Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-04 / 104. szám

1992. május 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Elméletileg hasznos, de... Miért tiltják a széles autóabroncsokat? Az időjárás tavasziasra for­dulásával lekerülnek az autók kerekeiről a téli gumiköpe­nyek, s kényelmesebb, puhább utazást biztosító nyári gumik kerülnek helyükre. A járművek forgalmi engedélyében a ható­ságok feltüntetik, hogy az adott autóhoz milyen szélességű gu­miabroncsot használhatnak, de rengeteg az olyan autótulajdo­nos, (s nem csak fiatalok) aki ha nem tiltanák, szélesebb ke­rekeket szerelne fel. Az ok egy­szerű: minden egyes keréken ily módon négyzetcentiméte­rekkel megnő az úthoz kapasz­kodó felület nagysága, ami ha­tékonyabb erőátvitelt eredmé­nyez, s a nagyobb tapadó felületeknek köszönhetően megnő a fékezés hatásfoka is.- A fent soroltakból tehát úgy tűnik, hogy a széles kere­kek használata nem egy gya­korlati előnnyel jár! Miért mégis a tiltás? - erről érdek­lődtünk Truppolai Józseftől, a Közlekedésfelügyelet igazga­tójától.- Elméletileg a dolog való­ban ilyen egyszerű, ám a gya­korlatban ez nem egészen így néz ki. Minden autóra készül egy típusvizsgálat, amely meg­határozza a jármű fő adatait az optimális üzemeltetés érdeké­ben. A kerekek esetében ez a keréktárcsa (felni) és a kerék- pántn.yílás (felniszélesség) mé­reteit szabályozza. Ettől eltérni csak úgy szabad, ha nem válto­zik a keréktárcsa mérete. Egyébként az abroncsok mé­retváltoztatásának lehetőségeit szabvány tartalmazza. Ami a széles kerekeket illeti, az a baj velük, hogy a hagyományos keréktárcsákon a gumiabroncs a tárcsa szélein megfeszül, ami miatt a futófelület ívesen meg­hajlik, s így a teljes felületnek csak egy része érintkezik az út­tal. Túl azon, hogy ez nem cél­ravezető megoldás, tragikus baleseteket idézhet elő. Egyéb­ként az ésszerű és a gyakorlati szempontok figyelembevételé­vel bárki szereltethet szélesebb abroncsot autójának kerekeire, bár ennek határt szab a kerék- pántnyílás szélessége. — Ma már számos helyen kapható sportos könnyűfémfel­ni, amelyre meglepően széles abroncsot is probléma nélkül fel lehet szerelni. Kell-e erre külön műszaki vizsga?- Ha nem változott a kerék­tárcsa mérete és a felfüggeszté­si pontok is egyeznek, akkor nem. Ennek ellenére szabályta­lan abban az esetben, ha a kor­mány teljes jobb vagy teljes bal irányú el forgatása esetén az ab­roncs a terhelt vagy a terhelet­len karosszéria bármely pont­jához hozzáér. Az ilyen kere­keknek tilos a használata, le kell szerelni. A másik ilyen probléma az, ha a tárcsa az ab­ronccsal „kilóg” a karosszéria oldalán. A járművet így nem szabad használni, ám a sárvé­dőperem pótlólagos kiszélesí­tése után már ez a módszer sem kifogásolható. (ks) Mérges gombák, gyógynövények Gombaismereti tanfo­lyamot indítanak a mis­kolci Ifjúsági és Szabad­idő Házban május 6-án délután 5 órakor. Az öt előadás és az öt nyári túra alatt Aranyosi István se­gítségével mintegy 120 gombafajt ismernek meg a résztvevők. Ugyanitt május 8-án délután 5 órától - szintén 5 előadás és 5 túra alatt - a gyógynövények rejtel­meivel ismerteti meg az érdeklődőket Munkácsy Gyula kertészmérnök. A „füvek" felismerésén túl megtanulják a különböző gyógyteakeverékek ösz- szeállítását. illetve illato­sítok (például pot-pourri) elkészítését is. A bizottság elnöke szerint: Ne másoljuk a nyugatot! Piskóti Istvánt, a Miskolci Egyetem Gazdaságelméleti Tanszé­kének adjunktusát nemrégiben választották meg a Miskolci Akadémiai Bizottság Vállalkozás Fejlesztési Bizottsága elnöké­vé. Ennek apropójából beszélgettünk a fiatal szakemberrel vál­lalkozásokról, marketingről, a vezetése alatt álló MAB-bizott- ságról...- Mi egyáltalán egy ilyen vál­lalkozásokat fejlesztő bizottság működésének a célja, melyek az eszközei, lehetőségei?- Feladatunk meglehetősen sa­játos, hiszen a gazdaság elméletét és a gyakorlatát szeretnénk össz­hangba hozni. Megfigyelhető ha­zánkban egy erős tendencia, hogy tudniillik: másoljuk a nyugatot a piacgazdaságra való áttérés során. Ez helytelen, mert az adaptáció nélküli alkalmazás során sok a vé­letlenszerű elem - gyakran kide­rül. hogy itthon nincs meg az a szaktudás, ami a piacgazdaság ki­alakításához kell. Magáról a MAB-bizotlságról a következőket mondta dr. Piskóti István:- Bizottságunk 18 tagú; egy­részt egyetemi, elméleti szakem­berek (marketing, külker, pénz­ügyi, alkalmazott közgazdász) al­kotják, másrészt vezető mened­zserek. Tehát olyan emberek, akik tudnak is tenni a vállalkozásokért. Igazából a kis- és középvállalko­zások képviselői nincsenek közöt­tünk, holott az ő szerepük fog iga­zán nőni a megyében - gondolom, az érdekvédelmi szerveken ke­resztül sikerül hozzájuk is közel kerülni. *- Mi jellemzi a Vállalkozás Fej­lesztési Bizottság munkamódsze­rét?- Elsősorban a műhelymunkára építünk. Olyan témákról tartunk megbeszéléseket, készítünk állás­foglalásokat mint például a priva­tizációgyakorlata, valamint straté­giája, a vállalati vagyon működte­tése, a regionális gazdaságpolitika és más hasonló aktuális témák.- Az említeti vállalkozói kör ho­gyan ismerkedhet meg a tudósok, gyakorlati szakemberek közös ál­láspontjával?- Úgy tervezzük, hogy kétha­vonta ülésezünk, tanácskozásaink eredményét pedig az érdekvédel­mi szerveken - IPOSZ, Magyar Gazdasági Kamara, stb. - keresz­tül juttatjuk el azokhoz, akiket se­gíteni, támogatni, orientálni sze­retnénk. Gondolok itt nyilvános összejövetelekre, konzultációkra. Május végén bizottságunk éppen a privatizáció helyi sajátosságait elemzi - ennek végkövetkezteté­seit, ajánlásait is a nyilvánosság elé tárjuk.- Vannak-e külföldi segítőik?- Igen, ez munkamódszerünk harmadik eleme, a külföldi szakér­tők bevonása. Ősszel látjuk vendé­gül a német Meffert professzort, aki a regionális és ökológiai mar­T uggya szerkesztő úr, mit sajnálok én most igazán? Azt, hogy nem vagyok idősebb... No, majd mindjárt megmagya­rázom. Olvasgatom a ma­guk közléseit a második vi­lágháborúról. A Don-ka- nyarról, Ukrajnáról, ilyen­olyan harcokról, fogságok­ról. Tudom, tudom, ezt vala­kik megírják, maguk meg közük. Mint szemtanúk hi­teles adalékait. Hiszen azok, akik írták, ugye ott voltak, részt vettek, harcol­tak, szenvedtek. Meg ilyes­mi. Hát ezeket én mind szé­pen elolvasom... És minél többet olvasok, annál in­kább kezd elönteni az irigy­ség. Zongorálások, tánco­lások, vidám, jókedvű ösz- szejövetelek a megszállt országban. Apró, intim jele­netek és a megszállt ukrá­nok végülis sajnálják, hogy a magyar baka eljön tőlük. Akivel pedig olyan jól érez­ték magukat. Lövöldözés? Ugyan! Egy háborúban? Egyszer előfordult valami pif-pufolás, ennek hallatán rettenetes izgalom töltötte el mind a helybéli bennszü­lötteket, mind a hódító szittya magyart, de aztán kering jeles szakértője. Más jelle­gű lesz ez a külföldi kapcsolat mint a megyében már megjelent szakértők működése. Bizottsá­gunk készíti el a helyzetelemzést, ugyanis mi helyben jobban ismer­jük a viszonyokat, lehetőségeket mint egy külföldi: a professzor úr­ral azután keressük a megoldási le­hetőségeket. *- Említette az ökológiai marke­tinget. Mi ennek a köznyelvié is le­fordítható lényege?- Egyre inkább feszítenek a kör­nyezeti gondok, amelyek külső, állami segítséggel nem oldhatók meg. Ezért nagy a vállalatok, vál­lalkozók szerepe abban, hogy kör­nyezetbarát termékeket állítsanak elő, építsenek be egyes termékeik­be. A marketing szerint már a ter­végülis kiderült, hogy mindez csupán valamely ünnep alkalmából követke­zett be. Mármint az egész pif-puf lövöldözés. Drága szerkesztő úr! Tes­senek már közölni újfent ilyen tanúságtételes íráso­kat! Ahol a magyar katona nem süt el egy puskát sem, ellenben vidám ünnepség­re jár, viszi a kultúrát a bennszülötteknek, akiknek csupán az a gondjuk, hogy megvédjék őt a rusnya par­tizánoktól. Mert sajnálato­san ezek is előfordultak, márminthogy kitermelőd­tek a háború alatt. Mármint azok az eléggé el nem ítél­hető egyének, akik a hazá­juk földjére lépő idegeneket rossz szemmel nézték. Rendszerint az erdőkből, ráadásul puskák mögül nézték rossz szemmel. mék megtervezésénél figyelembe kell venni annak környezeti jel­lemzőit, ott kell legyen az ökoló­giai szemlélet a piackutatásnál, a bevezetésnél - addig, míg eljut a fogyasztóhoz.- Mondana magáról pár mon­datot?- Közgazdász vagyok, 8 éve itt dolgozom a Miskolci Egyetemen. Mint külker-szakos régóta kapcso­latban állok a vállalkozásokkal. Doktori disszertációmat factoring ügyletekből írtam - akkoriban még csak a külkerben használták, ma mára belgazdaságban is. Kuta­tási témám az innovációs marke­ting. Tavaly egy éves tanul­mányúton jártam a németországi Dannstadtban és Münsterben. Fő­ként a gyakorlati témák érdekel­nek. de a kutatás mellett szeretek előadásokat tartani. Nem könnyű a téma, amivel foglalkozom, de tény: megbeszéléseink során én magam is sokat tanulok hallgató­imtól. M.Sz. Zs. De azért persze a magyar bakák lelkesedését ez nem lohasztotta. Mármint né­mely írásból, visszaemlé­kezésből ítélve nem lohasz­totta. Némelyüknek ugyan eszébe jutott, hogy itthon aratni kéne, vagy szántani, arra is gondolt, hogy vajon mindezt ki végzi el, van-e aki elvégezze, de azért mégiscsak lelkesedett. Né­mely gálád szerint az idő mindent megszépít, de azért én mégis szívesen ol­vasgatom azokat a vissza­emlékezéseket, ahol a ma­gyar katona soha sem sü­tötte el a puskáját, ellenben barátkozott, zongorázga- tott, táncolgatott és élelmet vitt, ahová kellett. Látja kedves szerkesztő úr! Ha ez a háború ilyen volt, akkor nekem ott lett volna a helyem! Ezért saj­nálom, hogy nem írhatok most ily gyönyörűséges visszaemlékezéseket. Szerkesztő úr! Legalább maguk közöljék a többit is! De hallja-e! Csak semmi lö­völdözés! Azt ki nem állha­tom! (priska) Szépítkezés Fotó: Laczó József Játszva nyerhet! II. Korea legújabb kori történelme A koreaiak nagy örömmel és megkönnyebbüléssel fogadták Japán vereségéi a II. világhábo­rúban. Ez az öröm azonban rövid életű volt. A szabadság nem azt a függetlenséget hozta meg, ami­ért a koreaiak keményen küzdöt­tek. hanem ideológiai konfliktus kezdetét jelentette a kettéosztott országban. Délen az Egyesült Államok befolyása, északon a szovjet megszállás meghiúsította a kore­aiak törekvéseit, hogy független kormányt alakítsanak. Az ENSZ közgyűlése 1947 novemberében elfogadta azt a határozatot, amely ENSZ-bizottság felügye­lete alatt tartandó általános vá­lasztást szorgalmazott. A Szov­jetunió azonban nem értett egyet ezzel a határozattal. Az ENSZ közgyűlése ekkor egy újabb ha­tározatot hozott, mely csak az ENSZ-bizottság által hozzáfér­hető területeken szólított fel a választások megtartására. Koreában az első választáso­kat 1948 május 10-én tartották a 38. szélességi foktól délre. AKo- reai Köztársaság kormányát au­gusztus 15-én iktatták be hivata­lába. Észak-Koreában kommu­nista rezsim jött létre Kim ír Szén abszolút hatalmával. 1950 június 25-én Észak-Ko- rea indokolatlan, széles körű in­váziót indított Dél ellen és ezzel kezdetét vette egy három évig tartó háború. 1953 júliusában ír­ták alá a tűzszünetet és azóta mindkét fél óriási erőfeszítése­ket tett a helyreállítás érdekében. Az újraegyesítés maradt a nép szent célja az éberen őrzött de­markációs vonal mindkét olda­lán. A Koreai Köztársaság hisz abban, hogy az egyesítésnek a több mint 60 milliós koreai nép szabad akaratából, erőszakmen­tesen kell megtörténnie. Egysé­gesítési politikája ötvözi a füg­getlenség, demokrácia és béke eszméit, ami megkívánja a fe­szültség és a katonai szembenál­lás csökkentését, mindkét társa­dalom kölcsönös nyitását, az együttműködés és cserekapcso­latok kezdeményezését és kiter­jesztését. (A cikkre vonatkozó kérdése­inket holnapi, május 5-én megje­lenő lapszámunkban olvashat­ják.) ...........................................Itt levágandó! ........... K érdések I. forduló 1. Mettől meddig tartott Szilla királysága? 1 l. e. 76—i. sz. 910 x Le. 55—i. sz.946 2 !. e. 57—i. sz. 935 2. Mennyi volt a lélekszáma a Koreai Köztársaságnak 1989-ben? 1 40 millió x 42 millió 2 44 millió 3. Hány magánhangzót tartalmaz a koreai ábácé? 1 12 x 10 2 11 Megfejtő neve: Lakcíme:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom