Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1992. február 15., szombat E. Szabó István: Repülő szerkezet A „szimpla” barátság volt előbb? Vagy a fotós találkozás? Ki tudná már megmondani. A lényeg, hogy egy évvel ezelőtt 17 taggal megalakult a Diós­győri Vizuális Műhely Egyesü­let. Apropója lehetne ez is egy írásnak, hiszen az eltelt időszak' alatt több'mint 450 alkotásuk került különböző kiállítótermek falára Japántól Argentínáig, és félszáz díjjal ismerték el a tagok munkáját a hazai, s nemzetközi szakemberek. Kollektív vándorkiállításuk vi­szont csak a napokban nyílt először, a Miskolci Fotógalériá­ban. Ha valaki ezt az anyagot megnézi, még ha túlzásnak tű­nik is, de majdhogynem átfogó képet kap a hazai fotóművé­szeti irányzatokról. A 17 alkotó (köztük hét fotóművész) majd’ száz falra került felvétele témá­ban, és kivitelezésben egya­ránt változatos. A közös pont az igényesség. Erre utalt Dobrik István művészettörténész is tárlatnyitó beszédében, mikor így fogalmazott: - Ezeket az embereket a mesterségbeli tu­dás, az anyag és eszköz pon­tos ismerete, a biztos kompozíciós készség, intuitív alkotásmód köti össze, legyen bár a mű groteszk megoldású fintor a világnak, belső lélekre figyelő üzenet, halk szavú lírá­ba menekülő érzékenység, szürreális látomás, kínlódó viiá­Utazzon Andorrába! Az ÉSZAK ra Un es a Nívó Tours Utazási Iroda közös rejtvénypályázata idegenforgalmi rejtvénypályá­zatunk immáron 47. alkalommal jelentkezik. Rejtvényünket to­vábbra is azoknak szánjuk, akik is­merik vagy szeretnék megismerni Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, s ugyanakkor szeretnének világot is látni. Rejtvényünk szponzora ismét a Nívó Tours Utazási Iroda, akikkel éppen tegnap fejeződött be 5 he­tes rejlvénypályázatunk. Közre­működésükkel most ismét újabb 5 hetes olyan rejtvénypályázat-soro- zat következik, amelynek nyerte­sei Andorrába jutnak el. A spanyol-francia határon fekvő mi­niállam nemcsak csodálatosan szép. hanem kiváló bevásárló lehe­tőséget is biztosít. ■Rejtvény pályázatunk feltételei alig változtak, ám a könnyebb ért­hetőség kedvéért most ismét pon­tosítjuk. A Nívó Tours Utazási Iroda üzleti ajánlatai között a 6 na­pos (1 éjszakás) autóbuszos andor­rai út részvételi díja forintban és márkában van megjelölve. Az uta­zási i roda azt vál lalja, hogy hetente 5 személyt sorol ki a helyes meg­fejtők között, akiknek nem kell megfizetniük a 7(X)0 forintos utaz­tatási költséget, viszont a szállásdí­jat nekik is állniuk kell 50 DM erejéig. (Az utazási utalvány másra átruházható, sőt azonos értékű útra becserélhető.) Továbbra is áll az, hogy az újságból kivágott megfej­tési szelvényeket darabonként 50 forintért lehet bedobni a Miskolc, Széchenyi út 3-9. szám (Pátria­ház) első emeletén található Sony Center üzlethelyiségében működő Nívó Tours Utazási Iroda pultján elhelyezett dobozba. Nyitvatartási idő szombaton 9-12 óráig, hétköz­nap 9-17 óráig. Az első nyilvános sorsolás február 21-én, pénteken 14 órakor lesz. A nyertes 25 sze­mély május második felében vagy június elején utazhat Andorrába közös csoportként. Itt levágandó: Melyik miskolci sporttelepen állt valamikor a képen látható torony? Megfejtés:....................................................................................................... A megfejtő neve: Lakcíme: ............ I déző A (ghteiBÍnxőre) és az ÍPfllf ry M ítlWM Tiff itm ifi] ESI Aim ‘ TO ill jmSTii 1 közös játéka Vándor­gunkról, vagy napjaink keser­vének szociologikus tükre. Az alkotók nemcsak a mi megyénkbeliek, ezért talán ne­hezebb igazán közösen dol­gozniuk. Mint Á. Tóth József, az egyesület titkára elmondta: - Ez nem jelent gondot, mert mégis elég gyakran találko­zunk. Könnyen összejön a csa­pat kirándulásokra, más programokra. Egyébként pedig nagyfiúk vagyunk már, az érde­mi munkát mindenki maga vég­zi. Aztán persze közösen megbeszéljük. Ez azért nagyon fontos, mert alakulásunk egyik célja éppen az, hogy emeljük a .fotónak, mint műalkotásnak a llku János: Tél No.1 társadalmi presztízsét. S hogy művészeti águnk értékén le­gyen megbecsülve, szükséges, hogy - jó példával elöljárva - minden publikációnk megfelelő igényességgel elkészítve kerül­jön a közönség elé. Feladat­ként vállaltuk még a tagok egyéni kiállításainak szervezé­sét, külföldi fotóművészek tárla­tának rendezését, és alkalmi fotóművészeti kiadványok megjelentetését is. (A kiállítás Miskolcon február 29-ig tekinthető meg, majd a megye, s később az ország más városaiba is eljut az anyag.) Rejtvényünk 35. alkalom­mal is olvasóink irodalmi is­mereteit, jártasságát teszi próbára. Játékosaink feladata az alábbi két versidézet folyta­tása, a versek következő soráé nak beküldése. E heti játékunkat a Miskolc, Széchenyi út 3-9. szám (Pát­ria-ház) első emeletén találha­tó Sony Center Shop szpon­zorálja.. Rejtvényünk megfejtését a lapunkból kivágott és kitöltött szelvényen a Sony Center Shop-nál elhelyezett dobozba kell bedobni, február 2l-én, pénteken 14 óráig. Vagyis: a sorsolást ezúttal nem a meg­szokott 13 órakor tartjuk, ha­nem egy órával később. Ennek oka egyszerű: ugyanitt, ugyan­ekkor sorsoljuk idegenforgal­mi rejtvénypályázatunk díjait is. A Center Shop nyitvatartási ideje szombaton 9-12 óráig, hétköznap 9-l 7 óráig. A helyes megfejtők között 1 darab Sony Walkmann VM - EX 19-es, 5400 forint értékű ajándéktárgyat sorsolunk ki. (dk) Melyik Európa legmagasabb hegye? Itt levágandó: Meddig tart Európa? Az Európai Biztonsági és* Együttműködési Ér- tekezJ.et (EBEÉ) legutóbbi prágai értekezletén a maga politikai mód­ján úgyszólván megoldotta a kér­dést, felvevén tagjai közé egyebek közt Örményországot, Azerbaj­dzsánt, Kazahsztánt és Tádzsikisz­tánt éppúgy, mint Ukrajnát, vagy Belorussziát. De a kérdés nemcsak a politiku­sokat foglalkoztatja - a közelmúlt változásai a földrajztudósokat is megzavarták. A Világalmanach és a Tények Könyve (World Alma­nach and Book of Facts) 1991 -es kiadása szerint Európa legmaga­sabb pontja az Alpokban levő Mont Blanc csúcsa, amely 4807 méter magas. Az amerikai Natio­nal Geographie világatlasz szerint azonban a Kaukázusban levő Elb- rusz a legmagasabb Európában, 5642 méterrel. A magasságon per­sze nincs vita, csak az a kérdés, hogy az Elbrusz Európában van-e? A „hegyes” kérdést újabban grúz, azerbajdzsáni és örmény új­ságok is boncolgatják. Az azerbaj­dzsáni és örmény szakértők szerint a Kaukázus Ázsiában van. A grú­zok szerint Európában. Az orosz vélemény megint csak az, hogy Ázsiában. Ebben már lehet némi politika. (MTI) E heti feladatunk: I. Áprtly Lajos: A tavasz jött a parttalan időben (A folytatás):........................................................ 2. Vajda János: s ott fenn a keresztfán suttogja a szél: (A folytatás):................................................................. A megfejtő neve: Lakcíme: .......... A csarkodás helyett közmegegyezést A miskolci önkormányzat döntése a Herman Ottó Gimnáziumról Az Észak-Magyarország című lap feb­ruár 7-i számában tájékoztatta a kedves ol­vasót arról, hogy döntés született a „Hermán ügyben”.-Az újságolvasók és a témában érdekeltek tudják, hogy ez a kér­dés milyen vihart kavart és milyen indula­tokat váltott ki az emberekben. Meglepő és örömteli volt, hogy Miskolc város Önkor­mányzata minden különösebb vita nélkül rátette a pontot az i-re. A jelenlévő 56 kép­viselő közül'53 igennel szavazott, 3 fő tar­tózkodott, „nem” voksot senki sem adott le. Ez az 53 „igen” szavazat azt jelentette, hogy az Önkormányzat a Herman Ottó Gimnázium épületét 1993. július 15-ig át­adja a római katolikus egyháznak és a jel­zett időpontig épületet keresnek a továbbra is világiként működni szándékozó közép­iskolának. A régi és a leendő tulajdonosok a Szatmári Irgalmas Nővérek 1992. szep­tember 1 -vei megkapják a Hunyadi út 6. és a Kis-Hunyad u. 3. (volt Szabó Lajos u.) alatti épületeket. Az előbbiben három osz­tállyal megkezdik az oktatást az 1992/93- as tanévben, az utóbbi a nővérek szállása lesz. A közgyűlésen senki nem vonta kétség­be az egyházaknak azt a jogát, hogy a tör­vénytelenül és igazságtalanul elvett iskoláikat visszakapják és ott újra elkezd­jék keresztény szellemben történő nevelő munkájukat. A FIDESZ szónoka, Juga György az USA alkotmányából idézte azt a szakaszt, ami az egyházak társadalmi hasznosságát taglalta. Áz SZDSZ részéről Szabó Tamás kijelentette, hogy bár a Par­lamentben a pártjuk - a volt egyházi ingat­lanok helyzetének rendezéséről szóló XXXII. törvényt, amit az Országgyűlés 1991. július 10-i ülésén elfogadott — nem szavazta meg, de mint törvénytisztelő em­berek, támogatják a Herman Ottó Gimná­zium és többi épület visszaadását. Tóth Pál az MSZP frakciójának vezetője az egyház kérését jogosnak minősítette és bejelentet­te, hogy az ingatlanok visszaadását támo­gatják. Az MSZMP képviselői - az újságokban megjelent ingerült kiáltvá­nyuk ellenére is - csupán tartózkodtak a szavazástól. Röviden ezek voltak a tények február 6-án a miskolci közgyűlésen a Herman Ottó Gimnázium épületének visszaadása terén. . Rendkívül örömmel töltött el ez az egy­séges fellépés, ami a testület bölcsességé­ről tanúskodott. Néhány pillanatra egy olyan érzés leli rajtam úrrá, ami nagyon hányzik most Magyarországon, úgy hív­ják, hogy optimizmus. Arra gondoltam, hogyha nemcsak a várost, de az egész or­szágot érintő legfontosabb. gazdasági és politikai kérdésekben - mi magyarok - közmegegyezésre tudunk jutni az értel­metlen acsarkodás helyett és megértjük az „új időknek új dalait”, akkor nem kell egy újabb negyven évet bolyongnunk a pusztá­ban mint Mózesnek népével, hanem né­hány esztendőn belül - összefogással - eljutunk a Kánaánba, és tehetnénk ezt nemcsak ügyeskedéssel, hanem új értékek előállításával és placcszerzéssel, legyőzve a munkanélküliség rémét. Epilógusként a következőket jegyzem meg: Az tény, hogy sokak számára meglepe­tés erejével hatott az a hír, hogy az egyhá­zak Miskolcon a hat gimnáziumból négyet „visszakövetelnek”. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy követelésről szó sem volt, csak ke- résről. A törvény egyébként tíz évet ad a volt egyházi iskolák és ingatlanok vissza- adására. A Herman Ottó Gimnázium ezek közül az első. Végső soron a szülők és a ta­nulók fogják eldönteni, .hogy Miskolc hány egyházi gimnáziumot igényel. Csu­pán tényként jegyzem meg, hogy az elmúl1 évtizedekben sok vezető pártfunkciónári- us is a meghagyott egyházi középiskolák­ba járatta gyermekét. Az egyházak, egyébként igen humánusan jártak és jár­nák el a jövőben is ebben a témában. Nem kívánnak felmondani a korábban ott dol­gozó pedagógusoknak, nem várják el tő­lük, hogy legyenek, buzgó vallásosak ha előzőleg nem voltak azok, csupán egye* kérnek a tanerőktől, korrektséget és lojali­tást a keresztény eszmék iránt. Soha nem felejtek el egy estet, Egerben, ahol laktunk 1948-ban igen nagy felhábo­rodás volt a legszélesebb tömegek között is az egyházi iskolák államosítása miatt. Mint gyermek, gyakran üldögéltem a szomszédunkban lévő suszterájban, ahol sokszor politizáltak az összeverődött em­berek. Egyszeregy félig szociáldemokra­ta, félig kommunista idősebb bácsi megjegyezte „az emberek megszokták, hogy sok iskolát az egyházak működtet­nek, hogy most ezen a téren változás tör­tént, furcsának találják, ha majd néhány évtized múlva visszacsinálják a dolgot, so­kaknak az lesz furcsa”. Feledy Péter önkormányzati képviselő, Miskolc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom