Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1992. március 5., csütörtök 0 dolgozók 14,5 százalékát elbocsátják (Folytatás az 1. oldalról) egyet”. (Ez az „értékelés” a főosztályvezető-helyettestől származik). Tudomásull .kell viszont venni — mondta —, ha .nincs megrendelés, ha nincs munka, alkikor foglal­koztatási gondok vannak. Létszámleépítés, -átcsopor­tosítás .kell. A végkielégítés­re 200 milliót tartalékoltak országosan. Bűvészmutatvány már az is, .hogy látványos elbocsátások nélküli tudták átvészelni az elmúlt évet. Keserves dolog — .mondta a főosztályvezető —, hogy egy 42 éve a vasút szolgála­tában működő szervezetben kell létszámot csökkenteni, átszervezni. Meg .kell tenni mégis. Fel .kell gyorsítani az átalakulást. Azt alkarjuk, hogy a vasút pén.zt, biztos kenyeret adjon a jövőben is. Közlekedő vasutat, infra- struktrális 'vasutat akarunk. Minél kevesebb veszteség­gel! A jövő esztendő elejére a vasútnál ki kell alakítani az új infrastrukturális szerve­zetet. Ezt, ha rosszul is, ha ,kris hibákkal is, de ebben az évben meg .kél! oldani. Nem könnyű dolog ezt kimondani. Sóikkal jobb volt kiváló vál­lalati cím átadási ünnepség­re jönni Miskolcra, — foly­tatta a főosztályvezető —, mint most, amikor átszerve­zésről, létszámcsökkentésről van szó. Á.m csak így tu­dunk fejlettebb vasutat te­remteni. A dolgozókat természetesen nem mindenben elégítették ki a válaszok. Űjabb,, 'kemé­nyebb kérdések hangzottak el. Ha a vasutasság megál­lítaná a vasutat, támogatná-e a pénzügyi kormányzat? Élünk, .meghalunk, beledög- iiink? Mi lesz a gépállomás­sal? A 14,5 százalékos lét­számcsökkentés a vezérigaz­gatóságra, a főosztályra is vonatkozik? . .. Faragó Lajos Elévült az el nem évülés kimondása Igazságtétel és igazságérzet Budapest (1SB) Az Alkot­mánybíróságnak az elévülési törvényről hozott határozata, a határozat indoklása olyan mélységű, hogy biztonsággal mondható: .más jogi eszfcöz sem áll rendelkezésre a diktatúra évei alatt elköve­tett és már elévült 'bűntet­tek elkövetőinek elítélésére. A .konfliktust immár nem a jogi lehetőségek kutatása és minősítése jelenti, haneim az, hogy a különböző politi­kai erők mennyire készek átlendíteni a társadalmat ezen a holtponton. Felelős politikai és társa­dalmi csoportok nem vonják .kétségbe az Alkotmánybíró­ság legitimitását, nem vi­tatják a .határozat minden­kire kötelező jellegét. A magas testület a már lejárt elévülési idő újraindításának elutasítását indokolva kitért arra, hogy „mindig tekintet­tel van. az egyes ügyeik kap­csán lényeges' történelmi kö­rülményekre”. Ugyanakkor leszögezte: „A jog számára a rendszerváltás azt jelenti, és a jogi rendszerváltás 'ki­zárólag abban az értelemben Tehetséges, hogy a jogállami alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg... összhangban kell tartani az egész jogrendszert.” A ma­gyar társadalom erre várt a diktatúra évei alatt. Arra, hogy ismét közös bölcsesség állapján alkotott, nyilvános szabályok szabják meg az élet menetét, s ne egy poli­tikai szabadcsapat kénye- kedve. Az elévülés megújí­tásának elvetése testesíti meg azt a korlátot, amit a sza­badságok mellett szintén hordoz a .jogállamiság: az általánosan elfogadott szabá­lyokat nem lehet az igazsá­gosságra hivatkozva elihaj- lítami, mert az precedenst teremt magára a hivatko­zásra, s ki tudja, hol a vég^ állomás. (Lásd: hazánk 1946 és ’49 közötti története.) Megúszták a sortüzek ki­ötlői, a parancsadók, a ve­rőlegények, a .moszkovita terrorlegények. Az Alkot­mánybíróság döntése legali­zálta az elmúlt negyven év szörnyűségeit. Ez az a. véle­ménykor, amely a büntető­jogi aiapelvek megváltozta­tása ellen tiltakozókat egy oldalra rendezi a pufajkás vitézekkel. Mindenki vad kommunista lenne, aki nem ért egyet Zétényi Zsolttal? A törvényszöveg elutasításá­nak álláspontja nem jelenti egyben a kommiin gazságai­nak elfogadását. Említtessék meg azonban az a Iusti.tia- tervhez társuló nagyvonalú feledékenység, amely miatt alig említik a nürnbergi mintában gondolkodók, hogy a társadalom egy része nem kíván a jog ellenében aggas­tyánokat látni a vádlottak padján. Az igazságérzet, a történelmi igazság győzelmé­nek a bűnösök elveket ron­tó meghurcolásánál fonto­sabb eleme, hogy olyan tár­sadalmat alakítunk, amely nem ad teret többé népelle­nes bűnök állami asszisztálás melletti elkövetésére. Lehet, s van is olyan, vélemény, amely szerint a meghurcolás a fontosabb. Legyen, csak olyan kampány ne alakul­jon ki, amely versenyezteti ezt a két nézetet! Az Alkotmánybíróság te­hát elvetette a törvényt. (Az indokolás körülbástyá- zottsága láttán az is gondo­latokat ébreszt: mit is nem láttak ezen előre az MDF- ben meghatározó szerepet vivő jogászok?) Merre to­vább? Militáns nézetek sze­rint egyedi vádemeléseket kell kezdeményezni, a bíró­ságokra bízva, hogy konkrét ügyben miként döntenek az elévülés nyugvásáról. A büntető törvénykönyv ponto­san leírja az elévülés szabá­lyait. Minden feljelentés előtt meg lehet állapítani, hogy milyenek az esélyek. A köztársasági elnök ked­den adta közre elképzelését. Meglátása szerint a múltbé­li sérelmek feldolgozását nehezíti, hogy ma sem is­merjük történelmünk több tragikus eseményének hátte­rét. E hátteret kell ország­világ elé tárni, s talán ke­vesebb lesz a fogat fogért kívánók száma. Krccz Tibor Költözik, de nem szűnik meg Kölitözik, de nem szűnik meg a miskoilei Ele'kitrofoi Szerviz Kft. Minit a: többi hasonló ellektronikai és optikai szolgál­tató egységek — Kaizin’obar- cikán, Egerben, Debreceniben' és Gyöngyösön — a drasztikusan megemelt bérleti díjak és rezsi- költségek miatt kiiszoruliniak a nagyabb városok központjából és ia települések külső ré'sizeiin folytartják tevékenységüket. Március 2-áva:l', a Korvin Ottó 5. szám alatti, helyiségből 'kiköl­töztek, s így a javítást, karban­tartást igéniylő technikai eszkö­zöket — 'fényképezőgépeiket, villanó fény-iám pákát, dia- és írásvetítőket — az ügyfelek a Miskolc, Széchenyi út 25. szá!m alatti Fotóáruházban adhatják le, illetve vehetik át. A szer­viz nem szüntette be eddigi ke­reskedelmi tevékenységét, igény szerint továbbra is biztosítja az egyedi eszközök beszerzését, ér­tékesítését. Az érdeklődők bővebb felvilá­gosítást kaphatnak a Miskolc, Martos Flóra út 53. szám alatt (Gyermekvárostól' 300 méterre). „Älszentek” gyülekezete (Folytatás az 1. oldalról) légkört, s majd akikor beszé­lik meg a dolgokat, tartha­tatlan. Már az alelnöki kine­vezés is egy megkésett lépés volt. Ahogy az ellenzék a parlamenti ‘bizottsági meg­hallgatáson álszent módon, viselkedett, az ártott a kon­szenzusnak. Előbb azt mond­ták, elégedettek a jelölttel, aztán ellene szavaztak, utóbb gratuláltak néki, s megint elégedettségükndk adtak hangot. Én már akikor jelez­tem: ezzel az ellenzék a da­rabokra törte a konszenzus- terem tő folyamatot! Prepeliczai István (FKGP) annak adott hangot, hogy vajon az ellenzék miért nem tiltakozott akkor, amikor .Hankiss Elemér — ,a joggal ellentétben — intendánsokat nevezett ki maga mellé. A „második körben” Ha­raszti Miklós azt állította, hogy a miniszterelnök párt­állami jogszabályokra hivat­kozik az Alkotmánnyal szem­ben. Molnár Péter az alel­nöki kinevezések villámgyors lebonyolítását sérelmezte, s Prepelicza Istvánnak vá­laszolva elmondta: az inten­dáns ügybe azért nem szól­tak bele, mert a tv függet­len a pártoktól. Bekapcsoló­dott .a vitába Zsigmond At­tila (MDF), azt hangoztatva, hogy Hankiss Elemérre is ráfért volna egy év tájéko­zódás a tv-inél. Vitányi Iván (MSZP) pedig ugyanez ügy­ben azt emelte tói, hogy Agárdi Péter korábbi tv-el- nök leváltásánál a minisz­terelnök éppen maga hivat­kozott arra, ho,gy biztosítani akarja: az elnök választhas­sa meg munkatársait. A lezáratlan vita lényeges elemét fogalmazta meg vé­gül Kulin Ferenc: az ellen­zék a médiatörvény tárgya­lásakor a vitás kérdéseknél mindig politikai konszenzust keres. Egy ilyen konszenzus­hoz azonban bizalom kellene. Mivel azonban az ellenzék sorozatosan megpróbálja a kormánykoalíciót sarokba szőri tani, így .nem hagy szá­mukra más lehetőséget, minthogy nagyon szigorúan mindig a jogi keretek között maradjanak meg. Dombrovszki Adám Egyelőre nincs forrás az egészségügyi dolgozók újabb béremelésére (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt hetek tárgyalá­sai mára holtpontra jutot­tak: az egészségügyi dolgo­zók ugyanis nem állnak el követelésüktől, a munkálta­tóknak pedig nincs pénzük az éves szinten összesen 28 —34 miLliárd forintos igény ikielégítésére. A megbeszélésekkel kap­csolatban Jávor András, a népjóléti tárca közigazgatási államtitkára elmondta, hogy több lehetőséget is megvizs­gáltak az elmúlt hetekben, de ezek közül egyet sem tar­tottak elfogadhatónak az egészségügyiek képviselői. A források átcsoportosítására és a bérnövelésekhez szükséges pénz előteremtésére több­féle elképzelés is napvilágot látott, s ezek sorrendben a következők voltak: emeljék meg a társadalombiztosítási járulék mértékét; rendezzék át a társadalombiztosítás 510 milliárdos költségvetését, s csökkentsék a nyugdíjemelé­sekre és a táppénzek 'kifi­zetésére fordítható összeget; növeljék a gyógyszerlérítési díjakat; zárjanak be jó né­hány egészségügyi intéz­ményt; terheljék újabb adók­kal a lakosságot, valamint vezessék be a kötelező ön­rész fizetését az orvos és a beteg minden egyes talál­kozásakor! A felvetésekkel kapcsolatban azonban min­den esetben kategorikusan „nemet” mondtak az egész­ségügyi dolgozók szakszerve­zetének vezetői, illetve a Magyar Orvosi Kamara kép­viselői. Ök ugyanis úgy ke­nik a béremelésüket, hogy ezzel egyetlen társadalmi csoport érdekei se sérülje­nek. Ez azonban tehetetlen. Némi bizakodásra csak az adhat okot, hogy a tárca és a társadalombiztosítás veze­tői ma is keresik az egyéb­ként jogos követelések meg­oldási lehetőségeit. S vizs­gálják azt is, hogy a tb 55 milliárdos kintlevőségét mi­képpen lehetne konvertálni erre a célra. Kelemen András, a tárca politikai államtitkára kifej­tette, az egészségügyi dolgo­zóknak valóban nagyon ala­csony a fizetése, ám a bé­rek .rendezésére csak két­éves távlatban van lehető­ség. Így az idén az alapellá­tásban, tehát a háziorvosi rendszerben dolgozók járan­dóságát emelik meg. Ez praxisonként és havonta mintegy 40—50 százalékos, átszámítva 80 ezer forintos jövedelemtöbbletet jelent majd a második fél évben az itt dolgozó huszonnégy­ezer alkalmazottnak. A kö­vetkező évben a szakellátás­ba« munkálkodók és a kór­háziak fizetését emelik ha­sonló módon. A béremelés azonban minden szinten dif­ferenciált lesz, ,s attól is függ, hogy az orvosak és az egészségügyi dolgozók mek­kora teljesítményt tudnak felmutatni. Kincses Gyula országgyű­lési képviselő, a tárca Egész­ségügyi Rendszerváltást Koordináló Bizottságának elnöke kifejtette, számára külön öröm, hogy a szak­ma végre kezdi megfogal­mazni érdekeit és ezekért hajlandó a nyilvánosság előtt is kiállni. A költségvetés is­meretében azonban nem lát reményt arra, hogy minden­kinek egyszerre rendeződjön a bére. Közép- és hosszú tá­von azonban jelentős . ered­ményei lehetnek a demonst­rációnak, hiszen a dolgozók támogatásával a parlament­ben is jobban tudnak lob­bizni azok a képviselőik, akik fontosnak tartják az egészségügy reformját. A fővárosi demonstráció résztvevői szombaton délelőtt ■a népjóléti tárca vezetőinek adják át petíciójukat. Surján László népjóléti miniszter szerdán egészség' ügyi együttműködési megál­lapodást írt alá Jeruzsálem- ben izraeli kollégájával, Ehud Olmerttal. A munka­terv, mint azt a miniszter •az MTI tudósítójának dl- mondta, 1995-ig terjeszti ki az 1989. óta érvényes koo­perációs egyezményt. (MTI) Munkanélküli agrármérnökök átképzése Üjraindulási esély — eg­zisztenciális törés veszélye nélkül — ehhez teremtett alkalmat a keszthelyi Pan­non Agrártudományi Egye- tem Informatikai és Számí­tástechnikai Intézete 27 munkanélküli agrármérnök számára. A Munkaügyi Mi­nisztérium által kiírt pályá­zat nyerteseként az intézet tízhetes, intenzív átképző tanfolyamot indított, amely­nek keretében az eredeti szakmájukhoz kapcsolható, de speciális ismereteket sa­játíthatnak el a hallgatók, például vállalkozás-szerveze­si, hitel- és biztosítási té­mákban, s alapvető jogi és számítástechnikai jártasságot is szereznek. Ezáltal nem- j csak agrármenedzseri, ta­nácsadói vagy üzletkötői | munkakörök betöltésére kap­nak lehetőséget, hanem az önálló vállalkozásra is felké- szültebbek lesznek. A májusban befejeződő kurzust nem vizsgával zár­ják az agrármérnökök, ha­nem pályázati értékű dolgo­zatot kell készíteniük, ame­lyet egy szakmai konferen­cia keretében bírálnak el. Erre az alkalomra a házigaz­da intézet minden olyan gaz­dasági szervezet, biztosító- es pénzintézet vezetőit meghív­ja, akiktől állást kaphatnak az átképzett, munkanélküb mérnökök. A Magyar Szocialista Párt Szegfű-klubja a már meg­szokott helyén, Miskolcon, a Corvin utca 9. sz. alatt vár­ja tagjait és vendégeit. Március 6-án, pénteken 17 órai kezdettel az agrárága­zatot érintő kárpótlási, szö­vetkezeti és átalakulási tör­vényekről szakértők, gyakor­ló mezőgazdászok mondják el véleményüket. A nyilvános vita vendégei lesznek: dr. Szilágyi Sándor egyetemi adjunktus. Csá­kány Béla, a hernádkércsi, Zsuga József, a hernádné- meti termelőszövetkezet el­nöke, Veres István, az Ag­rárszövetség megyei ügyve­zető titkára, valamint Tom­pa Sándor országgyűlési képviselő. A Szegfű-klub egyúttal meghívót nyújt át minden érdeklődőnek a következő, március 20-i programra is, amikor Hegyi Árpád Juto- csa, a Miskolci Nemzeti Színház új igazgatója mu­tatkozik be. Hyéklódfiází fórum A Magyar Demokrata Fó­rum nyékládházi szervezete tájékoztató előadást rendez 1992. március 6-án, pénteken, 18 órakor a helyi művelődé­si házban a kárpótlásról, a szövetkezeti és átmeneti tör­vény és földkérdés témakör­ben. Előadó: dr. Körösi Im­re, országgyűlési képviselő. Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. (Folytatás az 1. oldalról) — Természetes. Voltam Mezőkövesden, ott beszéltem a polgármesterrel, innen pe­dig Ernődre megyek, ahol — István-majorban — egy kis lengyel közösség él. Köny­veket viszek az általános iskolásoknak, hiszen idén elkezdődött ott a lengyel nyelv oktatása. Ennek lehe­tőségeiről egyébként Miskol­con is beszélgettünk, a Föl­des Ferenc Gimnázium igaz­gatójával. Ahogy arról is, hogy az egyik krakkói gim­náziumban egy osztály ma­gyarul tanul, érdemes lenne felvenni, tartani velük va­lamiféle kapcsolatot. — Hozlak konkrét ered­ményeket a megbeszélések? — Nem az volt a cél, hogy konkrét időpontokat beszéljünk meg, ám az biz­tos, hogy idén már lesznek rendezvények. Most tulaj­donképpen barátokat keres­ni, szellemi hidat kiépíteni jöttem. Ez talán sikerült. — Mégis erőltetném a konkrét elképzeléseket... — Budapesten nagyon sok rendezvényünk volt, lengyel—magyar gálaest pél­dául a Kongresszusi Köz­pontban, vagy dokumentum­kiállítás a II. világháború­ból. Ám ezek nagy részét vidéki városokban nem tud­tuk volna megrendezni. Vi­szont van olyan kiállítás, melynek bemutatását tervez­zük Miskolcon is. A krakkói grafikai triennálé anyaga* például ha valahová, akkor ide hozzuk majd el. — Dr. Nagy Károllyal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me/ gye Budapesti Baráti Köre' nek titkárával együtt érke' zett. Hogyan kerültek kap' csolatba? — Egy közös rendezve' nyen találkoztunk. De erről inkább szóljon ő ... — így volt — mondja Nagy Károly —, s rövid be' szélgetés után természetesen a megye lett a téma. Mond' ta nekem is a tanácsos úfi hogy régóta készül Miskolc' ra, én pedig megszervezletn az utat, hiszen hasznosnak, találtam mindkettőnk sza- mára. Ám segítenek nekünk másban is. Egy ideje Pes- ten nagyon magas terern' bért kellene fizetnünk, ami* már nem bírunk. így min' den gyűlést máshol tartunk' Március 25-én például 3 Bolgár Kulturális Központba megyünk, ahol az intéze* megtekintése után dr. Dom' bóváry János, a sátoraljaúj' helyi Lavotta János Zeneis- kola igazgatója tart előadás* névadójuk életéről. ÁpriÜs 25-én a Kálvin téri refor­mátus templomban tisztel­günk megyénk két olt nyug' : vó híres szülöttjének, Fas' Andrásnak, és Almásy Ba­log Pálnak. Júliusi összejö­vetelünket pedig a Lengyel Kultúra Házában tartjuk. (dobos) Képviselő fogadóórája Balázsi Tibor, az 1-es számú választókerület .országgyűlési képviselője tisztelettel értesíti a választópolgárokat, hogy március 6-án, pénteken, 14 órától 18 óráig fogadóórát tart Miskolcon, a Városház tér 8. szám alatti képviselői irodá­ban. Minden érdeklődőt szeretettel vár. # Miklós Árpád, Borsod-Abaúj-Zempíén megye 6. számú választókerületének országgyűlési 'képviselője ma, 18 órától, a Sajóbábonyi Általános Iskolában beszámolót és fogadó­napot tart. Surján László Izraelben Szegfű-klub Lesz-e szőlő, lágy kenyér? Lengyel—-magyar...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom