Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
ESZA XLVIII. évfolyam, 43. szám 1992. február 20. Csütörtök Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Bizony, bizony, ez az Európa nem egyforma, inkább nagyon is változatos. Bárki meggyőződhetett erről, aki megtekintette a Miskolci Galériában az Európa terei ci- míí nemzetközi vándorkiállítást, amely imár kifelé tart az országból. Néhány nagyvárosunk közönsége azonban láthatta és elgondolkodhatott azon, hogy ilyen változatosak, sajátságosak, nemzeti hagyományokat őrzök és éltetők ezek a terek. Ügy is, hogy a városok társadalmi életének gócpontjai, közlekedésének tájékozódási csomópontjai, mindenkor, de ágy 's, hogy a tereket használó 9enerációk sorának épitésze- ti izélését, szép iránti fogékonyságát, mértéktartását, fetán szerénységét is tükrözik. Az európai terek ősformáját - aminek bemutatásával ez a kiállítás is kezdődik, az athéni agora ma is csodálni való szépségében, nyugodtságában kell keresni, legmodernebb megvalósulását pedig a nyugat-európai nagyvárosok Párizs, Róma, Berlin embermilliókat mozgató forgatagában, amelyben Szusszanásnyi pihenő a test- nek és gyönyörködtető harmónia a szemnek egy-egy 'ér. A legszebbek, legarányosabbak természetesen önmagukban is épité- szeti remekek, amelyeket csak tökéletesítettek az egymást követő generációk, de s«beket csak a legritkább esetben ejtettek rajtuk. A telken is meg a rajtuk összegyűlő embereken is. Természetesen egyik-másik hires és nagy tér történetét ismerjük. Tudjuk, hogy némelyiken akasztófa állott, máglyák égtek rajta, tüzhalálra szánt emberek alatt, s bizony látható még az is, amelyiken nevezetes Guillotine mester szerszáma választotta el a tejeket a továbbviselésre érdemtelennek tartott testtől. ®fsze tudjuk, de azt is, hogy mindezek a szörnyűségek vadmikor régen, évszázadokkal ezelőtt történtek, nem néhány évtizede, amikor a mi terein- I en saját magunkra leadott sortüzek formájában kaszált 0 halál. , Egységesebb lett volna ak- hajdan, Európa? Alig mszem. A pusztításnak, ön- ádsztításnak nem lehetnek Sységesen elfogadott és elnézhető, megbocsátható módozatai. Európához, az euró- 7°! emberhez jobban illik az P'tés, mint a rombolás a pVfztit0s. Ha tereket épít, - áolda rá ez a kiállítás - sodálatos eredmények eléré- sere képes. René André ár, az Európai közösségek budapesti képvi- e'óje azt ígérte, hogy tér- <.e,k szerint Budapest, Pécs, ,i'eged, Miskolc tereivel is .inpészitik ennek a vándor- 'dllitásnak az anyagát. Leg- zebb tereink látképei tehát "agkörüli útro indulnak, s I ydván hirdetni fogják milyen ®,el< kialakítására képes a I dgyor nemzet. Ügy gondo- °m, nem lesz okunk szé- sy.enkezni miattuk. Amiért ,‘Ogyenkezhctnénk, amik eze- nn a tereken akár csak év- Ozadunkban is történtek, a távoli tárlatlátogo- " amúgy sem fogják tudni. Gyöngyösi Gábor Tilalom ill a kisajátításra váró és védeti telitek! Kárpótlási értekezlet Encsen Állománygyűlés a megyei rendőr-főkapitányságon Öt évre szóló kinevezést kapott az új vezetés A kinevezés utáni első kézszorítás. Dr. Pintér Sándor rendőr vezérőrnagy, országos főkapitány gratulál Forgács László alezredesnek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye új főkapitányának. Fotó: Laczó József A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség szervezésében kárpótlási értekezletet tartottjaik tegnap délelőtt az ©ncsi művelődési központ nagytermében. A megbeszélés középpontjában a föld kárpótlásával kapcsolatos gyakorlati feladatok egyeztetése szerepelt. A zsúfolásig megtelt teremben Fábián Gyula, a B.-A.-Z. Megyei Érdekvédelmi Szövetség ügyvezető elnöke köszöntötte a megjelenteket (javarészt tsz-elnö- köket, állami gazdaság vezetőket), s elmondta, hogy a jelenlegi összevont tanácskozást a jövő héttől kezdődően kiterjesztik regionális, „kiscsoportos” megbeszélésekre, annak érdekében, hogy minden egyes szövetkezet tisztán lásson a kárpótlással kapcsolatos kérdéseikben. Teszik mindezt azért, hogy megszűnjön az ágazatban eluralkodott teljes bizonytalanság, érdektelenség. Az értekezlet előadójaként dr. Azari Bertalan, a B.-A.-Z. Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője elmondta, hogy december Ifiig összesen 173 ezer „F”- lapot, azaz földvisszaigénylést regisztráltaik. Ennék értéké.t több mint 2 és fél milliárd forintra becsülik. Elmondta továbbá azt is, hogy az 1992/11. törvény idézett paragrafusainak értelmében minden tsz, minden szövetkezet köteles egy harminc napos határidőn belül kijelölni azt a földterületet, amelyet a későbbiekben a kárpótlási jegygyei rendelkezők között elárvereznek. Amennyiben mindez a határidőre nem történik meg, úgy a törvény értelmében a szövetkezet teljes egészében 'kijelöltnek tekinthető. A határidőre kijelölt területeik viszont nem haladhatják meg a szövetkezeti tulajdon 50 százalékát. Ha a szövetkezetnek nincs akkora földterülete, amennyit tőle követelnek, úgy a sorrendiség elve azt mondja ki, hogy elsősorban a szövetkezeti résztulajdonosak igényeit kell kielégíteni azért, hogy ily módon ne érhesse kár ezeket az embereket. Nem jelölhetők, illetve nem adhatók ki olyan területeik, amelyek belátható időn belül kisajátításra kerülhetnek. Ezt megelőzendő, a szövetkezeteknek kapcsolatba kell lépniük az önkormányzatokkal. Hasonló tilalom alá esnék azok a területek is, amelyek a jelenlegi előírások értelmében nemzetközi egyezmény alapján védettek, a nemzeti parkok, és a szigorúan védett területék. Ezéket az állam kisajátítja, de úgynevezett „csereföldeket” minden esetben biztosít helyettük. Tájékoztatója végén dr. Azari Bertalan megköszönte azt a segítséget, amivel ezek a szövetkezetek, gazdaságok a kárpótlási hivatalt munkájában segítették, és ígéretet tett arra, hogy az árveréseket a második félévnél hamarabb nem kezdik meg. Mindez azt jelenti — mondta —, hogy feltétlenül érdemes és szükséges az, hogy a szövetkezetek, gazdaságok műveljék a földet, hiszen az aratásig, a betakarításig azokat semmi esetre sem adják ki. Az értekezlet végén Majoros László, a B.-A.-Z. Megyei Földhivatal vezetője elmondta, hogy a kárpótlás összesen 85—90 ezer höktár- nyi területet érint megyénkben. A földhivatal minden tsz és gazdaság részére lelkűid egy tériképet., hogy a kárpótlásra szánt területeket ezen feltüntessék, melyet a földhivatal dolgozói szakértők bevonásával felülvizsgálnak majd. Tegnap, február 19-én állománygyűlést tartottak a B.-A.-Z. Megyei Rendőrfőkapitányságon, abból az alkalomból, hogy új vezetőket neveztek ki a főkapitányság élére. Az állománygyűlésen részt vett dr. Pintér Sándor rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány, a megye, Miskolc város számos tisztségviselője, a társfegyveres testületek vezetői, a sajtó munkatársai. A megjelenteket Molnár László alezredes köszöntötte, majd felolvasta az ORFK vezetőjének parancsát. 1992. február 16-i hatállyal megyei főkapitánynak Forgács László alezredest, bűnügyi helyettesévé dr. Ignácz István őrnagyot, akit soronkívül alezredessé léptettek elő, közbiztonsági helyettesévé dr. Sárközi Ferenc alezredest nevezték ki öt éves időtartamra. A parancs kihirdetését követően dr. Pintér Sándor mondott rövid összegzést a rendőrség elmúlt évi munkájáról, s ezen belül minősítette a megyei bűnüldözők tevékenységét. A három új Budapest (ISB) Az elmúlt négy évben mintegy negyven literrel csökkent az egy főre eső átlagos tejfogyasztás, ám a gazdaságok még ma is 5— 6 százalékkal több tejet termelnek, mint amennyire fizetőképes kereslet mutatkozik. Ráadásul a tehenészetek hetven százaléka a folyamatosan emelkedő fogyasztói árak mellett is veszteségesen dolgozik. Hiába csökkentették tehát tavaly mintegy 17 százalékkal az állatállományt, a tejtermelés válsávezető eddigi munkáját méltatva, sok sikert kívánt mind nekik, mind az állomány tagjainak. A megye rendőreinek nevében Forgács László szólt a hallgatósághoz, s ebben gát ez a lépés sem oldotta meg. A szakértők szerint egy átlagos magyar polgár ma 140 liter tejet, vagy ennek megfelelő tejterméket vásárol meg évente, s ez a meny- nyiség már aligha csökkenhet. A kérdés csupán az, mi történik akkor, ha a termelők és a feldolgozók újabb áremelésekre határozzák el magukat. Valószínűsíthető ugyanis, hogy rövid időn beiül ismét többet kell fizetni ezekért az árucikkekért. megköszönte az országos vezetés és az állami intézmények, az állampolgárok eddigi segítőkész támogatását. (Az új főkapitánnyal készült interjúnkat lapunk 3. oldalán olvashatják.) Az agrárpiaci rendtartás keretén belül nemrégiben megalakult tej terméktanács elnöke szerint durván tizenöt százalékkal kellene növekednie a termelői áraknak ahhoz, hogy a több mint nyolcszáz tehenészet kétharmadában veszteség nélkül tudjanak gazdálkodni. Be- rend Ferenc véleménye alapján, az átlagosan 16 forintos felvásárlási árakat így 18 forintra kellene emelni, s ez minden bizonnyal a feldolgozói és fogyasztói árakra is (Folytatás a 2. oldalon) Növekvő tejárakkal kell számolni A tehenészetek hetven százaléka veszteséges sss "«ki. & ......*..........«.»u* •«><•.. w*-*****«. '»■»«»■ •?*?»• béréi voltak. Az óvoda esztétikus építészeti tervei, beleértve a belső ep.teszetet .s, V.szla. József tervező, asztalon készülték. (fájtán) Már csak a tereprendezés van hátra
