Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

1992. március 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kossuth novét vett Mintegy 1300-an igyűlttünk össze a már­cius 15-i megemlékezéssel egybekötött is­kolai névadó ünnepségen, Nyéküádházán. Az ünnepi műsor első részében az intéz­mény névadójának, Kossuth Lajosnak az életét és munkásságát mutatták be az is­kola tanulói, iamb egyben március 15-e mél­tatására is szolgált. Majd dir. Hőgye Ist­ván, a Sátoraljaújhelyi Levéltár igazgatója mondott ünnepi beszédet. A Jósaay Zsolt . szóbrászművész áltál készített, kiválóra zsű­rizett emléktáblát Mile Lajos országgyűlési képviselő leplezte le. Ezt 'követően az isko­la, a polgármesteri hivatal és a pártok képviselői helyezték el koszorúikat. A polgármesteri hivatal 200 ezer forint­tal támogatta ia névadó ünnepséget, amely­nek keretében ebéddél látták vendégül a meghívottakat és a gyerekeket. A program délután is (folytatódott, a tanulók 17 óráig szórakoztatták a hálás közönséget. Az is­kola igazgatónője, Orosz Zolltánmé beszá­molójában hagyományteremtő kezdeménye­zésről szólít, miután a továbbiakban min­den évben a tanári kar és a polgármesteri testület vállalja fel nemzeti ünnepünk megrendezését. Azt hiszem, a többi jelenlevő párt ne­vében is megköszönhetem Galuska László polgármester úrnak és az iskola tantestü­letének a színvonalas ünnepséget és ren­dezvényt. Szabó Elek az FKgP B.-A.-Z. megyei alelnöke Visszatérés? A magyar nép sokat remél a rendszerváltás­tól. De vajon elég-e csak remélni? Ez a nép több mint 40 éven át megtanult szocialista rendszerben élni, aszerint gondolkodni és dol­gozni. Vajon valóban a rendszer volt a Hibás, és nem azok, akik azt irányították? Több rend­szerváltást megéltünk már. Miért gondoljuk mégis, hogy ez jobb lesz, mint a többi? Napjainkban sokat hallunk a privatizációról, az egyéni vállalkozásokról. Mi ez, ha nem a kapitalizmushoz vezető út? Az egyszerű mun­kások kizsákmányolása? Ahhoz, hogy valaki akár kft.-ben vagy szövetkezetben vegyen részt, tőkére van szüksége. A munkásoknak legfel­jebb csak favágó tőkéjük van. Ezekben a vál­lalkozásokban is azok fognak jól járni, akik a múlt rendszerben már megszedték magukat, és a pénzükkel nem tudtak mit kezdeni. Most vi­szont módjukban áll kamatoztatni, mivel nem­csak munkájuk, hanem a bevitt tőke arányá­ban is részesülnek a jövedelemből. Ez talán nem a kapitalizmushoz való visszatérés? Pirigyi András Cigánd Szikszőhox kötődnek A Szabadság téren áll az 1848-as emlékmű, amelyről hiányzik a zártszárnyú, területvédő, -meg­tartó, méltóságot és erőt sugárzó szent madár, a turul. Most csonka az obeliszk, amelyhez két jelentős történelmi esemény is kötődik. itt, azaz Szikszó határában vívta ugyanis döntő csatá­ját a honvédsereg 1848. december 28-án, majd erre az oszlopra került 1991-ben az 1956-os for­radalom szikszói áldozatainak neve is. ,Nem hiányzik viszont a turul a város kulcsáról, amely Pé­csik István miskolci szobrászmü vész munkája. A címer és a zászló után most e míves alkotással is bővült a szikszói relikviák száma. A bor ünnepe Abaújszántón Hegyalja bizonytalan helyze­tének jelen időszakában, ami­kor az elmúlt évi termés kifi­zetetlen a mai napig —, van-e az egyéni bortermelőknek ked­ve borversenyt rendezni? Boraink megmérettetése sok évi gyakorlat után már nemes hagyománnyá érlelődött, szőlő és borosgazdáink igénylik ezt a tavaszi rendezvényi, mely sok szakmai és termelési tanulság levonása után igazi férfiszóra- kozássá alakult. De más jelzések is mutatják, hogy a Hegyalja kiindulási pontján, a Sátor-hegy alatti te­lepülésen olyan szőlősgazdák és bortermelők élnek, akik tiszte­letben tartják e tájegység múlt­ját, a híres borkereskedők (Zimmerman, Biliczky, Fleg­mán) külföldi szállítási sikere­it, melyek évszázadunk első felében voltak jellemzőek. A közömbösség és a szőlő- termelés jövőjének elbizonyta­lanodása ellenére a nagy kiter­jedésű szőlőkultúra metszési munkáit nagy gondossággal és minőségi javító szemlélettel végzik a termelők. Képviselő- testületünk is aggódva és segí­tő szándékkal figyeli a magán- termelők próbálkozásait. A borversenyt március 13-án rendeztük meg. A kiírás sze­rint csak az 1992-es terméssel lehetett benevezni, s az arany, ezüst, bronz oklevelet kapott borok pincegazdái kötelesek voltak egy bizottságnak bemu­tatni pincéjükben a bor erede­tét, származását. A zsűri elnöke Mailár Imre, a Tarcali Kertbarát Kör veze­tője tájékoztatta a jelenlévőket a világban jelenleg tapasztalha­tó szőlészeti és borászati ten­denciákról és arról a szerepről, melyet ebben a „bortengerben” a hegyaljai báróit betömhetnek. Marcinké Ferenc, a tarcali ku­tatóállomás igazgatója, a zsűri tagja pedig ismertette a borbí­rálat szabályait és lebonyolítá­si rendjét. A minősítés1 során a 24 be­nevezett borosgazda közül a pontszámok alapján arany ok­levelet kapott Bakonyi Béla, ezüstöt Lénárt József, bronzot Bűdi Lajos. A rendezőség, a nagyközségi művelődési otthon dolgozói szer­vezett munkájukkal igazi bor­ünneppé tették a borbírálat napját. Kender János polgármester Szerkesztői üzenetek Baracsy Ferenc, Miskolc: Pa­naszával a lakás kezelőjéhez, a MlK-hcz fordulhat. Amennyi­ben nem javítják ki a hibát, úgy a munkát saját költségére elvégez (tel) heti, majd kérheti számlákon kimutatott kiadásai­nak visszatérítését. Egyébként a saiétromosság megszüntetésé­re a festés csak felületi kezelés. Kiküszöbölésére ma már haté­konyabb, eredményesebb eljárá­sokat alkalmaznak. (Például kü­lönböző szigetelések.) Az ingat­lan értékesítése esetén a salét­romosság, mint kedvezőtlen mű­szaki állapot, jelentős értékcsök­kenési tényező lebet. rk j,Vállalkozó” jeligére: a járu­lékfizetési kötelezettség alól, akkor kérheti felmentését, lia saját jogán nyugdíjas. Ellenke­ző esetben — például özvegyi nyugdíj — főfoglalkozásnak mi­nősül kereskedelmi vállalkozása, ami járulékköteles. "k Rita László Hídvégardó: kö­szönjük a Jelentés a végekről címmel megküldött tudósítását, amelyet azonban terjedelme miatt nincs lehetőségünk meg­jelentetni. í* K. Zsoltné, Miskolc: nagyob­bik gyermeke után már nem jogosult családi pótlékra, mi­után 16. életévét betöltötte, s nem tanul alap- vagy középfo­kú oktatási intézmény nappali tagozatán, sem a dolgozók ál­talános, vagy középiskolájában. A régi alma materek öregdiákjai Dombóvár Miskolecal (is) közös gimnáziumi múltjáról Az ősi miskolci gimná­ziumok volt növendékei­nek egyesülete március 10-én tartotta e havi ba­ráti találkozóját. A kötet­len beszélgetéssel zárult összejövetelen csaknem 50 egykori diák és hoz­zátartozója jelent meg. Mi is az a közös múlt, amelyről szó volt? Min­denekelőtt Alpár Ignác műépítész munkássága. A volt miskolci Lévay Ref. Főgimnázium építése előtt, a kultuszkormányzat meg­bízásából 1885-ben Alpár Ignác adott szakvéle­ményt a kijelölt telek al­kalmasságáról, majd ké­szített előterveket. Az 1913-ban ideiglenes épü­letben megnyílt dombóvá­ri kir. kdth. főgimnázium új épületének tervezését 1927-ben a kultuszminisz­ter ugyancsak Alpár Ig- náctól rendelte meg. Az 1913-ban megnyílt 6 fős tantestület élére igaz­gatónak Nessl Alajost vá­lasztották, aki korábban a lőcsei kir. kath. főgim­názium tanára volt. A vallás és közoktatási mi­nisztérium Nessl Alajost 1918-ban „hasonló minő­ségben" Miskolcra helyez­te át. Pontosabbat róla a jelenvolt öregdiákok sem tudtak. Ugyanígy nem volt közöttünk „tanúja” dr. Pável Ágoston tanár úr miskolci működésének sem. A latin—magyar sza­kos tanár kevés időt töl­tött Miskolcon, ahová 1920-ban a dombóvári gimnáziumtól helyezték át. Pável Ágoston az 1911- ben szerzett tanári diplo­májával 1913-ban a dom­bóvári gimnázium alapító tanári karához tartozott. Az akkori tanári minősíté­se szerint: „tökéletesen ért, beszél és ír magya­rul, németül, szlovénül, oroszul, szerbül és horvá­tul, ért szlovákul és bol­gárul." A tudós tanár 1920 után visszatért Du­nántúlra, de 1941-ben egyszerre kínált neki egye­temi katedrát a kolozsvá­ri és a szegedi egyetem. Ű az utóbbit választotta, a délszláv tanszék ma­gántanára lett. Szombat­helyen 1946. januárjában halt meg. A miskolci öregdiákok­tól tudtam meg, hogy Eördögh tanár úr volt nö­vendéke, Cziráki Magdol­na tanárnő 1950-1952- ben és 1958-1967. évek­ben a dombóvári gimná­ziumban tanított. Ugyan­csak miskolci diák volt Gömöry József tanár úr is, aki Dombóvárott az 1949 -1971 közötti időben ta­nított a gimnáziumban. Egyikőjüket sem ismer­tem, mivel azokban az években - munkát és ott­hont adó - miskolci vol­tam már. A közös diákmúlthoz ta­náraink mellett olyan sze­mélyiségek Dombóvárhoz fűződő emlékeinek rész­beni felidézésére is mó­dom volt, mint Kodály Zoltán és Illyés Gyula. Az utóbbi, az 1913-ban meg­nyílt gimnázium l/b. osz­tályának volt tanulója, ám a I l/b. osztályból már 1914. szeptember 30-i be­jegyzés szerint: „Szülei kívánságára kimaradt." Különleges kapcsolata volt Dombóvárral Ko­dály Zoltánnak, aki 1945. november 13. és 1946. január 6. között ott talált otthonra. A 63. születésnapját az akkori tanulóifjúság egy hangversennyel ünnepelte meg. A koncert befejező számát, az 1936-ban kom­ponált kórusművet, a „Ma­gyarokhoz", maga Kodály Zoltán vezényelte. Az énekszámok betanítását két volt tanárom vállalta: Zdeborszky Mária zene­tanárnő és dr. Péczely László tanár úr, aki ab­ban az évben kezdte meg tanári pályáját Dombó­várott, amikor én az inté­zet elsős diákja lettem. Péczely tanár úr ma­gyart, németet, éneket és filozófiát tanított, leánya Péczely Sarolta: Kodály Zoltánná. Ez a találkozó számos emlékszállal erősítette meg a hajdani iskolák közötti barátságot, az 1991 óta Illyés Gyula ne­vét viselő dombóvári és az ősi miskolci gimnáziumok öregdiákjai között. Iglói Gyula Szegény embert még az ág is húzza Evők óta kellemetlen társbérlőnk az inf­láció. ,És sajnos úgy tűnik, hosszabb időre békvártélyozta magát otthonainkba. Így aztán mindenki .részesül következményei­ből, ilyen-olyan mérteikben. De talán ia leg­kiszolgáltatottabb rétegeket sújtja legin­kább. 'Hazánkban több mint 2,7 millió nyugdí­jas él. Közülük közel egymillióan ,a lét­minimum alatt tengetik életűiket. Sok eset­ben még |a .rezsijüket sem tudják fizetni. Inflálódás miatt oly’ nagy ,a lemaradásuk, hogy a számúikra tervezett nyár eleji nyug­díj-rendezés is csak mérsékelheti gondjai­kat, de azokat nem oldja meg. Éppen e nehéz körülményeik miatt, érthetően már januárban .várták a megemelt nyugdíja­kat. Hisz’ ők tudják csak igazán, hogy az arák .túlnyomó része az év első három hó­napjában emelkedik. Ékkartól kell fizet­niük — mint jelien esetben is — ,a meg­emelt vízdíjat, .postai költségeket, újságot, tévé-előfizetési díjat, a közlekedést, a te­jet, .a .húst, a kenyeret és így tovább. Hidegzuhanyként hatott ezek után a nyugdíjemelések új időpontjáról szóló hír, miszerint ez évtől március, illetve szep­tember 1-től emelkednek ,az ellátások. És valószínűleg ez évben utoljára január 1-jé- vel visszamenőlegesen, vagyis a jövő évtől már .szigorúan a jelzett időpontoktól. Va­jon ,a filléres .gondokkal küszködő idős emberek az év eleji áremelkedésből adódó többletkiadásokat miből tudják majd előte­remteni? Ki fogja számukra megelőle­gezni ? A családok többségének, így .a nyugdí­jasok nagyrészénék otthonába is beköltö­zött az inflációval' együtt a kilátás-talanság, a szomorúság. Ü.gy gondolom, ezzel az in­tézkedéssel ez még -fokozódik. Pásztor György Miskolc A végreha tótól nem lehet behajtani? A történet közel két éve kezdődött, ami­kor Dom-ám József szerencsi olvasónk elad­ta IFA tehergépkocsiját. Mivel az új tu­lajdonos megfeledkezett a gépjárműadóról, az illetékes hatóság őt kötelezte fizetésre. Ezt követően kétszer kezdeményezett fize­tési meghagyást olvasónk, hogy vissza­kapja közel ötezer forintját. Miután az .adós hajthatatlan maradt, Domán Jó­zsef bírósági végireha,j'tás.t kért. Több hó­nap telt el, mire az összeg behajtható lett. Panaszosunk már-már zsebében érezhette a pénzt, hiszen a végrehajtó a múlt év szep­temberében a .tartozás pár napon belüli átutalásáról értesítette őt. Eltelt a szeptem­ber is, de a pénz csak nem érkezett meg. Végül is kiderült, hogy az összeget téve­désből .más .helyre utalta ki a végrehajtó, amiért elnézést kért, majd megígérte, gyor­san korrigálja bakiját. Mivel decemberig semmi sean .történt, panaszosunk a szeren­csi ügyészséghez fordult. Az ügy kivizsgá­lása után a következőkről értesítették: „1991. -december 18-án megtörtént a pénz kiutalása -az Ön részére, amelyet -hamaro­san meg £og kapni.” Am a pénz azóta lis a bürokrácia útvesz­tőiben bolyong, nem kis bosszúságot, ide­gességet szerezve ollvasontanak, aki egyre kiilátástalainiaibhnak látja helyzetét. Mert ezdk után ugyan kihez fordulhatna végre­hajtást -kérve? Márpedig a pénzre három gyermek mellett, s ráadásul több mint fél éve munkanélküliként igen nagy szüksége lenne. S ha nagy nehezen elő is kerül az ötezer forint, iki téríti meg számára a több­szöri sürgetés, érdeklődés miatt nem kis összegre .rúgó telefonköltséget, no és a ki­esett időre ;— szeptembertől hét hónap — járó kamatot? Mert az adóstól legalább 20 százalékos késedelmi kamatta.li hajtották be a tartozást. -De ugyanez elvárható-e a ma­gas thJivaitaltól? HOGYAN KONTROLLÁLHAT A FOGYASZTÓ? Válaszol az illetékes Február 27-i rovatösszeállításunkban „Elkelne egy műszer is” címmel közölt olvasói levélre Molnár Attilától, a Tigáz miskolci üzemígaz- gatőjától kaptunk választ: A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat szolgál­tatási területén a vezetékes földgáz minőségi paramétereit a távvezetékeket üzemeltető Magyar Olajipari Részvénytársaság nagyobb csomópont­jain és átadó állomásain telepített földgáz­elemző berendezéseivel méri és regisztrálja. Az aktuális havi gázfütőértékeket átvételi cikluson­ként ők bocsájtják rendelkezésünkre, de a mért értékeket a Tigáz szakemberei folyama­tosan ellenőrzik. Vállalatunknál folyamatban van egy hordozható gázminőségelemzö beren­dezés beszerzése, amely lehetővé teszi maid reklamáció esetén gázfogyasztóinknál is a kontrollmérest. A műszer beszerzési ára 22 000 dollár és a német Leuten GmbH. és CO-tóf vásároljuk meg. Amig a kromatográf birtokunkba nem kerül a MÓL Rt. addig is lehetővé teszi a települé­sek ónkormányzatai számára, hogy előzetes időpontegyeztetés után betekintést nyerhesse­nek a mérési rendszerbe és a minöségelemzés módszerébe. Egy-egy lakóközösség kérheti az önkormányzat közreműködését a gáz fűtőérté­kének ellenőrzéséhez. A tüzeléstechnikai labo­ratóriumokban is van lehetőség megfelelő mintavételezés után beszállított gázminták elemzésére. Ilyen laboratórium található a Mis­kolci Egyetemen és a Tüzeléstechnikai Kutató­intézetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom