Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

1992. április 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 A magyar néptánc Az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválnak is sokakat vonzó eseménye volt a XI. Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár. Most kétnapos volt ez a rendezvény, hiszen a találkozót meg­előző estén a Budapest Sportcsarnokban A magyar néptánc címmel, Martin György emlékére, gálaműsort láthattak az ér­deklődők. A Dunántúlról, Moldvából, Gyimesből, az Alföldről, Felsö-Tiszavidékről, Felvidékről, s Erdélyből származó tán­cokat láthatott a közönség, s hallgathatta e vidékek gyönyö­rű dallamait. Ám mindez csak a „bemelegítés” volt. A lélek bemelegíté­se. A testé csak másnap, de akkor aztán nagyon. Alig fértek a fiatalok a küzdőtéren. Több kör alakult, s ezek mint a fogas­kerekek, néha egymásba érve, ellenkező irányba forogva ér­dekes látványt nyújtottak az előző táncot pihenő, most csak nézőnek. Nagyon sokan voltak a rendezvényen, s ez - bár néha azért zavaró - nagyon jó... (dk) Politikai portré Sárospatakon Sárospatakon, a Művelődés Há­za rendezésében már csaknem egy évet „megélt” a Politikai portré rendezvénysorozat. Meg­élt, írom örömmel, mert éppen az­zal a szándékkal, céllal indították el és folytatják „kitalálói”, hogy „felrázzák a kissé leülepedett po­litikai közéletet”. Az elmúlt év májusától vendé­gük volt már többek között Kato­na Tamás államtitkár. Andrásfalvy Bertalan miniszter, Szűrös Má­tyás, az országgyűlés alelnöke, Surján László miniszter. Érdeklő­dőkben - szerencsére - nem volt hiány. Az előadók személyétől, a beszélgetés témájától függően jöt­tek a résztvevők Szerencstől Kar- csáig. Palotás János „fellépésére” még Miskolcról is. Jöttek a részt­vevők és a vendégek bemutatko­zása után elirfondták a kérdéseiket pártállástól függetlenül. A rendezvénysorozat állandó házigazdája Vukovich László, aki „egyszerű népművelőnek” mond­ja magát. Most, a héten, április 10-én, pénteken este 6 órától újabb vendégeket ültetnek a „val­latószékbe”. Négy országgyűlési képviselőt, az MDF-es dr. Hör- csik Richárdot és dr. Nagy-Bo- zsoky Józsefet, az SZDSZ-es Ju­hász Pált, valamint az MSZP-s dr. Tompa Sándort faggatja majd a házigazda és a közönség. A Politikai portré rendezvény- sorozat keretében most az iránt érdeklődnek: mit tettek a vendég országgyűlési képviselők az el­múlt két évben a térség (Zemplén) sorsának jobbra fordulásáért, és mi a prognózisuk a közeljövőre. Gombaismerefek mindenkinek! Schamschula: Nincs veszélyben a munkanélküliek ellátása „A hiányt a költségvetésnek kell fizetnie” A leggyakrabban előforduló ehető, de főleg még az elmúlt években is életveszélyes megbe­tegedéseket okozó, mérgező gom­bák biztos felismeréséhez szüksé­ges ismeretek közlését kezdi meg a miskolci Tudomány és Technika Házában működő gombász egye­sület. A tavaszi hónapokban iskolák­ban és művelődési intézmények­ben, öt-öt alkalommal, több mint száz gombafajról tartanak szóbeli ismertetéseket az egyesület tagjai, diaFilmes bemutatókkal, de az időközben megjelenő erdei és mezei gombák is láthatók lesz­nek. A tavaszi bemutatók az egye­sület Bükk hegységbe tervezett, nyári és őszi gombaismertető tú­ráin folytatódnak, ahol a résztve­vők az addig tanultak mellett, újabb ismereteket is szerezhetnek. A túrák időpontjáról és helyszíné­ről a miskolci rádió, valamint á Miskolcon megjelenő napilapok híradásai adnak előzetes tájékoz­tatásokat! A. I. Budapest (ISB) - Körülbelül 30 milliárd forintra rúg a szolidaritá­si alap hiánya - tájékoztatta la­punkat a Munkaügyi Miniszté­rium politikai államtitkára. Schamschula Györgyöt a kiala­kult helyzetről kérdeztük.- Mikor derüli ki, hogy haj van a vállalatok befizetési fegyelmé­vel?- Az első jelek még tavaly mu­tatkoztak. Augusztusban 60 szá­zalékát teljesítették a befizetések­nek, szeptembertől novemberig 70 százalék körül mozgott ez az arány. Decemberben azután gya­korlatilag elérte a 100 százalékot, ami annak tulajdonítható, hogy az évközi elmaradásaikat ekkor igyekeztek pótolni a vállalatok. Idén januárban további erőfeszíté­seket tettek a tavalyi éves mérleg alapján mutatkozó hiányok pótlá­sára, így ekkor a 90 százalékát fi­zették be a kötelezettségeiknek. Februártól, a foglalkoztatási tör­vény módosítása után - ekkor emelkedett a munkavállalói, illet­ve munkaadói járulék mértéke a bruttó kereset 1 illetve 5 százalé­kára - jelentősen csökkentek a befizetések, a vártnak csak az 51,6 százalékát teljesítették.- Veszélyben a munkanélküliek ellátása?- Nagyon remélem, hogy a fog­lalkoztatási törvényben garantált ellátást biztosítani tudjuk a mun­kanélküliek számára. Ezt én min­denképpen kérni fogom a kor­mánytól. Az igaz, hogy az állam tartalékai április végére elfogy­nak, tehát újabb pénzösszegeket kell bevonni a költségvetésből.- Mekkora részt vállalt a költ­ségvetés a szolidaritási alap fel- töltéséből?- 10,2 milliárd forintot.- Ezt az összeget már elköltöt­ték?- Igen.- Mennyivel több munkanélkü­lire kell számítani a tavaly becsült 530 ezernél?- Legalább százezerrel.- Hogyan tudják rábírni a vál­lalatokat a fizetésre?- Egyedül az APEH-nek van megfelelő apparátusa a kintlévő­ségek behajtására, de ez az appa­rátus nagyon leterhelt. Meg kell jegyeznünk, hogy meglehetősen tisztességtelen eljárás az, hogy a vállalatok levonják a munkaválla­lótól a járulék összegét, és nem fi­zetik be a szolidaritási alapba. Ez sikkasztás.- Nem tűnik optimistának, ami a hátralékok behajtását illeti?- Azt hiszem ezt a hiányt a költségvetésnek kell „lenyelnie”. Sinka Zoltán Végtére író volnék - vagyok Levélféle Fekete Gyula 70. születésnapjára Kedves Gyula! Már több mint egy hónapja a 71 -et tapo­sod. Sejtettem, hogy a legnagyobb nemzeti ünnepünkön március 15-én valamilyen ki­tüntetésben részesítenek. A Magyar Köztár­saság Középkeresztjét adományozták ne­ked. (A korábbi években gyakran mondtam, hogy Te a szépírói és publicisztikai alkotá­said alapján érdemesült vagy a Kossuth-díjra. E hatalom sem tisztelt meg vele.) A 60. születésnapodon a Napjainkban szintén egy levélfélével köszöntöttelek. A sors megadta nekünk azt a lehetőséget, hogy ismét egy szabad választáson újra fog­lalkozhattunk - mint hajdan földosztóként tettük - a földdel. 1945-ben a Nemzeti Pa­rasztpárt megyei listáját zártad, most ’90- ben listavezető voltál a Magyar Néppártban. Kár volt nevet változtatni. Sokan a Paraszt­pártot keresték. Egy másik párt elnöke több gyűlésen kijelentette, hogy ők a Nemzeti Pa­rasztpárt, a Petőfi Párt és a népi mozgalom örökösei. A nagy küzdelemben nyilván az erősebbre és nem ránk az alapozókra az örökösökre szavaztak. Az a kérdés, hogy két év múlva egyrészt meglátják-e a választók az igazi népi nemzeti erőket, másrészt e szellemet vallókat megfélemlíti-e a nap mint nap hallható mocskolódás. Végtére író volnék - vagyok, hallottam tő­led az olvasóiddal való találkozásokon az el­múlt esztendőben a Parasztpártban. Ott már tehermentesítettünk, tiszteletbeli elnök lettél. Sok olvasód és velünk szimpatizáló tőlem érdeklődik, hogy mikor jelenik meg a ’90-es választásokról szóló könyved. (Vannak rosszindulatú érdeklődők is.) Az akkor tett nyilatkozatodat is idézik: „Mint írónak kirán­dulás is volt a választás, sok anyagot gyűj­töttem." A pártok már a ’94-es választásokra készülnek. Ha megjelent volna a könyved, a választópolgárok biztos haszonnal forgat­nák, olvasnák. Közreadása idején, de 1945 után is vitát váltott ki Móricz Zsigmondnak a Kelet Népe 1940. január 1-jei számában megjelent „Hagyd a politikát, építkezz!” című írása. „Azért mondom ezt, mert megrettenve és belesápadva látom: El vagyunk késve!... Ne politizálj, ne vesztegesd az idődet pártgyűlé­sekkel, ne rontsd magad politikai korcsmák gőzével: fogj hozzá azonnal a munkához. ...vége a teoretikus elmélkedésnek. A ma­gyar népnek föl kell támadnia halotti poraiból is, hogy a rá váró életet megmentse. Hagy­játok most a politikát, magasabb politikára van szükség: az önsegély politikájára.” Veres Péter annak idején otthagyta a poli­tizálást, a miniszterséget és jeles műveket alkotott. 1960 augusztusában Darvassal lát­tuk őt Tiszaladányban a helybeliek gyűrűjé­ben beszélgetni és megjegyezte: amíg mi Erdeivel miniszterkedtünk, ő olvasott és írt, alkotott, naprakészen tájékozott volt. Ismert a ’60-as évekbeli közbeszólásai egy-egy or­szágos ügyben. Rá kellett figyelni. Ezidőben kétszer is hallottam tőle, milyen nehéz újra elbeszélést, kisregényt írni. Műszaki egyete­mistáknak mondotta: nekünk íróknak kell a mesterségben fogásainkban megújulni, kor­szerűsödni. Majd egy idő után jön egy nem­zedék és előveszi az én Balog család törté­netemet is. A rádió elő is vette „A kellemet­len leány”-t, „A csatlós’’-t, az „Almáskert”-et, amely az 1953 június előtti időket bírálta. Téged ellenfeleid Veres Péter utódjának neveztek ki. Darvas temetése után megültük a halotti tort és átmentünk a Kossuth klubba a Te irodalmi estedre. Együtt vagyunk, mon­dottuk. A népi írók második generációjának akkor valóban az elismert egyénisége Te voltál. ’90-ben pedig a Magyar Néppártban is átvetted Veres Péter elnöki tisztét. A Ha­zafias Népfront Veres Péternek és Neked is fórum volt. Ezek Nálad összekapcsolódtak a tokaji írótáborban folytatott kiemelkedő tevé­kenységeddel. A gyes bevezetéséért Te ke­ményen és sikerrel küzdöttél. Pozsgay Imre a tokaji írótáborban jelentette be a Népfront családvédelmi tanácsa megalakulását, amelynek Te társelnöke lettél. Szereped volt a nagycsaládosok összefogásában is. Az ol­vasó népért mozgalmat Darvas indította el. Fábián Zoltán fejlesztette tovább és a Te el­nökséged idején kiterebélyesedett és létre­jött belőle az Olvasóköri Szövetség és az Anyanyelvművelők Szövetsége is. A tokaji írótáborban az utolsó napon szer­vezett irodalmi zarándokút a helyi honisme­reti és olvasómozgalmak, a szülőföld szere- tetét segítette. Az irodalom barátainak élő írókkal való találkozása barátságerősítő volt. A két táborozás közötti időben a tájegységi irodalmi estek voltak a folytatói ennek. Az elsőt az abaúji Baktakéken, Cserehát szü­lötteinek közreműködésével rendeztük. Te, mint dél-borsodi - aki e tájon is járt pataki diákkánt legációba - nyitottad meg. A selyebi Seres János festményeiben gyö­nyörködtek a látogatók. Nemrégiben megyei Alkotói díjjal tüntették ki. A gagybátori Béres testvérekkel együtt énekeltük a Csenyétei dombtetőn kezdetű csereháti népdalt. A ver­set Szalonnáról Kalász László költő, a pró­zát pedig a garadnai Gulyás Mihály képvi­selte. Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc nagy­ságos vezérlőfejedelem születésének 300. évfordulója alkalmából szinte az egész Aba- újt bejárta a tábor. Stószon tisztelegtünk Fábri Zoltán emlékének. Széphalomra Ka­zinczy Ferenc okán többször is ellátogat­tunk. A tokaji írótáborban Darvas és Fábián Zol­tán mellett meghatározó egyéniség voltál. A sok illusztris előadó közül most csak Bíró Zoltán, Czine Mihály, Gombár Csaba, Han- kiss Elemér és Vitányi Iván nevét említem, mert ők ma is jelen vannak a közéletben, il­letve nevük gyakran szerepel a lapok hasáb­jain. Igen emlékezetes volt, amikor Csengey Dénes felolvasta Csurka Istvánnak egy mi­niszterhelyettes címére írt válaszlevelét. 1987-ben nem jöttünk össze, emiatt '88-ban Zimonyi Zoltán bírálatot is mondott rólunk, hogy az idők folyamán nem váltunk közös­séggé. Egyetértettéi vele, de '90-’91-ben nem jöttél el. Ennek kapcsán szeretnélek emlékeztetni arra, hogy a Hazafias Népfront kongresszusán nem úgy adtak szót, ahogy Neked ott, akkor kijárt volna, és eltávoztál. Igazad volt. Megkövettek. Bábáskodtál a Társadalmi Egyesületek Szövetsége létrejöt­ténél. ’91 őszén a TESZ országos gyűlésén arról szóltál, hogy nem kell szégyellni a népfrontosok kezdeményezéseit, mert azo­kon jó néhány mai közéleti ember is részt vett. Ez a megnyilvánulásod tiszteletre méltó emelkedettségre vall. Meg az is, és ez a kul­turált vitatkozás példája, amit a tokaji írótá­borban Turgonyi Júliával folytattál. E szel­lemben kellene a vitát folytatni a tokaji írótá­borban. Tudatom veled, hogy én elmentem Tiszaladányba koszorúzni. E lap hasábjain megemlékeztem Darvas Józsefről, szüle­tésének 80. évfordulója alkalmából. Úgy tartom, ahogy Szabó Pál a népi írók megtámadása idején mondotta: A művek döntenek. Sorskérdéseinkről egy-egy jelen­tős országos ügyről történelmünk során sok író messzehangzóan hallatta a hangját. A most megjelent könyvedben „Véreim ma­gyar kannibálok"-ban sok ilyen lelkiismeret- lázító írás van és megoldásra mutató is. „Tessék olyan szabadságot, olyan tiszta köz­életet, demokratizmust teremteni, a munká­hoz, alkotáshoz olyan légkört, egyszóval olyan jó állampolgári közérzetet, amelyben mindennél erősebb az otthonossá vált szülő­haza vonzása.” Olvasóid várják a regényeidet, elbeszélé­seidet is. Elő kell venni a szépírói tollat, mert van amit csak Te tudsz igazán megírni. Mindezekhez azok nevében, akik február 17-én ott voltunk a megyei könyvtárbeli talál­kozásunkkor, most szeretettel és jó szívvel kívánunk további sikeres alkotó évtizedeket és jó egészséget. Hegyi Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom