Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1992. március 5., csütörtök 0 dolgozók 14,5 százalékát elbocsátják (Folytatás az 1. oldalról) egyet”. (Ez az „értékelés” a főosztályvezető-helyettestől származik). Tudomásull .kell viszont venni — mondta —, ha .nincs megrendelés, ha nincs munka, alkikor foglalkoztatási gondok vannak. Létszámleépítés, -átcsoportosítás .kell. A végkielégítésre 200 milliót tartalékoltak országosan. Bűvészmutatvány már az is, .hogy látványos elbocsátások nélküli tudták átvészelni az elmúlt évet. Keserves dolog — .mondta a főosztályvezető —, hogy egy 42 éve a vasút szolgálatában működő szervezetben kell létszámot csökkenteni, átszervezni. Meg .kell tenni mégis. Fel .kell gyorsítani az átalakulást. Azt alkarjuk, hogy a vasút pén.zt, biztos kenyeret adjon a jövőben is. Közlekedő vasutat, infra- struktrális 'vasutat akarunk. Minél kevesebb veszteséggel! A jövő esztendő elejére a vasútnál ki kell alakítani az új infrastrukturális szervezetet. Ezt, ha rosszul is, ha ,kris hibákkal is, de ebben az évben meg .kél! oldani. Nem könnyű dolog ezt kimondani. Sóikkal jobb volt kiváló vállalati cím átadási ünnepségre jönni Miskolcra, — folytatta a főosztályvezető —, mint most, amikor átszervezésről, létszámcsökkentésről van szó. Á.m csak így tudunk fejlettebb vasutat teremteni. A dolgozókat természetesen nem mindenben elégítették ki a válaszok. Űjabb,, 'keményebb kérdések hangzottak el. Ha a vasutasság megállítaná a vasutat, támogatná-e a pénzügyi kormányzat? Élünk, .meghalunk, beledög- iiink? Mi lesz a gépállomással? A 14,5 százalékos létszámcsökkentés a vezérigazgatóságra, a főosztályra is vonatkozik? . .. Faragó Lajos Elévült az el nem évülés kimondása Igazságtétel és igazságérzet Budapest (1SB) Az Alkotmánybíróságnak az elévülési törvényről hozott határozata, a határozat indoklása olyan mélységű, hogy biztonsággal mondható: .más jogi eszfcöz sem áll rendelkezésre a diktatúra évei alatt elkövetett és már elévült 'bűntettek elkövetőinek elítélésére. A .konfliktust immár nem a jogi lehetőségek kutatása és minősítése jelenti, haneim az, hogy a különböző politikai erők mennyire készek átlendíteni a társadalmat ezen a holtponton. Felelős politikai és társadalmi csoportok nem vonják .kétségbe az Alkotmánybíróság legitimitását, nem vitatják a .határozat mindenkire kötelező jellegét. A magas testület a már lejárt elévülési idő újraindításának elutasítását indokolva kitért arra, hogy „mindig tekintettel van. az egyes ügyeik kapcsán lényeges' történelmi körülményekre”. Ugyanakkor leszögezte: „A jog számára a rendszerváltás azt jelenti, és a jogi rendszerváltás 'kizárólag abban az értelemben Tehetséges, hogy a jogállami alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg... összhangban kell tartani az egész jogrendszert.” A magyar társadalom erre várt a diktatúra évei alatt. Arra, hogy ismét közös bölcsesség állapján alkotott, nyilvános szabályok szabják meg az élet menetét, s ne egy politikai szabadcsapat kénye- kedve. Az elévülés megújításának elvetése testesíti meg azt a korlátot, amit a szabadságok mellett szintén hordoz a .jogállamiság: az általánosan elfogadott szabályokat nem lehet az igazságosságra hivatkozva elihaj- lítami, mert az precedenst teremt magára a hivatkozásra, s ki tudja, hol a vég^ állomás. (Lásd: hazánk 1946 és ’49 közötti története.) Megúszták a sortüzek kiötlői, a parancsadók, a verőlegények, a .moszkovita terrorlegények. Az Alkotmánybíróság döntése legalizálta az elmúlt negyven év szörnyűségeit. Ez az a. véleménykor, amely a büntetőjogi aiapelvek megváltoztatása ellen tiltakozókat egy oldalra rendezi a pufajkás vitézekkel. Mindenki vad kommunista lenne, aki nem ért egyet Zétényi Zsolttal? A törvényszöveg elutasításának álláspontja nem jelenti egyben a kommiin gazságainak elfogadását. Említtessék meg azonban az a Iusti.tia- tervhez társuló nagyvonalú feledékenység, amely miatt alig említik a nürnbergi mintában gondolkodók, hogy a társadalom egy része nem kíván a jog ellenében aggastyánokat látni a vádlottak padján. Az igazságérzet, a történelmi igazság győzelmének a bűnösök elveket rontó meghurcolásánál fontosabb eleme, hogy olyan társadalmat alakítunk, amely nem ad teret többé népellenes bűnök állami asszisztálás melletti elkövetésére. Lehet, s van is olyan, vélemény, amely szerint a meghurcolás a fontosabb. Legyen, csak olyan kampány ne alakuljon ki, amely versenyezteti ezt a két nézetet! Az Alkotmánybíróság tehát elvetette a törvényt. (Az indokolás körülbástyá- zottsága láttán az is gondolatokat ébreszt: mit is nem láttak ezen előre az MDF- ben meghatározó szerepet vivő jogászok?) Merre tovább? Militáns nézetek szerint egyedi vádemeléseket kell kezdeményezni, a bíróságokra bízva, hogy konkrét ügyben miként döntenek az elévülés nyugvásáról. A büntető törvénykönyv pontosan leírja az elévülés szabályait. Minden feljelentés előtt meg lehet állapítani, hogy milyenek az esélyek. A köztársasági elnök kedden adta közre elképzelését. Meglátása szerint a múltbéli sérelmek feldolgozását nehezíti, hogy ma sem ismerjük történelmünk több tragikus eseményének hátterét. E hátteret kell országvilág elé tárni, s talán kevesebb lesz a fogat fogért kívánók száma. Krccz Tibor Költözik, de nem szűnik meg Kölitözik, de nem szűnik meg a miskoilei Ele'kitrofoi Szerviz Kft. Minit a: többi hasonló ellektronikai és optikai szolgáltató egységek — Kaizin’obar- cikán, Egerben, Debreceniben' és Gyöngyösön — a drasztikusan megemelt bérleti díjak és rezsi- költségek miatt kiiszoruliniak a nagyabb városok központjából és ia települések külső ré'sizeiin folytartják tevékenységüket. Március 2-áva:l', a Korvin Ottó 5. szám alatti, helyiségből 'kiköltöztek, s így a javítást, karbantartást igéniylő technikai eszközöket — 'fényképezőgépeiket, villanó fény-iám pákát, dia- és írásvetítőket — az ügyfelek a Miskolc, Széchenyi út 25. szá!m alatti Fotóáruházban adhatják le, illetve vehetik át. A szerviz nem szüntette be eddigi kereskedelmi tevékenységét, igény szerint továbbra is biztosítja az egyedi eszközök beszerzését, értékesítését. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást kaphatnak a Miskolc, Martos Flóra út 53. szám alatt (Gyermekvárostól' 300 méterre). „Älszentek” gyülekezete (Folytatás az 1. oldalról) légkört, s majd akikor beszélik meg a dolgokat, tarthatatlan. Már az alelnöki kinevezés is egy megkésett lépés volt. Ahogy az ellenzék a parlamenti ‘bizottsági meghallgatáson álszent módon, viselkedett, az ártott a konszenzusnak. Előbb azt mondták, elégedettek a jelölttel, aztán ellene szavaztak, utóbb gratuláltak néki, s megint elégedettségükndk adtak hangot. Én már akikor jeleztem: ezzel az ellenzék a darabokra törte a konszenzus- terem tő folyamatot! Prepeliczai István (FKGP) annak adott hangot, hogy vajon az ellenzék miért nem tiltakozott akkor, amikor .Hankiss Elemér — ,a joggal ellentétben — intendánsokat nevezett ki maga mellé. A „második körben” Haraszti Miklós azt állította, hogy a miniszterelnök pártállami jogszabályokra hivatkozik az Alkotmánnyal szemben. Molnár Péter az alelnöki kinevezések villámgyors lebonyolítását sérelmezte, s Prepelicza Istvánnak válaszolva elmondta: az intendáns ügybe azért nem szóltak bele, mert a tv független a pártoktól. Bekapcsolódott .a vitába Zsigmond Attila (MDF), azt hangoztatva, hogy Hankiss Elemérre is ráfért volna egy év tájékozódás a tv-inél. Vitányi Iván (MSZP) pedig ugyanez ügyben azt emelte tói, hogy Agárdi Péter korábbi tv-el- nök leváltásánál a miniszterelnök éppen maga hivatkozott arra, ho,gy biztosítani akarja: az elnök választhassa meg munkatársait. A lezáratlan vita lényeges elemét fogalmazta meg végül Kulin Ferenc: az ellenzék a médiatörvény tárgyalásakor a vitás kérdéseknél mindig politikai konszenzust keres. Egy ilyen konszenzushoz azonban bizalom kellene. Mivel azonban az ellenzék sorozatosan megpróbálja a kormánykoalíciót sarokba szőri tani, így .nem hagy számukra más lehetőséget, minthogy nagyon szigorúan mindig a jogi keretek között maradjanak meg. Dombrovszki Adám Egyelőre nincs forrás az egészségügyi dolgozók újabb béremelésére (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt hetek tárgyalásai mára holtpontra jutottak: az egészségügyi dolgozók ugyanis nem állnak el követelésüktől, a munkáltatóknak pedig nincs pénzük az éves szinten összesen 28 —34 miLliárd forintos igény ikielégítésére. A megbeszélésekkel kapcsolatban Jávor András, a népjóléti tárca közigazgatási államtitkára elmondta, hogy több lehetőséget is megvizsgáltak az elmúlt hetekben, de ezek közül egyet sem tartottak elfogadhatónak az egészségügyiek képviselői. A források átcsoportosítására és a bérnövelésekhez szükséges pénz előteremtésére többféle elképzelés is napvilágot látott, s ezek sorrendben a következők voltak: emeljék meg a társadalombiztosítási járulék mértékét; rendezzék át a társadalombiztosítás 510 milliárdos költségvetését, s csökkentsék a nyugdíjemelésekre és a táppénzek 'kifizetésére fordítható összeget; növeljék a gyógyszerlérítési díjakat; zárjanak be jó néhány egészségügyi intézményt; terheljék újabb adókkal a lakosságot, valamint vezessék be a kötelező önrész fizetését az orvos és a beteg minden egyes találkozásakor! A felvetésekkel kapcsolatban azonban minden esetben kategorikusan „nemet” mondtak az egészségügyi dolgozók szakszervezetének vezetői, illetve a Magyar Orvosi Kamara képviselői. Ök ugyanis úgy kenik a béremelésüket, hogy ezzel egyetlen társadalmi csoport érdekei se sérüljenek. Ez azonban tehetetlen. Némi bizakodásra csak az adhat okot, hogy a tárca és a társadalombiztosítás vezetői ma is keresik az egyébként jogos követelések megoldási lehetőségeit. S vizsgálják azt is, hogy a tb 55 milliárdos kintlevőségét miképpen lehetne konvertálni erre a célra. Kelemen András, a tárca politikai államtitkára kifejtette, az egészségügyi dolgozóknak valóban nagyon alacsony a fizetése, ám a bérek .rendezésére csak kétéves távlatban van lehetőség. Így az idén az alapellátásban, tehát a háziorvosi rendszerben dolgozók járandóságát emelik meg. Ez praxisonként és havonta mintegy 40—50 százalékos, átszámítva 80 ezer forintos jövedelemtöbbletet jelent majd a második fél évben az itt dolgozó huszonnégyezer alkalmazottnak. A következő évben a szakellátásba« munkálkodók és a kórháziak fizetését emelik hasonló módon. A béremelés azonban minden szinten differenciált lesz, ,s attól is függ, hogy az orvosak és az egészségügyi dolgozók mekkora teljesítményt tudnak felmutatni. Kincses Gyula országgyűlési képviselő, a tárca Egészségügyi Rendszerváltást Koordináló Bizottságának elnöke kifejtette, számára külön öröm, hogy a szakma végre kezdi megfogalmazni érdekeit és ezekért hajlandó a nyilvánosság előtt is kiállni. A költségvetés ismeretében azonban nem lát reményt arra, hogy mindenkinek egyszerre rendeződjön a bére. Közép- és hosszú távon azonban jelentős . eredményei lehetnek a demonstrációnak, hiszen a dolgozók támogatásával a parlamentben is jobban tudnak lobbizni azok a képviselőik, akik fontosnak tartják az egészségügy reformját. A fővárosi demonstráció résztvevői szombaton délelőtt ■a népjóléti tárca vezetőinek adják át petíciójukat. Surján László népjóléti miniszter szerdán egészség' ügyi együttműködési megállapodást írt alá Jeruzsálem- ben izraeli kollégájával, Ehud Olmerttal. A munkaterv, mint azt a miniszter •az MTI tudósítójának dl- mondta, 1995-ig terjeszti ki az 1989. óta érvényes kooperációs egyezményt. (MTI) Munkanélküli agrármérnökök átképzése Üjraindulási esély — egzisztenciális törés veszélye nélkül — ehhez teremtett alkalmat a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egye- tem Informatikai és Számítástechnikai Intézete 27 munkanélküli agrármérnök számára. A Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázat nyerteseként az intézet tízhetes, intenzív átképző tanfolyamot indított, amelynek keretében az eredeti szakmájukhoz kapcsolható, de speciális ismereteket sajátíthatnak el a hallgatók, például vállalkozás-szervezesi, hitel- és biztosítási témákban, s alapvető jogi és számítástechnikai jártasságot is szereznek. Ezáltal nem- j csak agrármenedzseri, tanácsadói vagy üzletkötői | munkakörök betöltésére kapnak lehetőséget, hanem az önálló vállalkozásra is felké- szültebbek lesznek. A májusban befejeződő kurzust nem vizsgával zárják az agrármérnökök, hanem pályázati értékű dolgozatot kell készíteniük, amelyet egy szakmai konferencia keretében bírálnak el. Erre az alkalomra a házigazda intézet minden olyan gazdasági szervezet, biztosító- es pénzintézet vezetőit meghívja, akiktől állást kaphatnak az átképzett, munkanélküb mérnökök. A Magyar Szocialista Párt Szegfű-klubja a már megszokott helyén, Miskolcon, a Corvin utca 9. sz. alatt várja tagjait és vendégeit. Március 6-án, pénteken 17 órai kezdettel az agrárágazatot érintő kárpótlási, szövetkezeti és átalakulási törvényekről szakértők, gyakorló mezőgazdászok mondják el véleményüket. A nyilvános vita vendégei lesznek: dr. Szilágyi Sándor egyetemi adjunktus. Csákány Béla, a hernádkércsi, Zsuga József, a hernádné- meti termelőszövetkezet elnöke, Veres István, az Agrárszövetség megyei ügyvezető titkára, valamint Tompa Sándor országgyűlési képviselő. A Szegfű-klub egyúttal meghívót nyújt át minden érdeklődőnek a következő, március 20-i programra is, amikor Hegyi Árpád Juto- csa, a Miskolci Nemzeti Színház új igazgatója mutatkozik be. Hyéklódfiází fórum A Magyar Demokrata Fórum nyékládházi szervezete tájékoztató előadást rendez 1992. március 6-án, pénteken, 18 órakor a helyi művelődési házban a kárpótlásról, a szövetkezeti és átmeneti törvény és földkérdés témakörben. Előadó: dr. Körösi Imre, országgyűlési képviselő. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. (Folytatás az 1. oldalról) — Természetes. Voltam Mezőkövesden, ott beszéltem a polgármesterrel, innen pedig Ernődre megyek, ahol — István-majorban — egy kis lengyel közösség él. Könyveket viszek az általános iskolásoknak, hiszen idén elkezdődött ott a lengyel nyelv oktatása. Ennek lehetőségeiről egyébként Miskolcon is beszélgettünk, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatójával. Ahogy arról is, hogy az egyik krakkói gimnáziumban egy osztály magyarul tanul, érdemes lenne felvenni, tartani velük valamiféle kapcsolatot. — Hozlak konkrét eredményeket a megbeszélések? — Nem az volt a cél, hogy konkrét időpontokat beszéljünk meg, ám az biztos, hogy idén már lesznek rendezvények. Most tulajdonképpen barátokat keresni, szellemi hidat kiépíteni jöttem. Ez talán sikerült. — Mégis erőltetném a konkrét elképzeléseket... — Budapesten nagyon sok rendezvényünk volt, lengyel—magyar gálaest például a Kongresszusi Központban, vagy dokumentumkiállítás a II. világháborúból. Ám ezek nagy részét vidéki városokban nem tudtuk volna megrendezni. Viszont van olyan kiállítás, melynek bemutatását tervezzük Miskolcon is. A krakkói grafikai triennálé anyaga* például ha valahová, akkor ide hozzuk majd el. — Dr. Nagy Károllyal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me/ gye Budapesti Baráti Köre' nek titkárával együtt érke' zett. Hogyan kerültek kap' csolatba? — Egy közös rendezve' nyen találkoztunk. De erről inkább szóljon ő ... — így volt — mondja Nagy Károly —, s rövid be' szélgetés után természetesen a megye lett a téma. Mond' ta nekem is a tanácsos úfi hogy régóta készül Miskolc' ra, én pedig megszervezletn az utat, hiszen hasznosnak, találtam mindkettőnk sza- mára. Ám segítenek nekünk másban is. Egy ideje Pes- ten nagyon magas terern' bért kellene fizetnünk, ami* már nem bírunk. így min' den gyűlést máshol tartunk' Március 25-én például 3 Bolgár Kulturális Központba megyünk, ahol az intéze* megtekintése után dr. Dom' bóváry János, a sátoraljaúj' helyi Lavotta János Zeneis- kola igazgatója tart előadás* névadójuk életéről. ÁpriÜs 25-én a Kálvin téri református templomban tisztelgünk megyénk két olt nyug' : vó híres szülöttjének, Fas' Andrásnak, és Almásy Balog Pálnak. Júliusi összejövetelünket pedig a Lengyel Kultúra Házában tartjuk. (dobos) Képviselő fogadóórája Balázsi Tibor, az 1-es számú választókerület .országgyűlési képviselője tisztelettel értesíti a választópolgárokat, hogy március 6-án, pénteken, 14 órától 18 óráig fogadóórát tart Miskolcon, a Városház tér 8. szám alatti képviselői irodában. Minden érdeklődőt szeretettel vár. # Miklós Árpád, Borsod-Abaúj-Zempíén megye 6. számú választókerületének országgyűlési 'képviselője ma, 18 órától, a Sajóbábonyi Általános Iskolában beszámolót és fogadónapot tart. Surján László Izraelben Szegfű-klub Lesz-e szőlő, lágy kenyér? Lengyel—-magyar...