Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-17 / 92. szám
1992. április 17., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á Magyar Hitelbank új arculata A piacgazdaság megteremtésének egyik alapvető eleme a pénzügyi rendszer korszerűsítése, a pénzügyi infrastruktúra intenzív fejlesztése. E terület kulcsszerepét; felismerve a Világbank önálló programot indított a magyar bankok ilyen irányú tevékenységének finanszírozására. Ebbe a programba elsők között kapcsolódott be a Magyar Hitelbank Rt. és e cél érdekében létrehozta önálló intézményfejlesztési szervezetét, amelynek része a Coopers-Lybrand Deloit- te nemzetközi tanácsadó társaság szakértői munka- csoportja is. Az együttesen kidolgozott program három fontos szakaszból áll, ia tervezésből, a megvalósításból és az informatikai fejlesztésből Tavaly befejeződött a tervezés, megkezdődött a megvalósítás előkészítése és ezzel párhuzamosan az informatikai fejlesztési program megvalósításához is hozzáfogott az MHB. Az egyelőre 1995-ig szóló stratégia többek között azt tartalmazza, hogy az MHB maradjon az ország nagy és sikeres kereskedelmi bankja, és mint ilyen támogassa aktívan a piacgazdaság fejlődését, híres legyen szakértelméről és magas színvonalú szolgáltatásairól. Ezen túl elhatároztatott, hogy eszközállomány tekintetében maradjon a legnagyobb, a legtőkeerősebb bank. Adózás utáni nyeresége reálértékben megfelelő hozamot biztosítson. A stratégiái tervezés első lépéseinek egyikeként meghatározásra kerültek az MHB fő stratégiái üzletágai is, mint a vállalati és kisvállalkozói bankműveletek, a lakossági betétgyűjtés, a befektetési tevékenység, a treasury, illetve a nemzetközi tevékenység. Mindezeken keresztül természetesen az MHB pozíciójának erősítése szerepel a célok között, amihez nélkülözhetetlenül hozzátartozik a humán tartalékok jobb kihasználásai, a szakértelem, a képességek hatékonyabb érvényesítése, az üzletági stratégiának megfelelő fiókhálózat, a számítógépes háttér kialakítása Jogosan vetődik fel az olvasóban a kérdés, miért van szüksége egy ilyen jól bejáratott, ismert pénzintézetnek, amilyen a Magyar Hitelbank Rt. ekkora léptékű intézményfejleszté- si korszerűsítésre, váltásra, ismerje a bank eredményeit lis. A változtatást egyrészt a már említett piacgazdaságra való áttérés követelménye sürgette, másrészt elodázhatatlan volt már a hazai banki tevékenység teljes korszerűsítése, a nemzetközi színvonal megközelítése, mielőbbi elérése. Az előbbiekhez hozzátartozik az is, hogy az adott pénzintézet kialakítsa saját arculatát. Ennek a feladatnak a megoldását a több, mint két éve létrehozott marketing főosztály MAGYAR HITEL BANK RT az értékek forrása vállalta, amelynek munkatársai megvizsgálták a bank alapítása óta hasznait úgynevezett vizuális személyiségjegyeket is. Hiszen csak a meglelelo alap- elemek ismeretében .ionétett szóba az MHB uj ar- cualtának kialakítása. A csaknem egy évig tartó munka során megkei- dezték a bank részvényeseit a vállalati es a lakossági partnereket a kisvállalkozó ügyfeleket, a hazánkban dolgozó kulloldi vállalatokat, képviseleteket, a versenytársakat, a kormányzati-politikai döntéshozókat, a cég működéséről image-éröl, vizuális arculatáról. Egykettőre bebizonyosodott, hogy az önálló karakterjegyeket viselő univerzális nagy- bank képét az addig korántsem egységes arculat különböző elemei sem esztétikailag, sem tartalmilag nem tükrözték. Képzavart talált a marketing főosztály például a hazai banknevek hasonlósága és az általánosan alkalmazott be- tüemblémák miatt is. Ezek- után a bank ügyvezetösé- ge úgy döntött, hogy több grafikai javaslatot készíttet egy új megjelenésre, illetve az eredeti embléma, továbbfejlesztésére, hogy kellő választási lehetőség álljon rendelkezésre az új embléma megtalálására. A tervezés és a felmérés időszakában az MHB folyamatosan együtt dolgozott a Design Centerrel, amelyik a mai napig egyik fontos alappillére az arculatváltás esztétikai megteremtésének. Az MHB Rt. igazgatósága tavaly november - ben döntött Kara György és Nagy Péter grafikusok, pályázatának elfogadásáról, az új arculatot képviselő embléma védjegyként történő bejegyeztetéséről, tgy lett az MHB jelképe a Magyar Nemzeti Múzeumban látható aranyszarvas figurája. (Aminek tegyük hozzá. számunkra, borsodiak számára külön is becses értéke van, az, hogy az Alföldön, Tápiószentmárton határában fellelt szkíta leleten kívül ez (leginkább a Mezőkeresztes melletti zöldhalompusztai szkíta aranyszarvashoz hasonlít) Ez pedig a keleti szkíta művészet, kiemelkedő alkotása, Néhány mondat erejéig időzzünk még el a Miajgyar Hitelbank új emblémájánál, annak jelentéstartalmánál. A Magyar Nemzeti Múzeumban látható az aranyszarvas, amely eredetileg fejedelmi pajzsdísz volt. A lelet a szkíta mitológiának a, magyar csodaszarvas-legendához igen hasonlatos eredetmondájához vezethető vissza. Agancsa áttételesen koronaként, életfaként, az éltető nap su- gárkoszorújaként egyaránt értelmezhető. (A zöldhalompusztai lelet a végsőkig kiérlelt, művészileg; tökéletes ábrázolása az erőnek, a méltóságnak, a magabiztosságnak és a tekintélynek). Ez az oka annak, hogy ezt a leletet, a leletben megfogalmazott figurát, annak mögöttes értékrend- szerét a legfontosabb jellemzői alapján emblémájául választotta az MHB. Megfelel ennek szimbolikus tartalma, hiszen ebben kifejeződhet a bank gazdaságii, társadalmi státusa. Kulturális értékére vonatkozóan is megjelenik az igényesség, a magas szellemi tevékenység, anyaga pedig (az arany) változatlanul klasszikus értékmérő. Az aranyszarvas ezenkívül megjelenésében is az eleganciát, a dinamizmust hordozza. Talán nem tartja feleslegesnek az olvasó ezt a kis kitérőt csupán szerettük volna beavatni abba a folyamatba, amelyik az MHB arculatának átalakulását szolgálja és annak felmutatását is lényegesnek éreztük, mit is jelent ezen belül egy szimbólum értékű embléma' kiválasztása, megtalálása intézményünk számára. Ez utóbbi korántsem jelenti azt, hogy itt és most az MHB-nál a változás, a váltás külső jegyei dominálnának. Mindent megelőzött a tevékenységi kör alapos és teljes áttekintése, újrafogalmazása, aminek alapján sor kerülhetett az üzletági és funkcionális tevékenységek szerinti banki szervezet kereteinek kiépítésére, az elhatárolt felelősségi körök kialakítására. így kerülhetett sor a bank felső vezetésének kinevezésére, a felső vezetői szint felelősségkörének kijelölésére, a kulcsfon tosiságú banki területek vezetőinek kijelölésére. A Magyar Hitelbank tehát egészében meg- újhodva készült fel a megváltozott piaci-pénzügyi követelmények teljesítésére. Korszerű számítógépes rendszer alkalmazásával, a szakmai felkészültség színvonalának emelésével, a banki dolgozók humán tartalékainak feltárásával. Ehhez a váltás, a változás időszakában még egy jól bevezetett bank esetében iis szükségesnek mutatkozott a tevékenységi körről kialakított általános és teljes kép újrafogalmazása, az i image kialakítása, tökéletesítése. Ezzel találkozhatnak mostantól ügyfeleink, partnereink. H'a a tartalmi munka és az azt kifejezni szándékozó jelképi jelentésrendszer találkozik, akkor elértük azt, amit szerettünk volna. Magyar Hitelbank Rt. Hatból öt hely az Eötvösé Nincs múltja, csak jövője A Nemzeti Szakképzési Intézet „lemondott” a kisebb szakmák tanulóinak versenyeztetéséről: ha valaki megszervezi, elismerik az eredményt, de mást ne várjanak tőlük az intézmények. A műkőkészítő és a vasbetonkészítő szakma ebbe a bizonyos „kisebb” kategóriába tartozik — de a miskolci Eötvös József Szakmunkásképző és Szakközépiskola a Miskolci Ipartestület szponzorálásával elvállalta »Szakma kiváló tanulója országos verseny lebonyolítását. És nem is hiába. A szervezőknek járó erkölcsi elismerésen túl is, bőven jutott nekik babér: a műkőkészítők- mél az első három helyezett, vasbetonkészítőknél az első két helyezett az ő tanulójuk lett. A két kategória győztese: Csibi Attila és Soltész László. Az eredmény annál is szebb, mert erős volt a mezőny. Minden versenyző 50 százaléknál magasabb 'teljesítményt nyújtott, tehát „felszabadultak”, megkapják szakmunkás-bizonyítványukat. Az öröm természetesen óriási, bár a hasonló szép eredmények gyakoriak az iskolában — nemcsak szakmai, hanem közismereti tárgyakból is! Ugyanakkor igyekeznek a legújabb technikával megismertetni tanulóikat — lehetőleg már a saját 'tanműhelyükben. Valószínűleg ez ás befolyásolta- a Miskolci Ipar- testiiletet, amikor úgy döntöttek, hogy be szeretnék indítani — az országban másodikként — az IPOSZ-osz- tálvit. Ennek két előnye is lesz. Az egyik: mindenki számára bebizonyíthatják, hogy iparos mesterek is fel tudják készíteni a tanulókat úgy, mint a nagy cégek mesterei. A másik pedig, hogy jól képzett, nyelvet, is beszélő tanulóik számára lehetővé teszik a külföldi munkavállalást. ezzel egy komoly gyakorlat és egy még. komolyabb munkaerkölcs elsajátítását. Az IPOSZ-osz- .tályban ugyanis az első évre koncentrálódik az elmélet, a másod-harmad évre a gyakorlat, és közben német nyelvet is tanulnak a diákjaik. Mindennek még nincs múltja (az első ilyen osztály Esztergomban, tavaly szeptemberben indult), viszont jövője van. — csín — A tőke nem jön magától libaúj keresi önmagát Régóta mondogatják a vidék ismerői, a szakemberek, hogy megyénk egyik legszegényebb része, Abaúj is képes jövedelmező termelésre. Mégpedig úgy, Hogy a helyben termett zöldséget, gyümölcsöt feldolgozzák — értékesebbé téve forgalmazzák. Működik Novajidrányban már egy kis, házias savanyúságokat gyártó üzem, tavaly óta pedig az encsi Zója Tsz forrói tanyáján egy kis hűtőhöz. A Frigo-Ker Hűtőipari és Kereskedelmi Kft. vezetője Francsics László így beszél a kezdetekről: _ Kilenc éve telepítettek m agántermelők a Zója Tsz támogatásával 10 hektár fekete szedret, ezt a külföldön nagyon népszerű növényt, Az ültetvények tulajdonosai szakcsoportba tömörültek; a nagyüzemi munkát a tsz gépeivel végezték térítés ellenében, utólagos fizetéssel, a kézi munkát maguk a csoporttagok. A szeder évente több százezer forintos jövedelmet hozott a 'termesztésére vállalkozó négyszáz családnak — már akkoriban ás jól jött. a plusz pénz; most, amikor a térségben 40—50 százalékos a munkanélküliség, egyenesen létkérdés a bogyós gyümölcs termesztése. Nem csoda, hogy időközben 52 hektóira növelték a területet, s telepítettek 10 hektár málnát, 63 hektár barackot — a gyümölcsöket három szakcsoport gondozza. Tegyük hozzá: a szervező tsz minden lehetséges támogatást megszerzett a telepítésekhez. — A Zója Tsz forrói telepén ott állt jó néhány üres épület — folytatja a 'fiatalember —, ott épült fel a tejüzem. Ez nagyon kedvező volt, hiszen olyan alapbázist hoztak létre — jó víz, gőzvonal, szennyvíztelep —, amely szinte kínálta, hogy alakítsunk ki az egyik épületből egy kis hűtőházat. Így ás történt, tavaly megkezdték a 20 kilós műanyag vödrökben a szeder hűtését; találtak vevőt is rá, a dán Sunprojuice céget. A dánok szaktanácsokkal segítették, hogy jó legyen a minőség; az azonban már a szakcsoporttagokat dicséri, hogy tavaly a Zója Tsz minőségdíjat kapott egy nyugat-európai alapítványtól a kiszállított szederért. — Dán partnerünk a szedret ipari továbbfeldolgozás- ra veszi tőlünk — mondja Francsics László —, fizetne érte 'többet is, ha közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas lenne. Ehhez azonban fejleszteni kell. Hogy olyan legyen a hűtőház, ami alkalmas gyors- fagyasztásra, tehát magasabb feldolgozottságú termék gyártására. De honnan vegyék rá a pénzt? Az már biztató volt, hogy tavaly decemberben kft.-vé alakultak. Mégpedig úgy, hogy a szakcsoporttagok is adták a pénzüket — ki többet, ki kevesebbet, kinek mennyi jutott. Az ügyvezető szerint a külföldi tőke nem rohan csak úgy be az országba, ahhoz meg kell szerezni a bizalmat. Ügy tűnik, nekik ez jó egy év alatt sikerült. Március végén ugyanis szándék- nyilatkozatot. írtak alá, miszerint vegyes vállalattá alakulnak. Az alapítók között ott van a miskolci TSZKER, a Csavar- és Húzottáru Rt., maga a Zója Tsz és természetesen : a szakcsoportok tagjai. * — Most egyszerre nagy távlatok nyíltak előttünk — folytatja az ügyvezető —, nemcsak azzal, hogy bekapcsolódtunk a nyugati piac vérkeringésébe, hanem azzal, hogy a dán partner ígérete szerint 1993-ban végre tovább léphetünk, lesz pénz a kívánt fejlesztésre. A leendő korszerű, immár gyorsfagyasztásra is alkalmas hűtöház kialakításához természetesen minden lehetséges forrást igénybe vesznek: exportfejlesztő állami támogatást, a tsz és a szakcsoportok pénzét is. És nem maradnak meg csak a három gyümölcs mellett: fagyasztanak egrest, piros ri- bizlit — mindent, ami a környéken megterem. Az idén póréhagymát termesztenek fagyasztanak, a későbbiekben jöhet a brokkoli, a bodza; olyan futószalagszerű termelésben, hogy sose legyen üres a hűtőház, s a lehető legtöbbet kapják érte a termelők. — Termékeink 80 százaléka külpiacon talált vevőre, s mert jól fizet, munkát ad a környéknek azzal, hogy egyszerűen kihasználjuk a lehetőségeinket, talán valamit enyhítünk a környék munkanélküliségén. Csöpp ez a tengerben, de ebben a nehéz helyzetben bizony családok sorsa múlik azon, mennyire tudunk helytállni a piacon — fejezte be a tájékoztatást Francsics László. M. Szabó Zsuzsa Az anyag kikeverésétől az utolsó simításig minden az ö feladatuk, és mind pontot ér. Fojtán L. felv.
