Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

eSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. május 29., péntek A aimWM kedvezmények a 90 százalékot is elérhetik A kormány sürgősséggel terjeszti be az új vagyonpolitikai irányelveket Hazánkba ét kezeit John Major Könyvheli várakozások Budapest (ISB — S. Z.) A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és elfogadta az 1992. évre vonatkozó vagyon­politikai irányelveiket — je­lentette be Szabó Tamás, a privatizációért feMős tárca nélküli miniszter. Az anyag várhatóan hétfőn kerül a parlament álé, s ha a hon­atyák is úgy alkarják, a T. Ház sürgősséggel tárgyalhat az állami vagyon .kezelésé- nök és ér telkesítésének aíap- elveit tartalmazó előterjesz­tésről. így — vélekedj k Sziabó Tamás — az irányel­vek még „utolérhetik” a már beterjesztett privatizá­ciós törvénycsomagot, s lehe­tőség nyílik ezek együttes tárgy adására. Az idei vagyonpolitikai irányelvek néhány új ele­met is tartalmaznak a ko­rábbiakhoz képest. A hosszú távú stratégiai célok között például megfogalmazódik a piaci verseny erősítésének, a többletráfordítások biztosí­tásának igénye. A tervezet szerint meg kell teremteni a még hiányzó piaci intéz­ményeket, erősíteni kell a hazai tulajdonosi réteg va­gyonszerzési eséttyeilt. A rövid távú célok között szerepel a monipóliumoik le­bontása a decentralizált pri­vatizációs folyamat kereté­ben, lehetőleg a válliliallati szervezetrendszer megváltoz­tatása melllett. Az eljárási szabályok előírják, hogy azonos ajánlattétel esetén a hazai befektetőik, vagy be­fektetői csoportok részesül­jenek előnyben. Az állami tulajdonosi jogok gyakorlá­sáról szóló fejezetben meg­határozzák, milyen esetek­ben léphet fel közvetlen mó­don az állam, mint tulajdo­nos az érdekei védelmében. Eszerint minden olyan eset­A Kereszténydemokrata Néppárt Edelény városában (Edelény, Köztársaság útja), a Bányászkluto helyiségében, 1992. június hó 2-án (ked­Budapest (ISB — S. Z.) Az 1991 tavaszán életbe lép­tetett Eg z is zte nciabitel-fcons- trúkció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nemcsak a magas kamatlá­bak, de a privatizációs kíná­lat szegénysége miatt sem volt olyan sikere, mint ami­lyet a kormány remélt. Egy évvel a hiteti konstrukció megszületése után Kupa Mi­hály pénzügyminiszter a kö­vetkező szavakkal jelentette be az E-hiiitel feltételeinek a módosítását: „A privatizáció gyorsításának gazdaságpoli­tikai igénye megköveteli, hogy ez a privatizációs hi­telkonstrukció a jelenlegihez képest jobban generálja az állami vagyonnal szembeni keresletet”. A kormány érvényben lévő rendelete szerint E-hitelt az állami tulajdonban lévő va­gyontárgyak, tulajdonrészek — ideértve az állami termő­földet. és a gazdasági tár­saságok üzletrészét, részvé­nyét — megszerzéséhez lehet igényelni. Azért csak állami tulajdon vásárlása esetén vehető igénybe, mert a hi­telösszeg ellenértéké az ál­lamadósság törlesztését szol­ben államigazgatási felügye­let alá vonható egy vállalat, amikor az átalakulás nem kezdődik meg időben, illet­ve a vagyon felélésére utaló jelek tapasztalhatók. Az Állami Vagyonügynök­ség kezelésében maradó vagyonból támogathatók olyan alapítványok, ame­lyek állami költségvetési feladatokat vállalnak át — fogalmaz a dokumentum. Ilyen módon, többek között, finanszírozhatók lesznek — ha a parlament is áldását adja rá — az oktatási, kul­turális intézmények is. A vagyon egy bizonyos részét kárpótlási célokra kell elkü­löníteni. Később lehetőség nyílik befektetési társasá­gok, alapok finanszírozására is. A privatizáció során, igény­bevehető munkavállalói ked­vezmények köre bővül, egyes esetekben akár a 90 százalékot is elérheti, ameny- nyiben a parlament elfogad­ja a kormány javaslatát. Részvényvásárlás esetén a kedvezmények felső határát 50 százalékban határozza meg az előterjesztés Ami a privatizációs bevé­telek felhasználását illeti, mintegy 25 milliárd eleve a költségvetést illeti, az ez évben várható 57 milliárd forintból. Ezen túlmenően van még néhány olyan kö­telesség vállalás, ami elől nem lehet kitérni, így a sza­badon felhasználható összeg csak mintegy 16 milliárd fo­rintra tehető. Ebből kell majd biztosítani a garancia- rendszer kialakításához szük­séges 4 milliárd forintot, az újjáépítési bank alaptőke- emelésére fordítandó 10 míl- liárdot, illetve az,állami va­gyonkezelő szervezet felál­lításának a költségeihez hoz­zájáruló 2 milliárd forintot. den) 15 órai kezdettel tag­toborzással egybekötött ala­kuló ülést- tart. Melyre érdeklődő és ro- ikonszenivezőkret ezúton sze­retettel meghívjuk. gálja. Ennek megfelelően gyakorilatHaig minden olyan esetben felhasználható, ami­kor az állami tulajdon egy része magánkézbe kerül. Az E-hitel kedvezményes kamatozású, kamatai a min­denkori jegybanki alapkamat 60 százalékát teszik ki. Ez jelenleg 13,5 százalék, ehhez járul még a 'kereskedelmi bankok hasznát jelentő 4 százalékos kamatrés. Az idei módosítás .során eltörölték az igénybevétel 50 millió fo­rintos felső korlátját. A hi­telösszeg mértékét ma az határozza meg, hogy az igénylő mekkora saját erő­vel, illetve garanciával ren­delkezik. 5 millió forintos, hitelösz- szegig 2 százalék, 10 millió forintig 15 százalék, 10 mil­lió forint fölött 25 százalék saját pénzforrás meglétét írja alő a jogszabály. A bankok kötelesek elfogadni a kárpótlási jegyet is saját erőként, méghozzá névértélk- ben. (A névérték a kárpót­lási jegyről szóló törvény értelmében évről év.re vál­tozik.) Részvényvásárlás ese­tén a saját erő mértéke 50 százalékos. (Folytatás az 1. oldalról) közép-európai államok tár­sulási szerződéseit mihama­rabb ratifikálják a nemzeti parlamentek, illetve az EK törvényhozása, az Európai- Parlament. N.agy-Britannia általában is az Európai Közösség bő­vítését szorgalmazza, előbb északi, majd keleti irányban. Az év végi edinburgh-i csúcstalálkozó is ilyen ér­telmű világos nyilatkozatot fogalmaz majd meg. Egyértelmű bátorításként értékelheti a három közép­európai ország, hogy az új­jáválasztott brit miniszter- elnök első külföldi útja ép­pen a Visegrádi Hármak fő­városaiba vezetett. Ezt meg­erősítve John Major hangoz­tatta: London nagy jelen­tőséget tulajdonít a Visegrá­di Hármakhoz fűződő kap­csolatainak. A három ország és az EK kontaktusait Nagy- Bnitannia oly módon is erő­síteni kívánja, hogy elnöki tisztében javasolni fogja a 12-ek és a Visegrádi Hár­mak külügyminisztereinek, állam- és kormányfőinek ta­lálkozóját. Az elképzelések szerint a csúcstalálkozóra még az idén sor kerülhetne. Antall József hangsúlyoz­ta: Magyarország gazdasági, politikai és biztonsági szem­pontból egyaránt kiemelt je­lentőséget tulajdonít a Nagy- Britanniához fűződő kapcso­latoknak. Budapest nagy vá­rakozással tekint az EK-beli brit elnöklés fél éve elé, már csak azért is, mert az EK szerepét, jövőjét illetően jó néhány kérdésben közel áll a magyar és a brit fel­fogás. Magyarország most azt tartja legfontosabb fel­adatának, hogy minél több tartalommal töltse meg a közösséggel kötött társulási szerződését, és minél ered­ményesebben felkészüljön a teljes jogú tagság kihívásai­ra. (A brit miniszterelnök szerint egyébként jó esély látszik arra, hogy .Magyar- ország az évtized végéig mind gazdaságilag, mind politikailag készen álljon a teljes jogú csatlakozásra.) Ezzel együtt Budapest tisztá­ban van azzal is, hogy ma­gának az EK-nak is számos (Folytatás az 1. oldalról) mértékben lecsökkent, rész­aránya a korábbi 50 száza­Az E-:hitelt igénybe vehe­tik a devizaszabályok állap­ján belföldinek minősülő magánszemélyeik, azok társa­ságai, illetve néhány szövet­kezeti típus kivételével — takarékszövetkezet, lakásszö­vetkezet és iskolaszövetkezet — a szövetkezetek is. A különféle privatizációs technikák elterjedésével az E-hitdl felhasználási lehető­ségei is bővülnek. Az a tény, hogy a kárpótlási jegy fel­használható saját erőként a hitelfelvételnél,, a kisebb névértékű kárpótlási jegyek tulajdonosai számára is le­hetővé teszi a bdkaipcsol'ódást a privatizáció folyamatába. A viszonylag alacsony saját erő a készpénzes kisbefekte­tőik számára is kedvező le­het. A kereskedelmi bankok részéről azonban még min­dig alapfeltétel a megfelelő fedezet megléte. Tulajdonjog megszerzése esetén az E-hi­tel segítségévéi megvásárol­ni kívánt vagyontárgy teljes értékéiig terjedhet, béi’leti jog megszerzésekor — például az előprivatizáció során — egyéb vagyontárgyat kell fe­dezetként biztosítani. Ezt minden esetben a bankok határozzák meg. koncepcionális kérdést kell még tisztáznia az európai közös jövőt illetően. Magyarország közös piaci tagságának kérdésében Bu­dapest egyeztetésre törekszik a Visegrádi Hármakkal és el szeretné kerülni, hogy ez ügyben valamiféle vetélkedés alakuljon ki Varsó, Prága és Budapest között. ,A magyar kormányfő egy gyakorlati javaslattal is élt. Azt indítványozta, hogy az EK dolgozzon ki normarend­szert az újonnan jelentkezők felvételét illetően. Ez mind­két fél felkészülését meg­könnyítené. A magyar kormányfő biz- fbnságpolitikai kérdéseket érintve megerősítette Ma­gyarország elkötelezettségét a transzatlanti gondolat, va­lamint a NATO, az Egyesült Államok európai jelenléte mellett. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a nagy nyugati integrációs rendsze­rek részéről a közép-euró­pai országok differenciált megközelítésére van szük­ség. A magyar kormányfő szólt a délszláv válságról is, amely megítélése szerint a térség biztonsága szempontjából a legfontosabb kockázati té­nyezővé lépett elő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar megítélés szerint Bosznia-Hercegovinában új veszélyforrásként jelentke­zik az iszlám világ esetle­ges bekapcsolódása a konf­liktusba, aminek következté­ben még jobban elfajulhat­nak az események. Antall József rámutatott arra is, hogy a vajdasági magyar kisebbség lelki, fi­zikai nyomás alá került. Et­nikai homogenizáló törekvé­sekkel arra akarják rávenni az ott élő magyarságot, hogy meneküljön el szülőföldjéről. Ezek a kísérletek azzal a ve­széllyel járnak, hogy több százezres menekültáradat in­dulhat el a Vajdaságból — mondta a magyar kormány­fő. * Antall József kormányfő és John Major, N.agy-Britan- nia miniszterelnöke, a tár­gyalásokat követően közös nyilatkozatot írt alá az Or­szágház delegációs termében. lékről 20 százalék alá esett vissza két év alatt. Egyetlen területen jelent­keznek számottevő gondok. A költségvetés súlya to­vábbra is jelentős a jöve­delmek újraelosztásában, s várhatóan ez rövid távon nem is fog változni. Illúzió­nak bizonyult, hogy a nagy elosztási rendszereket, az ál­lamháztartást ilyen gyorsan sikerül megreformálni. Már­pedig amíg ezek a rendsze­rek nem változnak, addig a költségvetés súlyát sem le­het csökkenteni. HÍREK @ Május 29-én (péntek) 16 órától a Szocialista Párt Miskolc városi politikai centrumában (Corvin u. 9.) a Szegfű-klub keretében tá­jékoztatást adnak a Szocia­lista Párt Hl. kongresszusá­ról. A beszélgetésen részt vesznek a városi szervezet vezetői, a kongresszusi kül­döttek és meghívottak. A rendezvény nyitott, minden érdeklődőt szeretettel vá­runk! • Az MSZP Kazincbar­cikai Városi Elnöksége 1992. június 1-jén, 16 órától kép­viselői fogadóórát tart. Helye: Kazincbarcika, Rákó­czi tér 4. 1/8. (Folytatás az 1. oldalról) A baráti beszélgetéssé ala­kuló megnyitó ünnepségen aztán szó esett .még a szer­zők, az irodalomkritikusok, a pedagógusok felelősségéről. Budapest (ISB): Az Or­szággyűlés e héten is foly­tatta a rádióról és a televí­zióról szóló törvényjavaslat általános vitáját, s a kor­mánypártok és az ellenzék közötti véleménykülönbségek cseppet sem változtak. Ér­demes lenne nagyobb fi­gyelmet szentelni Kulin Fe­renc, a Demokrata Fórum ez ügyben meghatározó po­litikusa véleményének: né­hány MSZP-s képviselő sza­vazata a kormány felé bil­lentheti a mérleg nyelvét? Munkatársunk a szocialisták szabolcs-szatmár-beregi lis­táján a Tisztelt Házba ju­tott képviselőjét, Kosa Fe­rencet, a neves filmrendezőt faggatta. — ön is úgy véli, hogxy néhány szocialista párti képviselő voksa lehet a döntő a médiajavaslat fe­lől? — Több alkalommal hangsúlyoztam, hogy az MSZP a média-ügyben már tavaly augusztusban egysé­ges álláspontot alakított ki, mely azóta sem változott. A szokásos, parlamenti folyo­sókon keringő híresztelések alaptalanok, az MSZP állas- foglalásában ugyanis világo­san benne van: szuverén Magyar Rádiót és Magyar Televíziót akarunk, olyat, melyet ez a nép a magáé­nak tud és érez. Mi java­soltuk ennek jogi formáját, a közalapítványt. Meggyőző­désünk, hogy ez a forma garantálhatja a média füg­getlenségét az államtól, s a közvetett, vagy közvetlen tőkebefolyástól. Nem az a kérdés, hogy mi hova sza­vazunk, ellenkezőleg: köszö­nettel veszünk minden, er­re a koncepcióra leadott szavazatot! — A javaslat előkészíté­sének emlékezetes pillanata volt, amikor bírálta az Igaz- ságügyminisztérium mun­katársait, akik húzódoztak a közalapítvány intézményé­től, arra hivatkozván, hogy ilyen egyelőre nem létezik a magyar jogban. — A bizottsági ülések so­rán a minisztérium egyik kodifikátora valóban meg­említette, hogy a magyar joghagyományban nincs előzménye a közalapítvány­nak. így nem tudnak mire építkezni. Az volt a vála­Non-stop program színhe­lye lesz e hét végén, május 30-án a miskolci Avas Nyug­díjas Klub. Délelőtt 10 óra­kor kezdődik a családi szom­bat, melyet a Szakszerveze­tek Rónai Sándor Művelő­dési Központja szervezett, a Nemzedékek együttélése rendezvénysorozat eseménye­ként. A Corvin utca 9. szám alatti klubhelyiségben a ki- kapcsolódásra, a vidám együttlétre, egy kis vetélke­désre vágyó családok fiatal és idősebb tagjai hallgat­Az esélylatolgatás után most is csak oda jutottunk, hogy nem szabad .lemondóan le- gyintenünik, ha irodalomról esik szó. Reménykedjünk, várjunk.. . szom, hogy ha valakinek van fogalma akárcsak a XX. századi történelmünk­ről, akkor tudhatja, hogy nem jogi természetű, hanem politikai okai voltak annak, hogy a társadalom nem érezhette, hogy birtokol va­lamit, birtokolja meghatáro­zó intézményeit. Olyan tör­ténelmet örököltünk, mely­ből kevés jogi formára ala­pozhatjuk a jövőre érdemes demokráciát. Törvényhozók és törvényalkotók is va­gyunk, kötelességünk az új formák megteremtése. Azon a bizonyos ülésen jelentet­tem ki: ha a minisztérium írásba adja, hogy nem ké­pes elvégezni a jogszabály­szerkesztő munkát, akkor jogász barátaim segítségével kész vagyok megfogalmazni a közalapítvány jogfilozófiai és normarendszerét. Az az­óta bekövetkezett fejlemé­nyek mutatják, hogy meg lehetett fogalmazni a jog nyelvén a közalapítványt. Itt mondom el, hogy a köz- alapítvány bizottsági elbírá­lásakor a jelenlévők közül senki sem ellenezte ezt a megoldást. Az akkori állás­pontok reményt nyújtottak a konszenzusos parlamenti döntésre. Szerencsétlen do­lognak tartom, hogy másfél éves egyeztetés után, ami­kor a megegyezés kapujában állunk egy fontos, kényes témát illetően, akkor tá­madnak lehetetlen presztízs­háborúk a média-elnökök körül. — Mit jelenthet a média- törvény megalkotása? A közvélemény javára válik, mert nyugvópontra jut ez a probléma, vagy csupán va­lamelyik oldal javára eldön­ti a rádió és televízió mű­helyeiben dúló belharcokat? — Ezt a médiaháborút ál­datlannak tartom, tisztessé­gesen, törvényesen békévé kellene oldani! A törvény megszületésének csak jóté­kony hatása lehet az ott dolgozókra és a hallgatókra, nézőkre egyaránt, mert szi­lárd garanciákat tartalmaz a médiákra gyakorolt befo­lyásolási kísérletekkel szem­ben. Katasztrofálisnak tar­tanám, ha ez a törvény ilyen-olyan okok miatt nem születne meg. hatnak zenét, megnézhetnek egy kiállítást, részt vehet­nek a családi Ki mit tud? versenyben. Lesz szellemi totó, módot találhatnak sportolásra, egy kis tested­zésre a különböző generá­ciók tagjai. Szerepel a prog­ramban versmondás és kö­zös dalolás is. S ha a családi szombat résztvevői megéheznek, ak­kor sincs baj, hiszen lesznek olyan családtagok, akik vál­lalkoznak a helyszínen a sü­tésre, főzésre, egy .kis trak- tára . .. Tagtoborzás Edelényben E-hitel a privatizációban A kárpótlási jegy saját erőként felhasználható fi fordulat fialván? jelei a lazkágáaa (fg—fi) Krecz Tibor Családi szombat az Avas Klubban A médiatüránvel nem letet késlekedni Kosa Ferenc véleménye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom