (ISB) - A bankároknak mindig szüksége van a betétesek pénzére. Ám ha „túlságosan nagy” az emberek megtakarítási hajlandósága, de nincs megfelelő igény a hitelek iránt, akkor csökkenteni kell a kamatlábakat. Sürgeti a lépést a lassuló infláció is, nem beszélve arról, hogy a növekvő gazdasági nehézségek mellett csak nagy kockázattal lehet hiteleket kihelyezni. Összefoglalóan ezek azok az okok, amelyek több pénzintézet után a legnagyobb hazai kereskedelmi bankot, a száz százalékos állami tulajdonban lévő Országos Takarékpénztárt is kamatcsökkentésre késztették. A május elsejei lépés okairól és várható következményeiről Kalo- csay Tamást, a bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.- Miért éppen május elsejétől csökkentik a lakossági ügyletekkel kapcsolatos kamatokat?- A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben csökkentette a jegybanki kamatlábakat és a gazdasági viszonyok is erre kényszerítenek bennünket. A dátumnak nincs különösebb jelentősége. Törvény írja elő, hogy a kamatcsökkentés dátumát két héttel korábban be kell jelenteni, illetve ki kell függeszteni az erre vonatkozó értesítést a fiókokban. A betéti kamatok jelentős részét bruttó 2,5 százalékkal, a hitelkamatok többségét pedig 2 százalékkal csökkentjük. Változik az értékpapírjaink kamatlába is. Bruttó 3 százalékkal lesznek kisebbek.- Milyen megfontolások alapján csökkentették a kamatokat?- A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly szeptember óta hónapról hónapra csökken az infláció növekedési üteme. Ugyanakkor az emberek megtakarítási hajlandósága nem változott, hiszen a magas betéti kamatok komoly hasznot hoznak. Visszaesett viszont a lakossági fogyasztási és építési hitelek iránti kereslet. A kihelyezett hosszú lejáratú hiteleink összege egy év alatt huszonöt százalékkal csökkent, és hasonló visszaesés tapasztalható a rövid lejáratú hitelek esetében is. A vállalatok és vállalkozók ugyan vennének fel kölcsönöket, de közülük sokan nem hitelképesek, illetve túlságosan magas kockázattal jár hitelt adni nekik. A bankok pedig csak akkor adhatnak magas kamatokat a betétekért, ha a forrásaikat megfelelő haszonnal tudják kihelyezni.- Ezek szerint túlságosan sok pénz van a takarékpénztár páncélszekrényeiben. A kamatcsökkentés azonban meglehetősen kicsinek tűnik ahhoz, hogy komoly keresletnövekedés következzen be a hitelek iránt. Miért nem csökkentették jobban a kamatlábakat?- Üzleti érdekeinket figyelembe véve egyelőre ekkora csökkentést tartunk lehetségesnek. Szerepet játszik ebben az is, hogy nem akarunk nagy traumát okozni a betéteseinknek. A takarékpénztár kezeli a lakossági betétek több mint háromnegyedét és a lakossági hitelek kilencvenöt százalékát is mi folyósítjuk. Valószínű, hogy ez a kamatcsökkentés nem oldja meg egycsapásra a kihelyezési gondjainkat, de mindenképpen növelni fogja a lakosság hitelkeresletét.- A költségvetési hiány mindenesetre enyhít gondjaikon, hiszen a „fölösleges” pénzüket magas kamatozású állampapírokba fektethetik. Igaz, ettől még nem fog megélénkülni a gazdaság, s nem lesznek hitelképesebbek a vállalkozók. Ok mikor számíthatnak kamat- csökkentésre?- A vállalkozói hitelállományunkat .szeptember táján tekintjük át, s ekkor döntünk erről. Növeli általában a nehézségeinket, hogy az utóbbi hónapokban megnőtt a kétes kintlévőségünk aránya. Korábban a teljes lakossági hitelállománynak csak néhány ezreléke volt kétes minősítésű. Most már több százalékra tehető a bizonytalan sorsú követeléseink aránya. Mindez a bizalmatlanság növekedését is magával hozta, egyre óvatosabbak vagyunk tehát a kockázatok megítélésében és a hitelezésben.- Tartanak-e attól, hogy a kamatcsökkentés hírére elpártolnak önöktől a betétesek?- Nem, hiszen a többi bank is hozzánk hasonló helyzetben van. A forráskihelyezés nehézségei őket sem kerülik el, ezért kénytelen-kelletlen nekik is csökkenteniük kell a kamatokat. Ez már rövid távon is egyensúlyi helyzetet teremt, nem beszélve arról, hogy nem a takarékpénztár kezdte a kamatcsökkentést. Ráthy Sándor Ballagás előtt még „dobnak egyet” avagy Három földesista összetanakodott Lusták, udvariatlanok, nagy- hangúak, durva beszédűek és így tovább... Sokáig lehetne folytatni a rosszat sommázó jelzőket -, hiszen fiatalokról van szó. S ha róluk van szó, miért lenne másképp, mint volt mindig. A hűség kedvéért idetartozik, hogy mindig „kilátszottak” a felszín alól az agilis, udvarias, értelmes hangú-beszédű ifjak is. Ilyen fiatalokra hívta fel figyelmünket a közelmúltban egy rádiós beszélgetésben az Innovációs Kamara képviselője, egy pályázat ürügyén. Szavai szerint „a sokat szidott fiatalság soraiból sokan bizonyították, hogy számíthat rájuk a jövő; teljesítményük optimizmussal tölthet el bennünket.” Nos, a dicsértek között öröm volt felfedezni szűkebb hazánkfiait. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium három diákját, akik vették a lapot, elfogadták a kihívást. Arról van szó, hogy az Innovációs Kamara országos felhívást tett közzé húsz éven aluli fiatalok számára: a műszaki, a társadalmi, a gazdasági élet szférájában minden olyan témában, ami megújítást, innovációt igényel. A három miskolci fiú előbb csak „meseszerűen” foglalkozott a pályázattal, aztán eldöntötték, valóságosan is belevágnak a munkába. Mindhárman közgazdaságtudományi egyetemre készülnek, a társadalmi problémák iránt érzékenyek, e körben kerestek tehát mondanivalót. Ahogyan erről beszélnek, szavaikból könnyen kivehető, nem kellett e megyében sokat keresgélni, hogy szembetalálják magukat a legsúlyosabb gonddal - a munkanélküliséggel. Tájékozódtak ahol csak lehetett - „mindenekelőtt a munkaügyi szolgáltató központba mentünk el”, -s tapasztalataikat összegezve fogalmazták meg lépéskijelölő javaslataikat. „A globális megoldással mi nem tudunk foglalkozni, a strukturális megoldások lehetőségeit próbáljuk összefoglalni.” - mondják. Eredeti céljuk egy matematikai modell kidolgozása volt, ezen menet közben módosítottak. Véleményük szerint a jövő legfontosabb kérdései, amikkel foglalkozni kell: az átcsoportosíthatóság, a szakmai eloszthatóság, az átképzés kérdése. A munkanélkül iség okozta sokk szerintük várható volt, mert: „Már a kiinduló helyzetben olyan alacsony volt az életszínvonal, hogy ehhez nem lehetett kulturáltan alkalmazkodni” (István) — „Azt azért tudomásul kell venni, hogy nagyon gyorsan jött össze ez a helyzet” (Sándor) - „Való igaz, a ma dolgozók ilyen helyzettel még nem találkoztak. Nyugaton mindennapos szerkezeti eleme a gazdaságnak a munkanélküliség, tehát másként élik meg az emberek, és ott már kiépüli az átképzési, átállási rendszer is” (Olivér). Ha már találkoztunk, muszáj feltenni a kérdést: az életre készülők, a mai középiskolások hogyan élik meg azt, hogy „sötétbe ugranak”, perspektíva alig pislákol? Érdemes-e hajtani, tanulni? Buzás Sándor: „Engem nem zavart meg ez a változás. Úgy gondolom, hogy érdekből tanulok. Azt tanulom, ami érdekel, azért, hogy a tudásom később kamatozzon. Ha most nem tanulok, még kevesebb az esélyem, hogy munkám legyen...” Guzi István: „Nem tapasztalok egyelőre letargikus állapotot a társaim, barátaim körében. Számomra a mai helyzet nem jelent lelki problémát, hiszen éppen a gazdasági problémákkal akarok majd foglalkozni. Tanulok erősen, mert az jut az eszembe: jobb leszek mint a másik, tehát lesz mit csinálnom.” Imolay Olivér: „Reménykedők. Úgy látom, még öt évet tanulni fogok, s mire kikerülök az egyetemről, stabilizálódik a gazdaságunk. Édesanyámmal élek, ő azt mondja: „Én találok magamnak munkát, te pedig tanulj!...” Az Innovációs Kamara emlegetett felhívására I7l pályamű érkezett be az év elején. Aszigorú zsűri 79-et talált kidolgozásra alkalmasnak, érdemesnek. Köztük Buzás Sándor, Guzi István és Imolay Olivér (Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium, IV. C., speciális matematika tagozat) ötletét is. (Sajnos, ebből még nem kotyoghatunk ki semmit.) Április 30-ig kellett elkészülniük a munkával. Azt mondják, ha nem nyernek a végső elszámoláskor, akkor is gazdagodtak: tapasztalatokkal. Mindenesetre úgy gondolták: ballagás, érettségi és felvételi előtt még „dobnak egyet”... Ezek a mai fiatalok... T. Nagy József A Miskolci Töredékről „Milyen is egy kódex?” - teszi fel a kérdést dr: Szönyi György az Észak-Magyarország 1992. április 16-i számának 12. lapján megjelent „A Miskolci Kódexből — böjtben” c. cikkének kezdő sorában. - Pontosan olyan, amilyen egy középkori könyv lehet: nehezen olvasható unikum-jelenség, szakadozott szélű, sárgás-barnás pergamen vagy papírlapokkal. Ereklye, amely megérdemli a körültekintő vizsgálódást, s ennek nyomán a hiteles tudósítást. Ezért szeretnék néhány kiegészítő információt közölni a töredékkel kapcsolatban. Története röviden összefoglalva megtalálható a Miskolci Bölcsész Egyesület évkönyvében (Annales Universitatis Litter arum et Ar tium Miskolciensis. Tomus I. pp. 87- 91.). Részletesebb adatokat pedig- egy viszonylag új - a múlt év decemberében megjelent kiadvány lapjain olvashatunk róla. A Miskolci Töredék szövege semmiképpen sem tekinthető önálló töredéknek, a Vitkovics-kó- dex, amelyből egykor kiszakadt ma az OSZK tulajdona. Összetartozásuk kétségtelen voltára nézve nyelvészeti, paleográfiai és kodikoló- giai érvek állnak a rendelkezésünkre (Vitkovics-kódex és Miskolci Töredék 1525. Régi Magyar Kódexek c. sorozat 12-13. sz. Bp., 1991.). A cikkben felhasznált részletek pedig nem az eredeti kódex szövegét idézik, hanem a töredék 1972- es helyi kiadásának átiratát adják- sajnos l'előhely-megjelölés nélkül. ' Kár, hogy a szerző minden új információtól megóvta az olvasót, mivel valóban nemes dolog a visszatekintés, húsvét előtt pedig a passiót tartalmazó kódexünk pár soránál méltóbbat aligha találhattunk volna. Dr. Kovács Zsuzsa “ífcuie 'Kvm Zfaix t99<t' XOTZSA Az alkotmány biztosítja a vallásszabadságot, és a főbb világvallások megtalálhatók a Koreai Köztársaságban is. Az ország legősibb vallásai a sámánizmus, buddhizmus, valamint a_ konfucionizmus. A kereszténység megjelenése viszonylag késői fejlemény, de ma már a legtöbb hívőt tudhatja magáénak. A sámánizmus Korea legrégibb hite. Alapját az a meggyőződés képezi, miszerint a szellemek nem csupán emberi lényekben, de természeti erőkben, élő vagy élettelen tárgyakban is lakoznak. A szellemi világban a sámán, a mudang játszik közvetítő szerepet. A koreai sámánizmus többezer szellemet és démont imád. A sámánok manapság kivétel nélkül nők. A buddhizmus rendkívül fegyelmezett, filozofikus vallás, amely a világi kívánságok megtagadása által elérhető önmegváltást hangsúlyozza, mellyel elkerülhető a reinkarnáció végtelen körébe való újjászületés, így a megvilágosodott lélek elmerülhet a Nirvánában. A koreai buddhista művészei legékesebb gyűjteménye a több mint 80 ezer fatáblán kinyomtatott Játszva nyerhet! V. Vallások Koreában Tripitaka Koreana, amely buddhista kéziratokat tartalmaz. Konfuciusz gondolatrendszerében nem szerepel a természetfölöttire való utalás, helyét egy személytelen felső hatalom, az ég foglalja el, mely nem avatkozik az emberek életébe, feltéve, hogy viszonylagos rendezettség és jó kormányzás uralkodik a földön. Egy időben a konfuciánus filozófia merev és hagyományos jellegében egyesek Korea modernizációjának kerékkötőjét látták. A keresztény hittérítés első hulláma a 17. század folyamán érte el Koreát. Egy évszázaddal később számos megtért volt a tudósok és családtagjaik között, 1863-ban már 12 koreai pap vezette a mintegy 23 ezer fős hívő közösséget. A koreai háború alatt és után nőtt a misszionáriusok és katolikus karitatív szervezetek száma. A koreai római katolikus egyház kétszáz éves évfordulóját 1984-ben, 11. János Pál pápa szöuli látogatásakor ünnepelték. (A cikkre vonatkozó kérdéseinket lapunk május 8-án megjelenő számában találhatják.) ......................................Itt levágandó! ................................... K érdések 4. forduló 10. Hány családnév létezik Koreában? 1 kb. 200 x kb. 150 2 kb. 300 11. Hogy nevezik Koreában az első hold hónap első napját? 1 Szol x Csuszok 2 Téborum 12. Mit ünnepelnek Koreában a 4. holdhónap nyolcadik napján? 1 Buddha születésnapja x aratási ünnep 2 könyörgés a bő termésért Megfejtő neve: ......................................................................... L akcíme: ..................................................................................
