Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

1992. február 10., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A kis falu is élni akar! Évkezdés Újcsanáloson „Ma, elkeseredésünkben divattá vált figyel­ni egymást, szidni a vezetőket. Én ezt nem bánom, hiszen van, amikor alkalmat is adunk ra. Csak annyit kérek, hogy mesterségesen ko­holt vádakkal ne bántsuk egymást. Az nem vezet jóra. Elveszi figyelmünket az alkotómun­kától." Kamenyiczki Lajos, Üjcsanálos község tisz­teletdíjas polgármestere így fejezte be tájé­koztatóját a közelmúltban megtartott falugyű­lésen. — Üjcsanálos a térképen is nehezen talál­ható. Kérem, mutassa be településüket. — Üjcsanálos nem régi település. Őseink őcsanáloson laktak. A sorozatos árvízveszély e|°l menekülve, itt találtak letelepedésükhöz he­lyet. Az első portákat 1860-ban mérték ki, és', 1866-ban fejeződött be az áttelepülés. — Újcsanáloson 1950-ig körjegyzőség volt, 1969-ig a településen önálló tanács, majd ké­sőbb községi közös tanács működött, önálló önkormányzatunk 1990. október 1-jétől van, 7 képviselővel és egy polgármesterrel. — Milyen az emberek élete ma Újcsanálo­son? — A községben 792-en élnek. Zömében re­formátusok és evangélikusok, de vannak más vallásúak is. A lakosság korosztályok szerinti Megoszlása elgondolkodtató. Húsz százalékuk 9yerek (csecsemő, óvodás, iskolás), 40 száza­lékuk aktív dolgozó, és ugyancsak 40 százalék körül van az inaktív lakosság aránya. Az át- ognyugdíj községünkben nem éri el a létmi- Urnumot, tehát a nyugdíjasok helyzete is na- 9yon nehéz. Harminckilenc munkanélküli is von Újcsanáloson. — Megválasztásukkor — önt idézem - a testület fogadalmat tett: minden erejével, a tegjobb tudása szerint azon fog fáradozni, hogy a községet a jól működő hagyományokon túl ? lehető legfejlettebb lakossági szintre emel­te a négyéves ciklus alatt. Mit sikerült eddig Megvalósítaniuk? — Intézményeink rendben működnek. Óvo­dánk ugyan egyáltalán nem ideális épületben Működik, de berendezése, felszereltsége, a dolgozók felkészültsége alapján benne nagyon színvonalas munka folyik. A négy alsótagoza- tes osztály tanulói itthon tanulnak két szük­ségtanteremben. Sajnos, oktatásukhoz a tech­nikai felszerelések és az egyéb modern esz­közök hiányoznak. — Az idősek klubjának szolgáltatásait mindösz- sze 7-8 fő veszi naponta igénybe. Ha a gondo- Zotti létszám nem emelkedik, csökkenteni kell a gondozók számát is. Fejleszteni fogjuk vi­szont a házi szociális gondozóhálózatot. — Kevés ilyen kis község tud dicsekedni az­zal, hogy önálló orvosi körzete legyen. Emel­lett nálunk még a gyógyszerellátás is bizto­sítva van. — Miként gazdálkodtak az elmúlt esztendő­ben? — Az igényekhez képest a pénzünk nagyon kevés. Nehéz összehangolni azt, hogy intéz­ményeink zavartalanul működjenek, segíteni tudjuk a rászorultakat, és fejlesszünk is. — Befejeztük az orvosi rendelő és a hozzá tar­tozó két szolgálati lakás építését. Tavaly, ka­rácsonyi ajándékként a falu egészséges ivó­vízhez jutott. Hozzákezdtünk egy tornaterem építéséhez. A sok „apró" munkát már nem is sorolom ... Az óvoda tatarozására fordított összegünk, a község két templomának tataro­zásához való hozzájárulásunk más helyeken kis összeg. Nálunk minden fillér számít. Az is, amelyet a lakosság és a rendőrség közötti közvetlen kapcsolatteremtés érdekében egy URH-s készülék vásárlására átutaltunk a me­gyei rendőr-főkapitányságra. — Mit terveznek 1992-ben, és a továbbiak­ban? — Azt akarjuk, hogy kereskedelmi egysége­inkben a tartós fogyasztási cikkeket is meg­vásárolhassa a lakosság. Reméljük, befejez­zük a tornaterem építését, és a későbbiekben lehetővé válik, hogy a felsőtagozatosok is itt­hon tanuljanak. — Tervezzük a falugondnoki rendszer beindí­tását, hősi emlékmű állítását a háború áldo­zatainak emlékére, a közhasznú munka meg­szervezését, a rászorultak fokozottabb segélye­zését. önerős vállalkozás formájában korszerű­síteni szeretnénk a telefonhálózatot. Szándé­kunkban áll kialakítani a műholdas televíziós­adások vételének lehetőségeit. — Nem sok ennyi feladat egy ilyen kis fa­lunak, ilyen rövid időre? — A tervezett feladatokat maximális össze­fogással, nagy anyagi és társadalmi segítség­gel tudjuk megvalósítani. Újcsanáloson van összetartóerő. Ez például a templomok tata­rozásánál nagyon meglátszott. — Nem tudjuk, ez a nehéz átmeneti idő meddig fog tartani. Reméljük, nem túl sokáig. Az örökös áremelések, a munkahelyek bizony­talansága rendkívül ingerültté teszik az embe­reket. — A falugyűlésen azt mondtam: próbáljuk ezt a nehéz időszakot átvészelni. Az idősebbek ettől már nehezebb körülmények között is él­tek, és azt az időszakot is túlélték. Most is így lesz! faragó ­Munkahelyteremtés — foglalkoztatási alap Budapest (1SB) Az aktív foglalkoztatáspolitika egyik tegfőbb pénzügyi forrásának ?2ámító foglalkoztatási alap tetei felosztásakor összesen 9>9 milliárd forintot különí­tettek el a megyei munka­ügyi szervezetek számára, ^melyet azok az egyes régi­ókban jelentkező munkaerő- Piaci gondok orvoslására szabadon használhatnak fel. tez alap felosztásáért felelős founkaerőpiac meghatározott jfohány szempontot, amelyé­rt a munkahelyteremtő be- fo házás ok támogatásakor a ytegyei munkaügyi közpon­toknak figyelembe kell ven­djük. Munkácsy Ferenc, a ."Unkaügyi Minisztérium he- TTettes államtitkára a itámo- i tási elvekről tájékoztatta 'apunkat. Eszerint a munkahelyte- orntő beruházások támoga- asa elsősorban a fejlesztési tőségekhez való hozzájáru- as formájában valósul meg a jövőben is, csakúgy, mint eüdig. a tőkéjűit tatás — az 6Syéb állami támogatások összegével együtt — nem ha­ladhatja meg az összes fej­lesztési költség felét, s csak­is a saját tőke felhasználá­sával arányosan juthatnak hozzá az igénylők. A támo­gatás összegét nem kell visz- szatéríteni. Amennyiben a támogatott fejlesztések kere­tében új munkahelyek is lé­tesülnek, követelmény lesz, hogy azok a megállapodástól számított egy éven belül létrejöjjenek, és legalább há­rom évig működjenek. Amennyiben ezt a feltételt nem teljesíti az igénylő, a támogatás összegét megvon­ják tőle. A munkaerőpiaci bizottság állásfoglalása szerint a munkahelyteremtő beruházá­sokat elsősorban azokon a területeken célszerű támo­gatni, ahol a tartósan mun­ka nélkül Levők aránya a megyei átlagot lényegesen meghaladja, illetve olyan szakmákban, ahol a megyei munkaügyi központ megíté­lése szerint az elhelyezkedés esélyei rendkívül rosszak. A pályázati felhívásokat a megyei munkaügyi tanácsok álltai elfogadott irányelvek alapján a munkaügyi köz­pontok teszik közzé. A beér­kező pályázatokat elbírálják, megkötik a támogatási szer­ződéseket, ellenőrzik a pén­zek felhasználását. A me­gyei munkaügyi központok a pályázókkal kötött szerződé­sekben további feltételeket is rögzíthetnek. A bizottság véleménye szerint célszerű a pénzügyi lebonyolításhoz banki közreműködést is igénybe venni, illetve külső szakértőket megbízni az ad­minisztrációs és ellenőrzési feladatok éllátása érdekében. Sinka Zoltán Épült: anno 1931 A bükki hegyek között megbúvó párszózlelkes település. Répáshuta többek között ar­ról híres, hogy híven őrzi a népi hagyományokat. A falu egyik ékessége a Herman Ottó utca 13. szám alatti portán idős Havasi Béláné háza. Nemcsak a helybéliek ismerik történetét, hanem nyaranta, az arra járó turisták is szívesen lencsevégre kapják a hó­fehér, piros oszlopokkal díszített, tornácos épületek. A több, mint hat évtizeddel ez­előtt, 1931-ben épített házat a közelmúltban újította fel - családja segítségével - tulajdonosa. Fotó: Farkas Maya Veszélyben a társadalombiztosítás működőképessége Uj szakma ü , 3 szakma felsőfokú ok­ítása kezdődik szeptember- a Gödöllői Agrártudo- rteuyi Egyetemen: a mun- avállalói tanácsadók főis- jfo'fo iSzintű képzésére vál- •t”l °znalk. Jelenleg hozzáve- leg kétezren dolgoznak a «gyei és a városi munka- te-közvetítő irodákban, s ,jb)kek a ,mos^ ikialaikuló új j..tezrnény rendszernek egye- hiányzik a szakmai ®ttere, jobbára korábban a “temélyzeti munkában jár­tasságot szerzett tisztviselők az alkalmazottak. A háló­zat kiépítése jól felkészült szakemberekkel azért is fon­tos, mert itt egy különösen érzékeny társadalmi problé­máról van szó, a ba jba ju­tott, kenyér nélkül maradt emberek gondjainak keze­lése, a bizonytalan helyzet­ben a gyors, szakszerű in­tézkedés tompíthatja a fel­gyülemlő — társadalmi mé­reteket ölthető — feszültsé­geket. (MTI) százalékkal szeretnénk meg­emelni. A fejlett országok­ban átlagosan 3—5 százalé­kot fordítanak a társada­lombiztosítási intézmény- rendszerek fenntartására és fejlesztésére. Finnországban például, ahol feleannyi em­ber él, mint hazánkban, de az apparátusa a miénkkel megegyező létszámú, s egy­szerűbbek az ellátási formák is, négy százalékot költenek erre a célra. — A félszázalékos emelés mire lenne elég? — A jelenlegi rendszer szolgáltatásainak a szinten- tartására, és némi fejlesz­tésire. Megvalósíthatnánk pél­dául azt, hogy a tízezernél nagyobb lélekszámú települé­seken fiókokat nyitunk, s az emberek jórészt hely­ben elintézhetnék az ügyei­ket. A megnövelt működési költségvetésünkből megkez­denénk egy új irodaház épí­tését is, mert ma ott tartunk, hogy a munkatársainkat nem tudjuk elhelyezni. Ez a fel­tétele annak is, hogy az ügyintézés gyorsabb legyen. Ehhez pedig számítógépek és megfelelő programok szüksé­gesek. Az új nyilvántartási rendszer kiépítése önmagá­ban is milliókba kerül, nem beszélve arról, hogy ha len­ne is pénzünk erre, egyik napról a másikra akkor sem tudnánk javítani a szol­gáltatásainkon. Ráthy Sándor Budapest (1SB) Miközben a társadalombiztosítás (tb) ez évi költségvetésének par­lamenti megszavazása a ho­mályos jövőbe vész, aköz­ben egyre kritikusabb hely­zetbe kerülnek az intézmény dolgozói. Olyannyira, hogy nemrégiben egy sajtótájé­koztatón Botos József leszö­gezte, hamarosan elérkezhet az az idő, amikor „nem tu­dom garantálni a tb műkö­dőképességét”. Az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság (OTF) államtit­kári rangban levő vezetőjét e kijelentés mögöttes tartal­máról kérdeztük. — Az elhangzottakat úgy is érthetjük, hogy akadozni fog például a nyugdíjak ki­fizetése? — Remélem, ez azért nem következik be. Arra azonban számítani lehet, hogy las­súbbá válik az ügyintézés, több hiba csúszik a mun­kánkba, és a nyugdíjemelé­seket csak késve tudjuk ki­fizetni. — A társadalombiztosítás már ma sem arról híres, hogy gyorsan dolgozik. Egy nyugdíj megállapítása olykor három—hat hónapot is igény­be vesz. Még ennél is rosz- szabb helyzetre kell számíta­ni? — Elképzelhető. A helyzet ugyanis az, hogy a nyugdíj- folyósító intézet munkatársai rendkívül rossz körülmények között dolgoznak. Közülük háromszázan a fővárosi ha­jógyári szigeten, egy lebon­tásra ítélt épületben végzik a munkájukat. De itt is csak 1993 december végéig ma­radhatnak. A nyugdíjfolyó­sító intézet alkalmazottai ezenkívül még két helyen dolgoznak, és sok helyen bő­röndökben tartják az irato­kat. Ez még csak a kisebbik baj, hiszen ha most el tud­juk kezdeni egy új irodaház építését, két éven belül megoldódnak az ilyen jelle­gű roblémáink. A nagy gond az, hogy a fizetések rendkí­vül alacsonyak, s megkez­dődött a hosszú évek óta itt dolgozók elvándorlása is. Korábban csak a fiatalok mondtak fel egy-két év múlva, de ma már azok is, akik a vállukon (tartják a társadalombiztosítást. Ha ezt a folyamatot nem tud­juk megállítani, akkor ha­marosan elérjük a kritikus pontot, s ez beláthatatlan következményekkel jár. — Mennyi pénz kell ah­hoz, hogy mindez ne követ­kezzen be ? — A társadalombiztosítás működési költségeit minde­nütt az éves költségvetésé­nek arányaiban határozzák meg. Mi az idén 523 milli­árd forintos bevétellel és ugyanekkora kiadással szá­molunk. A jelenleg érvényes törvény szerint ennek az egy százaléka fordítható a tb működésének fedezésére, s mi ezt az arányt egy fél Elnyűhetetlen ragasztó „Lebegtetési kísérletnek" lehettek tanúi a svájci tv-né- zők, akiknek szeme láttára emelkedett magasba egy tíz­tonnás teherautó. Ebben persze egy daru is segített. Az igazi csoda az a rendkívül nagy szilárdságú és teherbíró­képességű Araldit alapanyagú ragasztó, amelyet a világ­hírű Ciba-Geigy gyár kutatói fejlesztettek ki. A 10 tonnás terhet az említett látványos kísérletben a mindkét felüle­tén 10—10 négyzetcentiméteres ragasztóanyaggal összeil­lesztett fémfelületek viselték. Az új ragasztási technológia feleslegessé teszi a he­gesztést, szegecselést, vagy más kötőelemek felhasználá­sát. Ugyanakkor a hagyományos technológiákkal szem­ben nagy előnye, hogy lehetővé teszi például kisebb lég­ellenállású felületek kialakítását, aminek a repülőgép- iparban fontos költségcsökkentő szerepe is van. Ugyanak­kor elszigetelve egymástól a különböző összeillesztett ele­meket — amelyek anyaga lehet fém, fa, üveg, vagy akár kerámia — megakadályozza a különböző, hőtágulásból adódó problémákat, gátat szab a korrózió terjedésének, így tartósabb és ellenállóbb gépek és járművek épithe- tők. (MTI-Press) Képünk: tíz tonna - szinte egy hajszá­lon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom