Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. április 22., szerda I szlovák külügyminiszter látogatása Ma munkalátogatásra Budapestre érkezik Pavol Demes. A szlovák külügyminiszter Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívásának tesz eleget. Demes egynapos budapesti villámlátogatása alkalmával tárgyalásokat folytat vendéglátójával, Jeszenszky Gézával, találkozik Entz Géza politikai államtitkárral, a Miniszterel­nöki Hivatal határokon túli magyarok titkárságának veze­tőjével, valamint Wolfart Jánossal, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével. (MTI) Jól halad a Miskolci Vásár előkészítése Változó gazdasági életünk, átalakuló üzleti kapcsolata­ink adnak igazi aktualitást az immár 14. alkalommal megrendezésre kerülő Mis­kolci Vásárnak, mely idén a szó igaz értelmében nemzet­közi jelleget ölt — írja Csoba Tamás, Miskolc me­gyei jogú város polgármes­tere abban a programfüzet­ben, amely a vásár kapcsán jelent meg és az elmúlt hó­napokban számos hazai és külföldi érdeklődőhöz elju­tott. A jelentkezési idő derekán tartunk, és máris csaknem 100 üzem, kft., részvénytár­saság és vállalkozás jelen­tette be részvételét a vásár­ra — köztük több cseh és szlovák, lengyel, német, uk­rán, olasz és osztrák cég is. Ez azt jelenti, hogy a két csarnokkal bővülő zárt ki­állítási tér, mely újabb te­rület a sportcsarnokon kí­vül — mintegy 80 százalék­ban már foglalt — tudtuk meg Csonka Gyulától, a vá­sárt rendező Általános Ke­reskedelem-fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatójától. Mint elmondta, napjainkban is érkeznek újabb kiállítók. Eddig a legnagyobb terüle­tet a MÓL Részvénytársaság foglalta le és ha már a le­geknél tartunk, a legmesz- szebbről, Nikolajevből vár­nak kiállítókat az augusztus 14-től 23-ig tartó Miskolci Nemzetközi Vásárra. Az előkészületekbe inten­zíven bekapcsolódott a Gaz­dasági Kamara Észak-ma­gyarországi Szervezete is. Mint megtudtuk, elsősorban szakmai napok és különféle szimpóziumok szervezésével, valamint több külföldi társ- szervezet meghívásával kí­vánják gazdagítani az amúgy- is sokszínű vásári progra­mot. Egyébként a vásár szerves részét képezi az-* első Mis­kolci Nemzetközi Telekom­munikációs szakvásár, mely­hez kapcsolódik a Miskolci Távközlési Vállalat nagy rendezvénye, az erre az idő­pontra tervezett nemzetközi kongresszus. Diósgyőri kohászba!: ismét áramszünet? Csorba Piroska: Föld napja, 1992. Bocsásd meg, kisfiam, teleszórtuk szeméttel ezt a földet, halhatatlanságunkat tejeszacskók és reklámszatyrok hirdetik, olaj, sav, lúg, higany, gyomirtó vegyül a folyók, tengerek vizében. Nem látszanak a gömbölyűre kopott kavicsok a meder alján, az árral döglött halak úsznak. Hajtógázzal működő illatositókkal fedjük embertelenségünk bűzét. Oxigénért tátognak a virágok. A kerítésen túl eldobált mocskaink. Betonhéjat, slrhantokat húztunk magunk fölé. Ki tudja milyen az agyag nedves illata, s a hímes rété? Dicsértessék a Föld napja! Bűntudatunkat csitítjuk vele. Városaink és falvaink szétdobált ürülékében kotorászunk. Az ózon kilyukadt mennyezetén át Szürke egekre kiáltunk. Itt állunk az idő gombostühegyén az utódszennyezés halálos bűnében. Bocsásd meg, kisfiam, hogy örökségünkért te fizeted az illetéket. (Folytatás az 1. oldalról) Meg lehet, meg kell érte­ni az Émász álláspontját. A vezérigazgatónak egy felada­ta van: a részvénytársaság biztonságos működtetése. És nem az, hogy a kintlevősé­get tovább gyarapítsa. Most, a Dimag félmilliárdja har­madát teszi ki annak, ami­vel az Émász-nak tartoz­nak . . . — Ki kell mondani egy­szer s mindenkorra, hogy a villamos áram értékét min­denkinek be kell fizetni, a fizetni nem tudókat pedig ki kell zárni a fogyasztásból. Bár lehet, Czeglédy Fe­renc keményen fogalmazott tegnapi tájékoztatóján, s az is könnyen lehet, hogy ma délutántól — ha sikertelen­nek bizonyul a Dimag-gal a tárgyalás — fokozatosan csökkentik a diósgyőri ko­hászatnak juttatandó áram mennyiségét, továbbá az is lehet, emiatt óriási felzúdu­lás lesz, de egyvalami nem lehet: az áramszolgáltató nyakába varrni az egész ügyelt. Ha egyszer s min­denkorra kimondatott a kor- mány'zat által: szükség van a diósgyőri kohászatra, akkor legyen az úgy, minden, te­kintetben . . . Siker Sevil Ukrán helikopterek léssértése Két — ukrán területről ér­kező — MI—8-as típusú szál­lító helikopter repült be ked­den, a délutáni órákban, en­gedély nélkül a Magyar Köz­társaság légterébe — tájé­koztatta az MTI munkatár­sát a HM Sajtóosztálya. A Magyar Honvédség ké­szültségi repülőgépei a sza­bály-sértő helikoptereket a levegőben azonosították, majd kivezették a Magyar Köztár­saság légteréből. Az illetékes szomszédos katonai és pol­gári légiirányító szervekkel történt egyeztetés során tisz­tázódott, hogy a két heli­kopter navigációs hibák mi­att tért el az eredetileg uk­rán és csehszlovák légtér­ben kijelölt útvonalától. (MTI) Siker Spanyolországnak, de nekünk magyaroknak is, mi­vel a világkiállításra terve­zett magyar pavilon megmu­tatta Magyarország expó- érettségét az 1996-os buda­pesti világkiállítás szempont­jából — mondta Kádár Bé­la, a magyar pavilon kor­mánybiztosa, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere az MTI-nek Sevillá­ban adott interjújában. Kellett a siker, mivel két évvel ezelőtt gyalázatnak, nemzeti szégyennek minősí­tették a lepkeház helyett a Makovecz Imre által terve­zett épület mellett döntő kormányzati álláspontot. En­gem akkor elneveztek „kul- túrbunkónak”, s az Építész Szövetség bojkottot akart el­rendelni minden, olyan épí­tész ellen, aki hajlandónak mutatkozott a lepkeház he­lyett. valami mással meglep­ni ,a világot — fejtette ki Kádár Béla. Sevilla után már könnyebb lesz elindíta­ni a .negyedik szakaszt, az expo megszervezésének lebo­nyolítását, és a hozzá szük­séges nemzetközi pénzügyi érdeklődés rendszerszerű megszervezését. Arra a kérdésre, hogy a budapesti expo jelenthet-e akkora gazdasági hajtóerőt, mint a sevillai, a miniszter a BIE Végrehajtó Bizottsá­gának elnökét idézte, aki szerint hatalmas lehetőséget jelent egy expo a rendező ország számára. Az expo nagy horderejű vállalkozás, amely a múltat és a jövőt ötvözi, „találkozót jelent az 1100 éves Magyarország és a XXI. századra készülő Ma­gyarország között” — mond­ta Kádár Béla. Atvoiiit az orosz ENSZ-kontifips Kedden reggél, 7 óra 43 perckor az utolsó orosz bé­kefenntartó ENSZ-lkatcma is elhagyta Magyarország terü­letét, s a délszláv államok­ba érlkiezefet. Mint Zubek János határ­őrségi szóvivő az MTI kér­désére elmondta: az átvo- nulás öt napig tartott. Ez idő alatt 5 szerelvény 132 vagonnál, a szükséges tech­nikai eszíkö.zölklkél — ennek számát az oroszok nem kö­zölték — és 407 személlyel Hegyeshalomnál lépett be, és Kelebiánál hagyta el a magyar .területet. Az orosz békefenntartó erőt a Németországiból kivo­nuló, volt szovjet csapatok­ból állítatták össze. (MTI) B gazdaság „tisztítótűzön” megy át (Folytatás az 1. oldalról) száma. A törvény egyik cél­ja éppen az, hogy nyilvá­nossá váljanak a lappangó csődök. Az adósnak és a hi­telezőnek is jobb, ha minél előbb tisztázzák a pénzügyi helyzetet. — Mi történik akkor, ha a vállalat eltitkolja a csődöt és nem jelenti be? — Ebben az esetben a fe­lelős vezető a személyes va­gyonával is felel az ebből eredő kárért. — Nem minden csőd vég­ződik felszámolással. A nemzetközi tapasztalatok szerint milyen arányban igaz ez? — Az Egyesült Államok­ban tíz új vállalkozás közül hatot-hetet számolnak fel. Ezek az arányok országon­ként változnak, hazai ada­tunk még nincs. Az adós azonban maga is kezdemé­nyezheti a felszámolási el­járást. — A megegyezés lehetősé­ge azonban ekkor is mind­végig fennáll. A hitelezőnek ugyanis érdeke, hogy minél kevesebbet veszítsen a csőd­eljárás, vagy a felszámolás során. — Pontosan. A hitelező­nek mindig két szempont alapján kell mérlegelnie. Az elképzelhető veszteségeket és nyereségeket kell párhuzam­ba állítania: akkor jár-e jobban, ha belekergeti az adóst a felszámolásba, vagy akkor, ha megelégszik a csődeljárással? Érdemes fi­gyelembe venni, hogy a fel­számolás alatt lévő vállala­tok vagyona mindig keve­sebbet ér a piacon. Míg, ha a csődeljárás során a hite­lező fizetési engedményeket tesz, elképzelhető, hogy több pénzt lát viszont, mintha betű szerint ragaszkodna a jogaihoz. — Csődegyezség nélkül vi­szont bizonyosan bekövetke­zik a felszámolás. — Ezért nem szabad tét­lenkednie az adósnak. A csőd bejelentésétől számítot­tan kilencven napig fizetési moratóriumot élvez. Számlá­járól beleegyezése nélkül nem lehet pénzt leemelni. Az első harminc napot ér­demes a helyzetelemzésre, és a kiutat megjelölő koncep­ció elkészítésére fordítani. A következő harminc nap a tárgyalások, egyezkedések időszaka. A csődegyezségnek legkésőbb a hatvanadik na­pon kell létrejönnie. Ezután már csak az adósságok ren­dezése következik, s jó eset­ben újra életképessé válik a cég. — Kilencven napig adót, vámot, személyi jövedelem­adó-előleget és társadalom- biztosítási járulékot sem kö­telező fizetni? — A jövedelmek és bevé­telek azon részét, amelyek nem az adós tulajdonát ké­pezik, természetesen át kell utalni. Ha a cég bért ad a munkásainak, akkor fizetnie kell a személyi jövedelem­adó-előleget és a nyugdíjjá­rulékot. A társadalombizto­sítási járulék már bérre épülő tétel, ezért nem köte­lező átutalnia. Az importált termékek után járó vámot viszont le kell rónia. A hát­ralékait azonban a csődeljá­rás során kell rendeznie. Leszögezem, a csődeljárás nem arra való, hogy valaki a fizetési pozícióit ügyeske­désekkel javítsa. Például nem fizeti ki az áfát, de visszaigényli. — A csődeljárás valószí­nűleg nem kedvez a dolgo­zóknak. A cég „karcsúsítá­sának” először ők eshetnek áldozatául. — Különösen azon cégek esetében, amelyek rossz ha­tásfokkal termelnek. A pa­zarló gazdálkodást csak „fo­gyókúrával” lehet megszün­tetni. Másképpen nemcsak a munkások egy részét, ha­nem a felszámolás miatt mindenkit el kell bocsátani. — Piacgazdaságokban nem ismeretlen a csalárd csőd. A vállalkozók gyakran olyan­kor is bejelentik a csődjü­ket, amikor az igazából nem indokolt. Megpróbálják vi­szont becsapni a hitelezői­ket és a sajátjukkal együtt a cégből a más vagyonát is „kimentik”. — Ez a gyakorlat sajnos, hazánkban sem ismeretlen. Egymillió forintos alaptőké­jű gazdasági társaságok szerveződnek egy-két nagy akcióra, s mire a hitelező, az adó- és a vámhatóság észbe kap, már meg is szűnt a vállalkozás. — Mennyi idő múlva fog­ják érzékelni a gazdaság szereplői a csődtörvény jóté­kony hatásait? — Egy-két hónapon belül. A csődtörvény áttételesen javítani fogja a fizetési fe­gyelmet és megszünteti a vállalati sorbanállást is. A gazdaság egyfajta „tisztító­tűzön” megy át. Csak azok a cégek maradnak talpon, amelyek életképesek. A csődtörvény tehát egyik fon­tos állomása a piacgazdaság felé vezető útnak. Ráthy Sándor hírek @ Kobold Tamás, Miskolc város alpolgármestere tart fogadóórát április 22-én, szerdán délután 2 és este 7 óra között a Városházán (Városház tér 8.). Sorszá­mot délután egy órától osz­tanak érkezési sorrendben, harminc fő részére. $ Dr. Kiss György, a 4. . sz. országgyűlési választó- kerület képviselője fogadó­órát tart április 23-án, csü­törtökön 9 és 12 óra között a miskolci Városházán. akció iunzz ban! Egyedi műholdvevő vásár április 23-tól, amíg a készlet tart! Komplett szettek 23 000—36 900 Ft-lg! 12 HÓNAP GARANCIA KÖZÜLETEKNEK IS! Az alábbi beltéri egységek közül választhat: AMSTRAD SRX100 és SRX200, SYNTRACK SSR-100, PROSAT 500, (FUNAI) CX95, SAT 4000, UNIDEN 8008 Miskolc, Szeles u. 4. (Petőfi térrel átellenben) Tel.yfax: 350-221 Első osztályosok beíratása Miskolcon Az 1992/93-as tanévben tankötelessé váló első osztá­lyos tanulók beíratása Mis­kolc városban 1992. április 29-én 8—14 óráig, április 30- án 14—18 óráig történik. Tankötelesek azok a gyer­mekek, akik 6. életévüket 1992. május 31-ig betöltik. Tankötelessé válhat a szülő beleegyezésével — az óvoda javaslatára —• az is, aki 1992. június 1. és szeptember 30. napja között tölti be a ha­todik életévét, ha az isko­lába lépéshez szükséges fej­lettséget elérte. Továbbá — kivételesen indokolt eset­ben, a szülő kérelmére — az a gyermek is, aki hato­dik életévét október 1. és december 31. napja között betölti. (Ez esetben a neve­lési tanácsadó ad szakvéle­ményt.) Az egyházak képviselőivel történt megállapodás értel­mében ugyanezen időben és helyen történik az első osz­tályosok hittanbeíratása is (a lelkészi hivatalokban és plébániákon más időpontban is biztosítanak lehetőséget hittanbeíratásra). A szülők a beíratáshoz vi­gyék magukkal személyi iga­zolványukat, vagy a gyer­mek anyakönyvi kivonatát, és a gyermek fejlettségét igazoló óvodai vagy nevelé­si tanácsadói szakvéleményt. A kedves szülők a meg­jelölt napokon és időben gyermeküket a körzetileg il­letékes vagy választott ál­talános iskolába szívesked­jenek beíratni. Politikai hirdetés Honfitársaink! Magyarok! NE HAGYJÁTOK TÖNKRETENNI ORSZÁGUNKAT! Felhívunk mindenkit, aki szereti hazáját, elhatárolja magát a szélsőségektől, jöjjön el 1992. IV. 25-én (szombaton) 10 órakor a Hősök terére, és vegyen részt az Országházig tartó össznemzeti békés tömegdemonstrációban! Itt az idő, hogy hallassuk hangunkat! LEGYEN ÁPRILIS 25. A LEHETŐSÉGEK NAPJA! Független Kisgazdapárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom