Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-21 / 119. szám
1992. május 21., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Biztosítás — A vízvezeték-szeréi ö — több mint két évtizedes szakmai gyakorlattal, no meg kétinaipi kubikm unkával — tárta tel a hibát. (Szó szerint, ugyanis ki kellett ásnia a lakóház melletti teljes vezetékrendszert.) Ezt követően nevezett személy megállapította az alábbi diagnózist: a nyomóvezeték közvetlenül a lakóház fala mellett (kilyukadt. A víz szabadon folydogálva egy idő után valóságos krátert mosott ki magának. Egy része a vízaknába gravitált tovább, a másik részét pedig a bodrog- keresztúni kőből készült alapzat és tail szívta magába. Ezt mondta a vízvezeték- szerelő u több mint két,,év- tizedes szakmai gyakorlattal, no meg az általa leltárt tényék alapján, majd gyorsan nekilátott a hibás csővezetékrendszer kicseréléséhez. A szakember szakvéleménye alapján a károsult — nem éppen csekély — kárigényét bejelentette oda, ahová — nem tegnap óta — fízetgeti pénzecskéjét. Az Állami Biztosítóhoz, ami — köztudott — a bajban rendit íivü l se gítökész. L ega l á b b i s a károsult ezt hallotta a csapból is folyó reklámszövegek alapján. Nos, az ÁB tisztelt képviselői meg is jelentek, a helyszínen. Nem egyszer, hanem kétszer. Vizsgálódtak, fényképeztek, szóval tényt feltártak. Ám olt, a helyszínen már elhangzott részükről olyan megállapítás, hogy a károsult kezdett arra következtetni ; jobb lett volna egy ablakot betörnie, mert azért szemle nélkül is fizetne a biztosító, de ezért a nagyobb kárért nem valószínű, hogy fizetni fog. Ugyanis, uralkodóvá vált az az általános nézet, hogy a helyszín, nevezetesen a Martintelep egy vizes terület, s ebből logikus a konklúzió, az a nedvességfolt, ott a ház falán, méter magasan és sok méter szélesen dehogy- csőtörés következménye, hanem a vizes Marti-nlelepé. Ilyen itt kérem, minden ház! Nos, a károsult nem hiába gyanakodott már a helyszíni szemlekor. Néhány nappal később megkapta írásban is a hivatalos értesítést, „Tisztelt Ügyfelünk! Sajnálattal értesítjük önt, hogy bejelentett csőtöréskárát nem áll módunkban rendezni. A helyszínen járt kárszakértőnk megállapította, hogy a késői 'bejelentés miatt a lényeges körülmények nem 'tisztázhatók: csőrepedéskárra visszavezethető épületkár nem látható. Kötvényfeltételünk értelmében így kártérítés nem nyújtható. Kérjük a fen'tiék szíves tudomásulvételét. Tisztelettel... ” A v ízvezeték-szer el ő ezt olvasva sokáig csóválta a lejét. Sehogy sem értette, miért hazudtolják meg, vonják kétségbe szakértelmét. Majd azt javasolta a károsultnak: fellebbezzen az Állami Biztosító Rt, fő-fő valakijéhez. Az okokra vagyunk kíváncsiak! Alig fél éve még úgy érezhettük mi, a Nyéklúd- házi Költségvetési Üzem dolgozói: munkahelyünk biztos. Mivel a községnek szüksége van a 60 embert foglalkoztató cégre, az ön- kormányzat amellett voksolt, hogy ipaii. kereskedelmi és szolgáltató kíl-kénl a céget tovább működteti. Ezek után nem csoda, hogy valameny- ny i tin két vi llúmesapásként ért a hír. hogy az alig három hónapja működő kít-t ugyanaz a testület április 9-i ülésén egyetlen tollvonással megszüntette. Ezt a hírt nyugodtan mondhatnánk mende-mon- dának is, hiszen a képviselők hivatalosan a munkahelyen működő érdekképviseleti szervvel sem írásban, sem szóban nem közölték, hogy meg akarják szüntetni a kft-t, annak ellenére, hogy az általuk is emlegetett jogszabályok rájuk nézve is előírják a kötelező együttműködést. A cégnél május 15-én kint voll Erdei Sándor önkormányzati képviselő, s megemlítettük neki. hogy szeretnénk, ha tájékoztatná a dolgozókat, hogy miért volt szükséges ilyen gyorsan megszüntetni 60 ember munkahelyéi. Válasza a következő volt: úgy érzi, nem tartozik beszámolással, és nem köteles az indokokat felsorakoztatni a dolgozók elüti. Válasza a továbbiakban így hangzott: „Ne szajkózzuk állandóan a munkanélküliséget, mondanivalónkat vegyüli fel inkább magnóra!" Tudtunkkal egy választott képviselő minden esetben köteles felvilágosítást, tájékoztatást adni döntései felől. Vagy talán megteheti egy MDF-es képviselő, hogy így válaszoljon? Ez az esemény itt, a községben lassacskán kezd egy modern népmesére hasonlítani. Mindenki hall valamit — persze, biztos forrásból —, s ehhez hozzátesz, vagy eto^síz, esetleg önállóan gyárt egy neki tetsző variá*- ciót. Hogy a piaci, kocsmai, kiskapui pletykák tovább burjánzásának véget vessünk, a sajtó nyilvánosságához fordultunk, hiszen a tények feltárása mindenkinek csak hasznára válhat. Az önkormányzat magyarázatot adhat az általa jogosnak tartott döntés hátterére, mi dolgozók pedig, a tiszta kép alapján elkezdhetnénk a saAm a károsult erre csak legyintett egyet, mondván, tele van a hócipője a bajban segítő Állami Biztosítóval. Nem fellebbez ő sehová. De ha ők Á-t mondtak, ő is mond erre B-t. Vagyis: holnaptól tőle az ÁB egy árva bu anyák nem sóik, de uny- •ny.it sem fog legomlbolini biztosítási díj gyanánt. Ugyanis, szuverén jogának érzi ezelk után vallani és lépten- nyomon hangoztatni: ez a fajta biztosítás nem biztonság. A jó modora tiltja, hogy kimondja, mii.., H. G.-né Miskolc Válaszol az illetékes Egy bírságolás tanulságai Az Észak-Magyarország 1392. május 7-i postájában „Bírságolás — megaláztatással” címmel jelent meg dr. Angi Terézia olvasónk panasza. írására a kővetkező választ adta az illetékes, a Miskolci Közlekedési Vállalat. \ Mindkét félnek igaza van ját jövőnk, sorsunk intézését. Mivel a helyi lap erről információt nem közölt — talán a t. képviselők nem merik vállalni a döntésüket? — úgy gondoltuk, hogy problémánkkal a megyei napilapot keressük meg. Ök készséggel foglalkoztak ügyünkkel! Az Észak-Magyarország munkatársa kijött Nyékládházára anyagot gyűjteni, s a tisztesség szabályait betartva természetesen mindkét felet meghallgatta, de cikk ezidáig még nem jelent meg. Vajon miért? A kft-ben dolgozó 60 embernek ez a munkahely kenyeret adott, családjaik számára biztosította a megélhetést. Érthető talán, hogy mi tudni akarjuk, mi lesz velünk, illetve mi történik itt valójában. Vészesen közeledik június 30-a, amikor megszűnik munkahelyünk. Ma még senki sem tudja, hogyan lesz azután. A Nyúktddluizi Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. dolgozó kollektívájának képviseletében: Lévainé Óaál Teodóra Lapunk munkatársa az ügy kapcsán valóban felkereste az érintetteket, s mindkét fél véleményéi meghallgatva készítette el írását. A cikkben szereplő Erdei Sándor önkormányzati képviselő ezt követően élni kívánt azzal az állam- polgári jogával, hogy az írás megjelenése előtt annak reá vonatkozó tartalmát megismerje. A képviselő ezután kijelentette, hogy az ügyben az eltelt idő alatt számos fejlemény történt, amelyek hatására az akkor elmondottak teljes mértékben aktualitásukat vesztették. A képviselő tehát visszavonta nyilatkozatát, s hozzátette, hogy az ügy további részleteiről tényszerűen bennünket is, és az érintetteket is időben tájékoztatja. Miután a képviselő nyilatkozatát visszavonta, az olvasók egyoldalú tájékoztatását elkerülendő, újabb fejleményekre vártunk. Írásos hozzáfűznivaló viszont mind a mai napig csak a dolgozó kollektíva részéről érkezett, amit a probléma későbbi, mindenki számára elfogadható megoldása reményében közöltünk (a szerk.) Az ön által sérelmezett eljárást megvizsgálva, az alábbi észrevételeket kívánjuk ügyében nyilvánosságra hozni. Sajnálatos tény. hogy április 22-én érvénytelen menetjeggyel úgy szállt fel a villamosra a Tiszai pályaudvaron. hogy a helyi utazási feltételekről és díjszabásról az alapvető tájékozódást elmulasztotta. A március 1-jétől hatályos viteldíjakról a villamos végállomásának dolgozói, vagy jegy- pcnzlárosaink minden bizony- nyál tájékoztatták volna. A 14 forintos menetjegyek érvényességi idejéről, felhasználhatóságának időpontjáról pedig a sajtó és a rádió részletesen informálta annak idején megyénk lakosságát. Érvénytelen jeggyel utazásának következményeként, ellenőrünk tájékoztatta önt. a helyszíni. illetve a 30 napon belüli pótdíjfizetés lehetőségéről és eltérő tarifáiról. Tény. hogy szándéka ellenére nem tudott élni a helyszíni pótdíjfizetés lehetőségével. mivel ellenőrünknél nem volt elegendő váltópénz ahhoz, hogy az ön által felajánlott ötezer forintos bankjegyből visz- szaadhatotl volna. A jegyeUen- őri eljárás szabályszerűségéről meg kell jegyeznünk: ..A helyszíni pótdíjfizetés bármi okból történő elmaradása esetén a jegyellenörnek munkaköri kötelessége — a pótdíjtartozás későbbi érvényrejuttatása érdekében — az utas személyi adatainak a személyi igazolványból történő felvétele és utólagos pótdíjfizetés céljára vonatkozó díjtétellel kiállított befizetési csekk átadása." Sajnáljuk, hogy a megfelelő címletű pénz hiánya miatt meghiúsult, a helyszíni pót- díjfizetést követő személyi adatfelvételi célzottan a saját személye elleni diszkriminációnak, zaklatásnak, megaláztatásnak minősíti. Jegyellenörünk egyébként az ön helyszíni pótdíjfizetési szándékát haladéktalanul jelezte munkahelyi vezetőjének. aki azonnal intézkedett pótdíj ügyének méltányos rendezésére. Ugyanakkor vállalatunk is levonta az eset kapcsán a reá vonatkozó tanulságokat. Intézkedtünk. hogy amennyiben az utas részéről a helyszínt pótdijfizcté9 szándéka egyértelmű, de azt a pénzváltási nehézségek miatt az ellenőrnek nem tudja átadni, — a jegyeUenöri csoportvezető hatáskörébe tartozó méltányos elbírálás alapján — utólagos befizetés esetén is 200 forintos pót- díjösszeggel teljesítheti. Kolozsvári István forgalmi—, műszaki i'g.-h., Szamos Emil jegyeit, oszt.-vez. Jogsegélyszolgálat Ma, május 21-én délután 4-től 6 óráig jogsegélyszolgálatot tartunk Miskolcon, a sajtóház I. emeletén, a levelezési rovat irodájában. Tanácsot ad: dr. Demeter Lajos ügyvéd. ■ IBII Lapunk április 16-i számában „Eizessün-k-e szivárgási veszteséget?” címmel rövid írásban, válaszoltunk egy olvasói panaszra. A Miskolci Vízművek számlázási csoportvezetője azt válaszolta a kérdezőnek, hogy ők csak az óra által mért fogyasztás víz- és csatornadíját számlázzák a társasházközösségeknek és lakás- szövetkezeteknek. A panaszként felrótt. úgynevezett „szivárgási veszteség" miatti 10 százalékot nem kérik a jelzett közösségektől. Erre a sokakat érintő kérdésre reagált Szaniszló István, a Pet- neházy Dávid Tánsasház intézőbizottságának vezetője. Levelében tiltakozik a 10 százalék jogtalannak ítélése ellen — mint azt idézi, annak idején szerződést kötöttek a vízművekkel. ,,A fogyasztó kötelezi magát, hogy — a mellék-mérőkön mért fogyasztás díján túlmenően — a fenntartó részére megfizeti az épület •közösségi fogyasztásából, vagy esetleges belső meghibásodásából adódó vízdíj ráeső részét. A közös vízdíj fogyasztókra történő szélosztása a fenntartó feladata.” Ez bizony ellentmond korábbi írásunknak, ezért kerestük meg Menner Pétert, •a Miskolci Vízművek vízgazdálkodási osztályvezetőjét. A szakember kérésünkre elmondta: a vízművek valóban a vízórán átfolyt vízmennyiséget veszi a térítés alapjául. A fővízóra és annak az épületbe vezető 10 centiméteres szakasza a vállalat kezelésében van, a javítás is az ő kötelességük. A vízművek valóban csak az ezen átfolyt víz díját kéri. Előfordulhat azonban, hogy az épületben az említett főmérő mellett vannak mellékmérő órák is. Az ezeken mért fogyasztások ösz- szegének meg kell egyezni a főméfőn mért mennyiséggel. A különbözetet — ha többet mutat a főmérő —• szokták szétosztani a lakók •között. Igazat adott az osztályvezető abban isíSzaniszló Istvánnak, hogy a régi, leromlott épületekben előfordulhat olyan csőtörés, amelynek vízfogyasztásáért, javításáért — mivel lakáson kívül. de épületen belül van — az üzemeltető köteles fizetni. Ilyen célokra érdemes előre befizettetni a lakókkal a mért fogyasztáson túl egy bizonyos többletet, amely alapja lehet egy tartalék- alap képzésének, amelyből fedezhetők az említett kiadások. Hogy fizet-e felárat a vízdíjon kívül egy-egy lakóközösség, .arról egyedül maga dönthet, .ebbe nem szólnak bélé a vízműveknél. Megjegyzésünk: ahhoz, hogy az említett felár fizetését a lakások tulajdonosai elfogadják, közös döntés kell. Meghozatalához a közgyűlés jogosult, s elmaradnak az ezzel kapcsolatos gyanúsítások (,.partizánakció''). ha arról minden lakó lúd. Még akkor is, ha nincs jelen a döntésnél. Pár perces munkáért — 415 forintos számla! Évszázados fák dacolnak az idővel Sárospatakon, a vár kertjében. Szerencsére, az emberek is törődnek velük, s mindent megtesznek azért, hogy tovább éljenek a fák. Vasabronccsal fogják össze korhadó törzsét s hatalmas ágait. L. J. felvétele Bizonyára sok miskolci olvasó- és lakótársam nevében teszem szóvá az alábbi esetet, mély. mélységesen felháborított. A minap a lakásomon járt egy gázszerelő (nevét ismerem), aki kijelentette: a gázmüvektől jött és ellenőrzi a lakásban levő gázcsapok hi- bátlanságát. Nem emlékszem, hogy a központi gázórát ellenőrizte volna (befújással habbal, hogy nem szivárog-e), hiszen ehhez két személy szokott kiszállni és leplombálja a hibátlan órát. A szerelő ez esetben 5 perc alatt befújt valamilyen folyadékkal 4 gázcsapot a konyhai tűzhelyen, és egyet a gázkazánon. Eme „munka” elvégzését alá is íratta velem. Két nappal ezelőtt (május 8nán) érkezett egy számla, amelyen az állt, hogy 415, azaz négyszáztizenöt forintot tartozom kifizetni ezen „munkáért" 8 napon belül. A számla legvégén ez áll a nyomtatványon: „Az ellenőrzést az 1 1977. sz. NIM-ren- délet mellékletét képező GOMBSZ rendeli el.” Ezék után több kérdés is felmerül bennem. 1. Ha a rendelet 1977-ben jelent meg, miért 15 év múlva lép érvénybe? Eddig ugyanis nem emlékszem, hogy valaha is ellenőrizték volna hivatalosain a lakásban a gázcsapokat. (Azokat természetesen, minden gázfogyasztó általában úgy is ellenőrizteti időnként, a saját jól felfogott érdekében és a legkisebb hiányosságot, vagy rendellenességet tapasztalva, a saját költségén, szakemberrel megjavíttatja.) 2. A másik kérdésem az: ha az ellenőr 5, netán 10 perc alatl 415 forintot ró ki munkadijként, akkor 1 munkanap, azaz 8 óra alatt mékkora összeget inkasszálnak be a sokezer gázfogyasztótól ? Befejezésként: a csekkhez csatólt felszólítást sem Del- néki Miiklósné főkönyvelő, sem Kupcsík Józsel'ne pü. és szárnv. o.-vez. nem írta alá sajátkezűleg. A számlamásolatokat az említett gázszerelő (aláírása öl vasba la ti an!) töltötte ki az én igazoló aláírásommal, ám akkor még nem szerepelt: rajta az az összeg. Ezt utólag töltötték ki és csatoltak hozzá egy 6 131 880. sz. őseik két. Dr. K. L.-né Miskolc Az oldalt összeállította: Gyárfás Katalin
