Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

1992. április 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nyugodtabb éjszakák Polgárőrök Taktakenézen Gazdaköri tanfolyam... Egyesületi segítség mezőgazdasági vállalkozóknak Gyakorta halljuk, olvas­suk manapság: „Nagymér­tékben romlott a közrend, a közbiztonság helyzete.” Szá­raz tényt közöl az Iménti, •nyilván statisztikával, szá­mokkal megalapozott kije­lentő mondat, s már-már •szinte közömbösen legyin­tünk mondván: ez vám. Együtt kell élnünk a bű­nözéssel, s fásultan várni, amíg mi kerülünk sorra. Mert. előbb vagy utóbb, de minket is elkapnak, akár fényes nappal a forgalmas utcán is. Kirabolhatják a lakást, a hétvégi házat, fél­törhetik, ellophatják ' az autót... És még folytathat­nánk tovább a sort, mert a skála széles, változatos, akárcsak a bűnözők ötletei, módszerei, s mi mindannyi­an potenciálisan veszélyez­tetettek vagyunk. Ez tény. Mint ahogy tény a rendőr­ség elkeseredett, fi már-már reménytelennek tűnő küz­delme is. Különösen a falvakból érkeznek riasztó, elkeserítő hírek, ahol idős magányos emberek rettegve, tehetetle­nül virrasztjálk át aiz éjsza­kái, És a tolvaj nem ingal- maz. Megmérgezi, felakaszt­ja a csaholó kutyát, s elvisz mindent, ami mozdítható. És nyugodtan teheti, hiszen tudja: rendőr nincs a falu­ban, akinek pedig a portá­ján jár, az örül, hogy él, és szólni sem mer még akkor sem, ha az ablakon félve kilésve netán felismeri. Jóideje, úgy tavaly ősszel •számos más dolog mellett a közbiztonságról is szót váltottunk Molnár Tiborral, Taktakenéz polgármesteré­vel. Amerre csak jár az ember, árad a panasz, s szinte tapintható a félelem. .. P©11®» a tehetetlenség szülte harag is — mondotta. Es a harag;, ha tartósan megtelepszik, előbb vagy utóbb gyűlöletté sűrűsödik. Tenni kéne valamit. De mit? Sokan vannak a polgárőr­ség megalakítása mellett, de legalább annyiban ellene, hi­szen — mint mondják — Ugyan mit tehet, néhány zseblámpával felfegyverzett ember az elszánt tolvajok ellenében, akik még a fegy­veres rendőrtől sem igen tartanak. A polgárőrség csak meg­alakult Taktakenézen — kaptuk a hírt a napokban a polgármestertől. Az ön- kormányzat döntését, rende­letét követően az elmúlt év november 25-én került sor a polgárőrség alakuló köz­gyűlésére, amelyen 45 pol­gárőr tett fogadalmat arra, hogy „ .. .a község polgárai­nak nyugalmát biztosítja, a közrendet védelmezi, s ve­szély esetén az állampolgá­rok segítségére lesz”. El­nökséget, parancsnokot és helyettest is választottak a szolgálat megszervezésére. És december 5-től minden éjszaka szolgálatot teljesíte­nek a taktakenézi polgár­őrök. Az önkormányzat hor­Budapest (ISB). — Az új Mun­ka Törvénykönyvének teljes szö­vegével még egyetlen munka­adói és munkavállalói érdekkép­viseleti szervezetnek sem sike­rült megismerkednie — ez de­rült ki körkérdésünkre adott vá­laszokból. Ismeretes, hogy a tör­vény egyes részeit —• a több mint ötszáz módosító indítvány mérlegelése után — a parlament elfogadta, ám néhány, egymás­nak ellentmondó rendelkezés mi­att a végszavazásra a múlt heti ülésen nem kerülhetett sor. Ezért hát arra kértük néhány szakszervezeti tömörülés és mun­kaadói érdekvédelmi szervezet e témában jártas képviselői étv hogy a rendelkezésre álló infor­mációk alapján mondjanak vé­leményt a már megalkotott, de el nem fogadott törvényről. A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége (MSZOSZ) .szövetségi tanácsa szóvivője Bá­lint Attila, kérdésünkre el­mondta, hogy elsődlegesen a szakszervezeti jogosítványok sor­sa érdekli, az MSZOSZ tag­dozható rádiókészüléket vá­sárolt számukra, ily módon, szükség esetén gyorsan kap­csolat teremthető a Szeren­csi Rendőrkapitánysággal, vagy a körzeti megbízottal. S bár a szolgálat nem könnyű, újabb 15 polgárőr tette le az esküt és kapott igazolványt Taktakenézen. Az eredményről csak egyet­len példa: február 10-én éjszaka 3 órakor a szolgá­latot teljesítő polgárőrök az óvodában tettenérték a betörőket, akik azonban el­menekültek. Az őrök riasz­tották a rendőröket, akik a helyszínre érkeztek, majd rövid időn belül elfogták a két betörőt. — Jó, hogy miegalaikuílt a polgárőrség, hiszen csök­kent a bűncselékmények száma — mondja a polgár- mester —, de hogy az egye­dül élő idős emberek éj­szakái nyugodtabban telje­nek, mégiinikább össze kell fogni. A közbiztonság le­gyen közügy Taktakenézen. (sz—d.) jatt. — Annyi máris látszik — mondta a szóvivő —, hogy né­hány bizonytalansági tényező is beépült a törvénybe, ami nem okoz szükségképpen konfliktu­sokat, de ma még nem látni, milyen következményekkel is járhatnak. Ilyen például a rep­rezentáns szakszervezetek funk­cionáriusaira kiterjesztett vé­dettség ígérete: az MSZOSZ szá­mára pillanatnyilag nyitott kér­dés, hogy mit is kell reprezen­táns szakszervezet alatt érteni. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is csak a jövő héten hoz testületi állás- foglalást — tudtuk meg Szalai Jenő ügyvivőtől. Vegyes a kép — mondta —, mivel az egyéni munkavállalói érdekek védelmé­Ötmillió forintos alaptő­kével hozta létre a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) vállalkozói irodáját — jelentették be múlt heti sajtótájékoztatójukon az egyesület vezetői. A MAE Vállalkozók Iro­dájának az a feladata, hogy segítse a mezőgazdaságban egyénileg vagy csoportosan vállalkozókat. E cél jegyé­ben az iroda foglalkozni kí­ván: az egyéni mezőgazda- sági kisvállalkozók szakmai, pénzügyi felkészítésével, kép­zésével, speciális szaktanács­adással, a jelzálogkölcsön bevezetésével összefüggő földértékelésekkel. Mint az a sajtótájékoztatón elhang­zott: a MAE a gazdakörök­kel karöltve már áprilisban tanfolyamot kíván szervezni a vállalkozók számára Kar­cagon. Bejelentették az újság­íróknak: a MAE Országos Választmánya legutóbbi ölé­ben javulás tapasztalható az előző törvényhez képest, ugyan­akkor a testületi jogok bizonyos pontokon csorbát szenvedtek. A törvény hibájául róják fel pél­dául, hogy a szakszervezeti vé­tójog csak jogsérelem esetén al­kalmazható, érdeksérelem esetén nem. A liga legfőbb „csapdának” a reprezentativitás kérdését tekin­ti. Szemben az MSZOSZ mind nagyobb dominanciára épülő el­képzeléseivel úgy látják, hogy a törvény alapján kialakuló gya­korlat nem teszi lehetővé a ki­sebb szervezetek megerősödését a munkahelyeken. Ugyancsak le­sújtó véleménnyel vannak a munkaügyi bíráskodás kilátásai­ról, mivel a munkahelyi döntő- bizottságok felszámolásával — Lehet-e segíteni...? sén létrehozta a MAE Ala­pítványt, amely az egyesü­let tudományos és szakmai célkitűzéseit hivatott támo­gatni. Az alapítványnak fél­millió forintos az induló va­állítjálc —, csak az elhúzódó ügyek száma nő, s egyre keve­sebben lesznek, akik vállalják a jogorvoslattal járó tortúrákat. A Munkaadók Országos Szö­vetsége (MAOSZ), mint az Ér­dekegyeztető Tanács (ÉT) mun­kaadói oldalának az egyik kép­viselője a törvény rossz időzí­tésében látja a legsúlyosabb problémát. Amint azt Simsa Pé­ter, a szövetség elnöke elmond­ta, a kétségkívül piacgazdaság- konform törvény csak tovább növeli azokat a feszültségeket, amelyek jelenleg a foglalkozta­tás területén jelentkeznek. A munkaadók elsősorban a tör­vénynek, a költségek és a mun­kaidőalap alakulására gyakorolt hatását vizsgálják. Egyértelmü­gyona, és bárki csatlakozhat hozzá, aki egyetért céljai­val. Ezek közül az egyik leg­fontosabb a fiatal szakem­berek képzésének támogatá­sa. en hátrányosnak tekintik, mivel a felmondási idő, a fizetett sza­badnapok és a szabadságos na­pok számának a növekedése, va­lamint a szakszervezeti funkcio­náriusok munkaidő-kedvezmé­nyei költségnövelő hatásúak: számításaik szerint 6—6,5 száza­lékos bérfejlesztésnek felelnek meg. Ügy vélik, hogy a parlamenti képviselők önmaguk akartak „pi­ros pontokat” szerezni, amikor az egyéni munkavállalói ked­vezményeket kiterjesztették. Ar­ra azonban nem gondoltak — figyelmeztetett Simsa Péter —, hogy a pillanatnyi előnyök ké­sőbb hátrányokká válhatnak. Ilyen például a felmondásokhoz társuló indoklások kötelezettsé­ge, vagy a végkielégítések mér­tékének a felemelése, amelyek­kel valóban vissza lehet fogni az elbocsátások ütemét, kérdés viszont, hogy ez milyen gazda­sági következményekkel jár egy- egy vállalkozás esetében. Sinka Zoltán Vélemények az új Munka TörvÉnykönyvéröi ISO órás, alapfokú szakképesítést adó SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP-KEZELŐ tanfolyamunk április 7-én indul az Avasi Gimnáziumban. Foglalkozások: kedden és pénteken, 15—19 óráig. 20%-OS TAVASZI KEDVEZMÉNY! Információ: SZTÁV-Progress Kft., 46/347-618 A Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt.- Életbiztosítás- Betegségbiztosítás- Balesetbiztosítás- Casco-biztositás- Háztartási biztosítás- Felelősségbiztosítás- Építés- és szerelésbiztosítás- Gépbiztositás- Szállítmánybiztosítás- Elektromos berendezések biztosítása kötésére munkatársakat keres főállásban és megbízásos alapon is. Jelentkezés írásban, önéletrajzzal, fényképpel az alábbiak szerint:- Miskolc - Mezőkövesd - Tiszaújváros körzetéből a miskolci kirendeltségen 3501 Miskolc, Pf.: 542. Telefon: 46 379-540- Szerencs - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Encs körzetéből a szerencsi kirendeltségen. 3900 Szerencs Pf.: 97. Telefon: 41 61-815- Kazincbarcika — Edelény — Ózd körzetéből a kazincbarcikai kirendeltségen 3700 Kazincbarcika, Pf.: 64. Telefon: 48/11-733 36 A magyar honvédség a második világháborúban Gosztonyi Péter A Bemben élő magyar hadtörténész hatalmas for­rásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadá­sa elé ezt írta: „A második világháború áldozatainak emlékére, a 2. magyar hadsereg hadbaindulásának 50. évfordulóján.” Az Európa kiadásában megjelenő könyvből részleteket közlünk. IX. Néhány eretnek gondolat Kimaradhattunk volna-e háborúból? Ügyesebb, ravaszabb poli­tikával, semlegesebb maga­tartással megőrizhettük vol­na-e hosszabb időre az 1939 —40-ben kialakított nem hadviselő státusunkat? A válasz: nem. Sajnos — nem! A Kelet-Közép-Európában elfoglalt stratégiai-földrajzi helyzetünk, a Trianonból fa,- leadó nemzeti sérelmeink és politikai, gazdasági, társa­dalmi következményeik a második világháború előes­téjén kényszerpályára szorí­tották Magyarország felelős vezetőit. E pálya erőszakos korrekciója földindulást oko­zott volna az országban. Történelmi távlatból szem­lélve az akkori, eseményeket, ma már kimondhatjuk: ha 1941-ben nem csatlakozunk önként a keleti hadjárathoz, ezzel magunk szabva meg háborús áldozatvállalásunk mértékét, legkésőbb 1942 ta­vaszán Hitler kilkényszentet- te volna csatasorba állásun­kat, mindjárt meghatározva az áldozat nagyságát is. Hogy ellenállhattunk volna Hitlernek? Kikkkel és mi­vel? És miért? A Wehr­macht ereje teljében, napok alatt maga alá gyűrte volna a honvédséget. Hazánk meg­szállásában örömmel vettek volna részt szlovák, horvát és román csapatok. És a kö­vetkezmények? Oda Észak- Erdély, oda a Felvidék visz- szaszerzett része, oda a Kár­pátalja, és német tartomány llett volna a Bácska. És a Hitlerhez hű új magyar kor­mánynak elég lett volna Berlinből egy intés: katona- vonatok sorai indult volna már 1942 őszén kelet felé, és szerelvények gördültek volna észalki-a, deportáltak tízezreivel a lengyelországi megsemmisítő táborok felé. És Magyarország felett már 1943-ban megjelentek volna1 a nyugjati szövetségesek] bombázó kötelékei, pusztít­va városainkat, energiaköz­pontjainkat, ipartelepeinket. Adózzunk hát kellő tiszte­lettel Kállay Miklósnak, a magyar hazafinak, aki ügyes politikájával Szkülla és Kha- rübdisz között hajózva Eu­rópa viharában, két teljes éven át megóvta a magyar­ság nagy többségét a hábo­rú rémségeitől. Talán nin­csen már messze az idő, amikor Budapesten utcanév és szobor fogja megörökíte­ni Kállay emlékét. És 1947-ben, Párizsban? Kaphattunk volna jobb bé­kefeltételeket? Igen, talán, ha Horthy kormányzó 1944. október 15-i kiválási szándéka sikerül, ha létrejön a fegyverszünet, és ha Szálaisi nem kerül hata­lomra. A hungarista munka­állam vezetői esztelen mó­don meghosszabbították Ma­gyarország számára a hábo­rút. Két idegen hadsereg csataterévé tették Budapes­tet és az ország nyugati ré­szét. Okkal vagy ok nélkül, mi magyarok lettünk az egész világ előtt Hitler utol­só csatlósai. Ránk sütötték ezt a Káin bélyegét, és fel­használták ellenünk mind­azok, akiknek Párizsban sza­vuk volt a magyar béke- szerződés kidolgozásában — elsősorban dr. Eduard Be­nes, a cseh és Nicolae Titu- lescu, a román delegáció vezetője. Ha viszont sikerül Horthy terve, és megnyílik a front, ajkkor a német csapatok -— saját érdekükben — elhagy­ják Magyarországot, a Vörös Hadsereg pedig csak átvo­nul hazánkon. Érintetlen marad a iközigazgiatás, a bel­ső rendfenntartó erő és min­den állami intézmény. A szovjet érdeke is az lett volna, hogy ezek biztosítsák a Vörös Hadsereg zavarta­lan átvonulását. És épen maradt volna a magyar tár­sadalom iiS', főleg a Iközép- osztály, amely — mint tud­juk — a kiürítés és mene­külés közben menthetetle­nül szétzilálódott. Elesettek, eltűntek, elhurcoltak tízez­reit takaríthattuk volna meg. S ami a honvédséget illeti: átmentése a háború utánra zökkenésmentesen megtörténhetett volna;. Ak­kor nem üthetik rá később a ny.ilasság bélyegét, jelen­léte pedig fékezőleg hat á szovjet hadsereg és a ma­gyar falusi lakosság óhatat­lan ellentéteire. Székely László írja az 1945-ös ese­ményekre emlékezve: „Mond­hatom, amerre csapataink jártak, messze környéken minden falu azért könyör- gött, küldöttséget járva hoz­zám. hogy oda is szállásol­junk el akármilyen kis egy­séget is, mert akkor ők a kóborló oroszoktól bizton­ságban vannak. Ahol rozo­ga csapataim álltaik, ott az oroszok nem garázdálkodtak, nem garázdálkodhattak.” Ami pedig a békeszerző­dést illeti: a német háború­ból való sikeres kiválás kö­vetkezményéként országunk helyzete alapvetően módo­sul. Horthy októberi elha­tározásának sikeres végre­hajtását a győzteseknek ok­vetlenül értékelniük kellett volna, hiszen lépésünkkel, legalábbis a Duna-medencé- ben, megrövidül a háború. Pozíciónk Párizsban nem lett vain® rosszabb a kirá­lyi Romániáénál. És ez leg­alább Sszak-Erdély egy ré­szének megtartását jelent­hette volna, hiszen — em- f lékezzünk csak! — az 1944.1 szeptember 12-i szovjet—ro-rf mán fegyverszüneti megái-: lapodás a békekötésig nyit-J va hagvta az erdélyi! hatá­rok kérdését. Persze, mindez nem vál­toztatott volna Magyarorr ?. szágnak a többi kelet-euró- paii országokéval közös isor- sán a háború után. Következik: Felszabadítás? Megszállás!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom