Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1992. február 24., hétfő Teremtődtünk vagy kifejlődtünk? Szemben az evolúcióelmélettel Néhány évvel a kétezredik év eljövetele előtt egyre inkább el- árasztódtunk természetfeletti, úgynevezett parajelenségekkel és az azok magyarázatára szüle­tett hipotézisekkel. Mindegyi­ket meghallgatjuk és vérmér­séklettől függően hümmögünk, fejcsóválunk, hahotára faka­dunk vagy bosszankodunk. Egyvalamit azonban nem te­szünk meg, mégpedig azt, hogy az ikszedik bosszankodás után sem tesszük félre az újságot, vagy kapcsoljuk ki a tévét, mert a természetfölötti jelenségek tetszik, nem tetszik, mindenkit foglalkoztatnak. És az, hogy mi, emberek és ami minket kö­rülvesz, hogy jött létre? Elméletek persze vannak. Legrégebbi a teremtéselmélet, Isten hat nap alatt megterem­tette a világot, valamint a többi, az ősrobbanás, az ősleves, az evolúció és még lehetne foly­tatni a sort. Dr. Tóth Tibor, egyetemi ta­nár a Miskolci Egyetem Infor­matikai Intézetének igazgatója magánemberként néhány éve foglalkozik teremtéskutatással.- A teremtéskutatás arra a kérdésre keres választ, van-e természetfeletti valóság vagy nincs, azaz lényegében azzal, hogy az ember teremtmény-e vagy fejlődmény? A mai evolu­cionisták a világ kezdetét az ős­robbanásra vezetik vissza. Az időpont meghatározásában már megoszlanak a vélemények, 10- 13 milliárd évvel ezelőttre te­szik a „Nagy Bumm” megtör­téntét. A robbanás utáni hosszú fejlődés során a Föld is létrejött a Naprendszer bolygójaként, és csodálatos egybeesések követ­keztében évmilliárdok eltelte alatt kialakult felszínén az élet. Hogy ennek mekkora a valószí­nűsége, arra később visszaté­rek. Az evolucionisták azt vetik a teremtéselméletet vallók sze­mére, hogy minden állításuk a hiten alapul. A hitet és a tudo­mányt nem szabad összekever­ni, ettől óvok is mindenkit. A természettudomány főként megfigyelhető dolgokkal fog­lalkozik, olyanokkal, amelyek a jelenben játszódnak le. Scott M. Huse, amerikai tudós sze­rint a kutatók elmélkedhetnek a múlton, a jövőn, de csak a je­lent figyelhetik meg. Az első írásos emlékeink mintegy öt­ezer évesek. Ennél távolabbi korokból csak kövületekkel és egyéb leletekkel rendelkezünk, nincs hiteles szemtanú, aki be tudna számolni arról, mi zajlott a Földön akár tízezer évvel ez­előtt. Mindezekből következik, hogy például az ősleves hipoté­zis ugyanúgy egyfajta hiten alapul, mint a teremtéselmélet. Az evolucionisták állítják, hogy a Föld légkörében valami­kor évmilliárdokkal ezelőtt ki­alakult az első aminosav és az élet jelenlegi formájának ez a kiindulópontja. Tehát élettelen anyagból véletlenül jött létre az élő. Ezt a folyamatot máig sem sikerült megismételni még a legkorszerűbb laboratóriumi körülmények között sem. A Bibliában viszont Isten kije­lenti magát és azt, hogy ő al­kotta meg az életet a Földön. Egyik alapfeltevést sem tudjuk cáfolhatatlanul bizonyítani, te­hát az evolúció sem tudomány, hanem a természettudósok egy jelentős részének hite. A tudománynak abban van szerepe, hogy a két egymástól gyökeresen eltérő hipotézisre épített modellt megvizsgálja és megállapítsa, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tények sze­rint melyik modell áll közelebb a valósághoz. Közel harminc évvel ezelőtt alakult meg Amerikában a Ter­mészetkutató Tudományos Társaság, amelynek jelenleg mintegy nyolcszáz tagja van, akik kivétel nélkül rendelkez­nek saját szakterületükön leg­alább egy tudományos fokozat­tal. A társaság két irányban te­vékenykedik: egyrészt a párhu­zamos modellt szedik ízekre, másrészt keresik a bizonyítéko­kat saját elméletük alátámasz­tására.- Melyek ezek a bizonyíté­kok?- Maguk az evolucionista természettudósok is elismerik, hogy az évolúcióelméletnek számtalan lyukas pontja akad. Rögtön adódik a kérdés: ha lé­tezik evolúció, akkor annak je­len pillanatban is működnie kell. Ilyenkor hivatkoznak a mikroevolúcióra, valamint ar­ra, hogy ez a folyamat évmilliók alatt zajlik le, direkt módon nem figyelhető meg. A mikroevolúcióról viszont többnyire kiderül, hogy nem egyéb, mint az egyes fajokon belüli fajták változatossága. Az egyes fajoknak megvannak a magúk határai, azt még nem si­került senkinek átlépnie vagy átlépetnie. Egy fajon belül nagyok a lehetőségek. A kínai palotapincsi és a bernáthegyi között nagy a különbség, de egyben megegyeznek, mind­kettő kutya. Nincs bizonyíték a fajok közti átmenetre. Például megpróbálták keresztezni az oroszlánt a tigrissel, sikerült is, de a végeredmény, a Liger már képtelen a továbbszaporodás- ra. A kövületek között soha nem találtak valódi átmeneti, „tökéletlen” fajokat. Egy idő­ben bizonyítékként mutatták fel az Archeopteryxet, mint az átmenetet a hüllő és a madár között. Ma már egyértelműen bebizonyosodott, hogy az Ar- cheopteryx madár volt.- Az evolúcióelmélet hivat­kozik a természetes kiválasztó­dásra is...- Ami igaz is, hiszen tör­vényszerű, hogy a legkiválóbb túléli a többit, de ez nem ad ma­gyarázatot magára a létrejötté­re. Egy repülőgépnek minden alkatrésze azt szolgálja, hogy a szerkezet a repülésre alkalmas -legyen, de önmagában egyetlen alkatrész sem repül. A rend­szernek van egy önmagán túl­mutató tulajdonsága, ami csak gondos, precíz tervezés ered­ménye lehet. Önmagától, létre­hozó intelligencia nélkül nem épül semmi. Ilyen lehet a szem létrejötte is, ami egy tökélete­sen működő páros szerv. Ha ez is az evolúció eredménye, ak­kor feltételeznünk kell, hogy évmilliók alatt fejlődött ki, kö­vetkezésképpen mindvégig tö- . kéletlen, tehát hasznavehetet­len volt.- Korábban említette, cse­kély a valószínűsége, hogy egy rendszer önmagától felépüljön.- Végeztem számításokat. Annak a valószínűsége, hogy egy kétszáz részből álló rend­szer önmagától létrejöjjön, tíz a mínusz 375-en, tehát nulla egész nulla-nulla-nulla és csak a 375. helyen áll az első értékes jegy. Egy élő fehérje a NASA kutatói szerint viszont legalább négyszáz részből áll. Egy em­beri sejt pedig nem egy fehérjé­ből, az ember pedig legalább százmillió sejtből, amelyeknek külön-külön és együtt megvan a maga funkciója. A természettudósok már „ízekre szedték” a sejteket, is­merik minden alkotóelemét, de a sejtekben hordozott informá­ciót még nem tudták kinyerni. Márpedig minden egyes sejt­nek van értelmes információ- tartalma, amely nem a rendszer elemeiből adódik, hanem túl­mutat azon.- Ezek szerint létezik egy al­kotó, egy teremtő, akit adott esetben lehet Istennek nevezni.- Visszatérve a repülőhöz. A rendszer létezik és működik fi­zikai valóságában, de létreho­zója nincs jelen magában a rendszerben, minden esetben azon kívül helyezkedik el. A vi­lág is térben és időben létezik, tehát az Univerzum létrehozó­jának ezen a rendszeren kívül kell lennie, mégpedig egy úgy­nevezett szellemi dimenzióban. Hogy az emberek ezt az álta­lunk tapasztalt dimenziókon kí­vül lévő teremtő erőt vagy tuda­tot hogy nevezik, ebből a szem­pontból nem igazán fontos.- Említette a Bibliát, mely­ben Isten kijelenti magát és azt, hogy ő teremtette meg az éle­tet. Feltételezem, hogy a hat napot nem a szigorúan mai ér­telemben vett 114 órának kell tekinteni, de ha elfogadjuk az Ószövetségben foglaltakat, ak­kor a teremtéshez egyáltalán nem volt szükség évmilliókra.- Darwin szerint az evolúció­hoz elég volt 400 millió év. A mai evolucionisták kibővítik a határt 4,6 milliárd évre. Hivat­koznak a korszerű radioaktív méréseken alapuló kormegha­tározásra, amelynek lényege, hogy a radioaktív anyagok bomlási sebességét meg lehet mérni. Csakhogy ehhez renge­teg feltételnek kell egy időben teljesülnie. Egy szemléltető példa: egy tartályba egyenletes sebesség­gel csöpög a víz egy csapból. A tartályban száz liter víz van, a csapból egy óra alatt egy liter víz folyik ki. Kérdés: hány órája csöpög a csap? Adódik a válasz, hogy száz órája. Én erre azt felelem,.hogy nem! Azért, mert már volt víz a tartályban, amikor a csap csöpögni kez­dett, ezenkívül pár vödör vizet én is beletQltöttem és a csap ele­inte sokkal erősebben csöpö­gött. Tehát a csap akkor csöpög száz órája, ha eredetileg nem volt víz a tartályban, ha senki nem nyúlt száz óra alatt sem a tartályhoz sem a csaphoz, és a csepegés egyenletes volt. Ugyanez a helyzet a kormeg­határozásokkal, rengeteg olyan feltételnek kell teljesülnie, me­lyek egyikét sem tudjuk meg­nyugtatóan bizonyítani. Az izo­tópos módszerek ezért veszé­lyesek, mert ha ugyanazon min­tát mondjuk négy különböző módszerrel mérik, négy külön­böző eredményhez jutnak. Ezek között nem ritkák a több­száz százalékos eltérések, ame­lyek itt tíz- és százmillió éveket jelenthetnek.- A teremtéskutatók szerint tehát a Föld életkora semmi­képp sem lehet több milliárd év.- Több, teljesen eltérő elvű kormeghatározási módszer sze­rint például csak tízezer év! Az evolucionisták állítása szerint a Hold, csakúgy mint a Föld, több milliárd éves, tehát a világ­űrből elvileg ugyanolyan fajla­gos mennyiségű kozmikus por érkezett a Hold felszínére, mint a Föld légkörébe. Csakhogy, amíg ez a rendkívül finom szemcséjű por a mi légkörünk­ben javarészt elég, addig a Hold felszínére, lévén annak nincs légköre, lerakódik. Ebből kiszámították, hogy a Hold fel­színét legalább 50 méter vastag­ságú porrétegnek kellene belep­nie. Ennek megfelelően tervez­ték az első holdkomp talpme­chanizmusát. A teremtéselmé­letet vallók viszont azt jósolták, hogy ez a porréteg legfeljebb ha egy centiméter vastagságú- Az evolucionista hipotézist Armst­rong tényszerűen döntötte meg, amikor a Hold felszínére lépett. Az ő tapasztalatai sze­rint a porréteg legfeljebb ha né­hány centiméter vastagságú volt. A Földre szállított kőzet­minták elemzése azt is kimutat­ta, hogy a porréteg és a holdkő­zetek anyaga teljesen eltér egy­mástól. * Eddig a beszélgetés. Most biztos sokan lesznek olyanok, akik csak legyintenek, jónéhá- nyan olyanok, akik clgondol­kodnak, mint ahogy olyanok is, akik dühösen csapják le az újsá­got. Egy kicsit mindannyiuk- nak igaza van, a tanár úr beszél­getésünk alatt többször is kije­lentette, azok a tények, ame­lyeket felsorol, könnyen indu­latokat korbácsolhatnak. Az írás célja egyáltalán nem az volt, hogy olvasók ezreit pró­báljuk megnyerni a teremtésel- mélct lelkes hívének. A tanár úr tényeket sorolt fel, azok pedig makacs dolgok. Az már megint más kérdés, nem mindegy, hogy a tényeket honnan szakítjuk ki és milyen környezetbe helyezzük. Az evolucionistáknak is minden bi­zonnyal megvannak a maguk cáfolatai. Most már az olvasón a sor, eldöntse, melyik elmélet szimpatikusabb vagy meggyő­zőbb számára. Bánhegyi Gábor Bozsik István rajza Kettős premier az Antarktíszon A Déli-sarkvidéken kettős premierre került sor. Első íz­ben alakult egy orosz-amerikai kutatócsoport, s a déli pólus közelében első ízben létesítet­tek tábort egy úszó jégtáblán. A tábor jelenleg az Antarktisz- hoz tartozó Weddel-tenger kö­zepén úszik - jelentette az AP amerikai hírügynökség. A ku­tatóállomáson a tudósok a le­vegő, a jég és az óceán vizének kölcsönhatását akarják tanul­mányozni, s megállapítani, hogy ez milyen változásokat okoz a földi hőmérsékletben - mondta Arnold Gordon, a New York-i Columbia Egye­tem oceanográfusa. Az úszó jégtábla 2,7 kilomé­ter hosszú, 1,6 kilométer széles és 2 méter vastag. Becslések szerint 654 kilométert fog sod­ródni a következő 5 hónap fo­lyamán. Mintegy 80 tonna sú­lyú felszerelést helyeztek el ed­dig a táborban, közte két heli­koptert is. A műveleteket óva­tosan kellett végrehajtani, ne­hogy a jégtábla megrepedjen.- A környezeti viszonyok még teljesen ismeretlenek - je­lentette ki Arnold Gordon. - A tábor lakóinak állandóan „láb­ujjhegyen kell járniuk” és ké­szen állniuk arra, hogy elszál­líthassanak mindent, ha repe­dések keletkeznének. Egye­lőre azt sem tudjuk pontosan megjósolni, merre fog sod­ródni a jégtábla. A hőmérséklet azon a vidé­ken mínusz 40 Celsius-fokig is süllyedhet, mostanában azon­ban csak mínusz 5,5-1,5 Cel- sius-fokot mérnek, s ez kedvező körülményeket teremt a mun­kához. A kutatóállomáson 62 főnyi amerikai és orosz személyzet dolgozik, amelynek tagjait időnként váltják. Az első cso­port január 25-én indult el Montevideóból, Uruguay fővá­rosából egy orosz kutatóhajón. Arra számítanak, hogy a munka június közepéig tarthat, valószínűleg akkor jut el a jég­tábla a nyílt óceánra és utána hamarosan elolvad. Pisztolyt, revolvert, géppisztolyt tessék! (MTl-Panoráma) - A lengyel rendőrség szerint Varsóban nincs ko­moly illegális fegyverkereskedelem, csak a sajtó fújja fel az ügyet- Ugyanakkor szemfüles riporterek egész sora számol be róla, hogy “ világon nincs olyan kézifegyver, amit a lengyel főváros piacain ne le­hetne beszerezni. „Első kézből'', a volt szovjet katonáktól már 10 ezer forintnak meg­felelő összegért lehet kapni Kalasnyikov gépkarabélyt két tölténytárral - a lengyel kereskedők ugyanazért már pont a kétszeresét kérik. E tekintélyes méretű fegyvert azonban nehéz elrejteni, ezért nem igazán népszerű. Hogy elsősorban a bűnözők fegyverkeznek, ez is jól bizo­nyítja - minél könnyebben elrejthető a fegyver, annál többet hajlandók adni érte. A miniatűr csehszlovák CZ-géppisztoly a Tízéves Stadionban berendezett piacon 10 millió zlotyba, azaz csaknem 70 ezer forintba kerül. Mellesleg ezt a fegyverviselési engedéllyel rendelkezők a legális fegyverkereskedésekben is megvehetik, de ott 18 millió zloty az ára. Az ugyancsak cseh CZ-75 típusú 9 mm-es kaliberű pisztoly 4 millió a piacon (az üzletben 7), a lengyel P-38-as csak 3 millió. A golyók da­rabja 60-80 forintnak megfelelő összeg. A legtöbbre a bűnözők a nagykaliberű amerikai revolvereket becsü­lik, mert ezek után nem marad töltényhüvely a tetthelyen. Áruk ennek megfelelően a 200 ezer forintot is meghaladja, s az árusok kizárólag megrendelésre, néhány hetes határidővel szállítják. Es hogy mit tesznek a rablótámadástól félő gazdag lengyelek, akik­nek nem telik fegyverviselési engedéllyel rendelkező testőr félfogadására (kb. 600forint órabérért) - golyóálló mellényt vásárolnak, amelyekből egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le a varsói fegyverkereskedések. Gyorsabb fejben mint papíron? Számoljunk szorobánnal! A feladat: négyjegyű szám szor­zása kétjegyűvel, mondjuk 2345 szorozva 64-gyel. A hátsó sorokban matematikatanárok szorgoskodnak ceruzával és papírral, hogy meg­kapják a végeredményt. Elöl né­hány gyerek ül lehajtott fejjel. És ők lesznek a győztesek. Mindenféle se­gédeszköz nélkül számúinak, mégis az ő szájukból hangzik fel először, hogy 150 080 a feladat eredménye. Mindez nem trükk, és nem fejszá­moló csodagyerekek bemutatója. A tanulók semmiféle különleges ké­pességgel nem rendelkeznek. Hogy mégis gyorsan és pontosan tudnak fejben számolni, annak egy oka van: a szorobánnal tanulják az alapmű­veleteket első osztályos koruk óta. Mi az a szorobán? A Távol-Kele­ten már 5000 éve ismerik és tökéle­tesítik a néhány golyóból álló szá­molóeszközt. Olyannyira, hogy az összeadáson, kivonáson, osztáson és szorzáson kívül gyököt vonni, loga­ritmust számolni és hatványozni is lehet vele bármely számrendszer­ben. Japánban, a legfejlettebb elekt­ronika hazájában nemcsak az alap- és középfokú oktatásban használ­ják, de külön szorobán egyetem is működik! Az eszköz előnye még az is, hogy segít a biztos számfogalom kialakításában, és mivel nem szám­jegyek, hanem különböző golyók helyzete adja az eredményt, ez rög­zül vizuálisan, könnyű előhívni a képet fejszámoláskor. Ezért van az, hogy gyorsabb fejben számolni, mint papíron, és a szorobán (megfe­lelő gyakorlás esetén) gyorsabb, mint a számológép. És még ami na­gyon fontos: a szorobánnal könnyű számolni, sikerélményt ad, nem utálja meg a gyerek a matematikát már az alapoknál, még ha teljesen humán beállítottságú, akkor sem­Magyarországra csak néhány éve érkezett meg az eszköz, hazai szak­emberek a magasabb rendű művele­teket még nem is tudják elvégezni rajta. A közelmúltban viszont meg­alakult a Japán Alapítvány Buda­pesti Irodájának támogatásával a Magyar Szorobán Társaság, amely­nek elnöke Paksy Sándor lett. Cél­juk, hogy elterjesszék az iskolákban (sőt, akár az óvodákban is) ezt az egyszerű számolóeszközt. A japán módszer azonban nem felel meg tel­jesen nekünk, hiszen alapjaiban kü­lönbözik a gondolkodásmódunk. A szükséges átalakításon már dolgoz­nak, és terveik szerint a következő tanévre elkészül az oktatást segítő munkafüzet is. Két-három év múlva akár már szorobánbajnokságot is rendezhetnénk - és a legjobbak el­juthatnának a szorobán világbaj­nokságra. Tudomásunk szerint Borsodban eddig egyedül Bekecsen foglalkoz­tak a szorobánnal. A társaság jóvol­tából azonban egyre több helyen el lehet sajátítani a kezelését. Me­gyénkben Csorba Piroska várja az érdeklődők jelentkezését levélben a 3731 Szuhakálló, Pf. 11. címen. Tíz-tizenkét fős felnőtt csoportot kétszer negyvenöt perc alatt megta­nít az alapokra. Elsősorban pedagó­gusok és szülők jelentkezését várja, hiszen ők tovább adhatják a meg­szerzett tudást a gyerekeknek.- k - n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom