Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

o XLVIII. évfolyam, 73. szám 1992. március 26. Csütörtök Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Á hazai vásárlóerő élénkítése Hágván segíthetik a piacképes vállalkozókat? Interjú Bőd Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével A Magyar Nemzeti Bank tevékenységét ezekben a hetekben is élénk figyelemmel kíséri a közvélemény, akár a forint leérté­kelése, akár a hazai banki pénzügyi folya­matok korszerűsítése kapcsán. Az intéz­mény élén viszonylag rövid ideje álló Bőd Péter Ákostól, az MNB elnökétől azt kér­deztük, mit tartott legfontosabb teendőjé­nek beiktatása után. — Beiktatásom után közvetlenül fontos szervezési ügyek intézésével kellett kezde­nem a munkámat. A magyar bankrendszer technikai színvonala közismerten nem felel meg a modern kor követelményeinek. Vo­natkozik ez az állítás a kereskedelmi ban­kokra ugyanúgy, mint a Magyar Nemzeti Bankra. Az MNB szervezete még jelentős mértékben magán viseli a korábbi időszak jegyeit, továbbá a bankközi elszámolás is megújulásra szorul. Szerencsére már eléggé előrehaladott állapotban van az úgynevezett elektronikus GIRO-központ kialakítása, azaz a bankközi átutalások elektronikus rendsze­rű, gyors és megbízható intézése. Nem ke­vésbé fontos az infláció mérséklése monetá­ris politikai eszközökkel. Ezek azok a leg­fontosabb kérdések, amelyekkel szembe kel­lett néznem az első naptól kezdve. (Folytatás a 14. oldalon, az Üzleti randevúban) Líbia nem adja ki állampolgárait Líbia csak úgy adja át a nyugati hatal­mak által terrorizmussal vádolt két állam­polgárát az Arab Ligának, ha az nem adja őket tovább az Egyesült Államoknak, illet­ve Nagy-Britanniának — közölték a tripoli vezetők a pánarab szervezet küldöttségével. A hágai testület csütörtökön kezdi meg az ügy — igen hosszúnak ígérkező —• vizsgálatát, amelyet Líbia kezdeményezett. (MTI) A célkereszt a honvédelmi államtitkáron A Monopoly nem Für Lajost támadja Budapest (ISB). Az utób­bi napokban különös hang­súlyt kapott az MDF parla­menti frakciójának kereté­ben működő Monopoly-cso- port tevékenysége. A Balás István, miskolci képviselő nevével is fémjelezhető ala­kulat lesújtó véleményt fo­galmazott meg a honvédel­mi tárca azon eljárásáról, amelynek révén végbe me­hetett egy fontos hadiipari üzem privatizációja. Munka­társunk Balás Istvánt kér­dezte : — Intenzíven foglalkozik a Honvédelmi Minisztérium gazdasági döntéseivel. Nap­világot láttak olyan találga­tások. melyek szerint célja nem más, mint a miniszter, az MDF második embere helyzetének gyöngítése. — Ez célzatos félrema­gyarázás a találgatok részé­ről. Az általam fontosnak tartott körülményeket soro­lom. Három évvel ezelőtt politikai konszenzus alakult ki arra nézve, hogy a bel­ügyi és a honvédelmi tárcát civil ember vezesse. A szakmai ügyek vitele az adott területen tapasztalat4 tál rendelkező közigazgatási államtitkár feladata. Ebből következik, hogy eltérőek a felelősségi síkok is. A Hon­védelmi Minisztérium eseté­ben a szakapparátus felelős vezetője Annus Antal tá­bornok, államtitkár. Téves nyomon haladnak a Fidesz támadásai, amikor bármi­lyen szakmai hibáért csak a civil minisztert teszik fe­lelőssé. A célpont a köz­igazgatási államtitkár, s az annak alárendelt szervezet. — Mit vet a tárca szak­mai vezetésének szemére a Monopoly-csoport ? — Tavalyi eseményt idé­zek: már szeptemberben el­(Folytatás a 2. oldalon) Borsodból több adóbevallás érkezett Az APEH 2,0 milliárd forintot visszafizet Március 23-áig, hétfőig az adóhivatalokhoz 1,33 millió személyi jövedelemadó be­vallás érkezett az adófize­tő állampolgároktól — mon­dotta Oláh Lajos, az APEH főosztályvezetője. Tájékozta­tása szerint ebben az esz­tendőben az önadózók ösz- szesen 1,1 .millió bevallást nyújtottak be. Egy év alatt mintegy 25 százalékkal növekedett, az önadózók száma. Ez több tényezővel magyarázható. A korábbinál .többen vállaltak pluszmunkát főállásuk mel­lett, s nekik saját maguk­nak kellett elkészíteniük adóbevallásukat. A munka- nélküliség növekedése is hozzájárult az .adóbevallá­sok számának szaporodásá­hoz. Akik ugyanis év köz­ben elvesztették állásukat, saját maguknak kellett nyi­latkozni jövedelmeikről. Nőtt a munkanélküliség és egy­részt emiatt különösen Ba­ranyából, .Békésből, Borsod­ból és Szabolcsból az előző évhez képest 50—60 száza­lékkal több adóbevallás ér­kezett. Ez persze nem azt jelenti, hogy a munkanélküliek ko­moly .adófizetőkké léptek volna elő. A harmadik té­nyező pedig az, hogy mind többen vásárolnak értékpa­pírokat — vagyonjegyet, kincstárjegyet, részjegyet — és fektetik be pénzüket, va­lamilyen vállalkozásba. Ah­hoz. hogy az ezzel kapcso­latos kedvezményt igénybe vehessék, szintén el kellett készíteniük bevallásukat. A több mint 1,33 millió adóbevallást készítő állam­polgár közül mintegy 350 ezren nem fizetni fognak, hanem visszaigényelnek pénzt az adóhivataltól. A visszaigényelt összeg több mint 2,8 milliárd forint. A (Folytatás a 2. oldalon) Névadó a Vörösmarty utcában Iskolai tavasz Igazán, .nem örülnék, ha valakit a feleimmel „sike­rült” volna félrevezetnem. Nem ez volt a célom. In­kább arra az érdekes tény­re szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy Miskol­con, a Vörösmarty utcában nem a Vörösmarty Általá­nos Iskola található (az a Krausz György uitcán van), hanem a Szabó Lőrinc Ál­talános Iskola, igen, ott a Szabó Lőrinc sétány végén. Sok kellemetlenség adódott már ebből mind az iskolák­nak, mind az iskolákat .ke­resőknek. Nem lenne olyan nehéz a problémára .megol­dást találni, az iskola igaz­gatója például jó ötletnek tartaná, ha a helyet Szabó Lőrinc tétre keresztelnék, s egyes számot viselhetne az intézmény. Ehhez persze az önkormányzat segítsége szük­séges. Ám ez csak rövidke gon­dolata volt tegnap az isko­lában megtartott sajtótájé­koztatónak. Ami arról szólt, hogy bár az iskola már év eleje óta viseli a költő ne­vét, az ünnepélyes névfel­vételre majd március 31-én (kedden) kerül ’sor. Lázár Gyuláné igazgatónő elmond­ta, hogy már ’84-ben szán­dék volt a tantestület és az akkori tanulóifjúság köré­ben, hogy felvegyék Szabó Lőrinc nevét, ám akkor ez a terv akadályba ütközött. De nem adták fel, vártaik, s ’91. júliusában meg is kap­ták a névviselési jogot. Iga­zán intenzíven másfél éve figyelnek Szabó Lőrinc éle­tére és munkásságára. Sza­valóversenyt rendeztek, az órákon többet foglalkoztak a költővel, verseket tanul­tak a gyerekek, illusztráció­kat készítettek a versekhez, újságot szerkesztettek, hogy érezzék: itt él Szabó Lőrinc az iskolában. A másfél év talán legna­gyobb eredménye éppen a mostani alkalomra az .il­lusztrációkból megjelent, (Folytatás a 2. oldalon) „Totális visszalépés Bős-Nagymaros ügyében” Budapest (ISB) Ki gon­dolta volna, hogy az úgyne­vezett rendszerváltozást kö­vető második-harmadik esz­tendőben még mindig a bős —nagymarosi problémával kell a magyar parlament­nek foglalkoznia! Kedden is­mét született egy döntés, amelynek értelmében 1992. április 30-i.g haladékot ka­pott a csehszlovák fél a bős —nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban. Az Országgyű­lés határozata szerint akkor (Folytatás a 2. oldalon) A kismotorból (lesz) nagymotor? Alkatrészekért repülőgépet adnának A felaprítás művészete el­érte a Kismotor- és Gépgyá­rat is. Az elhúzódó kötél­húzás több mint egy éve alatt a nagyvállalat terme­lési értéke alig kétharma­dára csökkent. A mezőkö­vesdi III. számú gyár ebben a kritikus helyzetben is áll­ta a sarat, termelt és érté­kesíteni tudott, s ebben a folyamatban segítségére volt a német Höerbigerrel kötött közel egy évtizedes kapcso­lata. A budapesti központ­ban dúló személyi ellenté­tekből, osztozkodásokból és elszakadási törekvésekből ugyan kimaradtak, ám a jövőt érintő bizonytalansági tényezők Mezőkövesden is éreztették hatásukat. A III. számú gyár a hetvenes évek közepétől meghatározó 'erő­vel bírt környezetére, a vá­ros fejlődésére, amihez kö­zel hétmillió forinttal is •hozzájárult, s eközben több mint 600 embernek munka­A mezőkövesdi gyártmányok minőségével a német megren­delő elégedett helyet, megélhetést biztosí­tott. Á gyár jelenéről, pró­bálkozásainak eredményeiről Kinczel Miklós igazgatót kérdeztük. Az új cégtábla nehézségei — Az .egy közösből mára négy lett. A Kismotor- és Gépgyár pesti, angyalföldi, bajai és mezőkövesdi gyára 1991. januárjától .leányvál­lalatként működött, de má­ra tovább erősödött az ön­állóság, s e hónaptól Jár­műalkatrész- é^ Fékszerol- vénygyárkónit folytatjuk. Ki­mondani roppant egyszerű, hogy önálló egység, de a háttérbeni meghúzódnak a nehézségek: kereskedelem, piackutatás, pénzügyi elszá­molás. Eddig enne nem volt szakemberünk, maradt tehát a jelenlegi szakembergárda. , kellett tanulni keresked­ni. piacot kutatni, s új ala­pokra helyezni a .pénzügyi munkákat. Mindezt olyan közegben, ahol napról nap­ra rosszabbodik a megren­delőik — a Csepel, a Rába, az Ikarus — gazdasági hely­zete. A fizetőképes kereslet a mi esetünkben csak a Höerbiger és a Längerer­'Hungaro cég esetében szi­lárd. Maradt viszont a kö­zös kalapba rakás elvének érvényesülése, hiszen a régi ■kismotor kötötte meg a szerződéseket és a kintlévő­ségek, a közös tartozások nagyságrendjének elosztása csak öncsőd kérésével old­ható meg. A termelésnek ára van — A Langerrel kötött szer­ződést követően a kismotor 1990-ben egy korszerű üzem­csarnokot épített Mezőkö­vesden, s ebben jelenleg is termelünk. A fékerőszabá- lyozók gyártása a volt NDK- ban végbemenő politikai- társadalmi változások kö­vetkeztében teljesen megvál­tozott, de a csarnok, és a felépítésére felvett hitelek maradtak. Az már a jövő titka, .hogy kik, miből fize­tik vissza a felvett pénzt, ,s kit illet meg a tulajdonjog. Egy másik keserű pirula, hogy még 1985-ben a teljes foglalkoztatottak száma 631 volt, ez mára 280-ra zsugo­rodott úgy, hogy az elmúlt év novembere óta részmun­kaidőben dolgozunk. Az, (Folytatás a 2. oldalon.) A hagyományos termékek mellett fokozatosan gyártják a pneu­matikus munkahengerek működtető fedeleit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom