Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

1992. április 11., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kis pénzekből gazdálkodnak Vioii mi változott Vadii? A községháza belső folyo­sóján tábla állítja meg az érkezőt és azt adja tudtá­ra, hogy az épületet 1922- ben emelték Török Zoltán jegyzői és Varga Gábor bí­rói működésének idején. Ez a tábla nem most került elő a többrétegű vakolat alól, amióta a ház áll, naponta hirdeti a vadnaiak és az ide­látogató idegenek előtt, hogy a helyi önkormányzat het­ven évvel ezelőtt tevékeny­kedő vezetői alkottak vala­mi maradandót. Persze, hogy a maiak is szívesen halad­nának az ő nyomdokaikon. Vadna jó központja volt az elmúlt időszakban há­rom kis falunak, mert ide tartozott, mint székhely köz­séghez Sajóivánka és Sajó- galgóc is. Csakis a jó együtt­működésnek köszönhető, hogy most, amikor minden település válik, e három kis falu együttese most is há­borítatlanul megmaradt. Az önkormányzatok létrejötte után, 1991 januárjától kör­jegyzőség működik Vadnán. Jogos a kérdés, miént len­ne ma más a helyzet ebben a faluban, mint a megye bármelyik apró településén, hiszen ide régen sem jutot­tak el olyan pénzek, ame­lyek az átlagos fölé emel­hették volna a község élet- színvonalát, az ellátottságot, most pedig még nehezebb a vezetők dolga, mert csupán az intézmények működésé­nek fenntartása is kemény ütközetekben kiküzdhető fo­rintokból lehetséges. Dr. Káldy Lajos, .a község polgármesteré 25 évig mint tanácstag vett részt a fon­tos heily.i döntésekben. Ál­latorvosként minden csalá­dot, minden portát ismer, így hát rendelkezik a jog­alappal, hogy hitelesen be­széljen múltról és jelenről. Január 13-én, mint állator­vos, nyugdíjba vonult és két. nap múlva elvállalta főál­lásban a vadnai polgármes­terséget. — Szorgalmas, dolgos em­berek élnek ebben a falu­ban, sokat adnak arra, hogy élvezhessék is szorgalmuk gyümölcsét. A vadnai embe­rek azonban nemcsak önma­guk gyarapodására gondol­nak, szívesen vállalnak ál­dozatot a közösségi felada­tok megvalósításából is. Ki­veszik a részüket a felújí­tásokból, fejlesztésekből, jár­daépítésekből. Vadnán nincs földút, a legrosszabb minő­ségű .is salakos. Kilenc épí­tési telek kialakítása szere­pel a terveink között ez év­ben, ugyanis arra számí­tunk, hogy a közeli város, Kazincbarcika elszívó hatá­sa mára megfordul és jön­nek vissza a fészekrakók. Ezek a telkek 200 négyszög- ölesek, hogy a családok egv tágasabb portán rendezked­hessenek be. Évtizede már, hogy egész­séges ivóvizet fogyaszthat minden család, de szeret­nék, ha bekapcsolódhatná­nak a gázfogyasztásba is, ha az egyedi tévévétel! lehető­ségeket közösségi antenna­rendszer váltaná fel. Ha pe- öig egy község a víz, a vil- iany mellé már ilyen szintű szolgáltatásokat is ígérhet. Olyan fontos közlekedési ütő- er mentén, amilyen a jelen­tőségéből ugyan vesztett, de még mindig igen jelentős ■m-os főút, okkal remélheti, hogy előbb-utóbb előnyben részesítik az otthonterem­tők. Igaz, iskola csak alsó- tagozatosoknak van hely­ben, a nagyok Sajókazára és Kazincbarcikára járnak. — Az önkormányzat ren­delkezésére álló pénz alig elég az intézmények fenn­tartására, mert megemel­kedtek az energiaszámlák, a bérek előteremtése is gon­dot okoz. Ezért az igen hi­ányzó pénzek pótlására épít­ményadó kivetéséről döntöt­tünk. A nem lakás céljára szolgáló garázsok, üzletek, építmények után, négyzet- méterenként 30 (garázs), il­letve 50 (üzlet) forintot kell fizetni. Ehhez jön még a vállalkozók kommunális adó­ja, illetve két „üzem”, a téesz és a Grafol befizetése segít a helyzetünkön. Az így remélt 250 ezer forint né­mely tételének beérkezése sajnos bizonytalan. — így a polgármester, aki elmondta, hogy az egész évre szóló tíz­millió forintból hárommilli­ót az óvoda, hármat az is­kola, hármat az önkormány­zat az intézmény költségei foglalnak le. Tavaly egy ut­ca aszfaltozására vállalkoz­tak, építettek 400 méter járdát, felújították a rava­talozót, helyrehozták a köz­épületek mellékhelyiségeit. Az előrelépés jeiei azért fokozatosan mutatkoznak, hi­szen tavaly augusztusban például felszámolták a régi szeméttárolási módszert. (Minden hulladék a falu vé­gében levő lerakóhelyre ke­rült, mint sajnos majd min­den kisebb hazad települé­sen.) Most havonta 26 fo­rintba keirüil lakosonként a szemét elszállítása. A régi telepet a tsz földdel lefedi, és el lehet felejteni végre az áldatlan körülményeket. Egy friss felmérés szerint 87 csa­lád jelentkezett gázbeveze­tésre, 101-en kérik a para­bolaantenna-szolgáltatást. Je­lenleg 10 telefonkészüléket tartanak nyilván Vadnán, il­letve 44 új jelentkezőt a crosbar-rendszerre való csat­lakozásra. Az önkormányzat besze­rezte a szükséges informá­ciókat,, és miután az ózdi ipari vezeték közel van, egy alállomás építésével, közsé­gek egész sora juthatna in­nen vezetékes gázhoz, így Tardona, Sajógalgóc, Sajó­ivánka, Bánhorváti, Dédes- tapolcsány, Nagybarca és persze Vadna. is. Sók évre szóló fejlesztési program lenne ez, ám jobban megér­né a résztvevőknek, mintha mindegyik külön kezdemé­nyezné az önálló vezeték el­készítését. Az antenna ügyé­ben az önkormányzat csak közvetítő szerepet vállalhat, úgymond a lakosság fizet. Nincs kétség, rövidesen el­jutnak a nemzetközi prog­ramok is a vadnai lakások­ba. Az idén még egy útfel­újítás is szerepel az önkor­mányzat tervei között, a Közúti Igazgatóság május végén kezdi meg a munká­kat. Közben pedig a község vezetői, vezetőtestülete nem vár ölhetett kézzel, kilin­cselnek és pénzforrások után kutatnak, mert a so­káig magára hagyott kis község ki szeretne végre lép­ni egyhangú szerepéből. Nagy József Hűtűszekrény-ájdonságok Űj márkanévvel Zanussi— Lehel jelzéssel jelennek meg a„ Piacon a Jászberényi Hű­tőgépgyár Kft. háztartási ké­szülékei. Az elnevezés az új tulajdonos, a svéd Elektro- *ux csoporthoz tartozó Za- Uussi cégtől ered. A világ­szerte bevezetett márka használatával egyidejűleg formai megújulás is jellem­ei a gyár hűtőszekrényeit, i’agy asztói t. A Hűtőgépgyár Kft. komp­resszoros hűtő- és fagyasz­tószekrényeiből az első ne­gyedévben 67 ezret szállí­tottak külföldi megrende­lőknek: Dániába, Görögor­szágba, német, francia, an­gol, holland, belga és oszt­rák piacokra. Vevőköre még az idén spanyol, olasz és a svéd vásárlókkal bővül. (MTI) A lányok a - kuckónak becézett - társalgóban Kivárni, de meddig? Már két (!) gyereket is felvettek a szakmunkáskép­ző iskolába — újságolja Eperjesi István, a kurityáni gyógypedagógiai intézet igaz­gatója. Csodálkozásunk lát­tán, elmondja, hogy koráb- ban az akkor úgynevezett hiányszakmákban — például a kohászatban, a fonodában — .szívesen fogadták az itt felnevelkedett fiatalt. A mai gazdasági körülmények azon­ban radikálisan új helyzetet jelentenek számukra is. Alig akad gazdálkodó egység, amely képes volna őket munkahelyre fogadni. Mit tehetnek az általános iskolát immár elvégzett, többségük­ben állami gondozott gyere­kek? Az igazgató, a tantes­tülettel együtt, a kivárás taktikáját igyekszik alkal­mazni. Azaz: hasznos tevé­kenységre fogva, itt tartani a serdülőket, várván a gaz­daság meglendülésére, ami­kor majd több munkalehe­tőség kínálkozik. Találékonyságuk egyik pél­dája a g a zd a as s zo n y képzés. Tizenhat lány, már 16—18 évesek, két csoportban — ahogy vezetőjük, Juhász Ist­vánná mondja —, mint egy nagy család élnek együtt. Önálló költségvetésük^ kis spájzuk van, maguk főznek, megtanulnak bánni a pénz­zel, egyszóval háztartást ve­zetni. Ennek hasznosságát ta­lán bizonyítani sem kell, szülői, családi háttér nélkül felnőtt lányokról lévén szó. Nyáron kertészkednek is, ne­velik a maguk vásárolta pa­lántákat, megtermelik a téli­re valót, a felesleget pedig megveszi tőlük az intézet. A pedagógusok emberségét dicséri, hogy a lehetőségek szerint igyekeznek a legtöb­bet segíteni ezeknek a fia­taloknak az életbe indítá­sukhoz. Ami bizony jócskán elkel, mert a gondozottak kapnak ugyan állarni segít­séget is az önálló, felnőtt élet megkezdéséhez, de hát ez édeskevés a mai drágu­ló világban. Ez az állami, egyszeri életbe indulási tá­mogatás egyébként átlago­san 20 ezer forintot jelent. Ehhez kapják még kézhez 18. életévük betöltése utána GYIVI által összegyűjtött és takarékba rakott családi pót­lékot. Nos, ez a pénz — mondjuk albérletben, és a jelenleg bizonytalan munka mellett hamar elfogy, kivált, ha nem is szokták meg, hogy takarékosan bánjanak vele. Eperjesi István igazgató most azt szeretné elérni, hogy ezekből a pénzekből némi támogatással vennének a fa­luban kisebb lakásokat az intézetből kikerülőknek, a drága álbérleti megoldás he­lyett. A kurityáni kastély vala­ha Batthyány Lajos '48-as miniszterelnök öccséé volt. Ma 120 gyerek él és tanul itt, igen rendezett, otthonos körülmények között. A kuc­kónak becézett társalgó lát­A kurityáni volt Batthyány-kastély, ma általános iskola, speciális szakiskola és diákotthon tán az egyik, velem együtt vendég látogató meg is jegy­zi: — „Ha az én fiam szo­bájában ilyen rend len­ne!...” Csak rokonszenvet válthat ki az itt dolgozó pe­dagógusok odaadó munkája, szülőket, családot pótló gon­doskodása. Az iskolai mun­ka, a tanulás mellett vetél­kedőkkel, különböző ren­dezvényekkel teszik színe­sebbé a gyerekek életét. Pél­dául egy-egy kulturális szemlén megdöbbentően szép rajzok, butikmunkák kerül­nek ki az ügyes gyermek­kezekből. Nem minden büsz­keség nélkül újságolják, hogy ilyen szemlén már a rendes általános iskolások előtt is nyertek versenyt. Többször jeleskedtek a sport­ban is, legutóbb tavaly má­sodik helyezést értek el az országos négytusaversenyen. Megvan tehát az eredménye a jó szakember munkájá­nak: a testnevelő tanár szakja mellett gyógypedagó­gus is. Ez egyben kifejezi az új törekvést, a gyógypeda­gógusi képzettség melletti szakosodást, a régi, mindent tanító gyógypedagógus he­lyett. Ezekben az intézetekben a tankötelezettséget 18 éves korig hosszabbítják. Hosz- szabbítanak, mint mondták, kivárnak, amíg csak lehet, de ez végül is nem tarthat sokáig. Alighanem újabb ta­lálékonyság szükségeltetik, talán az intézetek környé­kén, avagy hozzájuk kap­csolva, valamilyen sajátos vállalkozások oldhatnák meg a a jövőben a munkahely- hiány jelenleg nyomasztó gondját. Nagy Zoltán Hatvanezren munka nélkül Kritikus a helyzet Ózdon és Maian \ megyei murik a ügyi közponlt iIván osságra hozta ítiszllikáját a munkáikul!ség avulásáról. Az .ada(l!ok!bóIli egy teümüen kivúiliágriik: regionk- m tovább romlik a helyzet, a jnkanélküWiek /száma ilííá a 60 ezret. Március vegén észen pontosan 59 097-en vm- c munka nélküli, os'aknem negy- nezerrel többen, mint egy esz­iHr'brP.1 P 7. előtt. A legkritikusabb a helyzet Miskolcon, (itt csaknem 14 ezer műnk anélkülit regisztrállak), va­lamiint Ózd un és az abaúji kör­zetben. A munlkakJép essek éls a munkanélküliek .aránya, vagyis a munkanélküliségi ráta i4—15 százalék között ailakuürt március 31-én, az országos 8.4 százalék­kal! szemben. Munikanélkülij'-segélyben, -já­radékban ma-jd’ 46 ezren ré­szesü-ltek, és több ezerre leheltő azok száma, akik már j,'kies­tek” a járadékra jogosuljak kö­réből. Ami még a slta'tisziMvából kiolvasható: Borsod-Abaúj­Zemplén csaknem 60 ezer mun­kanélküli j ének a munkaügyi központok és kirendeflttségek csak 384, üres állást tudtak fedn kínálni. Ez mindennél többet mond . . . Igaz, egy (hónappal ezelőtt mindössze 330 betöltetlen munkahely volTt térségünkben . . . Fontosabb munkncrópinci ad,ltok alakulása körzetenként (19? Lmrc.vége l?92.m3rc. vége Véres es körzete Miskolc Ózd Edelény Kazincbarcika Sajőszentpétér Encs Szikszó Mezőkövesd Tiszaújváros Sátoraljaújhely Sárospatak Szerencs Tokaj Pu triók BAZ.megye ossz.: Bejelentett m.erőic fények Regiszt rált munka száma nélküliek Munkanélküli segélyben, járadékban részesülők Ügyfélforgalom 1991. 1992­1992. 199 1. 1992. 1995. 1991. 1992.' 1992. márc. vécé febr. véoe márc. vége márc. vége febr. véoe tnár-c. véoe márc. vége febr. véoe márc. 1991. nerc. 1992. febr. 1992. márc. ] 194 176 186 4.077 12.773 13.967 2.783 10.066 11.545 4.767 21.984 23.740 26 28 58 3.225 7.607 7.768 1.559 4.9S8 5.159 4.7% 9.639 9.056 40­* 1.208 3.868 3.982 955 3.053 3.209 1.456 4.939 5.563 13 13 52 1.586 4.010 4.911 1.189 3.485 3.650 3.165 7.223 5.963 1 ” 12 307 1.372 1.462 233 1.056 1.136 5S5 1.851 1.926 " “ 15 1.578 3.907 4.066 • 1.428 2.730 2.968 3.040 6.283 6.789 1 ­_ “ " 2.142 2.187­1.841 1.873 4.633 8.446 6 5 8 1.518 3.778 4.077 875 2.917 3.270 1.896 7.597 7.143 “ 14 “ 789 2.70S 2.935 542 1.858 2.006 1.798 4.439 3.790 100 94 2 1.126 4.123 4.224 921 3.036 3.155 1.520 5.806 6.526 ~ ' “ 1.199 3.082 3.141 955 2.250 2.403 1.512 5.749 5.479 7 2.140 5.007 4.950 1.582 4.379 4.328 4.169 7.281 8.853 39 8 602 1.433 . 1.415 391 1.036 1.041 642 2.398 2.893 ' 12­­2­­922 419 330 • 384 19.355 55.810 59.097 13.419 42.695 45.745 29.346 89.822 97.089 1 A miinsteri Pauliitum Gimnázium fúvószenekara Miskolcon A miskolci Avas! Gimná­zium testvériskolai kapcso­latokat épített ki a németor­szági Münster város ősrégi Paulinum Gimnáziumával, melyet az ország legrégibb iskolájaként tartanak szá­mon, mivel már 1000-ben kolostor iskolaként műkö­dött. Most a híres gimnázi­um 50 tagú fúvószenekarát látja vendégül az Avasi Gim­názium vegyeskara. Az Eu­rópa több országában és Amerikában sikeresen sze­replő zenekar április 12-én, vasárnap 10.15-kor mutatko­zik be Miskolcon a Szent István templomban (az Au­gusztus 20. strandfürdőnél), majd április 14-én, kedden, 15 órától az Erzsébet téren adnak térzenét. Végül, ápri­lis 16-án, 17 órától az Ava­si Gimnázium aulájában rendezett búcsúhangverse­nyen köszönnek el. A zene­kart dr. Alfred Warthorst vezényli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom