Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 8 1992. április 25., szombat T oronypresszó Ké kestető n A Magyar Műsorszóró Vállalat Kékestetői Televízió- és Adóállomásának kilátójából „Torony Presszót” létesítettek. A VII. emeleti teraszt fényvédő üvegekkel látták el. Az ide­látogatók nemcsak a panorámában gyönyörködhetnek, hanem kulturált környezet várja őket — színes televízió, telefon és látcső emeli a szolgáltatás színvonalát — az ország legma­gasabb pontján. (MTI-foto: H. Szabó Sándor.) „Kutya farkasok" Csemobilban Űj állatfaj jelent meg a harminc kilométeres cserno­bili zónában. A rendkívül veszélyes „kutyafailkasoik” nem félnék az embertől és a fénytől, nem figyelnék a különféle jelzéseikre és nem fogadnak szót, hívásra nem mennék az ember közelébe. A csernobili ragadozók a magukra hagyott házőrző farkaskutyák és a környéken élő farkasak „nószónalk” szülöttei, és máris legalább százan vannak. A zóna állatvilágával egyébként senki sem törő­dik, pedig jó lenne minél előbb megszervezni egy kü­lönleges vadászcsapatot a ragadozók kilövésére, mar­osaik azént is, mert ezek az állatok sugárfertőzötték. De vajon akad-e olyan ember, aki vállalkozik erre a mun­kára? Régebben volt egy ilyen csapat, amelynek veze­tője egy bizonyos Jegorov nevű vadász volt, de ő 1987- ben sugárfertőzés következ­tében meghalt. Szerelmi tragédia Egy férfit, aki visszalépett az esküvőjétől, néhány napra rá agyonlőtte a menyasszonya, majd végzett magával is — közölte a nyugat-virginiai St. Albans rendőrsége. A 44 éves Wanda Freddy a férfi lakásában Itőtte .agyon vasár­nap késő este vagy hétfőn hajnalban a vele egykorú Ray Feltyt, s azután a heveröre ült a halott férfi mellé és öngyilkos lett ugyanazzal a fegyverrel. A rendőrségi közlemény szerint a nő, .aki titkárnőként dolgozott egy építkezési vállalatnál, azt mondta barátainak, hogy tervet dolgozott ki .Fcltynek, egy drugstore vezetőjének megalázására. Végül' .a rendőrségnek nincs tudomása róla, hogy miért lépett vissza a férfi a házasságtól. Feltételezik, .hogy egyszerűen nem akarta lekötni magát. (MTl-Panoráma) Zsenik és sarlatánok Híres zeneszerzők végnapjai A múlt nagy zeneszerzőiről, muzsikusairól elképzel­hetjük, hogy miképpen éltek. Kevesebbet tudunk ar­ról, hogy mi okozta a halálukat. A hiányos emlékek, a bizonytalan tanúvallomások miatt? Vagy mert a fáj­dalom hallgataggá tette a kortársakat: babonásak vol­tak, netán érdektelenek? Vagy ellenkezőleg, jól meg­fontolt érdekek fűzték őket az igazság elhallgatásá­hoz? John O’Shea zenetudós, orvos és orvostörténész révén, úgy tűnik, megtudhatunk egy s mást a halha­tatlanok kínjairól. O’Shea évekig tartó kutatással ösz- szegyűjtötte a fellelhető klinikai és egészségügyi ada­tokat a múlt nagyjairól. Minderről könyvet írt, s az nyomban felkerüli a sikerlistákra. BACH SZEMÉT HIGANNYAL KEZELTÉK Händel és Bach esetében 'kiderült, hogy kínjaikat „gyógyítással” is fokozták. Az utóbbi például egy év­vel a halála előtt megva­kult, azit követően, hogy egy bizonyos Taylor lovag vette gyógykezelésbe, a kö­vetkező módon: sebéket vágott a zeneszerző szemé­nél, s ezt higamya'lapú fo­lyadékkal kúrálta. A „gyógymód” eredménye a szemgolyó krónikus gyulla­dása volt, a vérveszteség ugyanakkor a páciens egész szervezetét gyengítette. Taylor — akiiről csak ké­sőbb derült kli, hogy nem­csak sarlatán, hanem kö­zönséges bűnöző — Händel szembetegségét is „kezelte”. A zeneszerző szemén lévő hályogot úgy akarta eltá­volítani, hogy tűvel szur- ikálta a homályos lencsét, évek bőrgyulladását is, s ez a halála előtti időszákban annyira elhatalmasodott, hogy a testéből kétszer is csapoltak „szalmasárga fo­lyadékot”. A seb helyén azonban fertőzés kéleilkezett — mert a műszert ez eset­ben sem sterilizálták. A zseni 1827. március 26- án, délután halt meg, mi­közben Becsben villámlással és mennydörgéssel kísért hóvihar dúlt. A halhatatlan szimfóniáik szerzőjéhez két­ségkívül ez illet a legjob­ban. Ö azonban nem hal­lotta az égzengést, rövidlátó szemével azonban láthatta faiakról visszaverődő vil­lámfényt. Ez Iahet a háttere a legendának, miszerint az égre emelte kezét, majd az öklét dühösen összezárta. Valójában az történt — írja O’Shea —, hogy Beethoven kézmozdulatát nem a tuda­ta, hanem a máj betegségből adódó inger diktálta. PAGANINI - FOGHÚZÁS FOGDMEGEKKEL azt állítva, hogy csak így lehet eredményt elérni. A muzsikusnak nagy szeren­cséje volt: meggyógyítani természetesen nem sikerült, de a fertőzést megúszta, Taylor ugyanis sterilizálás nélkül dolgozott a „műsze­rével”. Beethoven hallásproblé- máiról több-lkevesebb rész­letet ismer az utóikor, egye­bek között azt, hogy e za­varok 28 éves korában kez­dődtek. Az életét azonban elviselhetetlen hasmenés és kegyetlen hastáji fájdalom is nehezítette. O’Sh-aa sze­rint Beethoven későbbi, rendezetlen külseje is a gyenge egészségi állapot következménye. A zene óriása valójában alacsony volt, mindössze 165 cm, az arca himlőhelyes, és asztmá­ban is szenvedett. Niccolo Paganini a kor- társak leírása szerint sá­padt arcú volt, és ezt az arcot uralta az erőteljes orr. Amikor játszott, kék lenosé- jű szemüveggel óvta látását a fénytől. Magas termetét, szi.kárságát kiemelte a jobb napokat llátott köpönyege, ami azonban nem tudta el­takarni .testi hibáját, a bal oldala fejlettebb volt. A ma­ga sarlatánét ő sem kerül­hette el: egy botcsinálta fogorvos kihúzta az alsó fo­gait, s emiatt élete végéig szinte megalázó pépes dié­tára kényszerült. A „műtét” alatt, melyet érzéstelenítés nélkül hajtották végre, két férfi fogta le a beteget. .. Schubert, Chopin és Men­delssohn tanúsítják, hogy „az ördög hegedűse” milyen pontosan hangolta a hege­dűt. O’Shea szerint orvosi szenzáció lehetne ízületeinek rugalmassága, a hüvelykuj­ját például .képes volt rá­hajilítani a kézfejére. Ezzel a hajlékonysággal, írja az orvostörténész, akár három oktávot is képes volt lefog­ni. A vállizületeket pedig úgy jellemzi, hogy „amikor játszott, szinte átvetette egyik könyökét a másikon”. A gyógyító végzet másod­szor akkor érte el, amikor egy palermói „orvos” has­hajtó kúrával akarta eltá­volítani a „szervezetében lévő mérgeket”. A követke­ző sarlatán „rejtett száfili- szes fertőzést” állapított meg és higianyszublimátos gyógy­kezelést írt elő betegének. A következmény: bélbánfca'l- malk, gyomorbaj. Paganinit, írja O’Shea, egész biztosan higanymérgezés támadta meg, orvosi műhiba követ­keztében. Ez együtt járt az erős nyáladzásisal, amiért is „állandóan köpködte a nyál- mirigyek álltai termelt vála­dékot”. A HALDOKLÓ BEETHOVEN ÉGRE EMELI A KEZÉT ROSSINIT A TÚLVILÁGRA OPERÁLTÁK Beethoven hallászavara a bal fülében kezdődött, majd a másik oldalra is átterjedt. A kutató szerint olyan ér­zése lehetett, mintha vala­mi állandóan csengene, vagy zúgnia a fülében, illetve a fejében. O’Shea egy magán­levél alapján állítja, hogy a 39 éves zeneszerzőt már- már az öngyilkosságba ker­gette ez az állapot. A teljes hallásvesztés 1915-ben kö­vetkezett be (1770-ben szü­letett), s az egyetlen ked­vező hatása az volt, hogy megszűnt a zúgás. Az évti­zedes kínzó zajt a süJket csend követte. O’Shea szerint Beethoven krónikus hasnyálmirigy- gyuilladás is. kínozta, és ezt májzsugor súlyosbította. Emiatt olyannyira szenve­dett, hogy görcsös állapotá­ban az ágyat sem tudta el­hagyni. Kezelőorvosa az al­koholt jelölte meg a halál okaként. Az orvostörtémész azonban úgy véli, hogy Beethoven csak azért fo­gyasztott alkoholt, hogy a kínjait enyhítse. Májbetegsé­gének tulajdonítja az utolsó Rossini krónikus betegsé­gét ugyancsak „kezelték”. A zeneszerző gonorrhoeá- ban szenvedett, melyet egy prostituálttól kapott. Bár megkísérelte egyedül kezel- getni magát, ez azonban egy idő után már járhatatlan volt. A pesiarói zseniről ugyanis megállapították, hogy depressziós tünetek ha­talmasodtak el rajta. Továb­bá annyira túlsúlyossá vált, hogy alig tudott járni, szo­bájába zárkózott. O’Shea dknyomozó vizsgálata arra is fényt derített, hogy kró­nikus hörghurut és tüdőtá­gulás is kínozta. A végzetét azonban nem a testi és nem a lelki bajok siettették, ha­nem egy orvosi beavatko­zás, pontosabban egy műtét. Megoperálták, hogy eltávo­lítsák a testéből a rákos szövetet. A sebet aizonban „Szent Ferenc tüze” támad­ta meg. Vagyis az orvos megfertőzte az operáló mű­szereivel. A műtétet még túlélte, de a következmé­nyeit már nem. K. Gy. Méreg a búvárokban A nagy víznyomás okozta rendellenességek figyelhetők meg búvárokon. Ezeiket a londoni Charing Cross Kór­ház kutatóinak kísérlete igazolják. A 300 méternél mélyebbre merült emberek vérében a bélbaktériumok által termelt endotoxikok- nak az átlagosnál nagyobb mennyisége jelentkezett, mivel a máj károsodott. A vizelet elemzéséből pedig a vér biokémiai folyamatainak zavaraira lehetett következ­tetni. A nagyar mélyre me­rülés idegi elváltozásokat okozott. Valószínűleg 500 méter az a határ, aminél mélyebben a búvárok már nem képesek dolgozni. A legtöbbjük ugyan nem me­rül az említett mélységbe, így a májkárosodás és az idegi tünetek elmaradnák, azonban biokémiai rendelle­nességek aránylag kis mély­ségben is felléphetnek. Horasztosi László bioenergetikus, o testre tapasztott és ott meg­állított súly nagyságában, április 13-án, közjegyző által hitelesí­tett új világcsúcsot állított fel. Médiuma, Tóth János 50,2 kg-ot tartott meg két nagyobb és két kisebb fémkorong formájában. Képünkön bemelegítésként különböző anyagú, formájú és felü­letű tárgyakat tart Tóth János a médium, Harasztosi László „ha­tására”. (MTI-foto: Oláh Tibor.) Kozákok a Dnyeszter-melléken A nagyböjt első napjaiban Volgodonszk város és a kör­nyező falvak lakossága bú­csúzott 23 esztendős földi­jétől, aki a távoli Dubossza- riban vesztette életét. Mi­hail Zubkov árvafiú volt, és a katonaság után a helyi gazdaság traktorosa lett. Most hároméves kislánya maradt apa nélkül. Hogyan került a Don-vidéki fiú a távoli Moldovába? Ki küldte oda, milyen, ügyért harcolt és adta életét? Rosztovban, a kozák moz­galom központjában Vlagyi­mir Olejnyikov, helyettes atamán nyilatkozott munka­társunknak, és elmondta, hogy bár jómaga is eltöltött öt napot Moldovúban, a Dnyeszter-melléken, semmi­féle hivatalos utasítás nem született arra vonatkozóan, hogy a doni kozákok részt vegyenek az ottani' harcok­ban. — A szívükre hallgattak azok, akik testvéreik segítsé­gére siettek — mondja Olej­nyikov. — Amikor megtud­tuk, hogy kozákjaink ott har­colnak a Dnyeszter-melléken, úgy döntöttünk, hogy tá­mogatni fogjuk őket. Meg­egyeztünk a helyi hatósá­gokkal, hogy a kozákok a nemzeti gárda részeként őr­szolgálatot teljesítenek. A kozákoknak saját lőfegyvere és egyenruhája van. Nem te­hetünk úgy, mint az orosz és az ukrán kormány, amely egyszerűen nem vesz tudo­mást a Moldovában élő oro­szok gondjairól... Tulajdon­képpen jelképes segítséget nyújtunk testvéreinknek, hogy érezzék: a Don és Oroszország velük van. A kozák atamán szerint a Dnyeszter-melléken szolgá­latot teljesítő kozákok még százan sincsenek. (AN) Vérszomjas a maffia A maffia álltai elkövetett gyilkosságok száma 718 volt a múlt esztendőben, ami csaknem egyharmadával több az 1990-es gyilkosságoknál — tűnik ki a szerdán Rómá­ban közzétett hivatalos ada­tokból. Az Országos Statisz­tikai Hivatal adatai szerint a szervezett bűnözés által elkövetett gyilkosságok szá­ma 1990-hez képest 28,9 szá­zalékkal nőtt. Ugyancsak meredeken nőtt a szervezett bűnözés által Calabriában elkövetett em­berrablások száma. 1991-ben 822-re emelkedett az előző évi 657-tel szemben (MTI- Panoráma)

Next

/
Oldalképek
Tartalom