Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 12 1992. március 2., hétfő ÍS3 Gyógynövényes dobozok - vajon milyen gyógyító titkot rejtenek? Egészségnevelési ez egészségügyfa A szakmájukba vág, de nem tananyag. Nem kötelező tudni a különböző gyógynövé­nyek kozmetikai vagy gyógyító hatását, az akupresszúrás pontokat, nem kell ismerni a talp reflexzónáit, a szójás ételek receptjeit. Mégis, szélesíti a látókört, segíthet abban, hogy egészségesebben élhessenek ők, erre buz­díthassanak példamutatással és szakszerű jó­tanácsokkal másokat is. Ezért rendezik meg már évek óta az egész­ségnevelési hetet az Egészségügyi Szakiskolá­ban is. A tapasztalatok alapján úgy tűnik, nem hiába. Számokkal persze nem lehet, de nem is kell dobálózni, hogy ennyi meg ennyi diák változtatott az életmódján ennek hatására. Azt azonban tudjuk: köztük is vannak, akik a re­formkonyha hívei, és barátaikat is „reforméte- lekkel” kínálják egy-egy házibulin. Míg az órákon elsősorban azt tanulják, hogyan kell ápolni, megkönnyíteni a beteg gyógyulását, itt arról is magukba szívhatnak némi ismere­tet, mit kell tenni, hogy megelőzhessük a kórt, megőrizhessük egészségünket. Fotó: Farkas M. A tejtermék-bemutatón nehéz választani, mit is kóstoljanak meg a finomságok közül. Ukrzsjmes esnbsren Is kipróbálná Sugármentesítő gyógyszer a láthatáron A napokban jelentették be a hírt, miszerint magyar ku­tatók olyan hatóanyagot ál­lítottak elő, amely alkalmas lehet a radioaktív sugárzást szenvedetitek bizonyos köré­nek hatásos kezelésére. A gyógyszerré váláshoz azon­ban még hosszadalmas és költséges vizsgálatokra van szükség. A .találmányról kér­deztük a feltalálók egyikét, dr. Varga László professzort, az Országos Sugárbiológiai Kutatóintézet főosztályvezető főorvosát. — Professzor úr„ eljött az idő, amikor nem kell itöbbé félnünk a radioaktív sugár­zástól, bekapunk egy pirulát, és máris védettek vagyunk? Vagy nem ilyen egyszerű a helyzet? — Gyakran sugárfertőzés­ről beszélnek az emberek, azonban, ez nem jó megha­tározás, mert ebben az eset­ben nem egyszerű vírus­vagy bák'tériumfertőzésről van szó, amit egyszerű keze­léssel le lehet küzdeni. Más­részt, ha már kifejlődött a sugárbetegség, megint más gyógymódokat lehet alkal­mazni, melyekkel részben enyhíthetek a következmé­ny dk. — Mi az Önök hatóanya­gának titka, és milyen ese­tekben jelent védelmet vagy gyógyulást? — A mi vegyületeink olyan molekuláik, amelyek képeseik bizonyos tanok megkötésére. Többek között megkötik pl. a radioaktív stronciumot, ami igen veszélyes izotóp, és a szervezetbe kerülve első­sorban a Csontokba épül be, amit eddig nem lehetett meg­akadályozni, éls nem lehetett siettetni a kiürülést sem. — Tehát eleve a szerve­zetibe való beépülést akadá­lyozhatja meg? — Igen, ezért nagy jelen­tősége lehet azokban az ese­tiekben. amikor az izotópos szennyeződés friss, még nem szívódott fel a gyomor-bél­rendszerből vagy a tüdőből. Több ezer állatkísérlet iga­zolta, hogy :az első néhány órában .például ia radioaktív stroncium 90 százaléka eltá­volítható a segítségével, egy­szerűen kiürüli a vizelettel, vagy a széklettel a szerve- > zetből. Ilyen esetekre eddig nem volt semmilyen megol­dás, jóllehet világszerte foly­tak ilyen irányú kutatások, hiszen előfordulták olyan üzemíi balesetek, nukleáris robbantások, amikor jelen­tős mennyiségű ‘ stroncium szabadult fel, És m'ivel igen hosszú, 29 év a felezési ide­je, sokáig benine marad a talajban is, bekerül a nö­vényekbe, állatokba, majd az emberi szervezetbe. — A megelőzésben lehet-e szerepe a hatóanyagnak? — Naponta, megfelelő adagokban szedve, persze ha 'majd gyógyszer lesz belőle, bizonyos mértékű védelmet biztosíthat a radioaktív izo­tópoknak, sőt az egyes nem radioaktív, de mérgező ne­hézfémeknek, mint például az ólomnak a szervezetbe va­ló beépülése ellen. — Ha annak idején Cser­nobiliján rendelkezésre állt volna ez az anyag, nyújtha­tott volna-e valamilyen vé­delmet? — Azok közül, akik crtt dolgoztak, vagy a mentést végezték, ha a baleset uitáni első órákban bevehettek vol­na ebből a majdani gyógy­szerből. nos közülük sokuk életét meg llehetebt Volna menteni. Persze sokuk halá­lát a nagy külső sugárterhe­lés okozta, ami ellen a m,i hatóanyagunk Sis tehetetlen. De nagyon sóik késői követ­kezmény ellen nyújthatott volna hatásos 'védelmet, amelyek a szervezetbe be­épült és így folyamatosan tovább roncsoló izotópokkal szembeni védtelemség miatt alakultak ki, mint a fehér­vérűség, egyes rosszindulatú daganatok, szarkamák. Természetesen éhhez az ie kellene, hogy a veszélyezte­tettek közelében állandóan legyen kéznél minél egysze­rűbb, például tabletta for­májában a megfelelő ható­anyag. — Mikor válhat gyógy­szerré ez a vegyidet, vagy vegy ületcsoport ? — Ez elsősorban pénzkér­dés. Jelenleg arra van lehe­tőségünk, hogy egy injek­ciós készítményt feifejlesz- szünk, ha nagyon jól gazdál­kodunk. Bizonyos vizsgálato­kat azonban mi már nem végezhetünk, csak független külső intézet erősítheti meg eredményeinket. Költséges vizsgálatokban kell bizonyí­tani, hogy hatóanyagunk nem mérgező, nincs genetikai ká­rosító, vagy éppen, rákkeltő hatása. De mindenképpen megéri a fáradságot, hogy az ország áldozzon ennek a gyógyszernek a kifejlesztésé­re, egyedülálló lehetne, hi­szen nincs alternatív megfe­lelője a világon.. — Van-e már külföldi visszhangja az eddigi ered­ményeknek ? :— Egyre-másna jelentkez­nek külföldi kutatók, de ml is keressük a kapcsolatot. Legutóbb Izraelből kerestek meg azzal, hogy készek len­nének bekapcsolódni a gyógy- szerfejlesztésbe, Ukrajna pe­dig arra is .hajlandónak mu­tatkozik, hogy embereken kipróbálja a készítményt, hi­szen az ismert sajnálatos bkokból keletkezett jelentős radioaktív szennyezettség miatt ma :is vannak friss esetek, akik mindennapi ke­nyerükkel viszik .szerveze­tükbe a radioaktív izotópot. Ha minden jól megy, és ka­punk támogatást a debrece­ni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemmel közösen kifej­lesztett anyagaink kipróbálá­sára, néhány éven belül az első gyógyszer etilkészülhet. (MTI-Press). D. J. Szövegelés Családi egyensúly „A családban én vagyok a főnök. De a feleségem is megmondhatja a véle­ményét, ha ugyan van ne­ki.” (Borisz Jelcin) Az idők szava „Ha Mohamed próféta ma élne, alpakagyapjú öl­tönyöket hordana, Concor­de repülőgépen utazna, és ott is az első osztályon.” (Mahfoud sejk) Európa vigyázz! „Európát tulajdonkép­pen most már néhány ha­táron kívüli dolog fenye­geti. Ügy mint a japán gazdaság, az iszlám előre­törése, és az afrikai túlné­pesedés.” (J. F. Poncet, francia politikus) Fütyülnek a rákok „Aki azt hiszi, hogy Marx, Engels és Lenin ta­nításait valaha is feladjuk, az hatalmasat téved. Aki erre vár, addig várhat, amíg a rákok meg nem tanulnak fütyülni” (Nyikita Hruscsov) Japán-kór „Amerikát annyira meg­dermeszti minden, ami négy keréken jár, és japán emblémát visel, hogy kép­telen arra figyelni, mi történik a detroiti autó­gyárakban.” (Lee Tacocca, a Chrysler vezérigazgatója) Tito önéletrajza „Tito volt az az ezerar­cú emher, aki a saját ön­életrajzát sem tudta soha, mert az az elejétől az utol­só pontjáig hamis volt.” (Momcilo Jokic, szerb író) Fellélegezhetnek azbk a brazil betegek, akik eddig a Sao Paulo-i fogklinikán a gyakorlatiam 'kezű fog­orvos-hallgatók kísérleti alamyai voltak, ugyanis az orvosegyetem kutatói és a svájci Ciba-Geigy cég szakemberei együttműködésük gyü­mölcseként olyan „tamfogsart” 'állí­tottak elő, ami szilárdságát, .mecha­nikai és rugalmas tulajdonságait te­kintve megtévesztésiig ‘hasonlít az eredetire. Mindemellett a megfelelő gyakorlat megszerzése nem ítész semmiféle kárt a gyanútlan pácien­sek idegeiben. Az Araűdit alap­anyagból készült műfpgsor előállí­táséit a 'teljes 'koponya, illetve fej megalkotása követte, amelyen ponto­san tanulmányozható a csontok, az izmok, az idegek és .az érpályák el­helyezkedése. Most a fejlesztők a teljes test modelljének apró részletekbe menő megalkotásán dolgoznák, nagy se­gítséget nyújtva az egyetemi okta­táshoz. (MTI-Press). Képünk: A tan- fogsornak nem fáj a ‘kezelés. Bankot rabolt a külügyminiszter i A rablások számának emelkedése hova­tovább unalmassá teszi a bűnügyi króniká­kat. Lehet még újat mondani e téren? Az Olaszországi Perugia takarékpénztárának helyettes igazgatója tevőlegesen bizonyítot­ta, hogy nem merült ki a rablófamtázia a puszta erőszak fitogtatásában. Minthogy a karneválok idejét éljük, úgy döntött, hogy ezt a lehetőséget használja ki a sajáit pénz­intézetének kifosztására. Kivett tehált egy nap szabadságot az előkészületék megszer­vezésére. Aztán, a karnevál napján, délelőtt 10-ikor bement a hivatalába, pontosabban annak is a mellékhelyiségébe, és átöltözött. Felvette a karneváli jelmezt, amit az adott esetben, munkaruhának is lehetne monda­ni. A terepet ismerte, néhány lépést kellett csak tennie, és máris a kifizetőhelyen (volt. Előrántotta a pisztolyát, és elváltoztatott hangon közölte: „A pénzt akarom, ebbe a zsákba!” Az .alkalmazottak — az ő alkal­mazottai — természetesen, engedelmesked­tek: 180 millió lírát raktak az „előlkelő” rabló zsákjába. A,ki nem volt más, mint De Michelis 'kül­ügyminiszter. Azazhogy - annak a gumiál­arcos hasonmása! A karneváli rablás majdnem sikerült. Nem elhanyagolható, hogy a megfélemlített alkalmazottaik közül egy nőnelk volt bátor­sága a biztonsági berendezés múltad tölté­sére. A ,,külügyminiszternek’’ tehát mene­külni kellett. Ez a helyszín, ismeretében nem is volt nehéz, ám az utcán meglátta két rendőr, és gyanút fogott: a külügymi­niszter általában nem szökött ióhaHálbain rohanni... Olaszország kíváncsian várja, miért ép­pen a külüggyel azonosította magát a rab­ló, és miért nem a pénzügyminiszterrel?

Next

/
Oldalképek
Tartalom