Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám
1992. április 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nyugodtabb éjszakák Polgárőrök Taktakenézen Gazdaköri tanfolyam... Egyesületi segítség mezőgazdasági vállalkozóknak Gyakorta halljuk, olvassuk manapság: „Nagymértékben romlott a közrend, a közbiztonság helyzete.” Száraz tényt közöl az Iménti, •nyilván statisztikával, számokkal megalapozott kijelentő mondat, s már-már •szinte közömbösen legyintünk mondván: ez vám. Együtt kell élnünk a bűnözéssel, s fásultan várni, amíg mi kerülünk sorra. Mert. előbb vagy utóbb, de minket is elkapnak, akár fényes nappal a forgalmas utcán is. Kirabolhatják a lakást, a hétvégi házat, féltörhetik, ellophatják ' az autót... És még folytathatnánk tovább a sort, mert a skála széles, változatos, akárcsak a bűnözők ötletei, módszerei, s mi mindannyian potenciálisan veszélyeztetettek vagyunk. Ez tény. Mint ahogy tény a rendőrség elkeseredett, fi már-már reménytelennek tűnő küzdelme is. Különösen a falvakból érkeznek riasztó, elkeserítő hírek, ahol idős magányos emberek rettegve, tehetetlenül virrasztjálk át aiz éjszakái, És a tolvaj nem ingal- maz. Megmérgezi, felakasztja a csaholó kutyát, s elvisz mindent, ami mozdítható. És nyugodtan teheti, hiszen tudja: rendőr nincs a faluban, akinek pedig a portáján jár, az örül, hogy él, és szólni sem mer még akkor sem, ha az ablakon félve kilésve netán felismeri. Jóideje, úgy tavaly ősszel •számos más dolog mellett a közbiztonságról is szót váltottunk Molnár Tiborral, Taktakenéz polgármesterével. Amerre csak jár az ember, árad a panasz, s szinte tapintható a félelem. .. P©11®» a tehetetlenség szülte harag is — mondotta. Es a harag;, ha tartósan megtelepszik, előbb vagy utóbb gyűlöletté sűrűsödik. Tenni kéne valamit. De mit? Sokan vannak a polgárőrség megalakítása mellett, de legalább annyiban ellene, hiszen — mint mondják — Ugyan mit tehet, néhány zseblámpával felfegyverzett ember az elszánt tolvajok ellenében, akik még a fegyveres rendőrtől sem igen tartanak. A polgárőrség csak megalakult Taktakenézen — kaptuk a hírt a napokban a polgármestertől. Az ön- kormányzat döntését, rendeletét követően az elmúlt év november 25-én került sor a polgárőrség alakuló közgyűlésére, amelyen 45 polgárőr tett fogadalmat arra, hogy „ .. .a község polgárainak nyugalmát biztosítja, a közrendet védelmezi, s veszély esetén az állampolgárok segítségére lesz”. Elnökséget, parancsnokot és helyettest is választottak a szolgálat megszervezésére. És december 5-től minden éjszaka szolgálatot teljesítenek a taktakenézi polgárőrök. Az önkormányzat horBudapest (ISB). — Az új Munka Törvénykönyvének teljes szövegével még egyetlen munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek sem sikerült megismerkednie — ez derült ki körkérdésünkre adott válaszokból. Ismeretes, hogy a törvény egyes részeit —• a több mint ötszáz módosító indítvány mérlegelése után — a parlament elfogadta, ám néhány, egymásnak ellentmondó rendelkezés miatt a végszavazásra a múlt heti ülésen nem kerülhetett sor. Ezért hát arra kértük néhány szakszervezeti tömörülés és munkaadói érdekvédelmi szervezet e témában jártas képviselői étv hogy a rendelkezésre álló információk alapján mondjanak véleményt a már megalkotott, de el nem fogadott törvényről. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) .szövetségi tanácsa szóvivője Bálint Attila, kérdésünkre elmondta, hogy elsődlegesen a szakszervezeti jogosítványok sorsa érdekli, az MSZOSZ tagdozható rádiókészüléket vásárolt számukra, ily módon, szükség esetén gyorsan kapcsolat teremthető a Szerencsi Rendőrkapitánysággal, vagy a körzeti megbízottal. S bár a szolgálat nem könnyű, újabb 15 polgárőr tette le az esküt és kapott igazolványt Taktakenézen. Az eredményről csak egyetlen példa: február 10-én éjszaka 3 órakor a szolgálatot teljesítő polgárőrök az óvodában tettenérték a betörőket, akik azonban elmenekültek. Az őrök riasztották a rendőröket, akik a helyszínre érkeztek, majd rövid időn belül elfogták a két betörőt. — Jó, hogy miegalaikuílt a polgárőrség, hiszen csökkent a bűncselékmények száma — mondja a polgár- mester —, de hogy az egyedül élő idős emberek éjszakái nyugodtabban teljenek, mégiinikább össze kell fogni. A közbiztonság legyen közügy Taktakenézen. (sz—d.) jatt. — Annyi máris látszik — mondta a szóvivő —, hogy néhány bizonytalansági tényező is beépült a törvénybe, ami nem okoz szükségképpen konfliktusokat, de ma még nem látni, milyen következményekkel is járhatnak. Ilyen például a reprezentáns szakszervezetek funkcionáriusaira kiterjesztett védettség ígérete: az MSZOSZ számára pillanatnyilag nyitott kérdés, hogy mit is kell reprezentáns szakszervezet alatt érteni. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is csak a jövő héten hoz testületi állás- foglalást — tudtuk meg Szalai Jenő ügyvivőtől. Vegyes a kép — mondta —, mivel az egyéni munkavállalói érdekek védelméÖtmillió forintos alaptőkével hozta létre a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) vállalkozói irodáját — jelentették be múlt heti sajtótájékoztatójukon az egyesület vezetői. A MAE Vállalkozók Irodájának az a feladata, hogy segítse a mezőgazdaságban egyénileg vagy csoportosan vállalkozókat. E cél jegyében az iroda foglalkozni kíván: az egyéni mezőgazda- sági kisvállalkozók szakmai, pénzügyi felkészítésével, képzésével, speciális szaktanácsadással, a jelzálogkölcsön bevezetésével összefüggő földértékelésekkel. Mint az a sajtótájékoztatón elhangzott: a MAE a gazdakörökkel karöltve már áprilisban tanfolyamot kíván szervezni a vállalkozók számára Karcagon. Bejelentették az újságíróknak: a MAE Országos Választmánya legutóbbi ölében javulás tapasztalható az előző törvényhez képest, ugyanakkor a testületi jogok bizonyos pontokon csorbát szenvedtek. A törvény hibájául róják fel például, hogy a szakszervezeti vétójog csak jogsérelem esetén alkalmazható, érdeksérelem esetén nem. A liga legfőbb „csapdának” a reprezentativitás kérdését tekinti. Szemben az MSZOSZ mind nagyobb dominanciára épülő elképzeléseivel úgy látják, hogy a törvény alapján kialakuló gyakorlat nem teszi lehetővé a kisebb szervezetek megerősödését a munkahelyeken. Ugyancsak lesújtó véleménnyel vannak a munkaügyi bíráskodás kilátásairól, mivel a munkahelyi döntő- bizottságok felszámolásával — Lehet-e segíteni...? sén létrehozta a MAE Alapítványt, amely az egyesület tudományos és szakmai célkitűzéseit hivatott támogatni. Az alapítványnak félmillió forintos az induló vaállítjálc —, csak az elhúzódó ügyek száma nő, s egyre kevesebben lesznek, akik vállalják a jogorvoslattal járó tortúrákat. A Munkaadók Országos Szövetsége (MAOSZ), mint az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói oldalának az egyik képviselője a törvény rossz időzítésében látja a legsúlyosabb problémát. Amint azt Simsa Péter, a szövetség elnöke elmondta, a kétségkívül piacgazdaság- konform törvény csak tovább növeli azokat a feszültségeket, amelyek jelenleg a foglalkoztatás területén jelentkeznek. A munkaadók elsősorban a törvénynek, a költségek és a munkaidőalap alakulására gyakorolt hatását vizsgálják. Egyértelmügyona, és bárki csatlakozhat hozzá, aki egyetért céljaival. Ezek közül az egyik legfontosabb a fiatal szakemberek képzésének támogatása. en hátrányosnak tekintik, mivel a felmondási idő, a fizetett szabadnapok és a szabadságos napok számának a növekedése, valamint a szakszervezeti funkcionáriusok munkaidő-kedvezményei költségnövelő hatásúak: számításaik szerint 6—6,5 százalékos bérfejlesztésnek felelnek meg. Ügy vélik, hogy a parlamenti képviselők önmaguk akartak „piros pontokat” szerezni, amikor az egyéni munkavállalói kedvezményeket kiterjesztették. Arra azonban nem gondoltak — figyelmeztetett Simsa Péter —, hogy a pillanatnyi előnyök később hátrányokká válhatnak. Ilyen például a felmondásokhoz társuló indoklások kötelezettsége, vagy a végkielégítések mértékének a felemelése, amelyekkel valóban vissza lehet fogni az elbocsátások ütemét, kérdés viszont, hogy ez milyen gazdasági következményekkel jár egy- egy vállalkozás esetében. Sinka Zoltán Vélemények az új Munka TörvÉnykönyvéröi ISO órás, alapfokú szakképesítést adó SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP-KEZELŐ tanfolyamunk április 7-én indul az Avasi Gimnáziumban. Foglalkozások: kedden és pénteken, 15—19 óráig. 20%-OS TAVASZI KEDVEZMÉNY! Információ: SZTÁV-Progress Kft., 46/347-618 A Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt.- Életbiztosítás- Betegségbiztosítás- Balesetbiztosítás- Casco-biztositás- Háztartási biztosítás- Felelősségbiztosítás- Építés- és szerelésbiztosítás- Gépbiztositás- Szállítmánybiztosítás- Elektromos berendezések biztosítása kötésére munkatársakat keres főállásban és megbízásos alapon is. Jelentkezés írásban, önéletrajzzal, fényképpel az alábbiak szerint:- Miskolc - Mezőkövesd - Tiszaújváros körzetéből a miskolci kirendeltségen 3501 Miskolc, Pf.: 542. Telefon: 46 379-540- Szerencs - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Encs körzetéből a szerencsi kirendeltségen. 3900 Szerencs Pf.: 97. Telefon: 41 61-815- Kazincbarcika — Edelény — Ózd körzetéből a kazincbarcikai kirendeltségen 3700 Kazincbarcika, Pf.: 64. Telefon: 48/11-733 36 A magyar honvédség a második világháborúban Gosztonyi Péter A Bemben élő magyar hadtörténész hatalmas forrásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadása elé ezt írta: „A második világháború áldozatainak emlékére, a 2. magyar hadsereg hadbaindulásának 50. évfordulóján.” Az Európa kiadásában megjelenő könyvből részleteket közlünk. IX. Néhány eretnek gondolat Kimaradhattunk volna-e háborúból? Ügyesebb, ravaszabb politikával, semlegesebb magatartással megőrizhettük volna-e hosszabb időre az 1939 —40-ben kialakított nem hadviselő státusunkat? A válasz: nem. Sajnos — nem! A Kelet-Közép-Európában elfoglalt stratégiai-földrajzi helyzetünk, a Trianonból fa,- leadó nemzeti sérelmeink és politikai, gazdasági, társadalmi következményeik a második világháború előestéjén kényszerpályára szorították Magyarország felelős vezetőit. E pálya erőszakos korrekciója földindulást okozott volna az országban. Történelmi távlatból szemlélve az akkori, eseményeket, ma már kimondhatjuk: ha 1941-ben nem csatlakozunk önként a keleti hadjárathoz, ezzel magunk szabva meg háborús áldozatvállalásunk mértékét, legkésőbb 1942 tavaszán Hitler kilkényszentet- te volna csatasorba állásunkat, mindjárt meghatározva az áldozat nagyságát is. Hogy ellenállhattunk volna Hitlernek? Kikkkel és mivel? És miért? A Wehrmacht ereje teljében, napok alatt maga alá gyűrte volna a honvédséget. Hazánk megszállásában örömmel vettek volna részt szlovák, horvát és román csapatok. És a következmények? Oda Észak- Erdély, oda a Felvidék visz- szaszerzett része, oda a Kárpátalja, és német tartomány llett volna a Bácska. És a Hitlerhez hű új magyar kormánynak elég lett volna Berlinből egy intés: katona- vonatok sorai indult volna már 1942 őszén kelet felé, és szerelvények gördültek volna észalki-a, deportáltak tízezreivel a lengyelországi megsemmisítő táborok felé. És Magyarország felett már 1943-ban megjelentek volna1 a nyugjati szövetségesek] bombázó kötelékei, pusztítva városainkat, energiaközpontjainkat, ipartelepeinket. Adózzunk hát kellő tisztelettel Kállay Miklósnak, a magyar hazafinak, aki ügyes politikájával Szkülla és Kha- rübdisz között hajózva Európa viharában, két teljes éven át megóvta a magyarság nagy többségét a háború rémségeitől. Talán nincsen már messze az idő, amikor Budapesten utcanév és szobor fogja megörökíteni Kállay emlékét. És 1947-ben, Párizsban? Kaphattunk volna jobb békefeltételeket? Igen, talán, ha Horthy kormányzó 1944. október 15-i kiválási szándéka sikerül, ha létrejön a fegyverszünet, és ha Szálaisi nem kerül hatalomra. A hungarista munkaállam vezetői esztelen módon meghosszabbították Magyarország számára a háborút. Két idegen hadsereg csataterévé tették Budapestet és az ország nyugati részét. Okkal vagy ok nélkül, mi magyarok lettünk az egész világ előtt Hitler utolsó csatlósai. Ránk sütötték ezt a Káin bélyegét, és felhasználták ellenünk mindazok, akiknek Párizsban szavuk volt a magyar béke- szerződés kidolgozásában — elsősorban dr. Eduard Benes, a cseh és Nicolae Titu- lescu, a román delegáció vezetője. Ha viszont sikerül Horthy terve, és megnyílik a front, ajkkor a német csapatok -— saját érdekükben — elhagyják Magyarországot, a Vörös Hadsereg pedig csak átvonul hazánkon. Érintetlen marad a iközigazgiatás, a belső rendfenntartó erő és minden állami intézmény. A szovjet érdeke is az lett volna, hogy ezek biztosítsák a Vörös Hadsereg zavartalan átvonulását. És épen maradt volna a magyar társadalom iiS', főleg a Iközép- osztály, amely — mint tudjuk — a kiürítés és menekülés közben menthetetlenül szétzilálódott. Elesettek, eltűntek, elhurcoltak tízezreit takaríthattuk volna meg. S ami a honvédséget illeti: átmentése a háború utánra zökkenésmentesen megtörténhetett volna;. Akkor nem üthetik rá később a ny.ilasság bélyegét, jelenléte pedig fékezőleg hat á szovjet hadsereg és a magyar falusi lakosság óhatatlan ellentéteire. Székely László írja az 1945-ös eseményekre emlékezve: „Mondhatom, amerre csapataink jártak, messze környéken minden falu azért könyör- gött, küldöttséget járva hozzám. hogy oda is szállásoljunk el akármilyen kis egységet is, mert akkor ők a kóborló oroszoktól biztonságban vannak. Ahol rozoga csapataim álltaik, ott az oroszok nem garázdálkodtak, nem garázdálkodhattak.” Ami pedig a békeszerződést illeti: a német háborúból való sikeres kiválás következményéként országunk helyzete alapvetően módosul. Horthy októberi elhatározásának sikeres végrehajtását a győzteseknek okvetlenül értékelniük kellett volna, hiszen lépésünkkel, legalábbis a Duna-medencé- ben, megrövidül a háború. Pozíciónk Párizsban nem lett vain® rosszabb a királyi Romániáénál. És ez legalább Sszak-Erdély egy részének megtartását jelenthette volna, hiszen — em- f lékezzünk csak! — az 1944.1 szeptember 12-i szovjet—ro-rf mán fegyverszüneti megái-: lapodás a békekötésig nyit-J va hagvta az erdélyi! határok kérdését. Persze, mindez nem változtatott volna Magyarorr ?. szágnak a többi kelet-euró- paii országokéval közös isor- sán a háború után. Következik: Felszabadítás? Megszállás!