Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. március 12., csütörtök Tűzoltó „kondipálya” A Tűzoltóság Országos Parancsnoksága nagytarcsai kiképzőbázisán a BM Tűzvédelmi Oktató- és Kutató Intézete tanpályát létesített a hivatásos tűzoltók számára. Mesterséges körülmények között gyakorolhatják füstben, tűzben, fény- és hangeffektusok mellett a tűzoltók az éles helyzetben előfordulható jelenségeket. MTI-Fotó: H. Szabó Sándor Őrült struccok Avagy a szivacsagy 1987 őszétől van egy újabb ret- tegnivalónk. Ekkor figyeltek fel Dél-Angliában először az „őrült” szarvasmarhákra. A beteg állatok elkóboroltak a csordától, mozgásuk komikussá, ügyetlenné vált, a legváratlanabb helyzetekben rugdostak. Kényszervágásukra került sor, és ekkor derült ki, hogy súlyos elváltozásaik voltak, agyuk eiszivacsosodott. Azóta kiderült, hogy sok emlős állat elkaphatja a kórt. Nemrégiben három vörösnyakú strucc lett a betegség áldozata. Ezzel bizonyosságot nyert, hogy nemcsak az emlősök betegedhetnek meg, hanem a madarak is. Nagy-Britanniában minden 10 ember közül egy jobban fél az agya elszivacsosodásától mint az AIDS-tői. Annak ellenére, hogy napjainkban még egyetlen ember sem betegedett, illetve halt meg ilyen bajban. Való igaz azonban, hogy az ember is elkaphatja. Erre bizonyíték a kannibalizmus korából ismert betegség, a „nevető halál”. A Pápua Új-Guineában szokásos halotti szertartás során a hozzátartozók megették a halott rokon agyát. Ha a rokon fertőzött volt, akkor az egész család megbetegedhetett. A tünetek hasonlóak voltak, mint a beteg szarvas- marháknál: mozgászavarok, görcsök, és az agyi elváltozás következtében állandó nevetési kényszer. Szinte biztos, hogy a nem megfelelően kezelt táplálék okozta Angliában is, és most Németországban a betegség megjelenését. A vágóhidakról származó döghús lehetett a felelős a struccok pusztulásáért. Pánikba talán nem érdemes esni (van úgyis elég sok bajunk, ami miatt aggódjunk), de mindenesetre figyelmeztető jel, hogy megtörtént az első megbetegedés Németországban, és egyre több állatfajról derül ki a fogékonysága a bajra. Nem számít a gravitáció Az eljövendő űrhajósok könnyedén szökdécselnek, akár cigánykereket is hányhatnak az Egyesült Államok űrhajózási hivatalának kiképző repülőgépén. A súlytalanság állapota úgy jön létre, hogy a gép mintegy 20-30 másodpercig meredeken emelkedik, majd hirtelen, szinte szabadesésben zuhan a Föld felé. így szoktatják hozzá az űrhajósjelölteket a súlytalanság állapotához. Milyen nyelven beszél Európa? Fel szabad-e cserélni egy egész nemzedék nyelvét a vélt gyakorlati előnyökért? A kérdés korántsem elméleti. A határokat lebontani készülő Európai Gazdasági Közösség országaiban a közös nyelv is napirendre került. Hank Van Gunsteren professzor -aki elnöke a holland oktatásügyi miniszter által kinevezett ad hoc-bizottságnak - úgy véli: „Az anyanyelvet az angollal fölcserélni semmi mást nem jelent, mint a gazdasági előnyökkel számolni.” Az általa irányított akadémiai bizottság voltaképpen eretnek javaslattal állt elő. Azt ajánlják, hogy a következő tanévtől minden holland iskola maga dönthesse el, hogy milyen tárgyakat kíván hollandul tanítani, illetve milyen tárgyakat oktatnának angol nyelven. Es a holland anyanyelv? „Nem kell attól tartani, hogy ez háttérbe szorul. Eddig sem sikerült az erőszakos németesítés, minden kényszerítő erőnek ellenállt. Ha viszont időben és jól megtanulják a gyerekek az. üzlet nyelvét, az angolt, azzal csak nyerhetünk.” A bizottság szabad nyelvválasztási javaslata egybeesik a Közös Piac határlebontási döntésének érvényesítésével, mi több, elébe megy v a későbbi, várható fejleményeknek. A választ keresi a nagy kérdésre: milyen nyelvet beszél az egységes Európa? „Nagyon kényes kérdés ez, mondják Brüsszelben, a Közös Piac központjában, hiszen ha kijelölnénk valamelyik nyelvet, ezzel kieresztenénk a szellemet a palackból.” Nincs tehát egyetlen nyelv, de van versenyfutás a nyelvek között. Az már látszik, hogy a kontinens nyugati felében egyre nagyobb teret foglal el az angol. Közép-Európa, és majd később, a csatlakozó Kelet- Európa nyelve - úgy vélik - a német lesz. Jobb tehát időben felkészülni... Téli álom után Ha kihozzuk a garázsból... Amikor hirtelen melegebbé válnak a szelek, s egyre gyakrabban kedvünket deríti a napsütés, megpezsdül minden autós vére. Azoké is, akik anyagi megfontolásokból, vagy csak egyszerűen a téli közlekedés veszélyeitől tartva, több hónapos garázsbeli téli álomra késztették autójukat. Hirtelen autózni támad kedvük, s ilyenkor úgy gondoljuk, ugyanúgy tudunk vezetni, ahogy korábban, s autónkról is feltételezzük, hogy ugyanolyan, mint amikor a garázsba tettük. Ne felejtsük el, esetleg több hónapos kihagyásról van szó, s ennyi idő alatt kopott, a rutin, meghosszabbodott a reflexidő, s ez vonatkozik mind a vezetés technikájára, mind pedig a különböző forgalmi helyzetekben való tájékozódásra, a veszélyek és megoldások felismerésére. A fentiek után könnyen várhatná bárki, hogy ezek után az következik: az autónak is van lelke. Ugyan az autósok jelentős része erre esküszik, de most nem a „lélekről” akarunk szólni, hanem sokkal inkább a materiális valóságról, arról, hogy ahhoz, hogy biztonsággal induljunk autónkkal az első tavaszi napon, tennünk is kell valamit. Kezdjük a kerekeknél. Ajánlatos ismét ellenőrizni az abroncsokban a nyomást, nem árt a .pótkereket is szemügyre venni. Ha visszahelyezzük az akkumulátort a kocsiba (mert ugye azt a leállításkor kivettük), hasznos megtennünk, amit egyébként minden elinduláskor meg kellene tennünk: a különböző fények ellenőrzését. Érdemes megnézni, hiszen gyakran előfordul, hogy az oxidáció érintkezési hibákat idéz elő. így például nézzük meg a helyzetfényeket, a tompított fényt és a reflektort, az irányjelzőket, a féklámpákat, a tolatólámpát. Ugyan házilag nehezen ellenőrizhető, de tudnunk kell. hogy a fékolaj hogy- j ha hosszú ideig használjuk, könnyen elvizesedik. így hát induláskor nem árt az olaj minőségét ellenőriztetni, esetleg a szervizben a régi fékolajat ki- | cserélni. Az első indulásnál vezessünk 1 óvatosan. Nemcsak megkopott vezetői tudásunk, rutinunk miatt, hanem azért is, mert előfordulhatnak gépkocsiknál olyan hibák is, amelyet csak vezetés, j menet közben észlelhetünk. A NÉGUST a padló alá temették Etiópia gyászol és örül: megtalálták a Négus, Hailé Sze- lasszié császár földi maradványait. A történet voltaképpen al- fejezcte a diktatúrák feltáruló titkainak. Az Addis Abeba-i rádió 1975. augusztus 27-én közölte, hogy kicsiny szobájában holtan találták a trónjától megfosztott uralkodót. A halál okaként az elhanyagolt prosztata- betegségét nevezték meg. Boncolást nem engedélyeztek. A londoni Times egy évvel később azt írta, hogy a császárt megölték, bizonyítékai azonban nem voltak a lapnak. És most, az etiópjai rendszerváltás után először is az derült ki. hogy a 83 éves uralkodóval az új rendszer diktátora személyesen végzett, hat katonatiszt asszisztálásával. Éterrel átitatott párnát szorítottak a fejére, majd megfojtották. Most már keresni kezdték a holttestet is. Egy idős mérnök emlékezett, hogy hol ástak annak idején a palotában. Sőt megtalálták azt az öreg sírásót is, aki a munkát végezte. Négy nap dolgoztak a munkások és a markológépek - épületrészeket is lebontottak —, és végül is rábukkantak a volt uralkodó földi maradványaira, az épen maradt koponyára. A leletet a Szenlhá- j romságról elnevezett kopt ke- ; resztény templomba vitték, s itt őrzik az ünnepélyes temetés napjáig, július 23-ig, amikor is j a császár 100. születésnapjára emlékezik az ország. A holttestet végül is a Mene- lik palota egyik irodájának a padozata alatt lelték meg, Men- gisztu szobája közelében. A rádió szerint a diktátor azért temettette ide, „mert biztos akart lenni, hogy a néhai urab kodó soha ne térhessen vissza a síron túli világból”. Szolid feketék, feltűnő m Mióta a szoknyák annyira megrövidültek, hogy szinte az egész lábat láttatni engedik, ugyancsak megnőtt - no, nem valamelyik másik ruhadarab hossza, hanem - a harisnyák szerepe. Ez a szerep sem a láb elrejtését, takarását célozza, hanem éppen hangsúlyozását. Ezért aztán a harisnyák színükkel, anyagukkal, mintáikkal, díszítményeikkel igen változatosak. A halovány pezsgőszíntől a szinte szín nélküli, teljesen átlátszó, a gesztenyebarna, a grafitszürke, a ködszínű, a fekete'minden változatáig terjednek a viszonylag szolid harisnyák. És persze vannak égővörösek, napsütötte sárgák, kávébarnák, olivazöldek, amelyek a ruha, kabát színével harmonizálnak. De ezeket még mindig a nem feltűnni akaró hölgyek viselik. Aki „lábban dolgozik”, az a lábán viseli a különlegességeket. A szívekkel, virágokkal, madártoliakkal, meg mindenféle geometriai mintákkal ékes harisnyákat. Ezek a minták természetesen színesek, tarkák és nagyléptékűnk. Csakhogy ezek az agyonszínezett — rajzolt harisnyák nagyon kevés nőnek állnak jól. Csak a kifogástalan lábformájú, hosszú combú, tökéletes alakú és magas, manöken típusú hölgyek próbálkozzanak velük! Ok is csak akkor, ha nagyon választékosán passzítják hozzá a lábbelit és öltözékük többi darabját. Mert a kiszínezett láb óhatatlanul vastagabb hatást kelt. összenyomja az alakot, és ha nem illeszkedik kellően a ruhához, akkor inkább rontja, mint emeli a megjelenést. Hidegben, vagy tavasszal-nyáron szoknya nélkül is megteszi egy hosszú pulóverrel a legging. A vastag szálú - egyszínű vagy mintás - trikószerűen a lábra feszülő harisnya. Ez a praktikusság okán készülhet lábfej nélkül is, megelőzendő a nem éppen olcsó holmi orrának, sarkának kiszakadását. Szép, ha egy pöttyös legging más léptékű, de azonos vagy negatívba fordított pöttyös pulóverben folytatódik. Ugyanígy a kockás, a shottis, az. egyéb minta is szép megismételve a felsőrészen. És hogy ne feledjük, nincs új a nap alatt, felidézzük a század első évtizedének harisnyadivatját: ezek szerint 1900 és 1914 között áttört harisnyát hordtak a hölgyek, többnyire csipkéből virág- és ágmotívumokkal, szimbolikus jelentésű mintákkal, horgonynyal, pókhálóval. Ezeket a harisnyákat selyem vagy finom pamut-flór szálból állították elő. Különösen elegánsnak számított a sima harisnya gépi vagy kézi hímzéssel - virág- vagy madármotívumokkal —, és brüsszeli csipkebetéttel. Hölgyeim, leltet gyűjteni egy pár harisnyára...
