Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-04 / 81. szám
XLVIII. évfolyam, 81. szám 1992. április 4. Szombat Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Mafia Írhatnám azt is, hogy malánya, de ehhez az önkényes szóösszetételhez nem fűződik még olyan ijesztő tartalom, mint'a maffiához, amelynek mindenféle fajtájával riogatnak egy ideje bennünket. A régi szép idők, amikor még nálunk csak zöldséges maffia létezett, tovatűntek, s most már tudjuk, van már nálunk lengyel, orosz, román, kínai, sőt csecsen maffia is, amelyek kezdik megosztani maguk között a szép, gazdag magyar piacot. Mondhatnánk mi, hazaiak, hogy ez a piac természetesen csak az ő számukra szép és gazdag, de nem lenne igazunk, mert a maffia természetszerűen úgy viselkedik, mint a célja, a tőke, meg a pénz, aminek megszerzésére a maffia törekszik, azaz úgy, hogy ahol jól érzi magát, oda bevonul, ahol meg nem, onnan kivonul. Egyszóval a maffia csak ott kap lábra, ott jelenik meg, ahol pénz van a piacon, márpedig nálunk, akármennyire is tagadjuk, van. Legfeljebb nem nekünk, nem a mi zsebünkben. Annak taglalása persze, hogy nekünk miért nincs pénzünk, miért nem tömtük jól tele a zsebünket, miért nem gyűjtöttünk eleget abban a majd fél évszázadban, ameddig állítólag a mienk volt a hatalom, messzire vezetne, maradjunk hát a piacnál, meg a maffiánál, azaz ahogyan a címben írtam, a mafiánál, amelyek között nyilván nem az az egyetlen „f" betű a különbség. A maffia - amennyit mi tudunk róla - olyan szervezet, amely nem válogatja meg az eszközeit ahhoz, hogy pénzhez jusson, s mondják, hogy fegyverhasználattól sem riad vissza, ha vala- • l valamire kényszeríteni akar. Mondják j üyen a román maffia, a csecsen meg olyan, j agy egyszerűen levágja az akadékoskodó ellenfél fejét. Én, az egészhez annyit fűznék itt hozzá, hogy Romániában nincs román maffia, mert ott nincs pénz, tehát a román csak Magyarországon működik, meg nyilván más olyan országokban, ahol pénz van, de mondjuk Oroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban még hírüket sem hallották, mint ahogy a csecsen maffiát sem ismerik otthon, mert ott a fejlevágásokat más körülmények között eszközük, ami természetesen akkor sem szép tőlük, ha elismerjük, hogy szegről- végről rokonaink. És most, kanyarodjunk szépen vissza a mafiához, aki magyar, nem szervezet, hanem személy és pontosan olyan gátlástalanul végzi üzelmeit, mintha maffiózó lenne. Ez a mafia természetesen rég nem zöldséggel kezeskedik, lemondott már a konyakcsempészés- r°l is, viszont előszeretettel bocsátja áruba saját polgártársait, különösen ha fiatal, szép es nő az illető. Természetesen, ha valaki elfajzott idegennek fiatal magyar fiúra támadna vágyódása, az sem akadály, a mafia azt is szerez neki. És egyáltalán, az igazi mafia mindent szerez, tud szerezni, valutától kábítószerig, de legjobban a pénzszerzéshez ért, amit nyilván magának szerez leginkább, és [ minél többet. És az egészben nincs semmi ti- | tokzatosság. Mondhatnánk, minden nyíltan és j akadálymentesen bonyolódik, semmiféle papír, j bizonylat, elismervény, számla, meg ehhez hasonló nem kell hozzá. Igaz, hiába is kellene, mert az igazi mafia még a nevét sem tudja leírni. Gyöngyösi Gábor Felmentették az országos vámparancsnokot Balogh György vezérőrnagyot, a Vám- es Pénzügyőrség országos parancsnokát a pénzügyminiszter április 1-jei hatállyal, nyugállományba vonulása miatt felmentette. Minderről április 3-án, pénteken a Pénzügyminisztérium közleményt juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoki teendőivel a pénzügyminiszter Arnold Mihály ezredest, a VPOP eddigi általános helyettesét bízta meg. (MTI) iltlövések magyar terűiéire A magyar határőrség és a rendőrség tegnap megerősítette a magyar—horvát szakasz őrzését, jelentős erőket vezényelt ? térségbe, miután a túloldalon kiújultak a óarcok, s több lövedék is magyar területre csapódott be. Krisán Attila, a határőrség helyettes szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: Pénteken a baranyai háromszögben Tor- Juncinál összecsaptak a horvát és a szerb erők. (MTI) Iparpolitikai fórum Tiszaújvárosban Pénzügyi helyzetünk tnváhb javul Kupa Mihály pénzügyminiszter a tegnapi tiszaújvá- rosi Országos Iparpolitikai Fórumon kijelentette: 1992. eddig eltelt hónapjainak pénzügyi helyzete továbbra is kedvező képet mutat. A fizetési mérleg pozitívan alakul, az év első két hónapjában a magyar gazdaság 1 milliárd dollárral többet exportált, mint importált. •Ez is mutatja: a gazdaság nem fulladt .ki, egyre inkább alkalmazikodilk a piaci körülményekhez. A statisztikai mutatok szerint a fogyasztói árák február végéig 6 százalékkal emelkedtek, és reálisnak tűnik a 20—25 százalékos inflációs ráta. Sőt, nagy valószínűséggel mondható, •az infláció húsz száaadék körül állapodik majd meg. -Folytatódik a privatizáció, •ebben az évben ez idáig 42 vállalat allalkulit át, hét társaságot alapítottak. A privatizációs bevétel meghaladta a 16 milliárd forintot, ebbő] hatmilliárd forintnyi a külföldi tőke. A vállalkozások száma tovább emelkedik, és a miniszter szerint az ipari termelés hanyatlása megtorpant. A visszaesés megállít, de hogy ez mennyire lesz •tartós, nem tudni. A munkanélküliek száma viszont tovább nőtt, s ez a tendencia ebben az évben még tart. A pénzügyminiszter egyértelműen leszögezte: a piacgazdaság álapjait az ország már lerakta, a piacgazdaság működik. Igaz, ezért nagy árat kellett, fizetni, hiszen a gazdaság teljesítménye tavaly legkevesebb 10 százalékkal esett vissza, ezen belül az iparé legalább ötödével csökkent. Vegyes a kép. ám a kedvező jelenségek — Kupa Mihály állítása szerint — túlsúlyban vannak. Adott az esély: 1992 (Folytatás a 2. oldalon) Antall-Micotakisz tárgyalásai A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó görög kormányfő tegnap, a délelőtti órákban négyszemközti, illetve plenáris tárgyalást folytatott a magyar miniszterelnökkel, majd a Parlamentben aláírták a magyar -görög alapszerződést. (MTI) Külföldi hitel vállalkozóknak Még mindig várjuk azoknak a vállalkozóknak a jelentkezését, akik már igényeltek külföldi forrású hitelt, de a bankok valami miatt elutasították kérelmüket — mondotta Csanádi Ágnes, az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda (OKFI) munkatársa. Az OKFI maguktól a vállalkozóktól kért véleményt a külföldi hiteleik feltételeinek javítási lehetőségeiről. Az .iroda kérdőíves felmérést kíván végezni a vállalkozók körében. A március elején meghirdetett akcióra nagyon sok vállalkozó jelentkezett, ám közülük sokan úgy gondolták, hogy magától az irodától kérhetnek hitelt. Azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az OKFI javaslatot tesz a kormányzatnak hitelfeltételek javítására, és ehhez kéri a vállalkozók segítségét. Továbbra is várja tehát azoknak a vállalkozóknak a jelentkezését, akiknek hitelkérelmét elutasították, illetőleg akik ismerik a hitelkonstrukciót — de éppen a magas .kamat miatt — nem is próbálkoztak a kölcsönökhöz hozzájutni. Az iroda munkatársai személyesen keresik fel azokat a vállalkozókat, akik nevüket, címüket eljuttatják a OKFI címére (1364 Budapest, Pf.: 279). Még lesz ebből valami! Vállalkozói nap Tokaj-Hegyalján Vállalkozni pedig muszáj! Ez derült ki hét végén azon a tarcali vállalkozói napon, melyet a térség országgyűlési képviselője. dr. Kupa Mihály fővédnökségével rendeztek. A borkombinát egykori ebédlőjében pénteken a szokásostól eltérően igen-igen sok fogásos szellemi táplálékot és útravalót kínáltak a rendezők a mintegy háromszáz főnyi leendő illetve mai kisvállalkozónak. Kupa Mihály a rendezvény megnyitójában elmondta, hogy ez a találkozó egy sorozat része, ahol adóügyi, -tanácsadói irodák, a társadalombiztosítás szakemberei találkoztak az érdeklődőkkel. (Folytatás a 2. oldalon). A miskolci városháza sajtótájékoztatóján: Öregek, gyerekek, ünnepek és a Miskolci Nyár Tegnap délelőtt a miskolci polgármesteri hivatal sajtótájékoztatóján Halós- Rózsa alpolgármester ismertette a Miskolci Nyár rendezvénysorozatra kiirt d'* lyázatra beérkezett pályamüveket. pa" (Folytatás a 2. oldalon) Venni, vagy vállalkozni? Sok „pálpista” kellene! A rilgy mélyén Szánttá... ...de már csak földrajzi értelemben Balról jobbra: Pál István, Johanna Scbmidt-Grohe, Peter Scha- werda és a tolmács a csereháti építészetet bemutató fotókiállításon. Ha nekem valaki 1982. januárjában — akkor jártam ott először — az Abaúj megyei Szaniticskán azt mondja: ebből az alig-faluibói nemhogy nem válik az első ábaúji Gyűrűfű, hanem egyenesen a II. Európai Fa- iufelújítási Díj magyar jelöltje lesz’ — bármennyire reméltem magamban a kihalás elkerülését — azt feleltem volna neki: maga bolond. Vagy finomabban fogalmazva: ön uram egy álmodozó. S lám megtörtént a „csoda”, 1992. április 2-án délután az Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösség három tagú szakértői bizottsága (tagjai: Johanna Schmidt Grohe, a Bajor Rádió munkatársa, Peter Schawerda, az Alsóausztriai Mezőgazdasági Kerületi Hatóság udvari tanácsosa és dr. Tompái Géza miniszteri főtanácsos a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztériumból) Szanticskán járt abból a célból, hogy személyesen győződjenek meg: érdemesnek találtatik-e Szanticska a II. Európai Falufelújítási Díjra. Óriási dolog ez! Már az óriási eredmény, hogy a díjra beterjesztett magyar- országi falvak közül Szan- ticskát javasolta a magyar szakértő bizottság a nemzetközi megmérettetésre. Még nagyobb dolog, hogy a nemzetközi verseny első rostáján Európa még 10 falusi településével együtt Szanticska is fennmaradt. S most ez a II. forduló. Akármi lesz a végeredmény a (Folytatás a 2. oldalon)
